Imádkozni tilos a kanadai városi közgyűlésekben

2015 április 18 7:38 de.5 hozzászólás

A Québec tartománybeli Saguenay városa 33 ezer dollár kárpótlást fizethet a deklaráltan ateista Alain Simoneau-nak, aki évek óta kérte a kanadai bíróságoktól, hogy tiltsák be a városi tanács üléseit megelőző 20 másodperces közös imát. A kanadai Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy mindazok az önkormányzatok, melyek római katolikus imával kezdik testületi üléseiket sértik a lelkiismereti szabadságot, valamint a vallásszabadság elvét. Nyolc évig húzódott az ügy, de Saguenay város polgármestere – Jean Tremblay – nem engedett. Tremblay szerint ugyanis a római katolicizmus Québec nemzeti örökségéhez tartozik és még pénzgyűjtést is indított, annak érdekében, hogy a város tovább harcolhasson az imáért.

Római katolikus imák Saguenay közgyűlésein. Középen a város polgármestere, Jean Tremblay. Fotó: CBC.

Római katolikus imák Saguenay közgyűlésein. Középen a város polgármestere, Jean Tremblay. Fotó: CBC.

A Legfelsőbb Bíróság szerint a kanadai társadalom odáig fejlődött, hogy ma már „semleges államról beszélhetünk, mely nem avatkozhat be vallási és hitbeli kérdésekbe.” A döntés ugyanakkor továbbra sem tiltja a feszületeket és kereszteket, melyek mai napig jelen vannak számos városházán és önkormányzati épületen.

„Ez a semlegesség azt is jelenti, hogy az állam egyetlen vallást sem favorizál és egyiket sem próbálja gátolni. Ez a nem hívő emberek nézeteire is vonatkozik. Az állam nem ragaszkodhat egyetlen egy vallási meggyőződéshez sem”–tették hozzá a bírák indoklásukban.

A Legfelsőbb Bíróság döntése után nem csak a vidéki Saguenayben szűnik meg a közös katolikus ima. A kanadai fővárosban is – Ottawában – mostantól kezdve nem kezdhetik a testületi üléseket imával. Jim Watson ottawai polgármester jelezte: az ima helyett egy perc néma csendet tartanak minden ülés megkezdése előtt.

„Én mindig azt gondoltam, hogy a mi imánk tiszteletben tart minden vallást és kultúrát. De a bíróság döntött, és ezt mi is komolyan vesszük”–mondta Watson.

Jean Tremblay, Saguenay polgármestere meglepőnek és felháborítónak tartja a bíróság döntését. „Ennek az ügynek még aligha van vége. Ez biztosan folytatódni fog, de nem a mi kis településünknek a dolga, hogy az egész ország érdekeit képviselje. Meg kell védenünk hagyományainkat!”–mondta Tremblay, aki ugyanakkor hozzátette: tiszteletben tartja a bírósági döntést és felfüggeszti az imákat.

A kanadai statisztikai hivatal adatai szerint Saguenay 147 ezer fős lakossága 96 százalékban római katolikus. Ezen felül körülbelül 3 százaléka egyik valláshoz sem tartozik. A település 98 százaléka francia anyanyelvű.

Saguenay városa. Fotó: saguenay.ca

Saguenay városa. Fotó: saguenay.ca

5 hozzászólás

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Szimpatikus és igazságos lépés. A . h i t . magánügy. Márpedig, ha úgy vesszük az ateizmus is . h i t . dolga. Minden hívő a szívében kell érezze a hitét. Az nem tartozik másra.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen templomfalon kívül, a jog szférájára erőltetett demonstratív . v a l l á s o s . megnyilvánulások afféle kényszerképzeteket generálnak az amúgy szabad független polgárokban.

  • Kerekes Sandor

    Vagy elvalasztjuk az allamot a vallastol, vagy nem. Ha igen, akkor mindegy, hogy milyen vallasrol van szo. Ha pedig nem, akkor maris a vallasos megkulonboztetes kapujaban vagyunk, a polgarmester nemzeti hagyomanyrol szaval es jaj annak, aki nem tagja a tobbsegnek.
    M. Tremblay csendben setaljon at a templomba es ott intezze el a vallasi dolgait, mikozben mindenki mast beken hagy.

  • „És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utcák szegeltein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.

    Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.” Máté 6/5-6

  • Canada nagyon fiatal, csak 147 éves.
    Az ország alapítói és föbb nemzetek, mint az angolok és franciák akik alapítitották, keresztények voltak.
    Természetesen a katolikus hagyományokat főleg a franciák hozták, apácákat és papokat lde telpitésével. Pl. Quebec tartomány kicsit túl is tett a normán, katolikus vallásosságával. Aminek véget vetett a helyi „kultúr forradalom” a 60-as-70-es években.
    Ezt követőleg, átesett a „ló túloldalára” és a katolikus vallás mumus lett a politikában.
    Most éppen, ennek isszúk a levét.