Ronda világ lesz itt egyszer, ha valami csoda folytán megjön a választók esze, és rájönnek, hogy a sorsuk nem fátum, nem csak a természetfeletti erők játéka, hanem a sajátjuk, amit már haza is vittek, oszt most ott díszeleg a vitrinben és jelenleg fogalmuk sincs, mit kezdjenek vele. Volt hajdan is egy sorsuk, de az nem tetszett nekik, mondván, hogy az diktatúra volt – a munkás-paraszt-értelmiség szentháromságának diktatúrája a tőkések felett – ezért eldobták. Helyette bevezettek egy új modellt, mely szintúgy diktatúra – elméletben a többség diktatúrája a kevesek felett, de a gyakorlatban valahogy mégis oly furcsán viselkedik, hogy a gazdagok jutnak libacombhoz, a gazdagabb szegények meg legfeljebb csirkefarháthoz.
A szegények még ahhoz sem.

A közösködést is felszámolták, véget vetettek a csajkarendszernek és részben a nők közösségi felhasználásának is, hazavitték a traktor egyik kerekét, aztán kisvártatva éppen olyan hülye pofával nézegették a szérűn, mint nagyondemokratikus szavazójogukat a vitrinben – most mi a francot is kezdjenek vele? Végre eljutottak odáig, hogy virágzik a demokrácia, a mi virágunkat Nemzeti Titánbuzogánynak hívják, ez a legnagyobb virág a világon, sajnálatos, hogy fertelmes dögszagot áraszt. A buzogány egy személyben dönt életről-halálról, merthogy véget ért a kardok vihara – Viktyrion került ki győztesen a helyiérdekű királyok csatájából, és most boldogan basáskodik népe felett, felettébb elszemtelenedve, miként hajdan Berija.

Nade, vetette fel a kérdést kedves kommentelőm és bloggertársam, a racionális gondolkodású Kerekes Zsuzsa, akinek – műszaki értelmiségi lévén – nem lehet könnyeket csalni szemébe mindenféle ostoba szlogenekkel, – mi lészen azután, ha a Mi Kicsi Kincsünk – feltéve, de meg nem engedve – elpatkol, vagy csak kiesik a hatalomból, mint liba a faroskasból a zötyögős úton? Kommentelőm nem szereti a festett egeket, ő aztán nincs elájulva attól, amikor az ügyeletes megváltó bonyolult matematikai műveletek eredményeképpen mutatja ki, hogy kettő meg kettő minimálisan is hat, de lehet akár nyolc is, ha nem ülünk fel Soros ármányának és megőrizzük a nemzetállamot. Érdeklődése indokolt és őszinte is, magam sem gondolom, hogy az élet egyszerű lenne, ha a Vezért elrabolná, majd megtermékenyítené a turul, ha esetleg keresztülmenne rajta egy tank, melyet a szíriai menekültek hoztak magukkal kimondottan erre a célra, merthogy – mint ez tudott – ők az Iszlám Állam katonái, egytől-egyig.

Tank ellen meg nem használ a kevlár, mint ahogy a belső árulás is eredményes lehet, erről majd elbeszélgethetne Ceausescuval. Mást ne mondjak, egy elégedetlen vazallus eladja őt egy tál lencséért, bár – ahogy a vazallusait ismerem – inkább harminc aranypénzért a titokban visszatérő Jóbarátnak. Esetleg Vologya úgy dönt, hogy védencének alacsony a hatékonysága, ezért őt alkalmazza fűtőelemnek a paksi reaktorban, ha már ekkora kisugárzása van. De érheti teljességgel banális baleset is, ráeshet a spájzban egy másik féldisznó a fejére, vagy kifogy benne az elem és nincs kéznél szakember a cseréhez, esetleg Simicska leönti a Parlament alagútjában ecettel, ez állítólag hatékony védekezés a nemkívánt terhek ellen…

Mindenesetre a közvélekedés az, hogy nincs emberfia az ellenoldalon, aki a helyére állhatna, merthogy a baloldalon kizárólag hiteltelen és tehetségtelen, hazug emberek gyülekeznek, mígellenben a jelenlegi kormányoldal a jellemes, hiteles, szavatartó és igazmondó emberek gyűjtőhelye, a tiszták tisztaszobája… A probléma nem az, hogy ezt a nagybeteg hívei próbálják a társadalomba szuggerálni, hanem az, hogy a demokrata oldal is ezen nyavalyog és siránkozik, akkordban. Hát lószart, mama, hogy klasszikust idézzek.
A jelenlegi kormányoldalon nemhogy tisztakezű politikus, de még politikus sincs, van viszont capo di tutti capi, van consigliere, vannak kapitányok és vannak katonák, vannak lefizetett bírók, ügyészek, bérgyilkosok és verőlegények, ahogy ez egy rendes maffiacsaládban illik.
Namármost ha a Don – kinek neve legyen áldott – elpatkolna, vagy ne adja soha az úr – választást vesztene, csak akadna azért tisztességesebb ember ezeknél, attól tartok. Például, ha az első szembejövőt megbízzuk a feladattal, már biztosan tisztességesebbet választottunk, mint ezek – kis „e”-vel…

Persze nem lenne könnyű a helyzet, merthogy hulladék jellem ezen az oldalon is van, emellett nehéz lesz a sok év semmittevését ledolgozni, de nem lehetetlen. De idő még most lenne, lehetne készülgetni a győzelemre, merthogy az olyan versenyző, aki a vereségre készül, az vesztes is lesz. A felkészüléshez kellene egy aprólékos elemzés a jelenlegi helyzetről, de méginkább arról, hogy milyen államot szeretnénk.
Az elemzés második részét lehetne hívni akár kormányprogramnak is, ezt nyilvánosságra is kellene hozni, és tartalmaznia kellene, hogy milyen területeken kívánunk változtatni – például a földbérletek ügyén.

Vegyük ezt konkrét példának.
A földbérleteket újra kell pályáztatni, senkit nem kell kizárni a pályázatból, de ki kell zárni azt, hogy a pályázatokat műkörmösöknek, meg papírgazdáknak irányítottan lehessen nyerni, a bérleti díjaknak értékarányosaknak kell lenni, ellenkező esetben marad az állam tulajdonában a föld, a kezelését meg megkapnák a települések, közösségi felhasználásra. Vagy ha ez valamiért nem menne, akkor lehetne például méltányos adót kivetni, a bérelt területtel arányosan, az adóbevételt pedig a helyi önkormányzatokhoz irányítani. Aki a területalapú támogatásokat nem a termelésbe forgatja, azzal azonnali hatállyal meg kell szüntetni a szerződést. Nem kellene nagy felfordulást csinálni, kivéve a nyilvánvaló csalás és a hatalommal való visszaélés esetét, mondjuk Rasi és férje sajátlábait vidáman le lehetne fűrészelni, majd faragnának helyette újat a lopott fából…

Ehhez persze az is kell, hogy legyen politikai bátorság puccsnak nyilvánítani a fülkeforradalmat, hatályon kívül helyezni intézkedéseit, és a kormányalakítást követő első órában őrizetbe venni a főkolomposokat, azonnal zárolva a vagyonukat. A második vonal ráérősebb, de velük is közölni kell azonnal a gyanúsítást, egytől-egyig. Ehhez az kell, hogy legyen meg az új főügyész, a bíróságok kapjanak új vezetést, a Rendőrség és a TEK kapjon új parancsnoki állományt és a Honvédség kerüljön átmenetileg az új kormányfő közvetlen parancsnoksága alá. Nem könnyű ennyi megbízható embert találni, de talán el lehet végezni a feladatot azzal az állománnyal is, ami rendelkezésre áll. A köztisztviselőkkel közölni kell, hogy aki nem lojális az új vezetéshez, az mehet világgá, stb. Az biztos, itt nem lehet negédeskedni, meg bízni az emberi jóságban, ezek ugyanis nem jó emberek, ezek maffiózók. A főnöküket meg Simicska jellemezte.

Aztán ki kell írni majd az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselőinek választását, miközben a választott Országgyűlés teszi a dolgát.
És az első intézkedések között a szegények helyzetét kell rendezni.
Futni fogja rá az elkobzott vagyonból, a titkos számlákon tartott pénzekből.

Ha sikerül világossá tenni, hogy aki meglopta a népet, az megbűnhődik, akkor sokan mellénk állnának. Ha megint csak szarmaszatolásba kezdünk, azonnal megbukunk. El kell szánnia magát a demokratikus oldalnak, nem kell mindenkinek tetszenie annak, amit csinálunk, de mindenkinek tudnia kell, hogy a demokratikus államrend megdöntése nem marad büntetlenül. Nopersze, ehhez rengeteg munka kell és bátor vezetés.
És lehet, aki választást akar nyerni, annak nem a pártzászlót kell lobogtatni, hanem a néphez kell fordulni, piros-fehér-zöld zászlók alatt, merthogy amit végre kell hajtani, az a magyar nép érdeke.

Ha jobboldali, ha baloldali – mindegy.