Erkel Ferenc Bánk bán az Erkel Színházban
Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk újra a Palló Imre alakjára/hangjára készült baritonváltozatban készül el, amely verzió elkészítését anno Kodály Zoltán is támogatta.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Állami Operaház egykori főrendezője, a Nemzeti Színház mai igazgatója tíz év után tér vissza alkotni az intézménybe.
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt
l. felvonás
1. kép
Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné bált ad meráni híveinek. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a „békétlen” magyar nemesek is, élükön Petur bánnal, aki tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intik őt, amire Petur keserű bordallal válaszol, majd elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés vezetőjének Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahívott országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a bálterembe kergeti; az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással.
2. kép
Melinda a palota udvarába menekül. Ottó követi őt, ám hasztalan ostromolja az asszonyt: Melinda utálkozva távozik, Ottó utána. A titokban visszatért Bánk keserűen hallgatta ki jelenetüket. Biberach, a haszonleső lovag megoldást kínál a sóvárgó Ottónak: kábító italt szán Melindának.
3. kép
Gertrud búcsúzik vendégeitől. Ottó elégedetten nézi, amint Melinda kiissza a kábító italt. Az asszony felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt, Gertrud válaszul megfeddi Melindát. Ottó bájitala hatni kezd, amitől az asszony képzelődik: a jelenlévők közt Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó követi. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.
II. felvonás
1. kép
Bánk háborgó lélekkel töpreng önnön és hazája szomorú sorsán. Egy idős paraszt, Tiborc keresi fel a nagyurat, hogy a nép szörnyű szenvedését elé tárja. Tiborc homlokát sebnyom díszíti: egy régi csatában szerezte, melynek során Bánk életét megmentette. Bánk megígéri megmentőjének: harcolni fog a nép igazáért. Biberach hozza a hírt Bánknak: Ottó meggyalázta Melindát. Megjelenik a szerencsétlen asszony, akit szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergetett. A megrendült Bánk arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába.
2. kép
Bánk bán éjjel meglepi Gertrudot lakosztályában, hogy számon kérje tőle, amit Melinda és az ország ellen vétett. A szenvtelen királyné segítségért kiált, Ottó be is rohan nénjéhez, de amikor meglátja Bánkot, elmenekül. Bánk átkozódására Gertrud tőrt ránt, a bán azonban kicsavarja a kezéből a fegyvert, és megöli a királynét.
III. felvonás
1. kép
Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult látomásaiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó folyóba veti magát.
2. kép
A Gertrud halálhírére hazatért király a vár termében gyászolja feleségét. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!”
(forrás: színház)
Szereplők
- Endre
Bakonyi Marcell / Káldi Kiss András
Gertrud
Komlósi Ildikó / Németh Judit
Ottó
Balczó Péter / Horváth István
Bánk bán
Molnár Levente / Szegedi Csaba
Melinda
Szemere Zita / Rőser Orsolya Hajnalka
Tiborc
Kováts Kolos / Rácz István
Petur bán
Kelemen Zoltán / Haja Zsolt
Biberach
Geiger Lajos / Cseh Antal
Sólom mester Irlanda Gergely
Alkotók
- SZERZŐ:Erkel Ferenc
- SZÖVEGÍRÓ:Egressy Béni
- RENDEZŐ:Vidnyánszky Attila
- DÍSZLET:Olekszandr Bilozub
- JELMEZ:Nagy Viktória
- DRAMATURG:Orbán Eszter
Fotók: Gergely Bea
[supsystic-tables id=’1′]
3:46 de.
Kamaszkoromban sokat jártam az operába, a harmadik emeletre oldalt, ahonnan már nem látni a színpadot (olcsó volt a jegy). A Bánk bán volt a kedvencem, meg a Bolygó Hollandi…
Régesrég volt…