Bezárt Toronto legendás magyar vendéglője
Nem minden nap fordul elő, hogy Kanada legolvasottabb országos napilapja ilyen címmel jelentet meg cikket: „Szia, and thanks for the palacsinta!” Pláne nem egy étterem bezárásáról, hiszen a vendéglők kétharmada másfél éven belül tönkremegy. De amikor vasárnap végleg bezárt a torontói Coffee Mill — a Yorkville ikonikus magyar vendéglője — egy 51 évig működő intézmény veszett el. A bezárás előtti napokban Kanada legismertebb közszereplői és üzletemberi búcsúztak el Martha von Heczey kávéházától, köztük Moses Znaimer, a CityTV tulajdonosa, George Cohon, a McDonald’s Canada alapítója és Barbara Amiel újságíró.
A 86 éves Martha von Heczey fáradtnak tűnt a bezárás előtti hetekben és a Globe and Mail tudosítása szerint részben egy családi nézeteltérés miatt kellett megszüntetni azt a kávézót és vendéglőt, amely nem csak a magyar diaszpórát szolgálta 1963 óta, hanem talán sokkal inkább a torontói irodalmi élet krémjét. Az állandó vendégek között volt Margaret Atwood, Kanada legsikeresebb írónője és Leonard Cohen, Kanada nemzetközileg is ismert zeneszerzője.
Martha von Heczey. Fotó: echoworld.net.
„A Coffee Mill mágnesként vonzotta ide a bohém elitet és tette ezt egy olyan időszakben, amikor a város még szinte teljesen fehér és angolszász volt”–mondta Margaret Wente, Kanada egyik legismertebb publicistája, aki a hatvanas években pincérlányként szolgált von Heczey vendéglőjében. „Martha úgy uralta az éttermet mint egy királynő. Precíz elvárásai voltak, kegyes volt a vendégekkel és volt benne egy óriási adag üzleti tehetség”–tette hozzá Wente.
Von Heczey férje – a László – pedig döbbenetes marketinggel reklámozta a Coffee Mill-t. Yorkville utcáit egy gepárddal járta. Von Heczey László „civilben” egyébként bírkózó volt, aki éjjeli klubokban is fellépet gepárdjával együtt. A gepárd barátságos volt…szerencsére. Volt azonban a von Heczey házaspárnak egy második gepárdja is, aki egyszer majdnem megölte Marthát.
A Von Heczeyék Coffee Mill-je volt Torontó második európai kávézója a hatvanas években. Torontó akkoriban egy csendes, unalmas angolszáz város volt, ahol kinevették Marthát, amikor előállt azzal az ötlettel, hogy ő egy teraszt is szeretne kávéházához. „Ebben az országban ki fog kiülni egy teraszra?”–kérdezték Marthától. De végül nem csak, hogy bejött az ötlet, hanem mára egész Yorkville egymás mellett lévő teraszokból, bisztrókból és kávézókból áll.
De ez egyben azt is jelenti, hogy míg a Coffee Mill egyszer még egyedi volt, mára csak egy kávézó a sok közül. És az évek folyamán alig változott az idővel, a menü is szinte változatlan maradt. A KMH utoljára 2012-ben írt a Coffee Millről, egyik torontói látogatásom alatt fogyasztottam el náluk egy kései vacsorát. Idén májusban voltam az étteremben utoljára és éreztem, hogy kissé elfáradt, ráadásul el tudtam képzelni, hogy bármennyire is finom az ételük, a tálalás és a légkör egy fiatalabb generációt már nehezen tud megszólítani.
A Coffee Mill bezárásával csupán egy magyar étterem maradt Torontó belvárosában, nevezetesen a 450 Bloor Street alatti Country Style. Toronto nem ugyanaz a csendes, poros kis viktoriánus város („Toronto, the good”), ami volt az ötvenes és hatvanas években. Mára egy dinamikus, sokszínű metropolisz és ebben elveszni látszik magyarság.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
1:22 du.
Kedves Christopher Adam!
Rendszeresen olvasom cikkeit.
Nem szabadna,hogy egy jó magyar kávézó-étterem bezárjon.
Meg lehetne-e szerezni a bezárt vendéglátóipari-„egység”
üzemeltetési jogát?
/persze fontosak a költségek,-és a cégalapítási költségek/
Várom információit: email: [email protected]
Sándor
1:48 du.
Kár a MALOMÉRT!
Üdvözlettel: Jozsef
4:17 du.
Na mégis volt Kanadában magyar vendéglő,egy másik cikkel ellentétben?…..
Lehet,hogy ott kevés magyar volt?..de ehhez a kintiek tudnának
érdemben hozzászólni,bizonyára sok kivándorolt magyarnak lenne rá igénye?!Megjegyzem sok ide Magyarországra látogató külföldi kifejezetten keresi a magyar ízeket és szereti!
Gondolom a vállalkozó szelleműek megtalálnák kint a számításukat,ha megfelelő helyen keresgélnének….!
4:27 du.
Marcsi,
Sehol nem irtuk azt a KMH-ban, hogy nem lenne Kanadában magyar vendéglô. Azt irtuk, hogy Ottawában – Kanada fôvárosában – nincs.
4:41 du.
Értem,de úgy gondoltam a cikkek alapján sokan sajnálják!
meg a magyar szendvics cikkben úgy tűnt,hogy egyesek itthonról persze ócsárolták a magyar ízeket,meg kételkedtek abban,hogy a kinti magyarok képesek azokat elővarázsolni (hozzávalók hiányában…)hát
csak remélni lehet,hogy „tévedtek” több dologban és mégis van rá igény!
5:36 du.
Szerintem senki nem ócsárolta itt a magyar ízeket……. Ha kevesebb magyar ettermek, kávézók vannak Kanada városaiban, azért meg vannak magyar hentesek, ahol fűszereket, szalon cukrot, mákot, túró rudit meg egyéb import magyar dolgokat lehet venni, ha pedig nincs magyar hentes, valahol mindig van akar lengyel vagy román vagy osztrák/nemet hentes vagy bolt ahol magyar termékek is kaphatok. Ugyanez a helyzet a süteményekkel: ha éppen nincsen magyar cukrászda, akkor valamelyik lengyel vagy nemet stb cukrászdában legalább dobos torta kapható. Mákos és diós beiglit pedig a lengyelek és a zsidók is készítenek. Azonkívül pld Ontario tartományban, ahol sokkal, több magyar el mint Quebecben vagy pld Saskatchewanban, aránylag jó magyar borok is kaphatok. ( mielőtt valaki belém kötne, azt írtam hogy „aranylag”. A legjobb magyar borok nemigen találatok Kanadában, de azért Kanada is termek nagyon jó borokat). Úgyhogy bár ” szomorú” hogy itt- ott talán bezár egy vendéglő vagy megszűnik egy kávézó, nem annyira keserű a helyzet. És meg nem is említettem meg a maszek kolbász, kurtos kalács készítettek.
5:38 du.
Elnézést a hibákért, a számítógépen szereti helyettem is kijavítani egyes szavakat, de ettől függetlenül gondolom csak megértették mit akartam mondani 🙂
7:38 du.
Marcsi
2014 szeptember 8
4:41 du.
Megint félregondolt, ahogy szokott…Ezt nevezik „Zsigerből”-nek.
11:53 de.
És a kocsonyáról seninek sincs semmi mondanivalója ? Ez nem szép. Több és jobb magyar éttermeket kérünk ide, s kész. Hol vannak a befektetők ? Hm ? Simicska ? Nyerges ? És a többi ? A magyar ember szívéhez a legrövidebb út a gyomrán át vezet. Nem ? Hajrá Magyarok !
12:19 du.
andrás: marcsi megcsinálta, jó lett. figyelő megcsinálta, jó lett. habár marcsi esetében fenntartásaim vannak: 30 fokos melegben kocsonyát? ami pedig a befektetőket illeti: hát azok a derék fideszes misszionáriusok már hazajöttek? pedig beh felemelő lett volna, ha nemzeti érzelmektől fűtve kocsonyát készítettek volna a kívülre szakadtaknak!
1:01 du.
A fideszes misszionáriusok inkább azzal vannak elfoglalva hogy leltárt készítsenek a „diaszpóra vagyonról” ( értékes könyvek,festmények, szobrok, antik népviseletek meg egyéb tárgyak meg ingatlanok ) hogy ezekről szépen be számoljanak otthon s majd ezekre majd a magyar állam szépen rá fog csapni.
3:59 du.
István: Már itt az ősz. 🙂
1:21 du.
kanadai!
örülök,hogy kint is vannak lehetőségek,magyar ízeket élvezni!
1:25 du.
Ille=HunCanada ész,értelem és minden tekintetben……!Nem dicsőség…
Mellesleg én körömpörköltet csináltam és nem kocsonyát ,mint Figyelő,de ugye egyikhez sincs semmi közük?..Azt esznek amit akarnak!.Az meg pláne nem számít,hogy mit hisznek…meg ugye általában a kintieknek írok!
1:27 du.
Ja egyesek „zsigerből”…h….k!Hát ez van!!!
12:28 du.
Aha!
Egyesek „zsigerből” (h…..k)még olvasni sem tudnak,de ezt eddig is tudtuk…meg olyan mondatokra hivatkoznak „tévedhetetlenül” ami
másképp (időnként sehogy nem)íródtak….
Ille ügye én nem kocsonyát,hanem körömpörköltet csináltam,meg jóval
30 fok alatt……na magáért aggódjon!
12:46 du.
marcsi: hát persze. úgy van. jól szólt. csak arra kérem, ha mégsem fogadom meg a tanácsát, akkor ne izgassa fel magát, mert árt a szépségének 😀
mi lenne, ha egyszer-egyszer intelmei elől elhagyná a „na” szócskát? mindjárt nem nézne ki olyan primitívnek…