Egy kis kerülővel elérkeztünk kedvencemhez, az ír whiskeyhez.

Az egyszerűbb ír wiskey-ben Írország vonzereje tükröződik, állítja Michael Jackson, whisky szakértő. A gyártási folyamata természetesen nagyon hasonlít a skót whiskyéhez, hiszen az írek adták az alapot skótoknak.

Lássuk az ír kisüsti főzését. A malátázás ugyanúgy történik, mint Skóciában, de itt a malátázott árpához kb. 40% nem malátázott árpát is tesznek. Ennek két oka van: az egyik az, hogy ettől fűszeresebb, almásabb ízeket kapunk; a másik póriasabb, kevesebb adót kellett érte fizetni a 19. században. A költségmegtakarításból erényt kovácsoltak, így megmaradt a szokás. A szárításnál régen fát használtak és nem tőzegelték a malátát. A keverés alacsonyabb hőfokon történik, a malátázatlan árpa miatt. 55 fokról indul, majd 65 fok és végül eléri a 75 Celsius fokot. Az erjesztés hossza is más, itt 60 órától 120-ig tarthat. Az első lepárlás a cefreüstben történik. A második lepárlásnál a desztillátumot a középső (előpárlat) üstbe vágják. A gyengébb előpárlatot felfogják, majd újra lepárolják. A harmadik lepárlásnál a középső vágást gyűjtik be.

Bushmills

Mint tudjuk, az írek a kisipari whiskey főzést nagyüzemekben végzik, ezért a technológiát mindig változtatják, a megrendelő kívánságának megfelelően.

A Bushmills kizárólag malátázott árpából készíti a whiskey-t. Írország talán legszebb részén fekszik, a Giants Causeway kezdeténél. Talán nem véletlen, hogy innen szép időben látni Islay szigetét, a skót whisky egyik meghatározó régióját. Magukat 1680-tól származtatják. Későn, 1987-ben kezdtek single maltot gyártani, de első próbálkozásukat siker koronázta. A lepárló látogatható. Nagyon szép látogató közontja van, de hát ez a distillery-knél alapkövetelmény.

Tullamore

A Cooley-é egy sikertörténet. John Teller megvett egy krumpliból üzemanyagot előállító céget. Átalakította, majd 1989-ben elkezdett italt gyártani. Miután se raktárai, se hírneve nem volt, megvette a Locke’s distillery 200 éves raktárait Kilbegganban. A Locke’s értett az alkoholhoz, hiszen a Kilkenny sört gyártó családból érkezett. Ez a hírnév sokat ért. A Cooley feltámasztott olyan márkaneveket is, mint a bizonyos Locke’s, Kilbeggan, Inishowen és Old Tyrconnell. Connemara néven olyan tőzegelt whiskey-t gyárt, amely felveszi a versenyt a skót „füstösökkel”. Beszálltak a single grain gyártásába is, a Greenore márkájuk innen híres. Sajnos a Cooley nem látogatható, de Kilbegganban múzeum van berendezve, és idén újították fel eredeti állapotában a vízmalom kereküket. De ha valaki erre jár érdemes elmenni a gyárhoz. A gyár előtt legelészik Cooley élő legendája, ki a híres cooley-i Barna Bika egyenes ági leszármazottja, mely miatt véres harcok folytak 1000 éve. Ne tegyetek kísérletet a megsimogatására. Nem csak a harcok lesznek véresek.

A fénykorban a legismertebb név a Tullamore volt, Offaly megyéből. Termékeit és nevét felvásárolták és sajnos úgy látszik, végleg bezárt. A Cantrell & Cochrane égisze alatt továbbra is gyártják, a múzeuma pedig éppen idén nyitott újra. Szerencsés voltam, 200 méterre laktam akkoriban az épülettől, így végig kísérhettem a folyamatot. Természetesen a nyitás alkalmából kiadtak egy limitált kiadást, amely azóta is polcom egyik büszkesége.

Midleton

Utolsónak maradt, de nem utolsó a sorban a Midleton. Itt gyártják a világhírű Jamesont is. Dublini lepárlójuk már múzeum, sőt már az „újabb” lepárlójuk is bezárt Cork mellett, hogy átadja helyét egy múzeumnak. A város szélén található az új hatalmas modern whiskey-gyár. Egyszere egy tucat féle nedűt tudnak párolni. A dublini turistalátványosság, a Liffey folyó partján fekszik. Átnézve a másik partra egy hatalmas gyárkomplexumot látunk, melynek felirata azt hirdeti, hogy ott gyártják a Guinness sört. A corki múzeumot pedig egyszerűen meg kell látogatni. Olyat hatást kelt, mintha csak szabadnapon lennének a munkások. Az előkertben látható a világ legnagyobb üstje. Űrtartalma 43000 liter. A Midleton (Corkhoz közel) az Irish Distillers Company tulajdona. Nagyon sok féle whiskeyt gyárt, köztük a Powerst, Paddy-t, a Jamesont, Red Breast-et, Greenspot-ot, Yellowspot-ot, stb. Zászlóshajójuk a Midleton Very Rare, egy évente megjelenő kiadás.

„Paddy” az egyik szentjük St Patrick beceneve, aki alternatív nézetek szerint behozta a lepárlás technológiáját. De a fent nevezett whiskey a nevét nem róla kapta, hanem egy Paddy Flaherty nevezetű whisky vigécről, aki olyan ügyes volt, hogy a korában a neve eggyé vált a whiskyvel.

A Paddy ma az egyik legnépszerűbb ital a pubokban.

A másik nagy ír szent Columba. Neki nincs köze a szesz gyártásához, de volt egy nagy jelenete a Loch Ness-i szörnnyel. Amikor átment Skóciába téríteni, kb. 565-ben, gyászoló pikteket talált a Loch Ness partjánál. Elmondták, hogy egy szörny támadta meg őket. Ekkor megkérte egyik társát, ugorjon a vízbe és csalja elő a szörnyet. Mikor Nessy előjött, Szent Columba megmérkőzött vele és visszaűzte a tóba. Ez olyan jól sikerült, hogy szegény Nessy azóta se mer előjönni. Igaznak kell lennie, hiszen azóta se látta senki a szörnyet császkálni a parton. De térjünk vissza a témánkhoz.

Mikor elindultunk új életünk felé, ide a Zöld Szigetre, ajándékba kaptam egy flaska Midleton Very Rare-t a hajón. Gyönyörű fadoboz, brilliáns whiskey.

Az ír lepárlók gyártanak megrendelésre is. Ebben a Cooley jeleskedik. Kilbegganban például van két hordó, melyet két unokájának vásárolt a nagypapájuk. Mikor nagykorúak lesznek megkapják.

Kilbeggan

A nagy dublini whisky bolt a Celtic Whisky Shop és kedvenc kocsmám a Palace is rendelkezik saját kiadású itallal. A Celtic Cask Do néven exluziv fadobozban lakó füstös 11 éves számozott üveg (az enyém a 201-es), Anima Negra Mallorcan vörösboros hordóban 13 hónapig után érlelt whiskey. A másik a Palace névre hallgat. Ez egy 9 éves, egyszerű üvegbe töltött nedű. Mindkettő Coolay gyártmány. A Palace (Temple Bar) azzal hirdeti magát, hogy több mint 100 féle ír whiskey-ük van. Itt történt meg velem a következő eset. Kértem egy pohár Glen…..-t. Csodálkozva kérdezte csapos. Az mi? Mondom whisky. Ír? Skót. Akkor nincs!!!! Hm.

A ír Bár árindexet a legolcsóbb Jameson és a Midleton Very Rare árához mérik. Így derül ki mennyire drága az italmérés. A két ital viszonyszáma adja meg a bár olcsóságát, vagy drágaságát.

Hát ennyit mondanék kedvcsinálónak az ír whiskyről. Gyártásuk majdnem ugyan olyan, íz világuk nagyon eltérő a két whisky nagyhatalomnak. Melyik finomabb? Ízlés dolga.

Irigylem azt, kinek van kedvenc itala. Én nem tudnék választani. És minél több félét ízlelek meg, annál tanácstalanabb vagyok. De azt hiszem, a skótot könnyebb szeretni. Nekem harsányabb íz és illat világa van. Az ír egyszerűbb, nemesebb? Az írrel össze kell barátkozni. De utána elválaszthatatlan barát lesz. Tessék megpróbálni.

De írnék még a tejszínes whiskey-ről. Kitalálóját elmebetegnek tartották, és állítólag a bemutató előtt arról beszélgettek, hogyan nevetik ki. A bemutató után pedig arról beszélgettek, hogy oldják meg a

fantasztikus ital gyártását. Ír whiskey és ír tejszín keveréke. Alkoholtartalma 17 fok, és egy tökéletes alkoholos édesség. Már sokan utánozzák, az eredetinek a neve Baileys.

Még gyártanak mézes whiskey likőröket. Ezeket 35 fokosra állítják be és a hölgyeket célozzák meg vele. Legismertebb a Tullamore gyártmánya ami Irish Mist névre hallgat. De már gyárt a Bushmills is.

A kávé szerelmeseire is gondoltak. Forró feketekávéba (presso) két cent ír whiskey és ízlés szerinti tejszín. Ha ügyesen készítjük, a tejszín a tetején rétegződik. Jó tanács: ehhez az italhoz elegendő olcsóbb whiskey beszerzése (Crested Ten), mert az aromavilágának egy része elvész ilyenkor.

Tovább is van, mondjam még?

Stephen Smith, a KMH vendégszerzője

***

A sorozat előző részei: 1, 2, 3