Hogyan tovább?
Gyakori kérdés, hogy rendben van, utáljuk Orbánt, de hogy lehet megbuktatni?
A kérdésre egyedül érvényes választ nem lehet adni, esetleg fel lehet vázolni a lehetőségeket.
Az első változat a klasszikus módszer, számos példa van rá, szépirodalmi feldolgozására is rengeteg.
Ehhez a változathoz nem kell nagy tömegtámogatás, helyette hasznosabb egy puska.
Vonatkozó szakirodalom: A Sakál napja.
Nem egyszerű a dolog, a szakirodalomban az ügy összes buktatója megtalálható, a diktátorok meg amúgy is paranoiás népek.
Akit a sors nekünk utalt ki, az sem mentes ettől, már első regnálása alatt is bezavarták a népeket a peronokról, mikor az állomásokon áthaladt az előfutó mozdonnyal és a levegőből harci helikopterrel biztosított különvonata.
Kedvenc ruhadarabja a páncélozott alsógatya.
Így aztán meglehetősen nehézkes arra hivatkozni, hogy a nálunk található, puskának látszó tárgy tulajdonképpen a HAJRÁ VIKTOR! feliratú tábla tartórúdja, habár a Sakálnak bejött valami hasonló.
A másik változat a forradalom.
Bevezetőül csak annyit, hogy egyrészt forradalmárkodni veszélyes üzem, a forradalmárok elhalálozási aránya a normál népességhez képest többszázszoros.
A forradalom randalírozással jár, jobb esetben az anyagi javak átcsoportosítása nélkül, rosszabb esetben a javaid felajánlod a forradalom céljára.
Kirakatok betörve, utcán halottak, rosszarcú hazafiak a nyakukban fegyverrel, szakadt honleányok árulják forradalmi hevületüket, egy hét után nincs élelmiszer, az idősebb generáció elkezd tűzkövet árulni, a fiatalabbak előszedik a dugipiát.
A jobbik aktivistái nyilaskeresztes karszalaggal a házakat járják, gyűjtik a liberókat, cigányokat, zsidókat, Erger-Bergert énekelve cipelik a rablott szajrét.
Mikor jön a csősz hazazavarni mindenkit, akkor az utcákon temetetlen holtak hevernek, a házak romokban, a fákon akasztott emberek lógnak és a határátkelőkön megugrik a forgalom.
Ha a rendcsináló tehetséges, akkor tíz év után rend lesz, ha tehetségtelen, akkor huszonöt év után ugyanitt tartunk.
A harmadik változat a legnehezebb, mert ehhez dolgozni is kell.
Mint a Nagy Fülkeforradalmár óta tudjuk, egyszer kell csak választást nyerni, de akkor nagyon.
Kétharmad kell, és akkor csodát lehet tenni, például meg lehet változtatni az Alaptörvényt, el lehet zavarni a kulcsfigurákat – nem részletezném, de erre rá kell készülni, és komplett forgatókönyvvel kell rendelkezni, személyekre, időpontokra és feladatokra lebontva, mert egy ilyen akció nem kedvez az improvizációnak.
Namármost, mai ellenzéki politikusaink közül a baloldalon jelenleg egyetlen ember sincs, aki ennek az igen aprólékos munkának a kidolgoztatására alkalmas lenne, úgyhogy ennek a változatnak sincs sok realitása holnap-holnapután, sajnos, pedig ez a lenne a legkedvezőbb az ország érdekét tekintve.
A negyedik lehetőség a palotaforradalom, mikor saját elégedetlen vazallusai távolítják el az uralkodót. Ennek van némi esélye, de ez sem túl kedvező az ország számára.
Esetleg adnak neki egérutat, meg egy láda baltát, hogy újrakezdhesse az üzletet Bakuban, a hatalmat pedig átveszi – mondjuk – Lázárjanó, akit egy hónap múlva levált a Kocsis Máté vezette Nemzeti Forradalmi Bizottság, tagjai Rogán és Kósa.
Kövér addigra már nem annyira kövér, a hír hallatán tudja, hogy napjai meg vannak számlálva, ezért leborotválja bajszát és meleg aktivistának öltözve elmenekül az országból, de az utánaküldött TEK ügynök egy jégcsákánnyal lerántja létráját a kocsi tetejéről.
Ez még a legvalószínűbb változat, de ennek bekövetkezte esetén is húsz-huszonöt évre lesz szükség, mikor a lakosság lélekszáma ismét eléri majd az éhínség előtti hatmilliót, pedig addigra már minden azeri kettős állampolgár lesz.
Aki itt gyors változásra számít, annak optimizmusa határtalanabb, mint Kövér cinizmusa.
Aki meg arra számít, hogy a helyzet majdcsak javul, az keresse fel orvosát, gyógyszerészét.
Ameddig itt csak egy szöget is el lehet lopni, addig ezek maradnak.
Orbán majd Nagyturullá szentelteti magát, és Horthy újjáépített lakosztályából szemléli népét, mely átveszi tőle a nyelvlengetés szép szokását, ő pedig kielégíti az igényeket…
A következő választás az egyenes jellemű magyar emberhez méltó módon nyílt lesz, a választójog előfeltétele a gimnáziumi érettségi és a saját szőlőbirtok lesz, a parlament pedig öttagú és évente ülésezik.
Viszont lesz felsőháza is, melyben a hivatásrendek és az egyházak vezetői üléseznek majd, de a két ház határozatai csak a Nagyturul ellenjegyzésével léphetnek hatályba.
És ez így lesz, míg csak a kínai csapatok meg nem érkeznek.
9:46 de.
Kedves Fényes!
A szerencsétlenségünk éveiben ki volt a diktàtor 2004-töl,2006 okt.23.-àn? Helyzet jelentés a közel-multbol,2002-ben”hiszen van itt pénz,nemértem,hogy Orbàn miért nem adott többet”de föleg 2006-tol-,nagyon matt(fénytelen)lehetett,ha mostansàg irja ki magàbol a nem tetszését.Esetleg màs okbol làtja a közel-multtol sötétebbnek a jelenünket,mint a „nem kormànyoztunk,elkurtuk,nincs még egy orszàg amely ekkora hibàkat elkövetett stb.,lassan mondom,hogy Orbàn Viktor is megértse, nemlesz gàzàremelés..”igy bukdàcsoltak a 2008-as vészkölcsönig,pedig szorgalmasan-privatizàlva-kiàrusitottak,hogy a lyukak kisebbek legyenek,de az inflàcioval sem birtak,az EU 3 %-os ujdeficit hatàràt sohasem tudtàk tartani,mert az évenként 6-7 %-ra sikeredett?
Nyilvàn az akkoriakhoz tartozhatott és nem figyelmeztette öket a
mostani harma(t)dsàg szomorusàgàra.
9:52 de.
Dénes Erös,
Ön még mindig itt tart? 2006-nál? Azóta eltelt csaknem kilenc év. Van valami gondolata az elmúlt 5 évről esetleg?
10:10 de.
Chris: neki eddig sem volt semmiről. van egy szűkkörű lapozgatója, időnként fellapozza, hogyaszongya: 5. oldal, harmadik bekezdés, vészkölcsönök, privatizálás, na, erről régen írtam, hát most bemásolom.
sablonduma. amióta itt eszi a fene, egyetlen önálló gondolata nem volt. kezd kifogyni a szellemi muníciójából, már csak ismétli önmagát 🙂
1:27 du.
Dőre Erős
Ön még mindig itt van ??
( Pedig volt pár jó hónapunk. Magátlanul.)