Ezt még a Szíriuszról is látni lehet
Az elmúlt évek teltházas operett gáláinak sikerei után az idei, immáron ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata. A Budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi gondolat kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, történelmünk egyik sorsfordító eseményének 150. évfordulója.
A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatót Szalai Emese és Alekszej Dolbilov keringője nyitotta, megadva ezzel az alaphangot a továbbiakhoz. Az operetten túl magunk mellé kell hívni olyan műfajokat is – indokolta meg az eltérést a korábbiaktól dr. Vadász Dániel, a Budavári Palotakoncertek producere – melyek szorosan a magyar zenéhez tartoznak. A sorozatot augusztus 3-án a Nemzeti Táncegyüttes kezdi a Kiegyezés/150 című táncjátékkal. Utána, 4-én és 5-én következnek a hagyományos operett koncertek, majd 6-án csatlakoznak hozzájuk a Nemzeti Filharmonikusok, Hamar Zsolt vezényletével és Ránki Fülöp szólista fellépésével. Az öt évvel ezelőtti egynapos operett fesztiváltól mostanáig nem volt egyszerű az út. Ám egy ilyen rendezvényt már az a tény is jól indokol, ha meggondoljuk, hogy a XX. században hány kiváló zeneszerzőt adott a világnak Magyarország! Négy akkora névvel, mint Bartok, Kodály, Kálmán Imre és Lehár talán egyetlen más ország sem büszkélkedhet. Vannak Budapesten kitűnő produkciók máshol is, de egy ilyen nagyszerű hely, mint a Budavári Palota Oroszlános udvara, az egész város szimbóluma, vonzereje lehet!
A programsorozat nyitányaként a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mutatja be Kiegyezés /150 című látványos táncszínházi előadását. A mű témája valóban az idén 150 éves kiegyezés. Rendkívüli dinamika, több mint 100 táncos, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága teszi varázslatossá az estét a Budai Vár gyönyörű környezetében. A darab ötven év történetét foglalja magában – mondta el róla a produkció koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán. A történészek máig vitatkoznak róla, elképzelhető tehát, milyen nehéz volt megfogalmazni a néptánc nyelvén. Kezdődik az aradi 13 tragédiájával, folytatódik a Deák – Kossuth vitával, majd megelevenedik a kor Pest-Budája, magyar táncokkal, palotásokkal, Strauss, Liszt, Erkel muzsikával, ám a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát is bemutatják.
Hogy augusztus első hétvégéjének súlyponti eleme mégis csak az operett lesz, arról előbb Sera Gösch és Dolhai Attila győzte meg a tájékoztató vendégeit, egy részlettel a Víg özvegy-ből, majd Maklári László, az Operettszínház főzeneigazgatója világította meg a szerkesztés elveit. A következő két napon, augusztus 4-én és 5-én ugyanis a Budapesti Operettszínház Sissi nyomában című nagyszabású operettkoncertje lesz látható a hazai operettjátszás sztárjainak előadásában. A műsor a magyar komponisták mellett, az első részben a bécsi operett világát is megidézi. A folytatásban helyet kapnak a Víg özvegy, a Luxemburg grófja és Offenbach: Kékszakál című vígoperájának részletei, valamint a legújabb, a Riviera girl dalai. A produkció kiegészül osztrák énekesekkel és a tavalyi Lehár-énekverseny díjazottjával, a kolozsvári Fülöp-Gergely Tímeával.
Budapest igazán megérdemel egy ilyen színvonalú rendezvényt, mint amilyenné a Budavári Palotakoncertek kinőtte magát. A fény, a csillogás, megtetézve a csodálatos tartalommal, olyan magasságokba emeli a magyar kultúrát, amit akár még a Szíriuszról is látni lehet – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője. Erre talán a legjobb bizonyíték a Riviera girl lehet, mely valójában nem más, mint a Csárdáskirálynő erősen amerikanizált, Broadway változata, és ami most a Kálmán Imre Teátrum nagy sikere. Az eredeti átiratot Guy Bolton és a világhírű angol szatirikus szerző, P.G. Wodehouse készítette, és száz évig nem játszották Magyarországon. Nálunk Závada Péter vadonatúj dalszövegeivel hódítja meg a közönséget. Amikor valaki meghallja majd Kerényi Miklós Máté előadásában a Mormon dalt, ne gondolja, hogy a nyári kánikula ártott meg neki. A zseniális új szöveg a többnejű nagypapáról ragyogóan illik a nem kevésbé zseniális Kálmán Imre muzsikához. A többi egyelőre maradjon titok!
A rendezvénysorozat záróestjén, a Nemzeti Filharmonikusok mutatja be Magyar est címmel szimfonikus koncertjét, amelyet az együttes nemrégiben kinevezett zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényel. Liszt, Kodály és Dohnányi művei csendülnek fel; a szólista az ifjú zongoraművész, Ránki Fülöp lesz. Hozzá a műsorában most először szereplő Liszt: Esz-dúr zongoraverseny azért áll igazán közel, mert ebben a műben nagyon erősen tetten érhető Liszt magyarságtudata. A főtéma karakteréből ez azonnal kiderül, már az első pillanattól kezdve. Ráadásul a darab annak ellenére lett nagyon népszerű, hogy szerzője olyan forradalmi újításokat vezetett be a versenymű formájába, amik addig teljesen szokatlanok voltak. Ez a zongoraverseny, Liszt minden hangszeres tudását felvonultató remekmű zárja majd a koncert első részét, a másodikban Erkel, Weiner és Dohnányi egy-egy alkotása szerepel majd.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
12:29 du.
Legalabb valami nepszeru hasznalata talalhato a volt kiralyi varnak.
Az megtapsolhato.
12:34 du.
Bendeguz,
A vár már hosszú évtizedek óta „a népnek” nyújt kulturális élményt. Ott található az Országos Széchenyi Könyvtár, a budapesti történeti múzeum, illetve a Nemzeti Galéria. Tehát semmiképpen nem csak most találtak neki „valami népszerű használatot.” Mikor jártál utoljára Magyarországon?
1:24 du.
Christopher Adam
2017 július 24
12:34 du.
Az általad felsorolt intézmények tényleg kultúrális élményt nyujtanak, sajnos én az operett nevü népi mákonyt nem tartom annak, de ez legyen az én szégyenem.
1:26 du.
Mr.Adam, mind amit irt az jellemzi hogy valoban koz-erdeku hasznalata van ma a volt kiralyi varnak. Nem ?
A maguk elvtarsainak az uralama altt csak romokban alt.
Csodallom mirt probal minden szot amit irok szemely ellenive celozni?
Megjegyzesemben semmi olyan nem letezett.
1:35 du.
Bendeguz,
miért írsz folyamatosan és oly bátran, amikor szomorúan alulinformált vagy, szinte minden Magyarországot érintő témában?
„A maguk elvtarsainak az uralama altt csak romokban alt.”
A Budapesti Történeti Múzeumot 1967-ben nyitották meg, a Nemzeti Galériát 1975-ben, az OSZK-t 1985-ben. A vár, illetve a palota rekontrukciója a hatvanas években történt.
Lehet, hogy nem mindenki ízlése szerint történt ez a rekonstrució, de legalább egyszer miért nem veszed a fáradtságot, hogy valaminek utána nézel, mielőtt butaságot írsz?
1:41 du.
Orsós Elemér
2017 július 24
1:24 du.
Ha jól emlékszem, Szinetár Miklóstól hallottam egyszer egy elemzést arról, hogy bajban, diktatúrában mi-mindent lehet „kihozni” politikailag egy operettből is. Szóval, bízzuk csak ezt a színházi szakemberekre…
1:44 du.
Christopher Adam
2017 július 24
1:35 du.
„…de legalább egyszer miért nem veszed a fáradtságot, hogy valaminek utána nézel, mielőtt butaságot írsz?”
😀 😀
Hát mert reméli, hogy a még tájékozatlanabbak isszák a szavait, mint a nektárt…
😀
4:44 du.
MR. Adam, maga a moderator, mint jelezte azt ismetelten legutobb is a Ms. Gergely hozzaszpllasaval kapcsolatban is.
Ami a volt Kiralyi palotat illetne, kepzelne talan hogy en majd rohanok oda meggyozodni arrol hogy mive lett, ill,hogy micelokra van az ma hasznalva.
S maga mint a moderator mind a ket lapnak, a KMH es a HFP, bizonyara olvassa a bekuldott cikkeket. Tobbszor adott melyen kritizalo megjegyzeseket, torleseit soraimanak, s nehanyszor teljesen megsemmisitette azt.
De a lenyeg, hgoy irtam mar parszor, ha nem is emlezzhet mindenki soraira. De hogy en utaztam oda 1990-91-ben , a rendszer-nevenek valtoztatasakor.
Az nekem tobb mint eleg volt.
Amit lattam, tapasztaltam, ugy a nemzet, s a varosok, kezdve Budapoest fizikai allapotarol, s hasonloan a lakossag tobbsegenek a magatartasaival. Az nekem elegendo volt egy egesz eletre, S nem tervezek masodikat elni.
Mint emberi leny, s onnan eredve, egy bizonyos meretu solidaritast erzek a lakossag helyzetevel.
S latva a vilagkorulli valosagot egesszeben, velem, azt fejezek ki, hogy velemmenyem es ohajaim szerint a magyar nep jobbat erdemelne. S miert lennek abban visszatartva?
Eletfogytiglani meggyozodesem,hogy a magyarnep nem kevesbe kepesebb, szorgalmasabb mint barmi mas nep a vilagon.
Azert iteltem el Kertesz Akos elvtarsanak a kifejezett velemnyeit. S inkabb azt gyalazatnak velem.
A magyar nep problemaj csupan ,hogy mind azok alatal akik valaha is uraltak, ill. korlatoztak lehetosegeiket.
Nem csoda hogy soha nem voltak kepesek elerni ohajaikat amit tisztan megerdemeltek volna a sajat veritekeik es veruk ontasaival mindeg.
Az a minden magyar egyen teljes es korlatlan emberi jogai, lehetosegei a sajat ohajaik, kepesegeik alatal.
Ha az nem korlatozva, akkor kepesek sajat minden problemaikat nmegoldani.
Nem szukseges senki mas eszmejei, penze, s ketsegtelenul semmi beleszollas mas hatalmak, idegen politikai erdekek es eszmek kenyszerei.
Na, oszinten Mr. Adam, mit talal abban elenkezesre meltot?
Meg ha elvtarsai mind azt „huleyeseg”, „marhasag”, „baromsag”-nak is velik ?
Elvezzek azert engem „hazug”, „gonosz” , sot meg „devil”-nek is nevezni. Remelem elvezik halalukig.
12:45 de.
Azt sajnálom, csak, hogy úgy hallottam, leviszik a várból a Múzeumot. Remek kiállítások voltak ott.
12:47 de.
Azt sajnálom csak, hogy úgy hallottam, leviszik a várból a Múzeumot. Remek kiállítások voltak ott.
Sajnálom, hogy a fenti operetteket nem láthatom.
Jól néznek ki a képeken.