Elvi szempont, vagy elviszem. Pont.
Súlyos értelmiség-ellenes duma következik, sértődékenyek ne olvassák. És juszt se mondom, hogy „tisztelet a kivételnek” – mert legalábbis a nyilvánosságban nem érzékelhető kivétel.
Teljesen mindegy, hogy baloldalinak, liberálisnak, konzervatívnak vagy jobboldalinak tartja magát a megszólaló – a legtöbb közülük képtelen magát kivonni a magyar tanult embert jellemző sztereotípiák variálása alól. A „jobboldaliakkal” most nem foglalkoznék, nekik van elszámolni valójuk a jelenleg regnáló hatalommal, hogy mivé tette a jobb sorsra érdemes konzervatív, polgári eszményeket.
A magukat „baloldalinak”, de legalábbis „liberálisnak” tartó véleményformálók meghatározó – vagyis hallható – részének korlátoltsága azonban dühít, elszomorít. Mindez régi baja a magyar elitnek. Itt mindig is kulturálatlannak számított, aki mondjuk kapásból nem tudta Julius Ceasar uralkodásának dátumát, de elnéző göcögést váltott ki, ha az illetőnek pl. halvány fogalma sem volt arról, hogy a mindennap használt illemhelyének tartálya mitől kezd el folyni. „Értelmiségi” körökben kifejezetten sikk nem érteni a pénzügyekhez, az olyan fogalmakat, mint számla, adózás finnyásan utasítják az alantas dolgok körébe. Ez a mentalitás aranybánya minden populista, demagóg uralomnak. Mert miközben az ellenzék azon agyalog, hogy náci-e a náci, diktatúra-e a korporáción alapuló kizárólagos államhatalom, aközben szinte észrevétlenül húzhatja ki polgárai alól a földet, a munkabért, az egyéni megtakarításokat, amelyek amúgy az egyén szabadságjogainak fontos eszközei lennének.
Mondok példát. Az egyik beszélgetős tv-műsorban az adóhatóság új vezetőjének kinevezését kommentálták. Szó került arról, hogy az illető szintén nem tud egyetlen idegen nyelvet sem, hogy külsőre inkább hasonlít egy búcsú lacikonyhásához, hogy kinek a kicsodája stb. A műsorban bejátszottak egy részletet az új adóhatósági vezető nyilatkozatából, de erre egyetlen megjegyzés sem érkezett (legalábbis adásban). Pedig ez a pár mondat nagyon fontos volt: mindennél jobban rávilágított a jelenlegi hatalom természetére. Az államtitkári rangot kapott arról beszélt, hogy nincs szükség adóbevallásra. Se bonyolultra, se söralátétre, sör kell, nem alátét.
Elhiszem, hogy a beszélgetőknek lila fogalmuk sincs arról, hogy néz ki ma egy adóbevallás, ilyen „piti” dolgokkal nem foglalkoznak, majd megoldja a könyvelő. Sőt, lehet, hogy még egyet is értettek az elhangzottakkal: hiszen tényleg, minek az a sok macera? És egyiküknek sem jutott eszébe legalább azt megkérdezni: akkor adóra sincs szükség?
A magyar rendszerváltás – legalábbis intézményi szinten – nem 1989-ben történt meg, egy csapásra. Évekkel korábban lépegetett a törvénykezés a szabad piacgazdaság, a polgári társadalom irányába, és ennek az útnak fontos lépése volt az 1988-ban bevezetett új adózási rend. Ennek legfőbb újdonsága az volt, hogy a korábban a gazdálkodóktól központilag elvont adó helyére az önbevalláson alapuló adózás lépett, amelyet immár a személyek is egyénileg vallottak be és fizettek be. A rendszer atyjának tartott Kupa Mihállyal készítettem interjút akkoriban, és ő egyszerű szavakkal világított rá arra, hogy miért fontos az egyéni adózás. Olyasmit mondott: a demokrácia egyik alapja, hogy minden polgár tisztában legyen azzal: mennyibe kerül a közösségi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, rendvédelem, infrastruktúra stb.) fenntartása, mennyivel járul hozzá ehhez ő személy szerint és cége. Így a felelőssége is láthatóbb, de nyilvánvalóbb a joga is, hogy számon kérje a közpénzzel gazdálkodókat. Azt már én teszem hozzá, hogy az adózás rendjét szabályozó törvények az adózót is védik: előírják az államhatalomnak, hogy milyen esetekben élhet szankciókkal.
Annak, hogy az elmúlt 27 év kevés volt arra, hogy öntudatos citoyen váljon a magyar alattvalóból, az is az oka, hogy az ún „értelmiség”, oldaltól, felfogástól függetlenül minden képviselője eltartott kisujjal undorkodott az adózástól – mint ahogyan a pénzügyektől általában. Legfeljebb gyenge poénkodásra futotta.
Egy volt magyar miniszterelnök egyszer azt mondta: a kormánynak nincs pénze. Egyetlen fillére sincs, abból gazdálkodik, amit az állam polgárai összeadnak. Nem „jobboldali” volt.
De vissza az új adófőnökhöz. Nyilvánvaló, hogy adó nélkül nem működik a modern állam – például az ő fizetését is elő kell teremteni. Ha tehát megszűnik az adóbevallás az csak annyit jelent, hogy a következőkben végképp átláthatatlanná válik, hogy kinek, mennyit kell fizetnie, hogy legyen út, kórház, tanár, ápoló. Vagy ha szükség van valamire, majd körbejár néhány adószedő, és elvesz annyit, amennyit akar? Elvi szempontok alapján? Vagyis: elviszem, pont. Látatlanba le lehet fogadni, hogy melyik portánál lesz eredményesebb a behajtás. A kőfallal, biztonságiakkal védett pasák parkjaiban, vagy a kockaházakban?
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
3:22 de.
„A kőfallal, biztonságiakkal védett pasák parkjaiban, vagy a kockaházakban?”
A történelem azért ismer olyan uralkodót, aki a kőfallal körbevett „viskókat” adóztatta meg.
Nem véletlen, hogy Mátyás, noha az adóelvonás az uralkodása alatt magasabb volt, mint előtte, illetve utána sokáig, az „igazságos” előnévvel került be nép lelkébe.
5:38 de.
Andy. Nem vagyok középkor-kutató, így nem tudom, mennyi a valóságalapjuk az általam is kedvelt csalafinta történeteknek. De Mátyás idejében éppen a nemességnek nem kellett adóznia, még 400 évvel később, a ’48-as 12 pont között is szerepelt a nemesi adómentesség eltörlése. (Egyenlő közteherviselést.) Viszont kötelességük volt a királyi birtokok (minden birtok a királyé volt, ő adományozott aztán ebből) védelme, az erősségek építése, rendben tartása, közvetlen veszély esetén a seregek kiállítása. A magyari urak mindig is szívesen elkerülték az adózást – IV. Béla is hiába hordozta körül a véres kardot, a muhi pusztán gyenge seregecske állt szemben a tatár rohammal, mint ahogyan Mátyás halála után vagy 30 évvel se igyekeztek a nemesi bandériumok (meg egyházi seregek) olyan nagyon a török ellen. Reguláris hadsereg nem volt, a nemesek a jobbágyfiakat fogdosták össze a harcokra, igaz, azoknak ez lehetőség is volt arra, hogy hősiességükkel esetleg kiérdemeljenek egy kisebb földdarabot (meg mentességet a robot, meg a dézsma alól). Zsoldos sereg viszont létezett, ők békeidőben is fizetést húzó katonák voltak. Ilyen volt a híres Fekete sereg, amit a király fizetett – tehát abszolút királyhű volt -, történészek szerint külföldi hivatásos harcosokból állt, magyar hadfi nem nagyon akadt a soraikban.
Ha a meséket megnézed, azokban is a nagyiccei kocsmáros, meg a gazdag, de fösvény helyi gazdasszony (Kőleves) fázik rá, vagy nyeri el jutalmát. Bocs a hosszú lamentációért, csak azt akartam kiemelni: Mátyás idejében is a „kőfalakkal körülvett pasaparki lakók” úszták meg nagyobb eséllyel az adózást.
6:10 de.
Valóban nem kell adóbevallás, ha
(1) az adóhatóság minden tranzakcióról tud, tehát maga is ki tudja számítani, ki tudja vetni az adót,
(2) ha az adó kivetésénél nincs jelentősége az adóalany valódi tevékenységének, bevételének, kiadásainak, vagyonának stb., mert a harács mértékét a beszedni kívánt összeg és az adóalany politikai helyzete szabja meg.
Igen, mint az utolsó bekezdésben.
Egyébként majd beszedik az adót a janicsárok és a beglerbégek, gebinbe’: mondjuk a beszedett összeg 1 százaléka az övék (persze ennek egy részét tőlük is beszedik).Ezután majd ha a despota nyilvánosan megbünteti a harácsolók „túlkapásait”, pl. hogy ha lányos háznál természetben is szedik az adót, akkor a nép hálásan dicsőíti fennséges nevét és gyémántokkal díszített fényes homlokát.
10:27 de.
talalom: cinkotai volt az a nagy icce. Nagyicce – talán a népmesei odáig kiránduló plébános után elnevezve – Budapest északi kivezető útja mentén állt, amolyan határtelepülésként. A közigazgatási határon állt a vámépület is – még most is megvan – hasonló módon, mint ahogy a Dorog felé vezető úton Budapest határában, vagy egyéb helyeken. Csinos kis ablakkal mindkét irányba, az ablakon elhúzható betéttel – pont úgy, mint a modern kori vámos fülkék voltak akár Hegyeshalomnál is.
10:47 de.
Igazad van Ille, pongyolán fogalmaztam. A helyeket ismerem – ha egyszer sok pénzem lesz, csakis arra a tájra költözöm (legszívesebben persze Mátyásföldre). Talán azért is járt erre a király, mert a Gödöllői Dombság idáig nyúló halmai mindig is királyi vadászterületek voltak. (Remélem, jól tudom.) Elég gyakran járok arrafelé, mivel a fiam a szomszédodban, Szilasligeten lakik.
10:50 de.
Bocs, még egy kis privatizálás. De lakik a Te faludban két közvetlen rokonom is: édesapám bátyjának a dédunokái. Csak ők tartják a régi nemességet, és ssy-vel írják a nevüket.
10:59 de.
talalom: nem oktatni akartam, csak meglehetősen félremegy még a mondavilágban is az eredet. Mátyásföld ideális: ősfások, polgári villák, széles, árnyas utcák, csend és nyugalom – legalábbis a reptéri oldalon. Az Ikarus felé eső rész, sajnos, meglehetősen falusias, ráadásul szocreál lakótelepbe fordul.
11:01 de.
talalom: ssy, mi? Na hiszen, zárlatosfalván, kétessipszilonnal 🙂
4:46 de.
Igen, igen, ott a volt szovjet laktanya környékén a legszebb.