Sörtúra, vártúra, Szlovákiában

2016 december 30 8:43 de.5 hozzászólás

Átalakul a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal. A Szlovákiában történt átrendeződés következtében munkáját 2017. január 1-től a Közlekedési Minisztérium Idegenforgalmi Főosztályán belül folytatja tovább. Magyarországi kirendeltségének idei utolsó rendezvényén két útikönyvet mutattak be.

tura-1

A két könyv közül csak az egyik számít igazán újnak, a „Tematikus utak Szlovákiában” című túrakalauz. A másik is túrakalauz: a „Magas-Tátra”, de az a tény, hogy ezt a könyvet már harmadszor jelenteti meg a Kornétás Kiadó, azt mutatja, hogy van rá igény – mondta el a könyvek bemutatóján a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal Budapesti Képviseletének vezetője, Soňa Jelínková. Most a téli szezonra összpontosítanak, főleg a síelésre, bár találunk benne olyanokat is, amik nem csak a síelőknek szólnak. A Csorba-tónál újdonság egy program, mely reggel hétkor kezdődik. A szűz – géppel sávosra előkészített – hóra érkezve 9 óráig síelnek, ez után 1800 méter magasan várja őket a reggeli deszkákon előkészítve – némi szilvapálinkával! A Tátrai élményvacsora során a vendégek felmennek a Lomnici csúcs negyedéig a Start megállóhoz és ott ötfogásos vacsorát szervíroz nekik a pincér. A Kőpataki tónál felújították az Encián menedékházat – ma már galériaként szolgál – 2000 méter magasan. Ez is ritkaság!

sona

Tematikus utak című könyv korábban még nem jelent meg Magyarországon. Ilyen túraútvonalak idehaza is léteznek, de összegezve nem adták még az utazók kezébe. Szlovákiában is egyre több van belőlük, mert minden régió igyekszik ilyenekkel felhívni magára a figyelmet. Pusztay Sándor, Az éppen most 25 éves Kornétás Kiadó ügyvezető igazgatója és a könyv társszerzője joggal büszke rá, hogy az elmúlt negyedszázad alatt szinte minden évben megjelentettek könyvet Szlovákiáról. Tapasztalatból tudja, hogy míg pár évtizeddel ezelőtt Szlovákiáról szólva az emberek csak legyintettek, azóta kiderült, hogy oda érdemes elmenni! Közös történelmi, kulturális hagyományaink igen erősek, csakúgy, mint a családi kapcsolatok. A távolságok viszont jelentéktelenek.

pusztay

Szakmai szemmel nézve azt állapíthatjuk meg, hogy „más irányba ment el” Magyarország turizmusa és másfelé Szlovákia. Szlovákia sokkal kisebb területű ország, de ezen a kis területen is rengeteg a látnivaló, a műemlék. Csak várból van mintegy kétszáz és nagyjából ugyanennyi a várkastély is. Az elmúlt években ott hatalmas energiát fektettek abba, hogy ezek a lehető legjobb állapotba kerüljenek! Érthető tehát, hogy a könyvben vannak vártúrák, vannak UNESCO túrák, ott a Pálffy út, ami különböző kastélyokat várakat köt össze, de a szerző nem feledkezett meg a szlovák sör kedvelőiről sem. Akit az érdekel, elindulhat sörtúrára is. Felfedezheti azokat az apró helyeket, ahol a csak az ottani, kézműves söröket készítik, mérik. Fellendülőben van Szlovákiában – elsősorban Uniós támogatásból – a szőlészet, a borkészítés is. Lassan kezdenek bennünket is utolérni. Olyan borászatokat építettek fel, ahol az alapjaitól kezdve tanulták meg a szakmát és ebből következően kitűnő borokat tudnak készíteni. Erre szolgáltat példát a Kis-Kárpátok borút, ahol a közelmúltban lezajlott Nyitott Pincék rendezvényen 160 borász kínálta a jobbnál jobb termékeit!

tura-2

A Magas Tátra túrakalauz, nem egyszerű másolata a korábbi kiadásoknak. Ebben már pontos adatok vannak például a GPS használók mozgásának megkönnyítésére. A szerző, Nagy Árpád maga is többször végigjárta az általa ajánlott útvonalakat. A Tátrát inkább a közép korosztály és a valamivel idősebbek kedvelik, nemcsak a hegyvidéki, de a kulturális, városnéző utak esetében is. Túravezetőként sokat gondolkodik mostanában azon, hogyan lehetne a fiatalokat is elcsábítani ilyen kirándulásokra.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Aki ezt a könyvet kinyitja a legfrissebb és legpontosabb információkat találja benne, olyan részletességgel, hogy megtervezhesse: mennyi ideig tart egy túra, mikor, hol kellene tartózkodni, mikorra kell visszaérkezni. A nehezebb túrákat inkább nyáron érdemes vállalni. A látóhatár igazán 1500 méter fölött nyílik ki, amikor már az erdőövnek vége. Amikor már mindenfelé csak sziklák vannak, a csúcsok látszanak – az a Tátra!

Révay András

5 hozzászólás

  • Tisztelt Révay András!

    Kedvelem az írásait, élvezetesek, alaposak. Ha kifogásolhatok valamit, a teljességhez hiányzott nekem a képek aláírása, Krasznahorka vára, illetve az említett Kőpataki vízesésé!(ha az van a képen!)

  • Jártam a Magas Tátrában is. Igen emlékezetes volt.
    A hatalmas sziklák között egy nagyszerű vendéglőben étkeztünk.
    Valahogy, meghatottak a hatalmas sziklák.És a piciny tó az oldalában.

  • Jártam a Magas Tátrában is. Igen emlékezetes volt.
    A hatalmas sziklák között egy nagyszerű vendéglőben étkeztünk.
    Valahogy, meghatottak a hatalmas sziklák.És a piciny tó az oldalában.
    Bocsi, ebben a várban is jártunk.

  • Kevés helyén jártam a világnak, de Szlovákiában többször is. Ó, hogy élveztem, hogy amikor a fiam élete első franciaországi nyaralására indult (gimnazistaként), a fullasztó kánikulában bevágtam magam délután ötkor a kocsimba (igen Dacia, na és? Prímán ment – ha akart.), és éjfél előtt már Liptovska Mikulason (Liptószentmiklóson) kértem ki a korsó sört a szállóban. Ha valaha el kellene hagynom szeretett szülővárosomat – ha még képes leszek helyváltoztatásra – csakis a Vág völgye, vagy a liptói tó valamelyik faluját, városkáját választanám. A lehetetlenül élénkzöld völgyek a havas hegycsúcsok kontúrjával a távolban, az országúttól lépésnyire csörgedező erdei patak a kristálytiszta vizével, a városok egyforma, polgári rendje, a hegycsúcsokon őrködő várak, melyekből messzire látni. A városnak is beillő falvak, ahol az egykori úri kastély emelkedik ki a szerény parasztporták köréből, mint Betléren az Andrássy kastély. A kilencvenes évek elején ezt megfejelte az a gyönyörű élmény, hogy már meg sem kellett állni a határátkelőn – pedig még nem is voltunk EU.
    Nem tudom, én biztos nem jó helyen jártam, de a négyszeri vagy ötszöri szlovákiai látogatásom során sose ért inzultus az autó HU rendszáma miatt. Többnyire igyekeztek magyarul beszélni velem, sőt, ha nem ment, előkerestek valakit, aki értett magyar nyelven. Vagy éppenséggel cinkosan törtük az oroszt…
    Szép nyelv a szlovák, a maga szétfolyó, lágy szlávságával. Főként a nyelvtörő prtk cseh, meg a zscz zsolozmázó lengyel mellett.
    Az orosz frivolabb, mondhatni franciás, hetyke: na, találd ki, melyik prepozícióhoz milyen eset ragozása illik!
    Mint tudjátok, angolul nem tudok. De a sok AU, VAU, jú,tú nekem ócska nagyképűséget sugall. Bocsi.
    Jesszus! Most látom, végképp besoroltam magam az egybodások világában a „komcsik” közé!

  • Katona Zsombor

    Csodálatosan fantasztikusak az ősi szlovák várak, kastélyok és intézmények. Különösen dicsérendő hogy, a műemlékséget igazoló márvány tábláikon a magyarosan hangzó szlovák hajdani tulajdonosok vagy alapítók neveit nem csak szlovákul, hanem németül, angolul és franciául is megemlítik. Hasonló huncutságot tapasztaltam Kárpátalján a munkácsi várban, ahol még a Petőfi emlékszobában sem lehet találkozni magyar nyelvű ilusztrációkkal, viszont ott kompenzálja a huncutságokat az hogy, a vár külső udvarában található egy monumentális, bronz turul szobros Trianon emlékmű, amit az ukránok elképesztő tudatlanságból vagy léhaságból elfelejtettek még frissiben a föld jutalom birtokba vételének évében lerombolni, ezért még mindig ott díszeleg.