Látogatás a Néprajzi Múzeumban….
A Néprajzi Múzeum épületét Hauszmann Alajos tervezte. A építés közel húsz évig tartott (1893-1896). A palota eredetileg nem múzeumnak épült, hanem Igazságügyi Palotának.
„AZ ÉPÜLETBEN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK 1896 és 2016 KÖZÖTT
Igazságügyi Palota, 1896–1948
Magyar Királyi Kúria – déli szárny (jelenleg Politikatörténeti Intézet).
Budapesti Királyi Ítélőtábla – északi szárny (jelenleg Néprajzi Múzeum).
Királyi Főügyészség – magasföldszint (Néprajzi Múzeum, Kossuth térre néző munkaszobák: jelenleg Könyvtár és Etnológiai Archívum, Gazdasági Hivatal).
Koronaügyész Hivatala – magasföldszint (jelenleg Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet, Kossuth térre néző munkaszobák).
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1948
1948-ban az épület bírósági funkciója megszűnt.
Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete, 1948–1955
1951–1953 között a Múzeumok Központi Igazgatósága alakíttatta át az épületet.
Az 1957 óta kettéosztott épület intézményei
A déli épületszárny, az egykori Magyar Királyi Kúria és a Koronaügyészség területe:
MSZMP Párttörténeti Intézete, 1957–1989
Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézete, 1989–1998
Politikatörténeti Intézet, 1998-tól
Az északi épületrész, a központi csarnokkal (aula), az egykori Budapesti Királyi Ítélőtábla és a Magyar Királyi Főügyészi Hivatal területe:
Magyar és Nemzetközi Munkásmozgalom Történeti Múzeuma, 1953–1957
Magyar Nemzeti Galéria, 1957–1973
Néprajzi Múzeum, 1973-tól”
(forrás: Néprajzi Múzeum)
Az épület legnagyobb helyisége az aula.
„A falak, oszlopok és korlátok részben valódi, részben stukkómárványból készültek, a padlózatot csiszolt márványlapok födik. A nappali világítást a csarnok keskeny oldalain lévő két hatalmas félköralakú nyílás és az ezek alatt az első emeleten oldalanként 7-7 ablak szolgáltatja.”
A szemközti falon Justitia szobrának fotóját láthatjuk, a szobor Stróbl Alajos alkotása.
Ma a szobor a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében látható.
A mennyezeti freskó Lotz Károly alkotása.
A Néprajzi Múzeum 2017 végén kiköltözik az épületből. A tervek szerint 2019-ben a Városligetben, az Ötvenhatosok terén építik fel az új múzeumi épületet.
Az utolsó kiállítás a mostani palotában a „Kalandozás a lábbelik körül„, ezt a következő részben mutatom be.
Fotók: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
3:52 du.
Millio koszonet ismet Bea, reportert,az adatok kozleseert, a kepk es beszamolokert.
Maga az epeulet is bizonyitek a magyar_kieggyezes korank.
Minden ami ma mutatja Magyarorszag fejlodeset egy modern Europai nemxette,azon idok tettei, s a Deak, Andrasi idoszakank joizaneszu gondolkodas eredmenyei.
Magnificent keszitemny , neo-renesance-barokk stylus.
Maga az epulet valoban a jelzett evekben epult, persze velenem hogy magayr testvereink majd jelzik hogy az messze lett volna 20 eves idaszki epitkezesehez.
A kiallitas is nem csak hgoy nagyszerunek leirva, de vegre idoszeru is mar, no azt velenem nagy elolepesnek!
4:37 du.
Bendeguz79
2017 április 1
3:52 du.
„Maga az epeulet is bizonyitek a magyar_kieggyezes korank.”
Az jó, hogy voltak építkezések, de sajnos Budapest akkor vált vízfejjé az országnak! Talán ezek a beruházások megtérültek volna, ha nem csonkítja meg a Magyar Királyságot az antant. De a csonka országnak túlméretezett a sok budapesti középület.
Vidéki nagyvárosokban kisebb, emberléptékű historizáló építmények állítódtak, városházák, templomok, vidéki kastélyok. Sajnos azokból is többet elcsatoltak, Kassa, Kolozsvár, Arad, de lehet hogy az adósságot még mi fizettük évekig.
„Magnificent keszitemny , neo-renesance-barokk stylus.”
Régebben eklektikának, ma historizmusnak hívják összefoglalóan. Angliában inkább a neogótika, nálunk a neoreneszánsz volt a népszerű.
5:30 de.
Leszállhatnál a döglött lóról HL. Ha nem vetted volna észre, 13 évvel ezelőtt „visszacsatoltuk” Aradot, Kassát, és még számtalan területet. Közös hazában élünk az ott lévő emlékekkel, értékekkel. Igaz, veszélyben van közös hazánk, mivel kisszerű, korlátolt (az illiberális magyar megfelelői) egyének felmérték: csak a jól elzárt saját, langymeleg trágyadombjukon képesek elég hangosan kukorékolni, és ezért jelentős összegeket besöpörni.
5:52 de.
Anno évente egyszer, még az újkapitalizmus (a rendszerváltás) hajnalán itt került megrendezésre az Antik Enteriőr Kiállítás és Vásár, amelyhez bizony csodálatos hátteret biztosított ez a stílusgazdag „eklektikus” környzet, belső tér… A látogató számára kétszeres élvezetet nyújhatott a nevezett kiállítás anyagán is túl, még a Magyar Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak gazdag anyaga is amelyek az egyhetes alakalmi rendezvény mellett, zavartalan működésével ideiglenes szimbiózist teremtve a polgári és paraszti művészet között. Ezzel a spontán találkozással még tanították is az oda látogató – lássuk be, részben sznob közönséget – a néprajz és népművészet nem kellően megbecsült ismérvei és jellegzetességeire, és az ott látható művek valódi művészi értékeire…
Kár, hogy aztán rövidesen úgy alakult, hogy ennek a privát alapú kiállításnak már új helyet rendelt a sors a Műcsarnok épületében, melynek belső terének hangulata közelébe se jöhet a Néprajzi Múzeuménak sőt, akár sivárnak is mondható.
.
Megjegyzés:
I.Orbanisztán kormánya azokban az időkben, amikor Vezérünk még 2002-t is nyertnek tekintette, azt tervezte, hogy a Kossúth tér túl-sarkán lévő irodaházban székelő Miniszterelnöki Hivatalt áthelyezi a Néprajzi Múzeum e valóban nagyszerű és magasztos megjelenésű épületébe… Ám ez az időszak Führernek még az a korszaka volt, mikor csupán ilyen „szerényebb” léptékekben ácsingózott valami „az ő fantasztikus nagyságához mégiscsak méltóbb” elhelyezési koncepciók után…
Azóta már tudjuk, hogy Őfőméltósága a nagyvonalúság még följebb helyezett mércéjét, a Budai Várnak a Néprajzinál jóval patinásabb, az uralkodást szó szerint jelképező negyedébe, tehát térben is jóval magasabbra helyezte. Ennek érdekében meg, illetve elmozdítani készül, immár nem csupán a Kossuth tér architekturáját [amit már át is vert], de a [ha róla van szó, az se számít, hogy Nemzeti] Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár, sőt a „”bűnös város”” Pest tüdeje, a Városliget a polgárok oly jól megszokott nyugalmat adó közpark, évszázados fái százainak kivágásával már meg is kezdte szétbarmolni.
6:51 de.
talalom
2017 április 3
5:30 de.
Neked pont csak a lényeg nem ment át, de ezt már megszoktuk tőled!
Nem az országcsonkításon keseregtem, bár nem örülök neki, hanem hogy itt maradt nekünk a régi Magyarországra méretezett Országház meg egyéb hivatalok.
7:03 de.
Vögelein
2017 április 3
5:52 de.
A kommunisták társadalmi vita nélkül variálgatták ezeknek az épületeknek a funkcióit, ahogy átneveztek teljesen semleges intézményeket is ideológiai okokból! Nekem nem tetszik, hogy a Néprajzi ott van, de a Városligetbe se tenném.
A ballib kormányok annyit csináltak, hogy mindent hagytak úgy, ahogy Kádár apánk megálmodta. Kicsit se hagyták rajta demokratikus kézjegyüket a városon, hacsak a sok kutyagumit meg összevizelt metróaluljárót nem vesszük annak.
4:10 du.
@ Lampa;
Szalj le mar arrol a Trianoni lovadrol.
1918-ban azok a nemzetek onallosugak gyakoroltak, s elfoglaltak ,ill. atvettek a kozigazgatast, amit BP nem volt kepes kezelni.
A Varselesei beke (1920) csak a hatorkat rogzitette le.
S nem kepzeled hogy Kossuthodnak lehetosege lett volna azt megfeleloen intezin. De remsen elszurta !
Az orszag fellendult a kieggyezes utanni idokben.
Persze Andrasi orioasi kulfoldi kolcsonokbe kotelezte az orszagot. De a nemzet novekedtt, fejlodott, s jovedelmezett.
Olvass egy kis tortenelmet, ugy belathatod egyszeruen.
Neogoticus ? Hmm. Hol tanultal epiteszetet?
A Parlamet epulete az Neo-gothic !
12:33 de.
Nagyon szép képek.
Én is voltam ott! Csodás alkotás, ide kell a turistákat elvinni.
9:11 de.
Bendeguz79
2017 április 3
4:10 du.
Te meg fordítva ülsz a lovon! Andrássyék nevetséges amatőrséggel felfejlesztették az infrastruktúrát a nemzetiségek lakta részeken! Ez még nem lenne baj, de azt hitték, hogy ezzel megvásárolhatják a lojalitást a kisebbségektől! A háború végén viszont a szomszéd államok azzal érveltek az antantnál, hogy nekik szükségük van erre a sok vasútra meg iskolaépületre, meg is kapták!
Ehelyett pl. beruházások lehettek volna a könnyűiparba meg a mezőgazdaság átalakítására, csak ugye abból nincs extraprofit, de dolgozni kell vele! Ahol ez megtörtént, ott megindult a vidéki népesség polgárosulása, pl. Szeged környékén a paprikatermesztéssel.
A fidesz pont ezért hirdette meg a közmunkát meg a magyar iparfejlesztést. Sajnos a hatalomban ők is elk.rvultak, amint az várható volt …
Az ország gazdagságát nem csak a palotaszerű középületekkel lehet kifejezni, más hasonló méretű országokban még kisebb parlament is van, mint nálunk!