A „szélhámos” – Egy olasz embermentő és társai a vészkorszak idején–Giorgio Perlasca emlékiratai
Giorgio Perlasca életét ismerjük filmekből, könyvekből. Most mégis egy nagyszerű könyv látott napvilágot, melyet Giorgio Perlasca fia, Franco Perlasca mutatott be a Holokauszt Emlékközpontban. Az Olasz Posta Perlasca születésének 100. évfordulójára bélyeget és DVD-t bocsátott ki, itt azok az eredeti dokumentumok láthatók, melyek még nyomtatásban nem jelentek meg. Ebből az alkalomból született meg ez a könyv, melyben Franco Perlasca meséli el édesapja életét.
Franco Perlasca / Fotó: Gergely Beatrix
Giorgio Perlasca 1910.január 31-én született Como városában. Mint önkéntes 1936-ban csatlakozott Spanyolországban egy tüzérezredhez. Megtanult spanyolul. Kapott egy igazoló iratot, mely tanúsítja, hogy a világ bármely táján a spanyol követség védelme alatt áll. A polgárháború után visszatért Olaszországba.
1942-43-ban már Budapesten volt, de mivel nem csatlakozott az új olasz köztársasághoz, ezért internálták. Elment a spanyol követségre segítséget kérni. Mivel volt igazoló papírja, hogy harcolt Spanyolországban, ezért igazolták spanyol állampolgárságát. Együttműködött Sanz Briz-el, a konzullal. Bekapcsolódott a magyar zsidók megmentése akcióba. Feladata a spanyol védett házak felügyelete, vezetése. Így lett a követség főállású tisztviselője. Közben Sanz Briz december elsején elhagyta Budapestet. Ekkor kiadta magát a konzul utódaként, és elkezdődött a 45 napig tartó küzdelem az emberek megmentéséért. Ez volt az igazi „szélhámos” tett. Ő, aki nem volt sem diplomata, sem spanyol, megmentett közel 5200 magyar zsidót a deportálástól. Spanyol védett házakba menekített embereket, menlevelekkel látta el őket. Ilyen védlevelet 1898 izraelita kapott, nagyészük megmenekült.
A háború után Perlasca visszatért Trisztbe.
1980-as évek végén magyar túlélők találkoztak vele Padovában, ahol szerény körülmények között élt.
1988-ban megkapta a Világ Népeinek Igaza kitüntetést.1989-ben meghívták Budapestre és magas kitüntetést kapott.
Fia elmesélt egy epizódot: „Amikor Budapestre ment, hogy átvegye a plenáris ülésre összegyűlt parlamenti képviselők előtt a Szent István rendet, amely a legnagyobb magyar elismerést jelenti, vonaton ment, nagyon szeretett vonaton utazni, a repülőt nem nagyon kedvelte. Megérkezett Budapestre, este, a budapesti állomáson már jócskán sötétedett, a budapesti állomás egy végállomás, így tehát itt végződött az út. Látta , amikor beértek az állomásra, hogy szokatlanul élénk a forgalom, a kelleténél jóval nagyobb a fény, sok ember tartózkodott ott, fúvószenekar helyezkedik el, katonák sorakoznak fel, és még minden más. Nagyon kíváncsi lett, akkor még ki lehetett nyitni a vonatok ablakait, így lehúzta, hogy lássa mindazt, ami odakint történik, ezt gondolta: Valami fontos személynek kell érkeznie vagy elutaznia, szeretném látni, hogy ki lehet az. Aztán amikor kinyitotta az ajtót, és leszállt a vonatról, megértette, hogy őrá várakoznak, nem másra.
Mindez a tiszteletadás neki szól. Nem értette, jó értelemben, nem azért, mert ostoba lett volna, vagyis nem sikerült igazából számot vetnie azzal, miért kellene, miért lenne szükséges mindez a tiszteletadás azért, mert megtettünk valamit, amit közülünk bárki megtehetett volna, vagy inkább meg kellett volna próbálnia, hogy megtegye, igaz persze, nyilván több vagy kevesebb szerencsével kísérelhették volna meg, hogy megtegyék, de ez a kérdés már más lapra tartozik.”
Giorgio Perlasca 1992-ben 82 éves korában hunyt el, Padovában. Budapesten a XIII. kerületben a Szent István park 35.sz.házon van emléktáblája. 2002-ben mellszobrot állítottak a tiszteletére a Bródy Sándor utcában.
Perlasca életéről szóló könyvet a Mundus Novus Libri adta ki.
Gergely Beatrix
(felhasznált forrás : A „szélhámos” életrajz, Giorgio Perlasca emlékiratai)
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
8:51 de.
Köszönöm Beatrix igazán szép munka volt, a mai világban sajnos nagy szükség van az ilyen írásokra
9:14 de.
-„yisgadal v’yiskadajs sheme rabo!
b’almo di-vera kirhusse v’yamlikh malkhusse v’yatsme purkanne vikarev meshihe!
b’Hayehajn!!Uvyomehajn!! uvhaye b’kol bes yisroel baagalo uvizman koriv v’imri; Amen….”
KADDISH egy IGAZ MENSH-ert!!
az O.-rokkevlo adjon bekes nyugodalmat neki,es felto vigasztalast a szeretteinek!!
9:17 de.
Kedves Gergely Beatrix!
Nagyon köszönöm ezt a megható történetet. A holokausztnak annyiban voltam érintett, hogy kisiskolásként az osztálytársamat, a legszebb lányt vitték el és soha nem láttam többé. Először csillaggal nem jött már iskolába, mert szégyellte, aztán elvitték.
Miért engedik meg, Horthy-parkokat hozzanak létre. Nemsokára az Alkotás út újra Gömbös Gyula útja lesz. És még sok minden.
Köszönöm ezt a megható írását!
9:46 de.
Pixi!
na neeeeeeeeeeee!!!!!
ugye ez a „Gombos Gyula utja” csak valami hulyeseg??ugye ez nem is igaz?!
ennyire nem mehet el az eszuk hogy egy kimondottan FAJVEDO ANTISZEMITA-rol nevezzenek el most ott utat!!?
-vagy megis??
1:32 du.
Kedves Asher Alexander!
Amit az Alkotás útról írtam, az csak feltevés, de ma nálunk minden lehetséges. Leírok itt egy konkrét esetet, olyan bűnözőről, aki belevétetett az összes mai tankönyvekbe.
Wass Albert háborús bűnösségének újabb bizonyítékai
„A háborús bűnös Wass Albertről újabb perdöntő erejű bizonyítékok kerültek a napvilágra. Azt eddig is tudtuk a hungarista „írófejedelemről”, hogy felbujtóként az ő és apja utasítására követte el a bevonuló magyar hadsereg 1941 szeptemberében a cegei és ombuztelki mészárlásokat, de a most felszínre hozott dokumentumok még brutálisabbra, még kíméletlenebbre színezhetik a róla alkotott eddigi képünket.
Wass Albert családja a beszállásolt katonákat és csendőröket arra használta fel, hogy segítségükkel megfélemlítse és terrorizálja a környező lakosságot. Segédletükkel az író apja, Wass Endre gyakran betört fehér lovon Románia földjére, és ezen akcióik során civileket is meglőttek, megsebesítettek. Garázdálkodásuk számos halálos áldozatokat is követelt. A csapatok megérkezése után néhány nap múlva letartóztattak öt „politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi lakost, köztük a falu román polgármesterét is, akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak. Wass Endre közbenjárására a polgármestert szabadon engedték, de két román parasztot és két zsidó lányt, Mihály Esztert és Mihály Rozáliát, a falu zsidó boltosának rokonait továbbra is fogva tartották.
Elfogatásuk után többen mentek könyörögni értük, de Wass Albert elküldte őket azzal, hogy később jöjjenek vissza. Délután újra megjelentek a kastélyban, ahol az öreg gróf ráordított a boltos síró feleségére: „Nem most kellene sírni, hanem egy évvel ezelőtt kellett volna!” Ugyanis egy évvel korábban a román csendőrség nyomozást indított a Wass család ellen, akik azt az alaptalan rágalmat kezdték terjeszteni, hogy a két lány jelentette fel őket. Az egyik román áldozat, Josif Moldavan az öreg gróffal állt perben, aki egy alkalommal csúnyán összeverte, mert a parasztember több szénát kaszált le a gróf legelőjéről, mint amennyit engedélyeztek számára. A másik román áldozatnak, Ioan Catinnak szintén nézeteltérése volt a gróffal.
Miután a Wass család elfogatta őket, Pakuts őrnagy elrendelte, hogy vigyék a foglyokat a megyeszékhelyre, de néhány kilométerrel távolabb, Cege határában a kísérők brutálisan végeztek a négy emberrel. A hivatalos indoklás szerint meg akartak szökni. Szeptember 23-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is. És mindezt azért, mert a román földreform idején a pópa kapott egy, a megélhetéséhez szükséges kis részt a Wass-birtokból. A Wass család ezt sohasem fogadta el, és folyamatosan visszakövetelte a területet, amelyet a mészárlás után vissza is kaptak a magyar államtól.
1946. március 13-án ezért a két gyilkosságsorozatért szabott ki távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre mint háborús bűnösökre. A népbíróság gyakorlata a jogállamiságot súlyosan megsértette, s miként a hasonló perekben, itt is sok jogi szabálytalanságot követtek el. Ennek ellenére a vádak bizonyíthatóak, ezért utasította el több esetben is a román bíróság az ítélet megsemmisítését. Szemben a magyar Legfelsőbb Bíróság határozatával, mely a Ságvári-gyilkosságban részt vevő halálra ítélt és kivégzett csendőrt, éppen a népbírósági körülményekre hivatkozva, felmentette.
A helyi gyilkosságsorozat után Wass Albert vérszemet kapott és az Endlösung választott bajnokának érezte magát. Olyan Magyarországról álmodott, melyben egyetlen zsidó, román és roma sem él. A gettó szomszédságában található Kiss Ferenc vezette nyilas Nemzeti Színház házi szerzője nemcsak pennáját, hanem kardját is a fajbiológiai célok szolgálatába állította. Ágoston Vilmos irodalomtörténész 2007-ben napvilágot látott „A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben” c. könyvében leírja, hogy Vasile T. Suciu nyugalmazott tábornok és történész, a „Román hősök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség” Maros megyei elnöke kutatásai során olyan megdöbbentő erejű dokumentumegyüttest talált, melyből majd nekünk, magyaroknak is le kell vonnunk a konzekvenciákat.
A romániai levéltári források egyértelműen alátámasztják Wass Albert további, eddig ismeretlen bűntetteit is. A meggyőződéses nemzetiszocialista írónak fontos szerep jutott az erdélyi zsidóság deportálásában. Személyesen rendelte el gróf Schilling Jánosnak (aki a háború után meghalt az enyedi börtönben), hogy a Szamos környéki zsidókat Dézsen kell összegyűjteni, hogy aztán elszállítsák őket megsemmisítésre Németországba. Az áldozatok közül csak néhányan élték túl a haláltáborok borzalmait.
Románia átállását követően, miután a szélsőjobboldali magyarok részéről elszabadultak az indulatok Wass Albert az 1944 szeptemberében elkövetett sármási vérengzésben is részt vett. A brutális mészárlásban 126 ártatlan zsidót és románt gyilkoltak meg. Izraeli kutatók tudomást szereztek az esetekről, mivel a cegei és ombuztelki kivégzésekkel kapcsolatban Izrael állam is emberiségellenes- és háborús bűnösnek tekinti az írót, a Yad Vasem Intézetben külön kartonja is van. Mikor elkezdtek alaposabban foglalkozni az üggyel, a szálak a további gyilkosságokhoz is elvezettek. A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata kötelékében tevékenykedő Wass Albert értesült a nyomozásról és páni félelem fogta el a felelősségre vonástól. Vasile T. Suciu feltételezése szerint ez volt az oka az író öngyilkosságának”.
Nagy László írása /2008/
2:14 du.
Alexander nálunk már semmin nem kell meglepődni hisz a Jobbik már szorgalmazta, hogy a Bartok Béla út legyen újra Horthy Miklós út a nagy átkeresztelési diliben Pécsen a Marx Károly útból Wass Albert út lett de nálunk Komlón 1942-ben munkaszolgálatra elvitt Csizmadia Gyula miután a fasiszták ellen harcoló partizánként elfogták a nyilasok Sopronkőhidán felakasztották. A lakóhelyén levő utcát a nevéről nevezték el majd a rendszerváltáskor már méltatlannak tartották arra, hogy nevét egy utca viselje, de egyesek szemét nagyon csipi Hámán Kató és Ságvári Endre is
2:39 du.
…az emberiség legnagyobb történelmi bűne, melyről nem lehet eleget írni, – nem szabad felejteni; és hőseit minden módon emlékezetünkben kell tartani.
++++
1:52 de.
http://mandiner.hu/cikk/20130107_a_jobbik_miatt_aggodnak_svedorszagban
érdemes megnézni ilyenek látnak bennünket Svédországból
9:29 de.
Pixi! Ezt a szöveget a KMH oldalain már többször lehozta. NEM igaz az egész, ezt már előbb megcáfoltam TÉNYEKKEL!
Csak egy icicipici valóság: Wass Albert éppen a fronton volt, mikor a jelzett bűntényre hívatkozik.
Hogy a románok megszerezni akarták a Wassék birtókát , házát, ez nyilvánvaló volt.
Minden hamís, koholt vádaknak bedőlni bűn. Hiszen mi magyarok már ismerjük ezeket. Elég sok ilyen volt Magyarországon is.
11:08 de.
puchert!
meg fogsz most lepodni!!
Nem csak Svedorszagban latjak ugy!!!!
itt Libanon-ban az Al-Manar TV is ilyen riportot kozolt le!!!!
-es meg mielott valamelyik „mindentjobbantudo okoskatorp”,……,;
Al-Manar TV=a leheto leg adazabbul zsidogyulolo Hisballah TV Libanon-ban!!
11:11 de.
„figyelo”!
mond mar te hany eves voltal 42-ben?
mert en pl,; 15.
-es bizony a Magyar-Roman kettoshatarhoz kozel Karpataljan!!
olyasmirol tessek papolni amit at is eltel!!
11:17 de.
pixi!
kiegesziteskeppen!
ugyancsak a Wass birtokon szallasoltak el-(SEMMIFELE KENYSZERROL NEM VOLT SZO!!!!)-heteken at Friedrich Jeckeln-t es SS Sondereinstazkommando-jat!
2:39 du.
Szomorú volnék, ha mindez igaz volna. Nem tudom cáfolni. Az ilyen vitákat felkészült történészeknek kéne lefolytatni. Annyit megjegyzek, hogy a román történészekkel szemben fenntartásaim vannak. Lásd. dáko-román kontinuitás elmélet.
Én nem éltem a vészkorszak idején, sőt édesapám is még gyerek volt. Viszont apám legidősebb bátyja (nagybátyám)egy dunántúli kisváros rendőrparancsnoka volt. Az egyik amit tudok, hogy egyik öccse a barátjával nyilasnak akart állni. Özvegy nagymamám szalad legidősebb fiához a hírrel, aki már máshol lakott. Nagybátyám hazament, és ököllel megverte öccsét, és azt mondta neki, hogy a „nyilasok gazemberek” és megakadályozta, hogy öccse nyilas legyen.
Aztán bevonultak a szovjetek, és nagybátyámat is fogolytáborba vitték. A menyasszonya kétségbeesve a város zsidó előjárót kereste meg. (Úgy látszik túlélték) Aztán vonat tetején utazva együtt mentek nagybátyámért, és kihozták a fogolytáborból.
Mire kihozták, nagybátyám kisebb agyvérzést kapott, és lebénult az egyik karja. Valószínű, nem bírta volna ki a hadifogságot. Az életét mentették meg.
Nem tudok részleteket, hogy miért voltak neki hálásak a zsidók, de valamiért biztos. Az orosz parancsnok sem engedte volna el, ha nem valami komoly dolgot tett volna. Sose tudtam meg, mert mire felnőtt lettem, és kérdezgettem volna, meghalt a nagybátyám, sőt, apám is. Mi pedig máshova költöztünk.
4:46 du.
Bocsánat! Előző hozzászólásom első soraival a Wass Albert cikkre reagáltam.
9:39 du.
Kedves Figyelő!
Azért talán az elgondolkodtató, hogy Rejtő Jenő, Radnóti Miklós kevésbé fontos a mai hatalomnak, mint Vass Albert, vagy kifene. József Attilát, meg ki kell költöztetni az Országház elől, mert az új uraknak a proli költő csipi a szemét. Érted te azt, hogy mi szükség van a Horthy szobrokra, mi szükség van az új utcanevekre, mi szükség van a Kossuth tér átépitésére? Csak nem azért kell mindez, mert az új uralkodó osztály hozzájuk akar hasonlitani? De ahhoz, hogy ők ahhoz a dzsentri uralkodó osztályhoz hasonlithassanak, az országot, nemzetet is ahhoz a hárommmillió koldus országává kell tenni! Mindig csodálkozom, amikor magukat büszkén jobboldalinak valló emberek nem értik, hogy ebben a visszahozott Horthy rendszerben ők ugyanolyan joguktól megfosztott prolik lehetnek csak, mint a nem jobboldaliak. Persze, ha te vagy a Csányi, vagy a Széles, akkor értem……………De ha nem te vagy, akkor te mit kapsz? Turult, Hothy szobrot, Vass Albertet, árja-magyar tudatot………? Ha neked ez elég………