Friss felmérés: Zárul az olló az ellenzék és a kormánypárt között

2014 március 10 1:46 du.6 hozzászólás

Zárul az olló a szeparatista Parti Québécois (PQ) kormánypárt és az ellenzéki liberálisok (PLQ) között, szűk egy hónappal az április 7-ei Nemzetgyűlési választások előtt. A hétfő reggel közzétett CROP pártpreferenciás felmérés számai szerint a PQ és a PLQ is egyformán 36 százalékot érne el egy „mai” választáson, miközben a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) valamelyest megerősödni látszik és 17 százalékra tornászta fel magát. A CROP februári adataihoz képest 4 százalékkal esett vissza a PQ március elején. De még korai lenne pezsgőt bontani az újabb szuverenitási referendumtól, a megosztó szekularizmus chartájától és a nyelvtörvények erősítésétől tartó federalista táborban, hiszen ha csak a francia többségű lakosságot nézzük, akkor Pauline Marois miniszterelnök PQ-ja 42 százalékos támogatottágot tudhat magáénak, miközben a liberálisok távoli második helyezetből – csupán 25 százalékkal – igyekeznek a multikulturális és többnyelvű Montreálon túli választókerületekre is kibővíteni szavazóbázisukat. Eddig inkább a CAQ tört előre néhány francia többségű körzetben, különösen Québec város környékén.

A Parti Québécois és Pauline Marois kormányfő-jelölt kampánybusza

A Parti Québécois és Pauline Marois kormányfő-jelölt kampánybusza

Még bőven változhatnak a támogatottsági arányok, hiszen a megkérdezettek 52 százaléka bizonytalan, annak  egy része pedig rejtőzködő. Ráadásul a lakosság 58 százaléka elégedetlen Marois másfél éves kisebbségi kormányzásával, ami azt vetíti előre, hogy van még növekedési potenciálja a két ellenzéki pártnak. Ugyanakkor a lakosság 27 százaléka Maroist  tartja a legalkalmasabb kormányfőnek, miközben Philippe Couillard, a PLQ miniszterelnök-jelöltjét 26 százaléknyian gondolják a legalkalmasabbnak. A jobboldali CAQ vezetője, François Legault távoli harmadik helyen találja magát 16 százalékkal.

A CROP számai szerint a québeci lakosság 39 százaléka szeretne elszakadni Kanadától, mely érték alig változott az elmúlt hónapok során. Amennyiben Marois PQ-ja többséget szerez április 7-én, akár egy éven belül ismét Québec függetlenségéről szavazhat a tartomány lakossága. Utoljára 1995 októberében szavaztak a leszakadásról, amikor a szeparatizmus támogatói 49,42 százalékos eredményt értek el és így néhány ezer vokson múlott Kanada egységének sorsa. Pauline Marois azt ígérte a hétvégén, hogy amennyiben többséget szerez a PQ, „a lehető leghamarabb” tartanak újabb referendumot a szakadásról. „Itt az idő, hogy jövőnkről reflektáljuk”–nyilatkozta a kormányfő a Laval városában tartott kampányrendezvényen. „A québeciek nem fognak bocsánatot kérni csupán azért, mert léteznek”–mondta Marois, utalva arra, hogy az előző liberális kormány szerinte nem védte hatékonyan a québeci nemzet érdekeit. „Mi a fontosabb Couillardnak? Az, hogy Kanada érdekeit védi, vagy éppen Québecet?”–tette hozzá a szerinte nem eléggé hazafias liberális ellenfeléről.

A nacionalista retorika közben Marois azt is beígérte, hogy három év alatt 115 ezer új munkahelyet teremtenek és, hogy 10 ezer töltőállomást hoznak létre az elektromos kocsikat vezetők támogatására.

6 hozzászólás

  • Pierre Karl Péladeau -ol miert nem irsz Chrisopher ? Igy egy kicsit masok lesznek (sajnos) az aranyok.

  • Christopher Adam

    Akárki,

    kiváncsi vagyok, hogy Péladeau milyen hatással lesz az arányokra. A liberálisok akár azzal az üzenettel is kampányolhatnak, hogy Péladeau szerepvállalása olyan kormányközeli médiakoncentrációt, illetve befolyást teremthet meg, ami Berlusconi birodalmához hasonlít. Hogy mennyiben lenne az sikeres, azt már nem tudom. Mindenesetre, ha Marois ismét kisebbséget nyer a választáson, helyében kissé aggódnék, hiszen csodálkoznék ha Péladeau nem éppen a miniszterelnökségre törne. És a PQ (különösen annak keménymagja) amúgy sem túlságosan türelmes vezetőivel.

  • Jol latod Christopher a helyzetett. Kibujt a szog a zsakbol Peladeau szint valott, szerintem hulyeseget csinalt, inkabb hatulrol kellett volna iranyitsa a helyzetett. Igy Marois szekje inog mert Peladeau biztos hogy nem egyszeru kepviselo akar lenni ST Jerome -ban. De viszont, sajnos, rengeteg embert meg fog tudni gyozni, hogy szavazzanak a PQ -ra, azzal a szlogennel hogy nezzetek en kesz vagyok milliardokat vesziteni ha levalunk, akkor ti is kell hozzatok egy kis aldozatott. Talan 1 pozitivuma lesz, ha Peladeau szinre lep: jobboldali hozzaalas,felesleges kiadasok csokkentese, ha ugy iranyitja mint a sajat valalkozasat, es egy kis rendet csinal. Tovabbmegyek: meg azt is elkepzelhetonek latom hogy kidolgoz egy tervet mi lesz ha leszakad Quebec Canada -tol, mivel o az egyeduli a partba aki kidolgozhat egy ilyen tervet, mert eddig senki nem beszelt errol, csak a nagy slogenek.Kivancsian varom a fejlemenyeket.

  • Egyszerű parasztii éssel gondolkodva, úgy tűnik, hogy Pauline Marois azért csalta be Peladeaut a pikszisbe, hogy anyagilag mentse Quebecben, ami menthető.
    Űgy gondolkodott, mint hajdan a magyar MSZP kolaiciós kormány, mikor Gyurcsányt tette miniszterelnöknek.
    Azt remélve, ha ha Gyucsány ilyen hamar és könnyen milliomos lett, majd tehetsége folytán segít a magyar gazdasági problémában.Ja, segített is, felvett egy jókora kölcsönt az IMF-től, mely pénz pillanatok alatt el is tűnt, nem tudni hová, de nem a m.gazdaságba!

  • Elnézést, de van egy angolnyelvű szövegem a témához, ami igen tanulságos.

    I certainly hope that common sense prevails. Maybe it will all backfire?
    Polls (if trusted) show Liberal and PQ currently tied.
    All I know is that this time around with the Quebec media is firmly ensconced in separatist hands; the PQ are heavily armed and set for battle like never before.

    Currently, fire breathing articles instigating anti-Quebec “let them leave…” sentiment is published in (+100) SunMedia controlled papers from Ontario to Alberta.
    With a continued Palideau pro-sovereignty message blasting away at home (control of all major French dailies, weeklies and TV), the die is set.
    However, few are considering the real implications of separation – the REAL fall-out!

    In reality, both the country of Quebec and Canada (if left standing) would get hammered economically if the plan bears fruit (think Ukraine).
    It’s quite apparent that Quebec leaders couldn’t give a damn about their constituents. They are willing to sacrifice a generation to achieve power.
    It’s also apparent that the rest of Canada is asleep, complacent or angry.
    Our economies would sink into a Great Depression which could last years – perhaps a generation.
    The dollar would immediately fall through the floor – everyone except the very rich would suffer greatly.
    This is the news that must be spread – to the separatist favoring Albertan, to the Quebecer and every complacent Canadian in between. If complacency prevails we ALL lose.

    here are several outside of Quebec publications – full list below.
    The most recent Quebecor corporation chart is attached, a couple numbered corps. are indicated….hmmm.

    Spread the word because the Main-Stream media is certainly not doing its job – neither is Ottawa!

  • A mai kozvelemenykutatas alapjan a liberalisok vezetnek. Vegul kiderul hogy Peladeau jelolese nem volt a legjobb huzas, sot negativan hatott. A PQ nem csak szeparatista part, hanem baloldali part, ezert sok szegeny ember szavaz a PQ -ra. Most hogy szavazzon azokra amikor Quebec leggazdagabb embere kepviselo akar lenni, aki antiszakszervezetes, kemeny donteseket hozott a Videotron cegnel peldaul. En legszivesebben a Coalition Avenir Québec -re szavaznek, de sajnos az 1 elvesztett szavazat lenne.
    CAQ az egyeduli part akinek a programjaba, nem a referendum pro es kontra szerepel, hanem gazdasagrol szeretne kampanyolni. Csak sajnos senki nem figyel a CAQ -ra.