Zsinagóga tilalom egy montreáli kerületben – a helyi zsidóság szerint „gettó” épül
Kizárólag egy ipari külterületen épülhet ezentől zsinagóga Montreál Outremont nevű kerületében, miután úgy döntött az önkormányzati testület hétfő este, hogy a negyed három sugárútja – a Bernard, a Laurier és a Van Horne – csak helyi kisvállalkozások, vendéglők, valamint kávézók számára lesz nyitott. Igy újabb zsinagógák és egyéb templomok nem férnek bele többé a városképbe.
A tilalom valóban bármilyen templom és vallás esetében egyaránt érvényes, de egyedül a haszid zsidó közösség növekszik, egyedül náluk lenne szükség új vallási és közösségi intézményekre. Outremont lakossága jelenleg 25 ezerre tehető és a helyiek 20 százaléka haszid zsidó.
„Átlátunk az intézkedésen. Az a céljuk, hogy kiszorítsanak bennünket Outremontból”–mondta Max Lieberman, egy helyi haszid zsidó a CBC-nek. Szerinte a kerület terve, miszerint egy külterületi gyári negyedben, a vonatsínek mellett épülhet csak zsinagóga, a gettósítással egyenlő.
Az önkormányzati testület egyetlen zsidó képviselője – Mindy Pollack – hasonló retorikát használt.
„Valóban a gettósítás lenne a válasz a vallási intézményekre 2015-ben?”–kérdezte Pollak. Ő volt az egyetlen kerületi önkormányzati képviselő aki az indítvány ellen szavazott hétfő este.
Utcakép Outremont-ból.
Az egyik gond az új zsinagógák és egyéb templom számára kijelölt külterületi zónával az, hogy Sabbath-kor a haszid zsidók nem ülnek kocsiba, illetve nem szállnak buszra, így esetenként 30 percet lesznek kénytelenek sétálni – akár a téli hónapokban is – hogy zsinagógába mehessenek.
Marie Cinq-Mars, a kerület polgármestere szerint a zsidóság „félreérti” az új törvényt és annak szándékát. Az önkormányzat csupán szekuláris, a kisvállalkozók számára előnyt nyújtó közterületeket akar létesíteni és ezeket megerősíteni.
„Sajnálom, hogy most már a főtéma a vallás lett, mert mi ezzel nem foglalkozunk”–mondta Cinq-Mars. „Mindig léteztek árkok a közösségek között”–tette hozzá a polgármester.
Cinq-Mars arra utalt, hogy évek óta létezik feszültség a helyi haszid zsidóság és lakosság többsége közt.
Korábban Outremont önkormányzata a Munchas Elozer Munkas nevű zsinagógát próbálta bezárni, mivel a több mint 35 éve működő templom lényegében illegális: egy átalakított lakóházban hozták létre, önkormányzati engedély nélkül. A québeci tartományi bíróság azonban elutasította az önkormányzat azon kísérletét, hogy a zsinagógát lezárják, „kivételes körülményekre” hivatkozva.
Szintén állandó vita tárgya a haszid zsidóság által felállított ideiglenes kunyhók (sukkah), amelyet az őszi Sukkot ünnep idején állítanak fel, általában lakások erkélyein, illetve udvarokban. Az önkormányzati testület szigorú korlátozásokat vezetett be, hogy mikor lehet ilyet felépíteni és mikorra kell eltávolítani.
Cinq-Mars polgármester többször rámutatott arra, hogy mindig kihívást jelent a békés együttélés Outremontban. Ez most is látható, hiszen több mint hatvanan jelentek meg az önkormányzati testületi ülésen és sokszor elszálltak az indulatok. Ráadásul eddig körülbelül 900 helyi lakós írta alá azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították az önkormányzatot, illetve a zsinagógákat és egyéb vallási intézményt hátrányosan érintő intézkedést.
Outremont önkormányzata testületi ülést tartott hétfő este, amely során megszavazták a vitatott törvényt. Fotó: CJAD.
A helyi zsidóság azonban bírósági útra tereli a kérdést. Sajtóértesülések szerint, a közismert Julius Grey emberi jogi ügyvéddel dolgoznak.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
9:22 de.
a polgarmester ne nagyon szamitson a zsido voksokra a kovetkezo valasztason!!!!
2:19 du.
Rasszista ország ez a Kanada.
1:39 de.
Nem ismerem a terület politikai viszonyait, csak messziről gondolom, hogy bár látszólag (és talán valóban) a haszid külsőségek zavarják a tágabb terület többségi lakóit, érdemes ugyanezt más vallási külsőségekkel kapcsolatban is megvizsgálni. Például a rendelet értelmében minaret sem építhető a környéken.
Másrészt valóban az lenne a jó, ha vallási külsőségek nem zavarnák az arra járókat, ha a különféle vallású, öltözködésű és viselkedésű emberek szót értenének egymással és természetesnek tartanák a különbségeket.
Megint más oldalról, ha a hagyományos és különösen a haszid zsidósághoz hozzá tartozik, hogy a zsinagógához előírt közelségben lakjanak (shabbathkor ne hagyják el ezt a körzetet), akkor nem a külvilág gettósít, hanem a belső szabályok. Akkor a rendelkezést úgy kell érteni, hogy az adott területen kialakuló gettósodást kívánja megakadályozni. (Nem magát a gettósodást, mert az kialakulhat egy másik körzetben.) Nézzük ugyanezt az ő oldalukról: Ha egy területen túlnyomó többségbe kerülnek a nagyon mélyen vallásos és elkülönülő zsidók, akkor könnyen előfordulhat, hogy a szombaton oda behajtó kocsikat kővel dobálják meg, mint ahogy Izrael néhány városában ez rendszeres.
Ismétlem, hogy nem szeretnék állást foglalni, mert nem ismerem a konkrét körülményeket, csak azt gondoltam, hogy érdemes a kérdést több oldalról is körüljárni.
10:14 de.
„Cinq-Mars polgármester többször rámutatott arra, hogy mindig kihívást jelent a békés együttélés Outremontban.”
1) Csak Outremontban?
2) A magyarországi Nyirtasson is.
ps: A haszid zsidók szokásai nem kis mértékben irritálják a nem zsidó többségi populációt a világ minden részén – ismereteim szerint. Az lenne a legjobb mindenkinek, ha a haszidok több szerénységgel élnék meg (elkülönülő) vallási- és világi-életüket tekintettel a többségi nem zsidókra.
1:55 de.
„A haszid zsidók szokásai nem kis mértékben irritálják a nem zsidó többségi populációt a világ minden részén”
Én errőlnem tudok. A hagyományok követése és a szombati nyugalom megtartása aligha irritál bárkit is. Pusztán a furcsa viselet és az elzárkózás nem lehet ennek komoly oka. Erkölcseikben, viselkedésükben nem találhatnak kivetni valót.
4:30 de.
Mond valamit ez a kis feri, amikor lényegében azt mondja, hogy a haszid zsidók irritálólag hatnak a többségi társadalomra. Kifelejti hozzátenni, hogy, mint a vallásos zsidók úgy általában…
Bizony így volt ez az ókorban is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a leghíresebb „haszidim”- azaz kegyesek – mint Jézus, Hanina ben Dosza, vagy Abba Hilkia is galileaiak voltak és többek közt csodálatos gyógyítókként szereztek hírnevet. A nem túl művelt galileai társadalmi környezet, épp a galileai emberi természet egyszerű mivoltából kifolyólag könnyebben produkált kegyes, és hitbuzgó csodatevőket, mint a többi tartomány. A galileaiak tehát római szemszögből pontenciális zélótáknak számítottak. Jézus legtöbb követője is galileából követte. És persze tipikusan haszid magatartás Jézusnak a templomban gyakorolt indulatos kitörése is a kereskedők és pénzváltók ellen…
A rómaiak és kiszolgálóik elvárván, hogy úgymond:
” a legjobb lenne mindenkinek, ha a haszidok több szerénységgel élnék meg (elkülönülő) vallási és világi életüket”,
[ahogyan ezt a kis Feri olvtársunk is idefenn jól megasszondta].
Na éppen ennélfogva, e gondolkodásmódból kiindulva, vádolták meg Jézust és ítélték kereszthalálra zélótaság vádjával…
10:41 de.
endre
voronyezs
Ezt szerettem volna kifejezésre juttatni (ha nem voltam eléggé érthető): A többségi társadalom a világon mindenütt jogosan várja el/követeli meg, hogy bármilyen kisebbségi populáció (akár haszid zsidó, akár szir „migráns”) alkalmazkodjon, és tartsa tiszteletben a többségiek szokásait, törvényeit, stb.
Ez az emberek közötti béke kulcsa.
ps: Nem gondolom, hogy csak a haszidok külsőségi jegyei (ruházat, megjelenés) irritálja a többségieket.
10:52 de.
„ps: Nem gondolom, hogy csak a haszidok külsőségi jegyei (ruházat, megjelenés) irritálja a többségieket.”
Nos, akkor mi?
3:49 du.
Kisferi! 10:41
Ezek szerint (szerinted) a haszid Jézus fellépését is joggal kifogásolta az akkori többség. (?)
7:33 du.
Endre és Voronyezs!
Kisferi szerint a többségi társadalom mindenütt jogosan várja el, követeli meg, hogy bármilyen kisebbségi populáció – pl. a kanadai haszid, az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki vagy a kárpataljai magyar – alkalmazkodjon a kanadai keresztény, a román, a szlovák, a szerb, a horvát, az ukrán többségiekhez, annak szokásaihoz.
Szerintem sincs ezzel különösebb probléma, legalábbis akkor nincs, ha az asszimiláció többé-kevésbé spontán, önkéntes (vagy legföljebb enyhén érdekvezérelt).