Bezárt Toronto legendás magyar vendéglője
Nem minden nap fordul elÅ‘, hogy Kanada legolvasottabb országos napilapja ilyen cÃmmel jelentet meg cikket: „Szia, and thanks for the palacsinta!” Pláne nem egy étterem bezárásáról, hiszen a vendéglÅ‘k kétharmada másfél éven belül tönkremegy. De amikor vasárnap végleg bezárt a torontói Coffee Mill — a Yorkville ikonikus magyar vendéglÅ‘je — egy 51 évig működÅ‘ intézmény veszett el. A bezárás elÅ‘tti napokban Kanada legismertebb közszereplÅ‘i és üzletemberi búcsúztak el Martha von Heczey kávéházától, köztük Moses Znaimer, a CityTV tulajdonosa, George Cohon, a McDonald’s Canada alapÃtója és Barbara Amiel újságÃró.
A 86 éves Martha von Heczey fáradtnak tűnt a bezárás elÅ‘tti hetekben és a Globe and Mail tudosÃtása szerint részben egy családi nézeteltérés miatt kellett megszüntetni azt a kávézót és vendéglÅ‘t, amely nem csak a magyar diaszpórát szolgálta 1963 óta, hanem talán sokkal inkább a torontói irodalmi élet krémjét. Az állandó vendégek között volt Margaret Atwood, Kanada legsikeresebb ÃrónÅ‘je és Leonard Cohen, Kanada nemzetközileg is ismert zeneszerzÅ‘je.
Martha von Heczey. Fotó: echoworld.net.
„A Coffee Mill mágnesként vonzotta ide a bohém elitet és tette ezt egy olyan idÅ‘szakben, amikor a város még szinte teljesen fehér és angolszász volt”–mondta Margaret Wente, Kanada egyik legismertebb publicistája, aki a hatvanas években pincérlányként szolgált von Heczey vendéglÅ‘jében. „Martha úgy uralta az éttermet mint egy királynÅ‘. PrecÃz elvárásai voltak, kegyes volt a vendégekkel és volt benne egy óriási adag üzleti tehetség”–tette hozzá Wente.
Von Heczey férje – a László – pedig döbbenetes marketinggel reklámozta a Coffee Mill-t. Yorkville utcáit egy gepárddal járta. Von Heczey László „civilben” egyébként bÃrkózó volt, aki éjjeli klubokban is fellépet gepárdjával együtt. A gepárd barátságos volt…szerencsére. Volt azonban a von Heczey házaspárnak egy második gepárdja is, aki egyszer majdnem megölte Marthát.
A Von Heczeyék Coffee Mill-je volt Torontó második európai kávézója a hatvanas években. Torontó akkoriban egy csendes, unalmas angolszáz város volt, ahol kinevették Marthát, amikor előállt azzal az ötlettel, hogy Å‘ egy teraszt is szeretne kávéházához. „Ebben az országban ki fog kiülni egy teraszra?”–kérdezték Marthától. De végül nem csak, hogy bejött az ötlet, hanem mára egész Yorkville egymás mellett lévÅ‘ teraszokból, bisztrókból és kávézókból áll.
De ez egyben azt is jelenti, hogy mÃg a Coffee Mill egyszer még egyedi volt, mára csak egy kávézó a sok közül. És az évek folyamán alig változott az idÅ‘vel, a menü is szinte változatlan maradt. A KMH utoljára 2012-ben Ãrt a Coffee MillrÅ‘l, egyik torontói látogatásom alatt fogyasztottam el náluk egy kései vacsorát. Idén májusban voltam az étteremben utoljára és éreztem, hogy kissé elfáradt, ráadásul el tudtam képzelni, hogy bármennyire is finom az ételük, a tálalás és a légkör egy fiatalabb generációt már nehezen tud megszólÃtani.
A Coffee Mill bezárásával csupán egy magyar étterem maradt Torontó belvárosában, nevezetesen a 450 Bloor Street alatti Country Style. Toronto nem ugyanaz a csendes, poros kis viktoriánus város („Toronto, the good”), ami volt az ötvenes és hatvanas években. Mára egy dinamikus, sokszÃnű metropolisz és ebben elveszni látszik magyarság.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar HÃrlap alapÃtója és fÅ‘szerkesztÅ‘je. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelembÅ‘l. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelembÅ‘l. A KMH-n kÃvül a Hungarian Free Press cÃmű angol nyelvű lap fÅ‘szerkesztÅ‘je. 2015-ben Szabad Sajtó dÃjjal tüntették ki a Kanadai Magyar HÃrlapot. A dÃjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó AlapÃtványtól.
1:22 du.
Kedves Christopher Adam!
Rendszeresen olvasom cikkeit.
Nem szabadna,hogy egy jó magyar kávézó-étterem bezárjon.
Meg lehetne-e szerezni a bezárt vendéglátóipari-„egység”
üzemeltetési jogát?
/persze fontosak a költségek,-és a cégalapÃtási költségek/
Várom információit: email: sandorfiausch@gmail.com
Sándor
1:48 du.
Kár a MALOMÉRT!
Üdvözlettel: Jozsef
4:17 du.
Na mégis volt Kanadában magyar vendéglÅ‘,egy másik cikkel ellentétben?…..
Lehet,hogy ott kevés magyar volt?..de ehhez a kintiek tudnának
érdemben hozzászólni,bizonyára sok kivándorolt magyarnak lenne rá igénye?!Megjegyzem sok ide Magyarországra látogató külföldi kifejezetten keresi a magyar Ãzeket és szereti!
Gondolom a vállalkozó szelleműek megtalálnák kint a számÃtásukat,ha megfelelÅ‘ helyen keresgélnének….!
4:27 du.
Marcsi,
Sehol nem irtuk azt a KMH-ban, hogy nem lenne Kanadában magyar vendéglô. Azt irtuk, hogy Ottawában – Kanada fôvárosában – nincs.
4:41 du.
Értem,de úgy gondoltam a cikkek alapján sokan sajnálják!
meg a magyar szendvics cikkben úgy tűnt,hogy egyesek itthonról persze ócsárolták a magyar Ãzeket,meg kételkedtek abban,hogy a kinti magyarok képesek azokat elÅ‘varázsolni (hozzávalók hiányában…)hát
csak remélni lehet,hogy „tévedtek” több dologban és mégis van rá igény!
5:36 du.
Szerintem senki nem ócsárolta itt a magyar Ãzeket……. Ha kevesebb magyar ettermek, kávézók vannak Kanada városaiban, azért meg vannak magyar hentesek, ahol fűszereket, szalon cukrot, mákot, túró rudit meg egyéb import magyar dolgokat lehet venni, ha pedig nincs magyar hentes, valahol mindig van akar lengyel vagy román vagy osztrák/nemet hentes vagy bolt ahol magyar termékek is kaphatok. Ugyanez a helyzet a süteményekkel: ha éppen nincsen magyar cukrászda, akkor valamelyik lengyel vagy nemet stb cukrászdában legalább dobos torta kapható. Mákos és diós beiglit pedig a lengyelek és a zsidók is készÃtenek. AzonkÃvül pld Ontario tartományban, ahol sokkal, több magyar el mint Quebecben vagy pld Saskatchewanban, aránylag jó magyar borok is kaphatok. ( mielÅ‘tt valaki belém kötne, azt Ãrtam hogy „aranylag”. A legjobb magyar borok nemigen találatok Kanadában, de azért Kanada is termek nagyon jó borokat). Úgyhogy bár ” szomorú” hogy itt- ott talán bezár egy vendéglÅ‘ vagy megszűnik egy kávézó, nem annyira keserű a helyzet. És meg nem is emlÃtettem meg a maszek kolbász, kurtos kalács készÃtettek.
5:38 du.
Elnézést a hibákért, a számÃtógépen szereti helyettem is kijavÃtani egyes szavakat, de ettÅ‘l függetlenül gondolom csak megértették mit akartam mondani 🙂
7:38 du.
Marcsi
2014 szeptember 8
4:41 du.
Megint félregondolt, ahogy szokott…Ezt nevezik „ZsigerbÅ‘l”-nek.
11:53 de.
És a kocsonyáról seninek sincs semmi mondanivalója ? Ez nem szép. Több és jobb magyar éttermeket kérünk ide, s kész. Hol vannak a befektetÅ‘k ? Hm ? Simicska ? Nyerges ? És a többi ? A magyar ember szÃvéhez a legrövidebb út a gyomrán át vezet. Nem ? Hajrá Magyarok !
12:19 du.
andrás: marcsi megcsinálta, jó lett. figyelÅ‘ megcsinálta, jó lett. habár marcsi esetében fenntartásaim vannak: 30 fokos melegben kocsonyát? ami pedig a befektetÅ‘ket illeti: hát azok a derék fideszes misszionáriusok már hazajöttek? pedig beh felemelÅ‘ lett volna, ha nemzeti érzelmektÅ‘l fűtve kocsonyát készÃtettek volna a kÃvülre szakadtaknak!
1:01 du.
A fideszes misszionáriusok inkább azzal vannak elfoglalva hogy leltárt készÃtsenek a „diaszpóra vagyonról” ( értékes könyvek,festmények, szobrok, antik népviseletek meg egyéb tárgyak meg ingatlanok ) hogy ezekrÅ‘l szépen be számoljanak otthon s majd ezekre majd a magyar állam szépen rá fog csapni.
3:59 du.
István: Már itt az ősz. 🙂
1:21 du.
kanadai!
örülök,hogy kint is vannak lehetÅ‘ségek,magyar Ãzeket élvezni!
1:25 du.
Ille=HunCanada ész,értelem és minden tekintetben……!Nem dicsÅ‘ség…
Mellesleg én körömpörköltet csináltam és nem kocsonyát ,mint FigyelÅ‘,de ugye egyikhez sincs semmi közük?..Azt esznek amit akarnak!.Az meg pláne nem számÃt,hogy mit hisznek…meg ugye általában a kintieknek Ãrok!
1:27 du.
Ja egyesek „zsigerbÅ‘l”…h….k!Hát ez van!!!
12:28 du.
Aha!
Egyesek „zsigerbÅ‘l” (h…..k)még olvasni sem tudnak,de ezt eddig is tudtuk…meg olyan mondatokra hivatkoznak „tévedhetetlenül” ami
másképp (idÅ‘nként sehogy nem)Ãródtak….
Ille ügye én nem kocsonyát,hanem körömpörköltet csináltam,meg jóval
30 fok alatt……na magáért aggódjon!
12:46 du.
marcsi: hát persze. úgy van. jól szólt. csak arra kérem, ha mégsem fogadom meg a tanácsát, akkor ne izgassa fel magát, mert árt a szépségének 😀
mi lenne, ha egyszer-egyszer intelmei elÅ‘l elhagyná a „na” szócskát? mindjárt nem nézne ki olyan primitÃvnek…