Képes beszámoló az Ottawai Magyar Katolikus Közösség búcsújáról
Ünnepi szentmisét és magyaros díszebédet tartott az Ottawai Magyar Katolikus Közösség 2016. január 17-én, az Árpád-házi Szent Margit ünnepén. A kis magyar katolikus hitközségnek a St. Elizabeth Parish ad otthont, ahol minden vasárnap délkor hangzik el szentmise magyar nyelven. Pesznyák Béla atya, az Ottawai Magyar Katolikus Közösség lelkipásztora homiliájában jelezte, hogy míg más kanadai városban saját templommal rendelkeznek a magyar katolikusok, az aránylag kis lélekszámú ottawai közösség hálát ad azért, hogy a St. Elizabeth Parish-ben befogadó otthonra találtak és ahol nem terheli le a magyar hívőket a saját épülettel járó magas költségek fedezése.
Daryold Winkler atya (bal) Pesznyák Béla atyával celebrálja az Ottawai Magyar Katolikus Közösség ünnepi miséjét. Fotó: C. Adam.
Az ünnepi szentmisét a St. Elizabeth templom plébánosa – Fr. Daryold Winkler – koncelebrálta Pesznyák Béla atyával. Fr. Daryold elmondta, hogy a magyar közösség jelenléte az angol nyelvű egyházközségben sokban hozzájárult a templom lelkiségéhez, így imában mondott köszönetet a helyi magyar katolikusok jelenlétéért.
Magyar nyelvű ünnepi szentmise Ottawában, a St. Elizabeth Parish-ben 2016. január 17-én. Fotó: C. Adam.
Pesznyák Béla atya elmondta, hogy a helyi közösség védőszentje – Árpád-házi Szent Margit – a krisztusi szeretet és a szerény életmód példaképe. Apja IV. Béla király és édesanyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő. A királyi családi háttér ellenére, Szent Margit a szegénységet, az önsanyargatást és a társadalom által kitaszított beteg emberek ápolását választotta magának, mint életút.
Vatikáni, kanadai és magyar zászlók az ottawai St. Elizabeth Parish-ben. Fotó: C. Adam.
Az ünnepi szentmisét díszebéd követte, amelyen körülbelül nyolcvanan vettek részt. Pesznyák Béla atya külön köszönetet mondott a konyhában dolgozó önkénteseknek, a felszolgálóknak és természetesen a közösség világi elnökének, Koleszár Istvánnak.
Pesznyák Béla atya köszönetet mond. Fotó: C. Adam.
Aki pedig magyar ízekre vágyott, annak nem volt oka a csalódásra: a gulyáslevesen kívül volt házi készítésű fánk, valamint köménymagos sörkifli.
Házi készítésű fánk a díszebéden. Fotó: C. Adam.
A konyhában dolgozó önkéntesek már nem sokkal reggel 5 után szolgálatba léptek, hogy minden időben elkészülhessen. Bár elsősorban idősebb egyházközségi tagok voltak jelen az ünnepen, mind a vendégek, mind pedig az önkéntesek soraiban voltak azért fiatal családok és gyerekek.
Ünnepi ebéd az Ottawai Magyar Katolikus Közösségben. Fotó: C. Adam.
Az Ottawai Magyar Katolikus Közösség az 1956-os forradalom és a magyar menekültválság után jött létre. Akkoriban még Magyar Katolikus Missziónak hívták. A helyi magyar katolikus közösség mindig túl kicsi volt ahhoz, hogy saját templomot vásároljon és amikor nem volt állandó papjuk, gyakran Montreálból jártak át magyar lelkipásztorok, mint például Deák Ferenc jezsuita atya a hetvenes években. László László atya, nyugalmazott egyetemi tanár lett a helyi közösség lelkipásztora 1991-től egészen haláláig.
Jelenleg Pesznyák Béla atya a helyi közösség állandó lelkipásztora. Magyar nyelvű szentmisét minden vasárnap délben celebrál a 1303 Leaside Avenue alatti templomban.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
9:54 du.
Ez az ünnep mindnyájunk számára, akik jelen lehettünk, jelentős volt. Hálás vagyok Koleszár Istvánnak és Pesznyák Béla atyának, hogy a helyi magyarságot és vezetőit hovatartozásra tekintet nélkül összehozta. Ők azok a keresztény emberek, aki a mindennapokban folyamatosan gyakorolják a keresztény szellemiséget és példát mutatnak mindnyájunk számára, hogyan legyünk emberek mindenekfelett. Sok erőt és kitartást kívánok nekik, hogy ezt a szellemiséget fent tudják tartani és ahol lehet, terjeszthessék. Mégegyszer köszönöm.
12:05 du.
Érdekes olvasni ezt a beszámolót és látni a képeket.
Csupa idős ember.
Hol vannak a gyermekeik és unokáik?
Ott élnek közöttük, de mégsem vesznek részt a helyi magyarság életében.Miért?
Izgalmas kérdés, amiről érdemes lenne megkérdezni őket, egyben azt is, hogy miért nem volt fontos számukra, hogy gyermekeik, unokáik is megtartsák magyarságukat.
12:23 du.
Maros válasz:
Gondolt már arra, hogy Kanadában a magyar származású fiatal, NEM magyar származásúba lesz szerelmes és házasságot kötnek esetleg?
Ez a leggyakoribb eset, mind 3 gyerekem más származású élettársat választott.
Mint anyós, vagy anya úgy gondolom, hogy nem forszirozom a családi béke kedvéért, a magyarság fontosságát.
A legfontossabb a családi szeretet és béke!
2:02 du.
Megtarthatja attól valaki a magyarságát, ha nem megy templomba. Vannak ugye a reformátusok és más egyébb vallásúak, mint pl. a magyar muszlimok. És vannak a hívő, de templomba nem járók, és vannak a nem hívők. Ezek mind, mind magyarok.
Másrészt, ha Magyarországon elmégy egy templomban ott is az idős emberek vesznek részt a miséken/istentiszteleteken/egyébistenüdvözlőszertartásokon.
Talán azért, mert ők erősebben motiváltabbak gondolkodnak arról, hogy mi van, ha tévedtek. Ha mégis van túlvilág meg isten, akkor jobb a közelében lenni. Nehommá úgy járjanak, mint az egyszeri szamár, akinek az álla a nagykapu átlépése után esett le: „Há, aszt hittem nem létezel.” Én a magam részéről szeretek kockáztatni.
3:34 du.
[email protected]
2016 január 18
12:05 du.
Hm. Nem attól lesz valaki magyar, hogy misére jár.
Az identitás állapot. Ahogy a vallásosság is.
3:56 du.
Moholy: ezzel nem azt akarod mondani, hogy az ottawai Magyar Ház falait szétfeszítik a fiatal magyarok?
Figyelő: Egy gyerekből nem akkor lesz magyar érzelmű amikor megházasodik. A szülői ház szerepe biztosan szerepet játszik ebben. Én ma azt látom, hogy az idősek egy része rendkívűl kritikus a fiatal, Európából érkező magyar irányában, de messze nem ilyen kritikusak saját maguk szerepével szemben.
5:06 du.
Kedves Maros,
Bocsi, ha az élettársa valakinek nem magyar, nem kivánhatja, hogy vele menjen a magyar templomba. Ha egy fiatal megy a templomba!
5:56 du.
Szar ügy Maroskám.
A második generáció már nagy ívben tesz a nemzethieschkedésre , hazája az ahol született.Ez így helyes !
Így aztán a régieschkedők és más horthysták nem tudják őket a markukban tartani.
6:35 de.
Vannak akik nem merik felvállalni valós nevüket, ugyanakkor rendkívül durvák. Gerinctelen, gyáva, primitiven érvelő, nickneves senkikkel meg nincs értelme vitázni.
6:55 de.
Zoltan Maroska!
Bocs’, de hát ott ülnek (a fotón is) a gyerekek, azok ugyan mitől ne lennének már magyarok ? Itt most igaza van Figyelőnek. A szívükben biztosan azok, és kész. Isten úgyis látja a lelküket, akkor meg ninbcs semmi aggódnivaló. Ott a templomban biztosan látja… Legföljebb, és a legrosszabb esetben pedig majd később megtanulnak magyarul. No és ! – Legalább az imákat, és akkor rendbe jön majd az egyensúly…
.
7:01 de.
Árpádházi szent Margit 1935-ben vált szentté. És addig mi volt, mit csinált, hogy nem lehetett szentté… Még nem érdemelte ki ? Furcsa, nagyon furcsa… Csak nem a Habsburgok akadályozták meg?
9:56 de.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2016 január 19
6:55 de.
A gyerek ott ül azért, mert a szülei elvitték. De ha a gyerek felnőtt és az élettársa már NEM magyar lesz, akkor már nem megy magyar templomba, sem az ő gyerekei.
Erről írtam.
10:37 de.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2016 január 19
7:01 de.
A szenté avatás egy hosszú procedura. Függ a pápától főleg, a személy kivizsgálásától, az esetleges csoda történetétől.
T.i. senki sem lehet szent, amíg a nevéhez nem fűzödik legalább egy csoda.
4:18 du.
Maroska nagyokos:
A bankkártya-számomat ne tegyem mindjárt ki ?
10:56 du.
T. Figyelő!
Azt mondja a régi közmondás, hogy „senki sem válhat szentté a saját hazájában”.
Margit – de szt.Imre is – mégis azzá „vált” – mert a politikai helyzet éppen úgy kívánta: kellett egy szent.
1:37 du.
tisztelthölgyeimésuraim
Rosszól idézett, mert a mondás másképp szól!
„Senki sem lehet próféta a saját hazájában! ”
A szentekről nincs ilyen mondás, tehát a magyar szentek, jó helyen vannak.
4:09 du.
Figyelő, majd lesz olyan mondás, meglásd. Nehogymán ne legyen igaza egy lierálisnak. Ha kell lehazudják a csillagokat is az égről, de akkor is lesz ilyen mondás.