Nem maradt szó nélkül Orbán Viktor szombati eskütételén elhangzott beszéde, amellyel kiverte a biztosítékot a szomszédos országokban! A Le Figaro, francia lap Orbán Brüsszellel szembeni kettős játékáról írt, míg több országban a magyar miniszterelnök autonómiatörekvéseiről szóló üzenetéről jelentek meg cikkek, amelyek leginkább Orbán meggondolatlanságáról fejtették ki véleményüket. Több ország aggodalmát fejezte ki a magyar miniszterelnök szavai miatt, az ukránok pedig magyarázatot várnak e kijelentésekre.

Orbán beszéde

Nem véletlenül szólt egyetlen külpolitikai témaként a Kárpát-medencei magyarságot megillető kettős állampolgárságról, autonómiáról, az önigazgatásról a politikus! És nem amolyan patikai mérlegen kimért szavakkal, hanem „kell” – szinte kimondta, hogy követeli Magyarország a szomszédoktól is a fent említett jogokat, akárcsak Brüsszeltől a tiszteletet a magyaroknak! Csakhogy az Ukrajnában zajló eseményekkel magyarázta beszédének aktualitását, aminek következménye az lett, hogy egész térség felháborodásnak adott hangot. Napok óta a szomszédos országok lapjai a magyar Miniszterelnök szavait értelmezik, visszhangozzák!

A külügyminisztérium a maga részéről lezártnak tekinti az Orbán Viktor autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt kirobbant nemzetközi vitát. Ez a magyar álláspont 25 éve, a kormányfő szavait félremagyarázták – állította Martonyi János távozó külügyminiszter, aki már sokadjára mosakodik a Miniszterelnök élesen megfogalmazott mondatain. Elemzők szerint sokkal egészségesebb lett volna , ha Orbán Viktor csendben marad, és nem foglal állást Ukrajna ügyében – hisz háborús helyzet van – kijelentésével csak olajat dobott a tűzre. Politológusok, újságírók, sőt a szomszédos politikusok szerint is Magyarország kettős játékot játszik Ukrajna ügyében.

Az biztosra mondható, hogy a kormányfő nem véletlenül szólta el magát szombaton, amikor arról beszélt: a Kárpát-medencei magyarságot megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia, és ennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres [ csak a pontosítás kedvéért nem kettőszáz ezer csak 150 ezer magyar él Ukrajnában ] magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, a közösségi jogok teljességét, és az önigazgatás lehetőségét. Ez volt az egyetlen mondat, amit Orbán Magyarország és a külvilág viszonyának szentelt, tehát világosan látszik, hogy a diplomáciát egyre inkább vazallus szerepre kényszerítő kormányfő mit és mennyit lát fontosnak Európából. Ezzel meg is szabta a Navracsics/Szijjártó féle külügyi és külgazdasági minisztérium és a diplomácia irányvonalát.

Európa és különösen a közép-európai térség nagy fenntartásokkal kezeli a kisebbségek autonómiájának ügyét. Nem csoda, ha elsőként Traian Basescu román államfő – aki más ügyekben Orbán Viktor szövetségese – kérte ki magának a kijelentést már vasárnap. A román Adevarul című liberális lap jegyzetírója az ukrajnai oroszok szakadár törekvéseit azzal állítja párhuzamba, hogy Orbán Viktor az Országgyűlésben elmondott beszédében a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz és autonómiához való jogáról beszélt. A „Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra” című írásban Ion M. Ionita úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot. Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással” együtt. A szerző szerint az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt” Orbán Viktorban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Putyinnal ápolt nagyszerű kapcsolata. Ionita hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán Viktor politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.

Nem sokkal ezután a horvát Jutarnji List indult be, kedden pedig a legtöbb ukrán hírportál is címlapon hozta Orbán szavait, majd berendelték a kijevi magyar nagykövetet is. Végül a bírálók táborához csatlakozott Donald Tusk lengyel kormányfő is – ez lehet a legfájóbb a magyar diplomácia számára, amely fennen hangoztatja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés fontosságát. Érdekes módon Szlovákiában nem keltett hullámokat a nyilatkozat, bár zárt ajtók mögött minden bizonnyal szóba kerül csütörtökön a pozsonyi GlobSec nemzetközi biztonságpolitikai konferencián is, ahol Orbán találkozik Tuskkal, Jacenyuk ukrán és Fico szlovák kormányfővel is.

Több elemző is végtelenül tapintatlannak, sőt kicsinyesnek véli az Orbán kijelentéseit hisz Ukrajna esetében egy ezer sebből vérző országról van szó, amely azért küzd, hogy május 25-én meg tudja rendezni a választásokat, miközben keleten már szinte szétszedték az ottani területeket. Ez olyan, mintha máris megkezdték volna az élveboncolását. A miniszterelnök kijelentései nem segítettek a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetén sem. Az autonómia nem eleve ördögtől való, de a mostani helyzetben nagyon rosszul veszi ki magát még csak az emlegetése is – olvashatjuk több publicisztikában!

„Több tapintattal, a kijevi kormány támogatásával, háttérdiplomáciával talán el lehetne érni, hogy két év múlva egy ilyen felvetést ne utasítsanak el kapásból, de ez most inkább gyanút kelt” – fogalmaz Sz. Biró.

Magyarország magatartása már hónapok óta kétségeket kelt sokakban: vajon valóban részei vagyunk-e a nyugati integrációnak? És óhatatlanul felmerül, hogy nincs-e a háttérben valamilyen egyeztetés Moszkvával?

Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes csillapítani igyekezett a hullámverést. Az ukrán hírportálok szerint azt mondta, meg kell vizsgálniuk, pontosan mi és hogyan hangzott el a magyar kormányfő beszédében. Hangsúlyozta ugyanakkor, biztos abban, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát.

Olekszandr Szics nacionalista Szabadság (Szvoboda) párti miniszterelnök-helyettes az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva azonban kijelentette, hogy „ha Ukrajna gyengeséget mutat, a magyarok mellett mások is ki akarnak majd szakítani egy-egy darabot területéből”, ezért az ukrán államnak erőt kell mutatnia. Szerhij Szoboljev, a kormányzó Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője pedig a Szevodnya című lap hírportáljának azt mondta, Ukrajna kész megfelelő választ adni, beleértve adott esetben egy külügyi jegyzéket. Szavai szerint erre abban az esetben kerülhet sor, ha a kijevi magyar nagykövet – akit előző nap bekérettek az ukrán külügyminisztériumba – megerősíti, hogy a miniszterelnöki kijelentésének „betűje és szelleme” megfelel annak, amit a sajtó nyilvánosságra hozott. Hozzáfűzte, hogy szükség esetén az ukrán parlament is megfelelő választ ad majd.

Megütközéssel fogadták Lengyelországban is Orbán szavait az autonómiáról. Eddig is köztudott volt, hogy a magyarok küzdenek a határon túli magyarok jogaiért, de az autonómia emlegetése, különösen Kárpátaljával kapcsolatban, még a lengyeleknek is új volt – mondta lapunknak Sobják Anita, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője. A varsói külügyminisztérium háttérintézményének számító agytröszt munkatársa emlékeztet rá, hogy a területi autonómia soha nem volt kiemelt témája a varsói kormányoknak, a szomszédos országokban – Ukrajnában, Beloruszban, Litvániában – élő lengyel kisebbség helyzetét a kilencvenes években már megoldották, kulturális és oktatási támogatással, és a magyarigazolványhoz némiképp hasonló ún. lengyel kártyával. Így valójában Orbán szombati beszéde jókora meglepetésként kérte őket. Különösen rosszul esett Donald Tusk kormányfőnek, aki hónapok óta harcol Ukrajna területi egységének megőrzésért – és most azzal szembesült, hogy épp egy visegrádi (V4) partnerország kelt kétségeket azzal kapcsolatban, hogy számíthat-e a támogatására. Mindezt azok után, hogy Tusk pártja az elmúlt négy évben mindenben kiállt Orbán és a Fidesz mellett. A lengyel lapok sem bántak kesztyűs kézzel Orbánnal, az általános vélekedés szerint térden lőtte vagy hátba támadta ezzel Tuskot. Spekulációkat kelt, hogy vajon nem az oroszok ihlették-e a beszédet, nem az ominózus Zsironovszkij-levélre válaszolt ezzel Orbán? (Ebben a szélsőséges orosz politikus Ukrajna felosztását indítványozta a szomszédai között.)

Hogy Orbán Viktor ne tudta volna, mit mond, azt intelligenciájának ismeretében ki lehet zárni – írta a Der Standard című liberális osztrák napilap kommentátora. Vagyis a magyar kormányfő tudatában volt, mit jelent a jelenlegi ukrajnai helyzetben, ha autonómiát követel. Ha egy EU-tagország kormányfője a „maga” kisebbségének önkormányzatot követel, milyen alapon lehetne ellenezni Moszkva igényét a délkelet-ukrajnai orosz anyanyelvűek megvédésére? Még akkor is, ha az autonómia – melynek mértékét Orbán tudatosan nyitva hagyta – nem jelent elszakadást. A magyar miniszterelnök örömmel fogadott érveket szállít az ukrajnai szakadároknak és védhatalmuknak, miközben kárt okoz az EU közvetítői és stabilizációs erőfeszítéseinek – írta.

Egy haszna mégis van a nyilatkozatnak: világossá teszi, hogy az ukrajnaihoz hasonló konfliktusokat nem lehet etnikai kritériumok alapján megoldani. Mert ez azzal a végső következménnyel fenyeget, amely 20 éve a széteső Jugoszláviában „etnikai tisztogatás” néven vonult be a történelembe – fejeződik be a cikk.

A kérdés most már csak az, hogy a tisztázatlan kérdések nemzetközi elszigeteltségbe taszíthatja a harmadik Orbán-kormányt?

Kovács Szidónia