Kanadai mozikban játszák Szász János „A nagy füzet” című filmjét
Szász János rendező „A nagy füzet” (The Notebook/ Le Grand Cahier) című filmje nem számít standard II. Világháborús, vagy Holokauszt történetnek. A Holokausztnak tulajdonképpen marginális szerepe van a filmben, de az kétségkívül igaz, hogy a narratíva legfontosabb fókuszpontja a folyamatos extrém erőszak érzéktelenítő hatása.
Nagy Füzet / The Notebook / Le Grand Cahier.
Ágota Kristóf magyar származású, de Svájcban élő írónő Le Grand Cahier című könyvére épül Szász Jenő filmje, melynek főszereplői Budapesten nevelkedett ikertestvérek, akik hirtelen vidéken, egy határmenti magyar falúban találják magukat. Az ikreket Gyémánt László, illetve testvére Gyemánt András alakítja. A 12 éves gyerekek 1944-ben kerülnek egy névtelen falúba, amiután szüleik úgy döntenek, hogy itt biztonságosabb helyen vészelhetik át a háború utolsó hónapjait.
Csakhogy a két fiú gonosz nagymamájukhoz kerül, akit Molnár Piroska színésznő alakít. A nagymamát mindenki szimplán „boszorkánynak” hívja a településen, mivel az a hír terjedtel el róla, hogy korábban megmérgezte saját férjét. Az elhízott, alkoholista és keserű néni saját unókáit „szukafattyának” hívja, rendszeresen veri őket, megvonja tőlük az élelmet ha nem végzik el maradéktalanul az általa kiosztott kemény fizikai munkát, éjjelre kizárja őket a házból.
A gyerekek közben megbarátkoznak a nagymamája tanyáján élő német tiszttel (őt a dán Ulrich Thomsen alakítja), aki nagyvalószínűséggel pedofil és eléggé egészségtelen érdeklődést tanúsít a két fiú felé. Aztán megismerkednek a helyi plébános cselédlányával, aki először azt a látszatot kelti, hogy törődne a két testvérrel. De aztán az egyik jelenetben egy fürdőkádban molesztálja a tizenéves gyerekeket.
Egyedül a falú susztere emberséges a gyerekekkel és csizmát ajándékoz nekik. De ezt az egy emberi kapcsolatot is elvesztik a gyerekek, amikor a susztert 1944-ben elhurcolják a település zsidó lakosságával együtt.
A testvérek (akiknek nincsen nevük a filmben, csupán „az egyiknek” és „a másiknak” ismerjük őket) végül eldöntik, hogy csak úgy élik túl a háborút (és az élet kegyetlenségeit) ha ők is kegyetlenné válnak. Egymást ütik, verik, megvonják saját maguktól az élelmet — és ezt mind „edzésnek” hívják.
Ella Taylor, a National Public Radio (NPR) honlapján azt írja a filmről, hogy a narratíva egy fajta sötét, kálvinista Grimm-mese, ami a humanizmus, az emberiség totális degradálását mutatja be. A The Globe and Mail című kanadai napilapban Kate Taylor azt írja, hogy Szász Jánosnak az lehetett a legnagyobb kihívása, hogy elöntse: mennyit tud bemutatni filmben abból a szadizmusból és fasiszta bestiálizmusból, ami oly részletesen szerepel Ágota Kristóf könyvében.
A Nagy füzetet (The Notebook/Le Grand Cahier-t), Ottawában és Montreálban nézhetik meg.
Ottawában a Bytowne Cinema-ban (325 Rideau St.) játszák:
- 2014 október 4-én 4:25 PM-kor és 6:45 PM-kor
- 2014 október 5-én 1:45 PM-kor
- 2014 október 6-án 4:30 PM-kor
- 2014 október 7-én és 8-án 9:00 PM-kor
- 2014 október 9-én: 7:00 PM-kor
Montreálban a Cinéma du Parc-ban (3575 Avenue du Parc) játszák:
- 2014 október 5-én 1:15 PM-kor és 5:45 PM-kor
- 2014 október 6,7 és 8-án 1:15 PM-kor és 6:45 PM-kor
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
3:29 du.
Ezekből az egyre gyakoribb fiktív szenvedéstörténetekből – amikkel jeleket küldünk a nagyvilágnak – az derül ki, mintha nálunk magyaroknál sivárabb, betegebb népség a világon nem élt,nem élne.
Már a könyv(regény) sikere is életszerűtlen, főleg mert nem anyanyelven íródott, de hát a téma egekbe emeli.
Meg kell nézni az utóbbi években milyen filmekkel pályáztunk sikeresen nagyobb fesztiválokra, hát a magyarokat pozitív színbe bemutatót nem nagyon tudok.
Meg lehet cáfolni, de sajnos nem véletlen ez a tendencia.
4:29 du.
apuwader,
ott és most semmi nem fiktív és semmi nem tendencia.”Sivárabb, betegebb nép”?Ha van hát kezdd el a felsorolást.Ha nem megy segítek, de megköszönni nem fogod.
6:27 de.
Semmilyen szempontból nem vagyok egy Alan Turing, emiatt a bejegyzésedet fogalmazd már át, hogy megértsem.
Köszi.
5:10 du.
Apuwader,
senki másnak;kizárólag Neked írtam,amit írtam.Ha nem érted miről szól,hát…végtelenül sajnálom.Azért biztos vagyok benne,hogy összeszedve minden intelligenciádat és kombináló képességedet meg fogod oldani az értelmi részt is.Egyébként én sem mindent értek. Pl. magyarázd már meg,miért kellene tudnod a „magyarokat pozitív színben bemutató”bármit is.Kivéve azt az örökbecsű imádságot,hogy: „Magyarország jobban teljesít”.(kinél és mit?)
5:07 de.
„Magyarokat pozitív színben feltüntető” filmet fesztiválokon nem indítunk. Utolsó pozitív csengésű filmként a Körhintára emlékszem.
Azóta besúgók, homokosok, beteg lelkű szadisták, sorozatosan gyenge jellemek alkotják „magyar” filmjeinket. Na, meg a holokauszt és a cigányüldözés.
Idén a „Viktória: A zürichi expressz” a sláger, ezt nyomatják ezerrel, gondolom megy majd Kanadába is, bemutatni a rasszista világunkat, ahol szegény kis cigánylánynak kurvának kell állni, a stricijét meg nem vették fel cigánysága miatt dolgozni sehova.
Persze a magyar társadalom tisztában van itt is a hamissággal, ezért inkább megnézi havonta az „Indul a bakterházat”, vagy a „Csapd le csacsit”.
12:33 du.
apuwader:
„Azóta besúgók, homokosok, beteg lelkű szadisták, sorozatosan gyenge jellemek alkotják “magyar” filmjeinket. Na, meg a holokauszt és a cigányüldözés.”
aztaaaa! ez azután a filmesztétikai elemzés!
azért ne felejtse el, hogy valamelyik agyonzseni korízlés szervező úz bencét is a tananyagba emelte!
ha javasolhatom, hagyja abba ezt a gúnyos cigányozást. a magyar társadalomról ilyen lenézően szólnia meg nem hiszem, hogy kompetenciája lenne. ha esetleg kifejtené, hogy mitől különb másnál, nagyban segítene a megítélésén.
amúgy a maga hozzászólásai élő bizonyítékai rasszista világunknak.
2:33 du.
@ Ille István
„aztaaaa! ez azután a filmesztétikai elemzés!”
Reméltem, hogy valaki, engem cáfolandó idehoz egy, neves fesztiválon indított magyar filmet, amelynek a témája nem a fentiek közül kerül ki.
A „gúnyos cigányozást” nem én művelem, hanem az a liberális értelmiség, amely saját kibontakozásához (és a támogatási pénzhez) egy kisebbséget használ úton-útfélen.
Friss példának itt van Fliegauf Benedek Csak a szél, Hajdú Eszter Ítélet, Szabó Simon A fal című műve.
A kicsit régebbi Groó Diana Vespája pedig a közös együttélés lehetőségét köpi szembe.
Mivel ezek a filmek pár száz nézőt vonzanak a mozikban, nem mondhatjuk, hogy a társadalomnak készülne.
Ha Úz Bence, vagy a székelység világképe ömlene rám szakadatlanul, szintén nem tetszene.
10:09 de.
Apuwader,
Kár,hogy nem vagy jó véleménnyel az uz bencéről.Pedig a mai Magyar színvonal igazándiból azt nem lépi túl.Kár hogy az életkor határos. Nem gyártanak págerral és kiss ferenccel új remekműveket,mert azt azért biztos el tudnád viselni naponta 3x.10évig is.Így kénytelen vagy megelégedni wass és nyírő klasszikájával.Azt adják orrba szájba a turul lurkóknak.Az az igazi lélekmérgezés!Magyarország ebben is jobban teljesít!
10:06 de.
A magyar filmek futtatásához hasonló algoritmusú hír:
„A 69 éves francia Patrick Modiano kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a Modianót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait.” (Index)
Ízlelgessük ezt a szót: „legfelfoghatatlanabb”.
Így porlik szét a Nobel-díj egyetemessége is.
3:28 du.
Apuwader,
látom,sűllyed a hajó,de azért a Nóbel-díjat ne húzd már magaddal a jobbkéz hiányos érem szintjére!