Füvezik a Szabadkőmüves világösszeesküvés Montreálban (Képriport)
Montreál művésznegyedére alig ismerne rá az, aki az utóbbi másfél évtizedben nem látogatott el Kanada második legnépesebb városába. A Plateau-Mont-Royal nevű kerület a huszadik század elsőfelében egy lecsúszott munkásnegyed volt, a harmincas évektől kezdve pedig leginkább bevándorlók és Montreál növekvő zsidó közössége lakott itt. Az 1928-ban kinyitott héber delicatessen – másnéven: a Schwartz’s – a mai napig város, ország és világszerte vonzó a smoked meat szendvicsek kedvelői számára és nincsen olyan nap, amikor ne kelljen az üzlet előtt sorakozni. Az ötvenes évektől a görök bevándorlók költöztek a Plateau-ba, – különösen a Park Avenue környékére – később pedig portugálok alakították ki a „Kis-Portugáliát” ezen a területen.
Mára azonban a Plateau leginkább egy hipster művésznegyed. A változás az 1980-as évek végétől kezdődött, de igazán 2000 után erősödött meg ez a folyamat. A kerület nyugati széle mai napig inkább angolul beszélő és multikulturális, a keleti része viszont a francia kortárs művészélet egyik központja. A művésznegyed egy világhírű kanadai írót is adott a világnak, nevezetesen Mordecai Richler-t (1931-2001). Richler itt nőtt föl és így írt a környékről:
„A St. Lawrence Boulevardon egész nap szegény zsidók tömegei jönnek-mennek. Élelmet, ruhát és húst vásárolnak. A legtöbb fal és épület agyon van ragasztva hámló jiddis, angol és francia nyelvű választási plakátokkal. Az utcán mindenhol a foghagyma illata száll, a veszekedés és a számla-behajtók zaja hallható.”
Az indián nyár elején sétáltam körbe a Plateau-t és ezt találtam…
12:10 du.
Nagyszerű képek Christopher. Pörög az élet errefelé 🙂 Gyere máskor is – Legközelebb a Jean Talon piacot vedd célba, „Kis Olaszország”-ban, melynek én vagyok a magyar nagykövete. (Ha, ha, ha…..:-)