Ha majd ők is
Eljutott a címzetthez a DK minapi közleménye.
A párt múlt szerdán megüzente a sukorói koncepciós per kiagyalóinak, hogy ha eljön az idő, felelni fognak a tettükért.
A Fidesz azonnal válaszolt, vagyis átvette az üzenetet: „… felháborító, hogy a minden idők legkorruptabb kormányzását elkövető és a ma napig is gyanús brüsszeli szerződésekkel kitömött Gyurcsány Ferenc bocsánatkérés helyett a független magyar bíróságot támadja és nyíltan fenyegeti.“
Na, igen, a független magyar bíróság.
A csúcsán Szájer József feleségével, a volt Bibó kollégistával, nem mellesleg az Orbán családdal baráti kapcsolatban álló Handó Tündével. Aki „bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is”.
Ez inkább az ötvenes évek bírói rendszere, mint egy EU-tagországé.
Bár akadnak bátor bírák és tisztességes ítéletek, ez csak azt mutatja, hogy Lévai Anikó barátnője még nem volt képes a teljes bírói karra rákényszeríteni a miniszterelnök akaratát. Vagy ő talán kevésbé romlott, mint Rogán, Balog, Schmidt Mária meg a többiek? Mindazonáltal a folyamat már javában tart, és nem kétséges, milyen irányba halad.
Diktatúrában csak egyetlen irány van.
Közleményével ebbe az elvadult szellemi térbe lépett be a DK. Figyelmeztetésének az ellenzék általános gyengesége miatt ugyan nincs közvetlen praktikus hatása, van viszont szimbolikus jelentősége: végre hallható volt egy határozott ellenzéki hang. Olyan, amivel nagyon sokan tudhatnak azonosulni, ami alighanem egybecsengene milliónyi ember durván megsebzett igazságérzetével. És ez ebben a pillanatban egész biztosan fontosabb nekik, mint a negyedik köztársasággal kapcsolatos szokásos, üres szólamok.
Az embereknek jól érzékelhető módon nem az alkotmány vagy a köztársasági eszme hiányzik a legjobban, hanem a biztonság, az őszinteség és az igazság. Prímér igények, amelyektől megfosztva minden tisztességes ember dühösnek, tehetetlennek és megalázottnak érzi magát. S amelyek nélkül, mint most Magyarország, bármely ország csupán konfliktustól konfliktusig sodródna.
Életjel a semmiből – a DK üzenetének ez volt a lényege, és ezt hiba volna hagyni elhalni. Addig kéne legsebezhetőbb pontjain támadni a rezsimet, és a majdani felelősségre vonást mindannyiszor kilátásba helyezni, amíg nem kezdik komolyan venni. És ha majd a kormányzati arcokon ritkulni kezdenek az öntelt mosolyok, ha a hírolvasóik elbizonytalanodva kezdenek bele újabb hazugságaik felolvasásába, akkor majd ismét lesz esély.
Ha majd ők is annyira félnek tőlünk, mint mi tőlük.
Ezt nem lehet megúszni, harc nélkül ez nem fog menni, de ez van, az országot ők tették ilyenné.
Bruck András
A szerk. hozzáfűzése: a Fidesz és Orbán lételeme a harc, az ellenségkép meghatározása, az aktuális ellen kijelölése, mivel mindezzel indokolja létét. Ők az örök megvédő.
Csak egy széljegyzet a módszerről: nagyot kell hallani, mi több, hallatlanná kell venni kérdéseket.
Egy bizonyos Tuzson Bence volt ma reggel az ATV vendége – valami kommunikációs hiba folytán, mivel eleddig eléggé kerülték a kormányzat csinovnyikjai az ottani megszólalást. Mind1, a Bence gyerek hintette az igét, minek fő mondani valója az volt, hogy Brüsszel, kerítés, rohadt liberálisok és egyes egyedül Orbán, mint ejrópa hős védelmezője, mi több, ideológia is van hozzá.
Rónai Egon egy csöppet beterelte az aranyszájút a susnyásba, mi szerint, honnan is tudják? Hát mert a kiküldött kérdőívek 80%-a válaszában ezzel értett egyet. Mégis, mennyiben? Hát, a beérkezett válaszok – kb. 1,3 millióból 1 millió – ekkora hányada csaholva helyeselt a kormány menekültügyi politikájának, és az, ugyebár, kb. 80%. Rónai Egon kicsit konkretizálta a kérdést: és tessék mondani, mennyit is küldtek ki? (Mint tudjuk, saját nyilatkozatuk szerint 8 milliónyit. ) Érdekes módon az aranyszájú meg se hallotta a kérdést. Rónai Egon meg – khm – rutinosan nem ismételte meg, pedig hát…
7:32 du.
Végre nem egy glosszé kesztyűs értelmiségi hozzáállás! Ez lenne az út szerintem is, amit Bruck javasol.
1:54 de.
Nem. Már 4-5 éve ezt kellett volna csinálni, sőt, többet, ahogy Bartus László javasolta, sőt ordította.
De még mindig ott ülnek és szavazgatnak a kupola alatt.
3:26 du.
Radnóti Miklós – bonhomme:
Nem nyughatom
Nem nyughatom: még másnap e tájék jár nekem;
nekem élőhelyem itt e pengéktől ölelt
kis ország, faluszéli vályogviskóm világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből korhadt ága
s remélem, népem nagy pompával földel el.
Isten vagyok. S ha béna lábamhoz térdepel
egy-egy lator, szemét is, tirádáz is sunyin,
tudom, hogy mennyit csennek, s kik nyernek a mutyin,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári éjjelen
a házfalakról csorgó, narancsszín félelem.
Kis népen már leoltva, hallgat, békés e nyáj,
s mit bánja, mennyit lopott Orbán Viktor Mihály;
most mit újítsak én még? Várat s pár laktanyát,
rohamosztagot, s hozzá fegyvert, egyenruhát;
pár gyárat még jó olcsón és szántóföldeket,
meg sok közmunkást is, kit dolgoztatni remek,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
anyókát, ki a skype-on családjának írogat…
(S mi föntről lenyúlandó telek, vagy gyárüzem,
az lakóház s lakója a kint lévőknek üzen,
egy szép kötés kezében, mely sírástól remeg,
s a házak udvarán vak komondor hempereg;
és ott a park, a külhonba mentek lábnyoma,
kalandvágyból húztak el szép hazámból tova.
S a CBA-ba menvén, a járda peremén,
hogy ne adjam fel aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs OLAF, mellyel mindez jól megmutatható).
Nem vagyunk mi bűnösöki, akár a többi nép:
tudjuk, vétettek nekünk, s azt is, mikor s mikép;
ez a küldetésem, s én harcolok szüntelen:
majd az EU megadja, mi régtől jár nekem.
Ott munkál bennük: őrlik, bizottságokba bújva,
míg nem lesz hazám ismét Trianon előtti újra,
s követelésünkre majd alázattal felelnek.
Vad áradat vonít már; riasztó végkifejlet.