Sötétség – fejben
Egyenesen katasztrófa, hogy miket gondol a magyarok nagy többsége a gazdaságról, azon belül is a pénzügyekről. Ez a végzetes szűklátókörűség vezet azután olyan, alig megoldható helyzetekhez, mint pl. a devizaalapú forinthitelek ügye. Az egyik „károsult” például azt bírta nyilatkozni, hogy a hitelek mögött nem volt valuta. És a riporter nem igazította ki. Holott éppenhogy csak valuta – az ország belföldi fizetőeszköze – volt, deviza – egy másik országban használatos pénznem –, nem. Pontosabban annyiban volt deviza, hogy a bankok devizáért vették azt a valutát, amit hitelként kiadtak, mert így alacsonyabb kamatért jutottak hitelforráshoz, mintha a Magyar Nemzeti Banktól vettek volna forintot, az akkoriban indokolatlanul magasan tartott kamatokkal. Nem is tudtak volna mást tenni, hiszen a „devizahiteleseknek” általában nincs devizában keletkezett jövedelmük, így értelemszerűen csak valutában (forintban) tudnak törleszteni. Ezért volt nagy kockázata annak, hogy az árfolyamváltozás esetén a részletek megnőnek.
Dark and mysterious TV head
Az igaz, hogy a szerződések feltételei vastagon a bankoknak kedveztek – ez fogyasztóvédelmi, pénzügyi felügyeleti probléma lehetett volna, ha pl. a fogyasztóvédelem végre már nem a hamisított szaloncukron, húsvéti csokinyúlon rugózna, hanem körülnézne a pénzügyi szolgáltatások világában. Persze ehhez nem politikusnak, hanem szakembernek (szakembereknek) kellene állnia a fogyasztóvédelmi hatóság élén.
De ugyanez a sötétség vezet oda, hogy ma a kormány jótéteményként bír, jó esetben indifferens, de sajnos a legtöbb ügyben a gazdasági érdekeket – figyelem, a fogyasztóét is! – súlyosan sértő intézkedéseket eladni. Teheti, amíg egy érettségizettnek kívülről kell fújnia avítt szövegeket, pontos dátumokat, de nem kell tudnia, hogy mi az államformája az országnak, amiben él, mi a parlamentarizmus, mi a különbség az áfa, meg az IFA között.
Itt van például a bankadó, meg a tranzakciós adó ügye. Az elsőt a bankok fizetik a forgalmuk (nem a nyereségük után, hanem azon felül!) után, a másikat meg mindenki, aki pénzt felvesz, betesz, átutal. És igen, van ilyen adónem a nyugat-európai országokban is – egy apró különbséggel. Amíg ott a bankadó egy elkülönített alapba kerül, ami arra szolgál, hogy a 2008-ashoz hasonló bankcsőd-sorozat esetén ne az államnak kelljen állnia a cechet, addig Magyarországon – a jóval nagyobb mértékű – bankadót elnyeli a költségvetés, aminek jó részéből tudjuk mi lesz: stadion, magánvagyon, egyéni mániák finanszírozása, szívünknek kedves szavazatok vásárlása. A tranzakciós adót „odaát” cégek fizetik, és az a szerepe, hogy csökkentse azt a nyereséget, amit a különböző adórendszerű országok között utalgatva adóelőnyként realizálnak. Mérsékelve kissé azt az egészségtelen adócsökkentési versenyt is, ami csak az államok és polgáraik elszegényedéséhez vezethet. Magyarországon viszont mindenki fizeti, aki egyáltalán kapcsolatba kerül bankkal. (Kanadában élőknek: a tranzakciós adót a számlavezetési és egyéb banki költségeken felül kell fizetni!)
Márpedig sokan kerülnek kapcsolatba, mert úgy 20 éve folyamatosan tértek át a munkáltatók a készpénzről a számlára utalt fizetésre. Ezért szembesültek sokan azzal, hogy ha hozzá akarnak jutni a már egyszer adózott pénzükhöz, újabb sarcot kell fizetniük. Hát persze, hogy megint a bankok a hibásak! Holott a kormány – annak is „zseniális” gazdasági minisztere, ma már MNB elnöke – vetette ki ezt az újabb adót, hogy a költségvetés lyukait betömködje.
Mindannyian ismerünk olyanokat, akik zsigerből utálják az újat, a megszokottól eltérőt, és hallani sem akarnak annak előnyeiről. És ez még csak életkorhoz sem kötött. Ezért szopják be azt a hallatlanul „szociális” intézkedést, hogy a bankkártyákról a jövőben havonta kétszer, 150 ezer forint erejéig mégis ingyen lehet pénzt felvenni. Persze ehhez megint jókora adminisztráció járul – szerintem ennek árán elmegy az egész tranzakciós adó haszna. Hogy ezt megtehesse a számlatulajdonos, személyesen(!) kell nyilatkozatot tennie a bankban, hogy melyik számlájáról akar élni e lehetőséggel. Igaz, könnyítettek a feltételeken (nyilván a bankok felsikítottak, hogy hogyan kezelik majd a többezres tömeget, amelyik éppen nyilatkozni készül), így most már e-bankon keresztül is lehet nyilatkozni. Elképzelem, ahogy a számítógéptől zsigerből idegenkedők tömegei töltik ki a nyilatkozatokat, de vélhetőleg előbb e-aláírást kell szerezniük, ami nem egyszerű. (Az e-aláírás hitelesíti a számítógépen küldött dokumentumokat.)
Sokan vannak, akik szeretik a pénztárcájukban látni a bankókat, vagy akár az aprópénzt. Őket arra kérem, gondolják végig! A pénzérme, bankjegy kinyomtatása, legyártása, hamisítás elleni védelme, biztonságos szállítása nincs ingyen. És nem csak a pénzügyi rendszer nyer a forgalom olcsóbbá tételén, hanem a fogyasztó is. Ha a kártyáját ellopják, nagyjából egy órán belül érvénytelenítheti, akkor a pénze biztonságban van. Viszont ha a rabló a párnacihából rángatja elő a bankjegyeket, kicsi az esély, hogy valaha is viszontlátunk egyetlen fillért is. És még jó, ha közben nem vernek agyon, hogy eláruljuk a rejtekhelyet. Ha vásárláskor fizet az ember kártyával (ez egyelőre még adómentes), akkor nem kell borravalót adnia, és az a veszély sem fenyegeti, hogy a kézitáskájából emeli el egy árgus szemű, finom kezű zsebtolvaj a bankjegyeket. Persze időnként hallani nagy csalásokról ezen a téren is – a sikeres bűnözők mindig egy lépéssel járnak a bűnüldözők előtt. De ezek nagyságrendileg ritkábban fordulnak elő, egyszerűen azért, mert az e-banki bűnözéshez már fejlett technika és némi gógyi is kell.
Ezekkel a viszonylag könnyen átlátható folyamatokkal sincs tisztában a népesség többsége – nem az „egyszerű” emberek, büszke értelmiségiek is gyakran hivalkodnak azzal, hogy fogalmuk sincs, hogyan kell kitölteni egy számlát, és mi ez az áfa „befizetem-visszaigénylem” cirkusz. Így azután nem csodálható, hogy milliók veszik be a kormány orbitális hazugságát az államadósság „visszafizetéséről”. Ilyen plakátokon, hogy : Adósság 0! Igaz, apró betűkkel alá van írva, hogy az IMF-nek nem tartozunk. De a „szabadságharcba” beleájult hívek tömegei arról már nem vesznek tudomást, hogy „az újabb sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre az MNB” kezdetű hírek mit jelentenek. Azt, hogy egy nemzetközi szervezet, a pénzpiacon érvényes kamatoknál jóval olcsóbb, támogatás-jellegű kölcsönét nagyjából kétszer drágábban (a pénz „ára” a kamat) kapjuk a kötvényekből. Nem véletlen, hogy az MNB közleményeiben elő nem fordul a „hitelfelvétel” kifejezés, kizárólag a „kötvénykibocsátás”. Pedig ez is kölcsön, hiszen a kötvények névértékét a lejáratkor vissza kell fizetni, miközben a teljes futamidő alatt folyamatosan kell törleszteni a kamatokat.
„Inkább megfizetjük, minthogy az IMF által követelt megszorításokat kelljen bevezetni” – replikáz erre az orbánhívő. (Mellékszál: szerintem maga a miniszterelnök is elhiszi e hülyeségeket, mivel már többször adta bizonyítékát: gőze nincs, hogyan, mitől működik egy gazdaság.) Holott az IMF feltételeit mindenki ismerhetné, ha kíváncsi lenne rá. A „csökkenteni kell a nyugdíjakat” című téveszme például abból adódik, hogy a szervezet egyik ajánlása (és nem követelése) az volt, hogy célzottabban ossza az állam a szociális kiadásokat. Ha el is hanyagoljuk azt az „apró” különbséget, hogy a nyugdíj nem szociális kiadás, hanem járulékkal fedezett kifizetés, akkor sem erről volt szó. Hanem például arról, hogy családi pótlék csak a rászorulóknak járjon. Ehelyett a kormány az oly büszkén hirdetett „családi adózással” (nem az, mert nem összevontan adóznak a családtagok) éppen a jól keresőknek tette lehetővé a magas családi pótlék igénybevételét, míg a szegényebbeknek csak az állam által odavetett – jó pár éve változatlan összegű – gyermeknevelési támogatás jut.
A kormány szempontjából persze mindez rendben is van: a nemzeti-keresztény-úri eszmerendszer alaptézise, hogy a társadalom „jókra” és „rosszakra” osztható, és a „jók” természetesen boldogulnak, míg a „rosszak” örüljenek, ha élnek. Az emberi jogok nem általánosak, és csak annak járnak, akik „megérdemlik”. És azt, hogy ki érdemli meg, azt a kormány joga eldönteni.
Vég nélkül lehetne folytatni a sort azokkal a törvényekkel – első sorban is az alaptörvénnyel –, amelyek azt bizonyítják: Orbán kormánya nem a nemzet boldogulását, az ország sikerét tartja szem előtt, csupán megbízható, arra érdemes híveiét. Ebben csak az a szörnyű, hogy mire e hívek többsége felébred, addigra már nekik is befellegzett.
Rátesi Margit
Author: KMH Vendégszerzők
10:57 de.
Világos! Eddigi legjobb cikk, amit a bankokról és általában a gazdaságpolitikáról olvastam. Köszönöm!
11:32 de.
Hah! Ez igazán nagy öröm itt is találkozni Rátesi Margit írásával! A Népszavában meg a Galamuson is olvastam tőle, és nagyon jól ír! Mondjuk ez a fenti cikkéből is kitűnik! Gratula!:)
Jut eszembe, Kedves Margit, még nem kaparta ki Fekete György szemét…? Pedig megérdemelné az degenerált patkány!
11:33 de.
Halálpontos leírás.
Aki ezt sem érti meg, az tényleg elveszett…
11:46 de.
Ja szegény DEVIZAHITELESEK eleinte kedvezö volt a hiteletek,de 2007-ben màr figyelmeztették a kormànyt és Simort Svàjcbol,hogy vigyàzni kellene. Kit figyelmeztettek a problémàra?
1980-as adat: 1CHF=11 Ft, 1994-95 1 CHF= 67 Ft
A gazdasàgi vàlsàgot a BANKOK vàlsàga idézte elö,amikor is a BANKOKAT az adofizetök pénzével kellett szanàlni,mert elspekulàltàk magukat, Ezek a pénzek hiànyoztak a költségvetésekböl,igy kevesbb jutott mindenhovà-természetesen a fogyasztàsra is-,ezért nem kellett-mert nem került rà-uj auto,lakàs,hàz,butor…,megszüntek a munkahelyek.Nàlunk 2008-ban még egy VÉSZKÖLCSÖN is kellett, amit 2012-töl vissza fizettünk.
Hol volt és van a legnagyobb a probléma? Azoknàl,akik legjobban eladosodtak:
Görögorszàg,Spanyolorszàg,Cyprus,Irland,Portugàlia,Olaszorszàg,
Szlovénia,Magyarorszàg..
Kik vészelték àt a vàlsàgot legjobban-föleg akik alacsonyabb adossàgot cipelnek-és a németek,mert minöségi àruikra most is van vevö.
Most a BANKOKNAK is segiteni kell a kilàbalàsban,hiszen ök spekulàltàk el a pénzeket-kölcsönöket adtak épitkezöknek-Amerikàban,Spanyolorszàgban…,akik nem tudtàk màr ezeket értékesiteni,illetve az egyének törleszteni-.
11:56 de.
Igazán megnyugodtam, hogy valaki van a magyar vonalon aki ért a gazdasághoz.
Nem tudom,pl. miért nem adott tanácsot korábban is, pl. Gyucsány és Co.-nak.?
Ami a kanadai bankadózást érinti, bizony kétszer adózik a kedves ügyfél, ha pl. betesz a bankjában nagyobb összeget, mondjuk egy vállalati végkielégitést RRSP néven.
Mikor kivesz ebből az összegből megadózza a bank,, s mikor az évi adóbevallását csinálja, akkor is megadózzák, mint bevételt. Csak egy példa a sok közül….
Mami meg szegény magyar honfitrásaimra vonatkozik, az emberekből teljesen hiányzik a bank szisztéma megértése, vagy okos használta. De miből is lenne? Magyarországon nem tettek be emberek nagyobb összegeket a bankba, hiszen nem volt.A fizetésekből éppen hogy meg tudott élni az ember, nemhogy félrerakjon belőle. Az helyzet ma sem jobb, csk egyes kivételeseknek, akik pénzszerzési mivolta elég homályos maradt.
12:35 du.
Sokat nem lehet hozzátenni a cikkhez, esetleg folytatni a felsorolást. Ugyanis már régen ezeket magyarázzuk a narancs hívőknek. De sajnos náluk a hit magasabb szinten áll a racionalitásnál.
1:03 du.
Kedves figyelő! Nem ismerem a kanadai állapotokat (Magyarországon élek), ezért csak azt tudom mondani. A bankok minden tranzakciónál felszámítanak kezelési költséget, az Ön kifejezése szerint „megadózzák” – eddig is így volt, itthon is. Adót az adóbevallás után fizettünk eddig Magyarországon is. (A kezelési költség a banknak megy, az adó az államnak, az adóbevallásunk után.) De mi a bank által felszámított kezelési költségen felül fizetünk még „tranzakciós adót” is minden pénzfelvételnél, átutalásnál, betétnél az államnak a már leadózott jövedelmünkből.
Ami meg a Gyurcsány Ferencnek adandó tanácsokat illeti: nincs szüksége rá, kiválóan eligazodik a mikro- és makrogazdaság labirintusában, sőt (Bokros Lajoshoz hasonlóan)még a kevésbé értő közönségnek is érthetően el tudja magyarázni az összefüggéseket.
1:26 du.
Mindig tudtam, hogy Orbán népszerűségének oka a minden aljas politikusra jellemző nemzeti kebeldagasztáson túl a milliós magyar tömegek mérhetetlen butasága, szűklátókörűsége és bűnbakképzésre, valamint felelősségáthárításra való rettenetes hajlandósága.
2:02 du.
TÉVEDÉS a CIB Bank már a kártyájával történő vásárláskor 10 Forintot bon le minden egyes vásárláskor.
És ugyebár…EZT mostmár bármikor lehet apránként emelni , bármeddig is akár.
Csak emlékeztetőül : átlagoasan 40-70 százalékkal többe kerül ma minden Magyarországon mint három éve , ( A banki szogáltatások ennél jóval többe ) holott -állítólag- az ország jobban teljesít. Az infláció csak másfél százalék körül van , a mezőgazdasági termékek pedig tegnapi hír szerint olcsóbbak lettek.
Akkor meg miért ????????
2:31 du.
Figyelő
2013 november 13
11:56 de.
Figyelö,kedves Figyelö: amit az RRSP-röl irtàl:az nem igaz.
Rosszul tudod,nagyon rosszul, vagy rosszul magyaràztàk el Neked, vagy becsaptak- vagy akàrmi: de nem igy van.
Akarod,hogy elmagyaràzzam Neked?? Ez költöi kérdés volt:mert ideirom.
1.)Amikor befektetsz egy bizonyos összeget :és veszel RRSP-t a bankodban: akkor annak az értékében,amit befektettél/megvettél:annàl kevesebb jövedelmi adot (income tax)fizetsz abban az évben az adobevallàsod alkalmàbol.
Ezt kihagytad a magyaràzatodbol.
Ezért szoktak emberek RRSP-t venni minden évben:hogy kevesebb jövedelmi adot fizessenek…
(Az RRSP tul.képpen egy befektetés,kvàzi értékpapir)
Ha az ugynevezett „broker”közvetitésével veszed: akkor az felszàmolhat neked valami extràt,- ha van pofàja:mert amugy ö kap részesedést ..de szok’lenni pofàja;
2.)Namàrmost:amikor kiveszed -felszàmolod az RRSP-t: 5 év mulva,8év mulva, x év mulva:akàrmikor: akkor fizetsz utàna jövedelmi adot: de az àllamnak:NEM a banknak — ugyanis amikor befektettél akkor tax-kedvezményt kaptàl arra az évre:amikor pedig inkasszàlod: akkor jövedelemnek szàmit és vissza kell fizetned azt amit nem fizettél be annak idején jövedelmi adoba,amikor befektettél. És ez igy igazsàgos,nem?
És igaz, hogy ezt a bank automatikusan levonja, amikor inkasszàlod, DE :tovàbbitja az àllami kasszàba: és papirt ad neked erröl:mennyi adoelöleget fizettél màr be arra az évre :mert ez kérlekszépen:adoelölegnek szàmit…:amit azutàn az évi adobevallàsodnàl bizony visszafizet Neked az àllam 🙂
-Rohadt föniciaiak…ök az oka mindennek:)
2:32 du.
Geyza drága! Nyilván bankja válogatja, hogy a vásárlótól is levon-e kezelési díjat a vásárláskor, vagy csak a kereskedőre hárítja a POS terminál, meg az online kapcsolat költségeit (eddig is fizették a kereskedők). De ez nem adó!És lehet ellene azzal védekezni, hogy másik bankhoz megy az ember, addig, amíg az állam nem akar állami tulajdonú bankrendszert, amikor már nincs hová menni.
Az infláció meg azért olyan alacsony a statisztika szerint, mert az ingatlanok, meg a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent a kereslet hiánya miatt, a rezsiháború meg újabb, nem természetes kényszerű árcsökkenést hozott.
Emlékeztetném: a hetvenes években hivatalosan nem is volt infláció Magyarországon (ami tényleg a szegények adója), csak éppen nem volt kínálat sem.
2:49 du.
Annamaria
2013 november 13
2:31 du.Figyelő
2013 november 13
11:56 de.
Kedves Annamária,általad emlitett RRSP megoldással tisztában vagyok, sőt, sokan használják, fiamék is. Addig semmi baj nincs, amig ki nem akarod venni.
Az én esetem más volt.Kaptam végkielégitést a vállalattól, mert kidurrant. Elég szép összeg volt.
Betettem a bankba a fenti címen. Addig semmi baj nem volt, amíg, nem akartam kivenni, üzleti befektetés céljából. A bank levett belőle egy bizonyos százalékot és mikor évvégén adót fizettem, felszámolodott az összeg bevételnek.
3:52 du.
Nem a bank „vette” le – azt ök a jövedelmi adoelölegedként vették le, mert ezt még a Liberàlis kormàny zseniàlis pénzügyminisztere kitalàlta-törvénybeadvàny lett- és megszavaztàk,hogy igy legyen.
Tehàt ismétlem: a bank;mint az àllam pénzbehajtoja vonta le a pénzedböl azt a bizonyos szàzalékot. (Pontos szàzalék szerint: Quebec külön és a federàlis külön von le:attol függöen:mekkora az összeg= és ezt egybe levonjàk nem is fizetik ki)
Azutàn:ha Te üzleti befektetésbe fektetted azt a bizonyos összeget, annak is megvan a legàlis modja:hogyan kaphatod vissza azt,amit levontak.
(Legàbbis azt a részt:amit tulfizettettek veled, de a mi kormànyunk is szereti elvenni elôre a pénzt: viszont visszaadja,az adobevallàsod utàn)
De hangsulyozom: a bank nem vonta le sajàtmagànak – azt a pénzt tovàbbadta a nevedben adoelölegnek.
-Ami viszont abszolut jo: hogy 60 éven felül nem kell semmiféle bankköltséget fizetni itt, ami nagy dolog:mert addig,amig fiatal vagy: ha egy mélyebbet sohajtott az ember; a bank azt is leszàmlàzta.
4:31 du.
Nem is tudom, hogy hogy kérjek elnézést, de ki kell javítsam a cikk íróját, de jelzem, hogy a többi résszel egyet lehet érteni, viszont az első részből már több ismerős szöveget olvastam a napokban a hozzászólásokban, de ez nem von le az értékéből, hiszen valószínűleg ez a cikk íródott meg előbb.
De a tisztánlátás kedvéért: deviza-valuta kérdése…
Deviza: Ez a pénzkímélő eljárások terméke, hiszen csak egy ígérvény, egy elszámolási pénznemhez igazodó virtuális pénz.
Bármilyen pénznem lehet a deviza és a valuta is, nincs köze ahhoz, hogy forint, vagy más, hanem csak a virtuális, vagy a tényleges készpénzbeliségére vonatkozik.
Így a párja a valuta, ami ténylegesen az egyik tetszőleges készpénzt jelenti.
Ezért van a devizaelszámolásnál minimális árrés a vételi és eladási árfolyamában szemben a valutával, ahol a kp-forgalom miatt extraköltségek jelentkeznek a devizáéhoz képest, hiszen azt nem kell számolni, csomagolni, szállítani, védeni mint párját a valutát.
Tehát a deviza csak egy fiktív , papíron, vagy más adathordozókon létező ígérvény, nyilvántartás, ezért is tudnak a bankok a tényleges valutakészleteik többszörösét hitelként kiadni. Végül is ez teremt szintén óriási buborékot, és ugyanakkor ez is ad lehetőséget arra a visszaélésükre, hogy azt mondhassák, hogy a betétesek pénzét adták ki hitelbe, amit magas kamatokkal kell visszafizetniük, holott a kiadott hitelek jórésze mögött kp-betét nem is létezett, és nem is létezik.
Gyakorlatilag csak egy nyilvántartás létezik, ahol rengeteg ügyfél van, és egyszerre mindig csak sokkal kevesebb kp. kell, mint amit nyilvántartanak.
Hogy érthetőbb legyen, az emberek a fizetéseiket, nyugdíjaikat, megtakarításaikat, magánnyugdíj-befizetéseiket, a cégek a forgótőkéjüket, stb a bankban tartják, csak kis részét cipelik a zsebükben, vagy van a kasszában. Sőt, az állampolgárok bankkártyával fizetnek sokszor, így ténylegesen a fizetésüknek csak kis töredékét látják kp-ban. Persze van kp is forgalomban, és ha a sok ember közül vannak is, akik kíváncsiságból, vagy bizalmatlanságból szeretik megnézni, vagy tapogatni a pénzüket, a legtöbben inkább biztonságban a bankban tartják.
Tehát a pénzforgalom túlnyomórészt nem kp-ban, hanem ilyen virtuális pénzben történik. Ennek a neve a deviza, ami a fentiek miatt bármikor átváltható bármire, hiszen nem is létezik, csak a nyilvántartásokban!
Ezt sokaknak nehéz megemészteni, de a legkeményebb a hiteleknél történő megnyilvánulása, ami mégkevésbé felfogható. Ezért abban is adok támpontot.
Amikor valaki eladja a lakását, akkor a vételárat a legritkább esetben kapja meg kp, hiszen bankokon keresztüli átutalásnak nevezik, de az csak jóváírás a bankok közötti nyilvántartási rendszerben. Ha mégis egy részét az árnak kp. kapjuk meg, akkor azzal vagy rohanunk a bankba, vagy kifizetünk belőle valamit gyorsan, de akkor azt az új helyre kerülve viszik bankba, esetleg egy részét szintén kp. a napi forgalomban marad.
De ugyan ez a helyzet a boltokban. Ami nem kártyás vásárlás, a nap végén azt is elszállítják a bankba és csak a váltópénz marad a kasszában.
Ha a logikáját sikerül megérteni, akkor felfogjuk, hogy már gyakorlatilag csak kis mennyiségű kp. létezik, a nagyrész az a virtuális pénz, ami csak a nyilvántartások között vándorol minden irányban. Ennek óriási veszélye is van, ezért a bankoknak önmérsékletre van szükségük, amit az általuk megválasztott, vagy államilag szabályozott „hitel-betétarány” korlátoz csak. (Azt mutatja, hogy a betéteik hányszorosát helyezhetik ki, tehát fiktívpénzben, másnéven bankszámlapénzen!)
Itt nagyon kényes egyensúlyt kell tartani, de az már nagypályás foci
5:18 du.
Magyarországon a népnemzeti kedvenc OTP a legnagyobb gazember. Igazából a nyugdíjasokból és az állami, önkormányzati intézményekből él. A nyugdíjasok megszokásból nem váltanak, az intézmények pedig politikai okokból fonódtak össze az OTP-vel.
Tegnap be kellett menjek valakinek a számlájára befizetni közvetlenül, és statisztikát készítettem, amíg vártam.
17 emberből 14 volt 70 év feletti, 2 férfi pedig 50-55 év körüli, akik vagy saját, vagy más számlájával kapcsolatban jártak el. Az OTP messze a legdrágább a piacon a top 10-15 közül.
Át kellett menjek a Raiffeisenbe is, ott fordított volt az arány. Kb. 10 emberből (amíg várakoztam) 2 volt idős.
Magyaro-on is hasonlóan léteznek régóta államilag támogatott megtakarítások, amelyek vagy min. 5 éves futamidőhöz vannak kötve, vagy eléréshez (nyugdíj). Ezek kapnak adókedvezményt, elengedést, sőt, van amelyik célzatos felhasználási előirányzat alapján nagyon jelentős maximált összegű állami támogatást is! Pl. Fundamenta- Lakáskassza….
Amennyiben a szabályozott futamidőn belül, vagy az elérés előtt történik a felvétel, vagy a nemteljesítés, akkor Mo-on is a támogatást, ill. kedvezményt kamatokkal együtt vissza kell fizetni – Kanadához hasonlóan.
Mo-on szintén adózik valamennyit a bankjövedelem, de ez folyamatosan változik, mert nincs jogbiztonság, nincs kiszámíthatóság. (Talán 20% most)
Még egy dolog ami az olvasás közben beugrók közül most eszembe jutott.
A bankkártyák 2 felvétel havonta ingyenes 150.000,-ig:
Arra még nem figyelt fel senki sem, hogy vagy óriási kp-i kapacitás kell majd, ami hirtelen nem is látszik kivitelezhetőnek- esetleg nagyon drágán, hogy az ügyfelek csak egy választott banknál tudjanak csak ezzel a lehetőséggel élni. Azért problémás, mert a bankok között a titoktartás miatt szinte nincs információcsere , talán csak a KHR-lista (volt BÁR-lista) erejéig. (Más ténylegesen nem is jut eszembe hamarjában).
Tehát, ha valaki akarja, akkor akár sok banknál is bejelentkezhet erre a pénzfelvételi kedvezményre, mert egyenlőre még nem érzékelem, hogy ezt a büntetőjogi fenyegetettségen kívül hogy tudnák korlátozni. Ez a jövőbeli rendszer még annál is bonyolultabb lehet, hiszen a bankok közötti esetleges váltásra is kell biztosítsák a lehetőséget, ami az adminisztrációt komplikálja. (Persze, mivel nem mélyedtem el a témában, lehet, hogy kitaláltak már rá valamit, de nem igazán hiszem, ha csak nem hoznak létre bazi drágán egy központi állami nyilvántartást, ami nek az engedélye, minden alkalommal a visszaigazolása nélkül nem lehet a kp-felvétel költségmentes. De ez a megoldás olyan drága lenne, hogy talán az összes ezzel kapcsolatos megtakarítást felélné…. Ezt nem is tartom valószínűnek, mert annyira kontraproduktív első látásra is, hogy inkább a büntetőjogi fenyegetettséget látom a kormány által alkalmazható (rossz) megoldásnak.
7:06 du.
Talalom úr ( vagy hölgy )
Egy szóval sem mondtam hogy adó..csak annyit mondtam hogy a CIB levon tőlem 10 Forintot minden egyes kártyás vásárláskor.
És em ” bankja válogatja ” hanem az ÉN bankom. A többi nem nagyon érdekel , az az igazság.
Az infláció meg attól alacsony hogy szépen lenyúlták a magánnyugdíjmegtakarításokat , de mégis, ha alacsony akkor SEMMI nem indoklolja ezt a baromi nagy árnövekedést. ( 40 kvázi 70 de bizonyos élemiszerek esetén 100 %…)
Ha nem nyúlták volna le a magánynyugdíjkasszát akkor lenne olyan 8 százalék az infláció , talán. De inkább hat. Sakkor ??!
Ezenkívül meg a hetvenes években piszokjól elvoltam , mindig volt benzin a kocsimban , volt mit enni , kaptam alkatrészeket is a munkáimhoz , nem voltak napi halálfélelmeim hogy mit hoz a jövő hét , vagy a jövő héten a postás.
Nettó hazugság az hogy nem volt semmi a boltokban.
1:47 de.
Geyza
2013 november 13
7:06 du.
Csak kiegészítés, az alacsony inflációhoz vegye hozzá a rezsicsökkentést. Amit ugyan más cimkék alatt visszavesznek ugyan, de statisztikailag kozmetikázza az inflációt papíron.
11:14 de.
Hozzávettem.
De ettől nem lettem boldogabb.
6:03 du.
„A kormány szempontjából persze mindez rendben is van: a nemzeti-keresztény-úri eszmerendszer alaptézise, hogy a társadalom „jókra” és „rosszakra” osztható, és a „jók” természetesen boldogulnak, míg a „rosszak” örüljenek, ha élnek. Az emberi jogok nem általánosak, és csak annak járnak, akik „megérdemlik”. És azt, hogy ki érdemli meg, azt a kormány joga eldönteni.”
Ez úgy hülyeség és hazugság, ahogy leírta, kedves szerző!
Igazi SZDSZ-es közelítés. Olyat ír, amit a kormány sohasem mondott, se nem tett, de még csak nem is gondolt. Ön viszont tudja, mit gondol a kormány, s azt is, jobban, amit nem tett, de tenne.
No hát ennél kevesebb is elég volt az SZDSZ lassú marginalizálódásához, majd eltűnéséhez.
Büszke lehet, Ön az utolsó Mohikánokhaz tartozik.
9:42 de.
Ahogy Hitlerék 1933-ban a demokrácia hullámain siklottak be a hatalom kikötőjébe, ma a magyar (szélső) jobboldal ugyanezt teszi, de eszközei között már ott csillog az Internet szabadságából adódódó „bármit szabad” típusú szelek befogása a vitorlákba… Ezeket kihasználva csempészik be . ú j r a . a gyilkos eszméiket a köztudatba, kihasználva a nyomorból fakadó beteges közönyt, vagy éppen a hiperaktivitás önrontó jelenségeit a saját, a jobbszél javára a soviniszta és nacionalista jelszavakon át a konkrét, néha már bűnös tettekre buzdítva primitív, tanulatlan emberek tömegeit…
9:46 de.
Enterprice !
Mit ért SZDSZ-es megközelítés alatt?
Mint fidSS, Ön ezt mégis hogyan közelítené meg ??
11:01 de.
Enterprise
2013 november 15
6:03 du.
„Olyat ír, amit a kormány sohasem mondott, se nem tett, de még csak nem is gondolt.”
Te hazudozó fideszes plakátmajom! Akkor miként értékelnéd Bogár László közgazdász, volt államtitkár, Magyar Hírlap publicista, legnagyobb patkány mondatait:
„A kormányfő nyilván azt is tudja, hogy a magyar társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén.”
Vagy Bíró Zoltán kommunista exkáder, elvtelenség szobra, Orbán rühes kutyája 2010-es szösszenetét:
„Az új kormány „liberális demokrata eszközökkel” nem megy majd semmire, kénytelen lesz diktatórikus eszközöket is alkalmazni.”
Enterke majd akkor lázadjál a moderálás ellen, ha képes leszel felfogni a saját mocskos, hazaáruló valóságodat!