Szeretnénk olyan lenni, mint ő!
Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!
Kevés olyan politikusa volt Magyarországnak, aki már életében olyan osztatlan elismerést és népszerűséget mondhatott magáénak, mint dr. Göncz Árpád. Az egész ország „Árpi bácsija” Budapesten született, 1922. február 10-én. 1932-ben a Werbőczy Gimnáziumban érettségizett, jelesre. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1944-ben szerezte meg diplomáját. Volt katona a II. világháborúban. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba. 1948 után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Általános amnesztiával 1963-ban szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író és műfordító. 1983-ban József Attila díjat kapott. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 és 2000 között a Magyar Köztársaság elnöke.
A Göncz Árpád emlékkő és a városrészt jelölő tábla leleplezésekor tartott névadó ünnepségen Dr. Tóth József polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a XIII. kerület Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti. Ez a hely különösen alkalmas arra – emelte ki a polgármester – hogy emlékhellyé váljon. Az elkövetkező tíz esztendőben ugyanis a főváros megújulásában központi szerepe lesz. Göncz Árpád egész életében a köz ügyét szolgálta. Vallotta, hogy a köz ügye mindenek felett való. Legmagasabb méltóságában is „közember” maradt. Népszerűségének talán ez a titka. Ő a szerénység iskolájának padját koptatta, meg tudta szólítani az egész magyar népet. Tudott hatni az emberekre. A kivételek közé emelkedett, akiket nem rontott meg a hatalom. Rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon. Napjainkban mintha ez már tovatűnő álom lenne. Rangot adott az államfői funkciónak. Szeretnénk olyan lenni, mint ő! Váci Mihály írta: „Akit a nép ajkára vesz, vállára veszi azt/ Akit a nép vállára vesz, szívébe zárja azt/ Akit a nép szívébe zár, nem hal meg soha!”
Nem lehet nem szólni arról, hogy napjainkban nálunk az eredményes politika a gyűlöletre épül. Azt üzenik, ha sikeres politikus akarsz lenni, meg kell nevezni az ellenségedet. Mintha azt mondanánk: gyűlölj – és akkor könnyebb lesz az életed! Én bízom abban, hogy a színvonal is lehet érték, még a sunyisággal szemben is. Az Elnök úr viszont folyamatosan próbált következetesen, a nyíltszívűségre, az emberi jóérzésre és a tisztességre hatni. Példát mutatott: ahol sok embernek rossz a helyzete, ott a jótékonykodásnak és nem az urizálásnak van helye! Szeretném azt gondolni, folyamatosan úgy cselekedni, hogy még mindig a tiszta, emberi érzések az irányadók a szemüveget nem viselők számára, ezen eltorzított világban, és a „gyűlöletiparosok” hatása kevésbé lesz erősebb. Hiszem, hogy Magyarország lélekszámában közepes ország, de nagy nemzet – zárta beszédét a polgármester!
Kéri László politológus a kerület díszpolgára megemlékezésében Göncz Árpád sorsát a huszadik századi magyar politikatörténet legkülönösebb kalandjaként jellemezte. Rámutatott arra is, milyen érdekes helyre került ez a Göncz Árpád Városközpont. A terület egyik oldala az „értelmiségi, mindig újat akaró, kritikus” Újlipótváros, a másik pedig az erősen szolidáris, munkás, „proli” Angyalföld, ahol az örökké alul levők büszke öntudata nyilvánul meg. Az elmúlt évszázadban nagyon kevés azon politikusok száma, akik ezt a kettőt képesek voltak összeegyeztetni. Betetőzi mindezt a Dunának a szomszédban álló hídja, mely rímel rá: Árpád-híd. Árpád, mint híd! Valóban híd volt ő, a magyar rendszerváltás két pillére, a kezdeti két nagy párt között. Évtizedeken keresztül magasan vezette a politikusok népszerűségi listáját. Mielőtt köztársasági elnök lett, csak nagyon szűk körben ismerték. Hirtelen, 68 évesen állította a történelem nagy feladat elé, olyan korban, amikor az emberek inkább már az emlékeikből élnek, ám ő még ekkor is képes volt felnőni a feladathoz.
A Göncz Árpád Alapítvány elnöke, dr. Gulyás András, a család nevében szólva hangsúlyozta, a III. Köztársaság elnökének közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, mély szociális érzékenysége állt a máig töretlen népszerűsége mögött. Hosszú ideig, tíz esztendeig volt az ország első embere. Nem előkelő volt, hanem egyszerű és egyenes. Egy volt közülünk, csak jobb! Ez a demokratikus államférfi meghatározása.
Egy közösség életében igen fontos, hogy miként gondolkodunk a múltunkról – mondta az ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Ne csak a közbeszéd szintjén foglalkozzunk azokkal az emberekkel, akik hozzátettek valamit az örökségünkhöz, hanem szimbolikusan is tegyük meg azokat a gesztusokat, amivel tartozunk például a modernkori Magyarország legjelentősebb köztársasági elnökének! Budapest fejet hajt a rendszerváltás folyamatában meghatározó szerepet játszó államférfi emléke előtt.
Göncz Árpád egyetemes értékeket képviselt. Érzékeny volt a problémákra, szolgálta a védteleneket, fontosnak tartotta az emberi méltóság sérthetetlenségét. A hazafiság, a demokrácia és az emberiség értékrendjéhez volt hű egész életében. Kereste és szorgalmazta, azon megoldásokat, amelyek előreviszik az országot és jobbá teszik az emberek életét. A kialakuló új városrész jó lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, hogy Göncz Árpád államfő emlékét történelmi személyiségként őrizze. A kerület további szándéka a terület színvonalas közterületi megújítása, és az ahhoz szervesen kapcsolódó, Göncz Árpád köztársasági elnöknek méltó emlékhelyet állító képzőművészeti alkotás elhelyezése.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
6:32 de.
Nem örülök, hogy nekem kell megint fölnyitni a neoliberálisok szemét, de ha eddig nem tudták volna, Göncz soha nem volt a nemzet Árpi bácsija, soha nem övezte osztatlan lelkesedés a jobboldalon és a baloldalon se. A gyűlöletkampány ellen semmit nem tett, mert meglehet nézni itt a KMH-n is, hogy ha valaki megemlíti, hogy talán Horthy nem volt náci tömeggyilkos, akkor azt itt rögtön lekaraktergyilkolják.
Egy lépése volt Árpi bácsinak, bár már nem érte meg, ami osztatlan lelkesedést váltott ki. Bárcsak az eszmetársai utánoznák őt, de még életükben, ha lehetséges!
6:38 de.
Kéri László kapcsán megemlíteném, hogy úgy viselkedett vasárnap este az atv-n, mint egy idióta. Anyám megjegyezte, hogy csalódott Kériben, amikor azt a hisztit levágta Orbán „győzelmi” beszéde láttán.
A fönti beszédéhez hozzátenném, hogy már Göncz hatalomra jutásakor keletkezett egy folt a pályáján, az ugyanis, hogy az szdsz megfúrta a közvetlen közt. elnök választást. Állítólag féltek, hogy a buta magyar proli/paraszt megválasztaná az akkoriban népszerű Pozsgayt. Na, ennyit Angyalföldről meg a demokrácia szeretetéről …
7:26 de.
Azt nem értem, hogy ezek a fasiszta-diktatúra-imádók miért nem utálják orbánt is? Hiszen ő is évekig (vagy 10 évig) liberálisként mutatta magát.
Gönc Árpád legalább annyira volt jobboldali, mint balos, de leginkább európai demokrata volt.
Elképesztő, hogy ez ma bűnnek számít!
Az orbánisták visszavisznek minket orbán vezetésével a sötét középkorba, a vallásháborúkba. Lehet, h tényleg erre gyúrnak, erre tréningelik a fanatikus híveiket?
Csak most a kérdés: orbán versus mindenki más.
7:53 de.
orbánvektor
2016 október 4
7:26 de.
Inkább az a kérdés, hogy a neoliberálisok mit imádtak Orbánon 10 évig? Mikor azt mondta, hogy Térdre csuhások, imához! az tetszett nekik? Most már, hogy a liberálisokat sértegeti, az nem ízlik nekik?
8:05 de.
Érdekes újságírói feladat lenne annak, akinek van hozzáférése, hogy Göncz Árpád hogyan szerepel az állami törikönyvekben? Állítólag Orbán Viktor 2015-ös beszédét idén már taníthatják a magyar diákoknak, nyolcadikosoknak a suliban. Nincs már messze az idő, mikor a diákok karót kaphatnak Orbánból, ha nem tudják a jó választ …. ? 🙁
http://hvg.hu/itthon/20160902_orban_viktor_tortenelem_konyv_ofi_gyurcsany_ferenc
8:07 de.
hazai lámpa Nem vagy semmi. Feldobnak egy nevet, te már húzod is le róla a keresztvizet. Ne haragudj, sz@r lehet neked. Ennyi keserűség, hogy fér el benned. Illetve látom, nem fér el.
10:03 de.
Llanfair
2016 október 4
8:07 de.
Nem vagy semmi, arra vadászol, hogy hány liberális közéleti személyiséget kritizálok meg a hozzászólásaimban. Az véletlenül sem érdekel, ha dicsérek liberálisokat, vagy ha más témához is hozzászólok.
Véletlenül pont a neoliberális ikonok miatt jajveszékelsz, mintha csak belőlük állna a világ. Ha ezeknek a hamis kultuszához hozzáér valaki, akkor rögtön itt teremsz és ujjal mutogatsz rám. Persze ha másokat gyaláznak, igaztalanul lenáciznak, azzal soha nincs bajod.
10:21 de.
Hazai lámpa,
nem értem, hogy miért muszáj mindig és kizárólag dichotómiákban gondolkodni. Az emberek összetettek, Göncz Árpád sem volt kétdimenziós személyiség és politikus. Politikája valóban szociálisan liberális volt, mindeközben hívő római katolikus volt és politikusi szerepén kívül ragyogó író és műfordító. Katolicizmusa és liberalizmusa elfért egymás mellett. Szóval nem kéne Göncz Árpád egész örökségét azzal elutasítani, hogy ő is „neoliberális” volt.
11:01 de.
Christopher Adam
2016 október 4
10:21 de.
Én nem utasítom el teljesen, első hozzászólásomban ott van, hogy melyik politikai lépésével értek egyet.
Viszont ti és a megemlékezők olyan dicshimnuszokat írtok róla, hogy az már csöpögős. Hol van nálatok a kritika, nem látom? Írói tevékenységét nagyon kár volt idekeverni, főleg, hogy egy sor rímét nem kritizáltam, nem is idetartozik. Hogyan volt ő „szociálisan liberális”, ezt kifejtenéd bővebben, ha kérhetem? Miközben szétverték a tsz-eket, bezárták a gyárakat, nyomorba taszítva többmillió embert, és azt hazudták az szdsz-ben, hogy „majd a piac megold mindent”.
4:39 du.
Én nem, még kevésbé egyhébb fedőnévvel sem!
11:01 de.
Nem élek otthon, nem ismertem őt. Viszont egyik oldalról rajongó szövegeket olvastam „Árpi bácsiról” és elmarasztalót a jobboldaltól!
Azt hiszem szegény Göncz Árpád, hasonló helyzetben volt végig, mint Nagy Imre!
Meggyőződéses szocialista volt, de közben igazat adott a nép kritikájának.
11:36 de.
Szegény „jobboldaliak”. Izzadság és lihegés.
Az istennek sem tudjátok Göncz Árpádot beszuszakolni szűkre szabott skatulyáitokba.
De két gyöngyszem mindent überel, különösen együtt.
Meggyőződéses szocialista volt, aki ellopta a köztársasági elnöki helyet Pozsgai e’társatoktól..))
4:04 du.
Rosszul emlékszem hogy, valaki III/III-as ügynökséggel is megvádolta, amit nem cáfolt meg, mert méltatlannak tartotta a rágalmazót?
5:42 du.
Orsós Elemér
2016 október 6
4:04 du.
Rosszul emlékszem hogy, valaki III/III-as ügynökséggel is megvádolta, amit nem cáfolt meg, mert méltatlannak tartotta a rágalmazót?
Talált, süllyedt: a Döglött aknák zseniális szerzője dobta be a köztudatba hogy Patkány álnéven praktizált, a koszorús szerző csak nem hazudott a kollégájáról, Őt is megkörnyékezték, de hogy praktizált-e azt nem tudom!
4:32 du.
mkati
2016 október 6
11:36 de.
Apropó Pozsgai! Soha nem felejtem el, mikor kijött Montrealba, első komcsi politikus a magyar emigrációnak tartott beszédet.
Azt nem állítom, hogy súgtak neki, de volt egy kisérője, aki néha szájába adta a szavakat. Akkor, őszintén sajnáltam őt!
11:34 de.
Hazai
Nem volt véletlen az sem, hogy árpádsávos nyilasok fütyülték ki az 1992. október 23-án a beszédét megtartani készülő Göncz Árpád köztársasági elnököt, ami súlyában körülbelül megfelelt a Károlyi Mihály szobrának a ledöntésének. 2010-ben ugyanezek az erők provokálták ki azt a kegyeletsértést is…
Még annyit, hogy ezt Fűr Lajosok, Boross Péterek és a hozzájuk hasonló undorító patkányok szervezték…
.
11:35 de.
Pontosítok: nem volt spontán felháborodás…
12:19 du.
voronyezs
2016 október 9
11:34 de.
Kedves Voronyezs!
Szabó ALbert, aki azt a bizonyos provokációt szervezte toborzott balekokkal, nem véletlenül érkezett ide Ausztráliából és nem véletlenül távozhatott vissza bűntetlenül! Az általad felsorolt patkányoknak sem aktív sem passzív szerepe nem volt abban az ominózus kegyeletsértésben, ne haragudj hogy, csalódást okoztam!
6:10 de.
Orsós Elemér!
Kizárt, hogy a belügy(Boross) és a honvédelmi(Führ) miniszterek ne tudtak volna egy ilyen készülődésről…
.
12:30 du.
DonGolo
2016 október 10
6:10 de.
„Orsós Elemér!
Kizárt, hogy a belügy(Boross) és a honvédelmi(Führ) miniszterek ne tudtak volna egy ilyen készülődésről…”
OK, lehet hogy igazad van, de akkor az még talányosabb, mint az hogy, az addig ismeretlen „politikai nímand” Antal Józsefből hogyan lehetett ripsz-ropsz miniszterelnök és miért kellett neki megválasztása előtt többször is külföldre mennie.