Kam Jandu, a Budapest Airport Zrt. légiközlekedésért felelős vezérigazgatója elejtette a brit The Economist című hetilapnak adott interjúban, hogy 2014 nyarától reményeik szerint beindul egy szezonális járat Toronto és Budapest között. Jandu elmondta, hogy a közvetlen járat jó eséllyel fogadja jövőre az utasokat és ezt bizonyára örömmel fogadja a még mindig népes torontói magyarság. Ugyanakkor Jandu aligha tűnt optimista Ferihegy jövőbeni perspektíváival kapcsolatban és többnyire elismerte: Budapest nem csak, hogy a bécsi Schwechat-repülőtérrel nem tudja fel venni a versenyt, de a Malév tavalyi csődje óta már Prágával sem.

Budapesti SkyCourt

A magyar nemzeti légitársaság csúfos bukása után 40 százalékkal esett vissza Ferihegy bevétele és mivel a Malév nélkül Budapestre aligha érkeztek átszállásos utasok, az American Airlines és a kínai Hainan Airlines is kivonult Magyarországról. Ezzel olyan helyzet állt be Ferihegyen, hogy Magyarország elsÅ‘ számű nemzetközi repülÅ‘terének egyre inkább harmadrangú, regionális jellege lett. A leépülést jellemzi, hogy ma már a fapados légitársaságok uralják a terepet Budapesten. Jelenleg a fapados utasok teszik ki a forgalom 51 százalékát, miközben a Malév csÅ‘dje elÅ‘tt arányuk csupán 26 százalék volt. A részben magyar érdekeltségű Wizz Air-nek összesen hét gépe állomásozik Budapesten (egy 43 gépbÅ‘l álló flottából), az ír Ryanair pedig a Malév után aggresszívan terjeszkedett és ezzel ötre növelte Budapesten lévÅ‘ flottájának számát. Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatójának közismerten erÅ‘szakos és kissé durva stílusa nem nyerte el a Budapest Airport Zrt. teljes bizalmát, különösen miután a ferihegyi reptéri díjak leszállítását próbálta elérni nyomásgyakorláson keresztül. Jandu elmondta, hogy vannak olyan repülÅ‘terek Európában, melyek kiszolgáltatottságuk révén belemennek ilyen egyezményekbe, de Budapest szerencsére még itt nem tart. Ezért végül a Ryanair kivont két gépet és ezzel egyben a Wizz Air is megerÅ‘sítette pozícióját Budapesten.

Bár a Wizz Air vezérigazgatója Váradi József, a Malév egykori vezetője, a légitársaság inkább nemzetközi jellegű, mintsem magyar. Budapest csupán 7 százalékát teszi légiforgalmának. Jandu viszont azt szeretné, ha a fapadosok maximum 50 százalékát jelentenék Ferihegy légiforgalmának. Továbbá hozzátette, hogy azok a szolgálatások is megmaradnak a budapesti reptéren, melyeket business osztályban utazó ügyfelek használnak. Ilyen például a budapesti executive lounge váróhely. Jandu szerint mindeképpen pozitív az utasok számára az a tény, hogy Budapesten egy hybrid repülőtér tudja kiszolgálni mind a fapados, mind pedig a hagyományos cégekkel utazókat.

A reptéri igazgató viszont nem lát esélyt a magyar nemzeti légiközlekedés feltámadására. A Malévnek sem volt sok lehetősége a túlélésre amikor arra kötelezte az Európai Unió, hogy fizessen vissza 130 millió eurónyi illegális szubvenciót a magyar államnak. Bár elemzők szerint a kormány rendezettebben intézhette volna a felszámolást és bizonyára segíthetett egy utód gyors felállításában. Politikai körökben ezt az álláspontos leginkább Bajnai Gordon képviselte. Most már azonban túl késő, hiszen a Wizz Air átvette a Malév legfontosabb járatait, köztük például a Tel aviv-it.

Még érdemes hozzátenni, hogy lapunk felkereste a Hungarian World Airways-t, mely cég az év elején jelezte, hogy idén beindulhatnak járatai és átveheti a Malév egykori szerepét, mint a magyar nemzeti légitársaság. Csiky László, a cég elnöke médiafelelősének továbbította kérdéseinket, de onnan a mai napig választ nem kaptunk. A honlapjuk állapota és a válasz hiánya is afelé mutat, hogy a Hungarian World Airways sajnos egy esélytelen kezdeményezés.