Opera három részben, francia nyelven, magyar és angol felirattal

A reformáció kezdetének 500. évfordulóját mi mással ünnepelhetné az Opera, mint Meyerbeer kiváló grande opérája, A hugenották műsorra tűzésével?

A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye, az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták.

A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon.

Cselekmény:

1572 augusztusa, a katolikusok és protestánsok közötti III. francia vallási háborút lezáró békét követően.

1. felvonás (BACCHUS / AMOR)
   Nevers gróf Touraine-i kastélyában önfeledten mulatnak a katolikus urak. Egy meghívottra vár még a házigazda: a vendégek meglepetésére a protestáns Raoul de Nangis érkezik körükbe. Az urak nógatására Raoul elmeséli, hogyan találkozott egy hölggyel, akinek nevét nem ismeri, de akibe első látásra szerelmes lett. Nemsokára megjelenik Raoul szolgája, a mélyen protestáns katona, Marcel is; Istenhez fohászkodik, hogy megóvhassa gazdáját a katolikusok züllött életmódjától. Az egyik úr, Cossé felismeri Marcelben azt, akitől a La Rochelle-i csatában sebet kapott; békülése jeléül inni invitálja, de Marcel visszautasítja. Az urak unszolására végül ő is előad egy dalt: egy provokatív hugenotta indulót. A feszült helyzetet az menti meg, hogy az inas egy ismeretlen hölgy érkezését jelenti be Nevers-nek, aki elsiet, hogy a szomszédos helyiségben fogadja a szép vendéget. Az irigykedő vendégek a lefüggönyözött ablakon át meglesik a hölgyet, és Raoul döbbenten ismer rá a látogatóban titokzatos szerelmére, akiről azt hiszi, Nevers kedvese. Az urak a lesújtott Raoulon kacagva vonulnak a háttérbe. Nevers komor hangulatban tér vissza: a titkos látogató a menyasszonya volt, aki azért jött, hogy felbontsa jegyességüket, de a gróf eltitkolja a vendégek elől a történteket.
   Margit királyné apródja, Urbain érkezik, hogy úrnője levelét kézbesítse Raoulnak, akit őfelsége titkos találkára hív. Az urak egy csapásra hajbókolni kezdenek a szerencsés fiatalember előtt, akit bekötött szemmel vezetnek el a királyné színe elé.
2. felvonás (AMOR / JÉZUS)
   Margit királyné és udvarhölgyei élvezik a Chenonceau-i kastély buja ligeteit és a Cher folyó hűs vizét, míg Urbain vágyakozó szemmel nézi a szép királynőt. Margit kedvenc udvarhölgye, Valentine érkezik vissza Touraine-ből, miután a királynő utasítására felbontotta jegyességét Nevers-rel. Margit terve ugyanis az, hogy a protestánsok és a katolikusok közti békét két friggyel pecsételje meg: Valentine és Raoul házasságával, és a protestáns navarrai Henrikkel kötendő saját nászával. A királyné egyedül fogadja Raoult, és közli vele, hogy a béke érdekében el kell vennie legfőbb ellensége, Saint-Bris gróf lányát. Raoul meghajlik a királyi akarat előtt. Bevonulnak a protestáns és katolikus előkelőségek, akiket Margit hívott tanúul: Saint-Bris, Raoul és a többi úr esküt tesz a békére. Ezután bevezetik a menyasszonyt, akiben Raoul döbbenten ismer rá szerelmére, akit Nevers-nél is látott: sértve jelenti ki, hogy ezt a hölgyet nem hajlandó feleségül venni. Mivel a királyné megakadályozza, hogy Raoul és Saint-Bris ott helyben párbajra keljen, a két ellenfél későbbre halasztja a bosszút.

III. felvonás (REMÉNY / MERÉNY)
Párizsban a Pré-aux-Clercs-en sétálgatnak a párizsiak: a hugenotta katonák szilaj dalolását katolikus zsoltár szakítja meg: Nevers és Valentine esküvői menete tart a közeli templom felé. A szertartás után Nevers távozik, hogy imádkozó arájáért később pompával térjen vissza. Miután Marcel kézbesíti Saint-Bris-nek Raoul párbajra hívó levelét, Maurevert, egy katolikus úr arra buzdítja Saint-Bris-t, a párbajt használják ürügyként egy Raoul elleni merényletre. Megkondul a takarodót jelző harang: a tér kiürül, csak a gazdáját féltő Marcel marad. Imái végeztével Valentine lép ki a kápolnából, aki titokban kihallgatta apja és Maurevert Raoul ellen szőtt tervét. Észreveszi Marcelt, aki nem ismeri fel őt; lelkére köti, hogy ne engedje gazdáját egyedül párbajozni, majd távozik. Raoul, Saint-Bris és a párbajsegédek érkeznek a megbeszélt helyre. Marcel lép gazdájához, hogy figyelmeztesse a hölgy intelmére, de Raoul nem hajlandó elállni a viadaltól. A párbaj kezdetét veszi, és nem sokkal később Maurevert jelenik meg két fegyveressel: kapva kap a helyzeten, hogy Marcel jelenlétével a protestánsok látszólag túlerőben vannak, és árulást kiált. Marcel a közeli kocsmából szólítja a protestáns katonákat, és a katolikusok is a térre rontanak – a két ellenséges tábor veszekedésének csak a királyné megjelenése vet véget. Margit magyarázatot követel. Marcel felfedi, hogy egy titokzatos hölgy intette Saint-Bris-ék merényletére; fel is ismeri a tömegben a hölgyet: Valentine az. Saint-Bris döbbenten tekint lányára, aki elárulta őt, Raoul pedig megtudja, hogy Valentine szereti őt, s a lány Nevers-nél csak azért járt, hogy jegyességét felbontsa. Raoul Valentine kezéért könyörög Saint-Bris-nek, aki diadalittasan közli vele: a lány reggel óta már Nevers felesége. Az ifjú férj ekkor jelenik meg díszes kíséretével, hogy aráját otthonába vigye. A nászi körmenet boldog énekébe a katolikusok és protestánsok bosszúszomjas szólamai vegyülnek.

1. felvonás (KERESZT)
   Nevers gróf párizsi házában Valentine búslakodik. Váratlanul Raoul jelenik meg, hogy utoljára láthassa szerelmét. Nevers és Saint-Bris közelgő léptei hallatszanak, és Valentine elrejti a férfit. Saint-Bris tárja a katolikus urak elé a király anyjának, Medici Katalinnak utasítását, miszerint aznap éjfélkor végzetes támadást kell indítaniuk a mit sem sejtő hugenották ellen. Nevers az egyetlen, aki becstelenségnek tartja a merényletet, és megtagadja a részvételt. Saint-Bris kivezetteti vejét, majd ismerteti a merénylet részleteit: amint a Saint-Germain harangja elüti az éjfélt, megölik a hugenotta fővezért, Coligny admirálist, és lemészárolják a protestánsokat. Három szerzetes megáldja az összeesküvők tőreit. Miután az urak kivonulnak, Raoul előbújik rejtekhelyéről. Valentine könyörgése sem tudja visszatartani attól, hogy testvérei megmentésére siessen.
2. felvonás (IRGALOM)
   1. kép– A Nesle-palotában gyűlt össze az összes protestáns kiválóság egy ünnepségen, amit Margit királyné és navarrai Henrik tiszteletére rendeztek. A báli forgatagban hallani az éjfélt elkongató harangot. A véres ruhájú Raoul hozza testvéreinek a merénylet hírét: Coligny halott, a protestánsokat halomra ölik az utcákon. Bosszút kiáltva rohannak el a férfiak.
   2. kép– Ugyanazon az éjjelen Raoul egy temető kertjében talál rá a sebesült Marcelre. A szomszédos templom a protestánsok utolsó menedéke. Valentine jelenik meg: Raoul megmentésére jött. Ha Raoul áttér az ő hitére, a királynő megmenti őt, és egymáséi lehetnek, hisz férje, Nevers életét vesztette a szörnyű öldöklésben, melyben a protestánsok oldalán harcolt. Raoul képtelen erre, ezért Valentine úgy dönt: ő lesz hát protestánssá, hogy Raoul hitvese lehessen. Miközben a hugenotta asszonyok imádkoznak a templomban, Marcel megesketi a párt. A katolikus merénylők betörnek a templomba, és lemészárolják az ott bújó protestánsokat, majd megtérésre szólítják fel Marcelt és a szerelmeseket, akik ezt megtagadják.
   3. kép – Később az éjszaka folyamán gyilkos katolikusok járják Párizs utcáit, élükön Saint-Bris-vel. Valentine és Marcel támogatja a halálosan megsebesített Raoult. Amikor a gyilkosok tüzet nyitnak rájuk, Valentine holtan esik össze. Saint-Bris döbbenten ébred rá, hogy saját lányát ölte meg. Az esküvői bálból hazatartó királynő halad el a színen, és elszörnyedve veszi észre Valentine holttestét. A katolikusok vérszomjas kiáltása zeng az éjben.

Évad szereposztás

Karmester  Oliver von Dohnányi

Valois Margit, Navarra királynője  Kolonits Klára / Rőser Orsolya Hajnalka

Urbain, a királynő apródja  Balga Gabriella / Heiter Melinda

Saint-Bris gróf  Cseh Antal / Busa Tamás

Valentine, Saint-Bris gróf lánya  Kriszta Kinga / Létay Kiss Gabriella

Raoul de Nangis, protestáns úr  Boncsér Gergely / László Boldizsár

Marcel, Raoul szolgája  Bretz Gábor / Gábor Géza

Nevers grófja  Haja Zsolt / Sándor Csaba

Cossé, katolikus úr  Mukk József / Kiss Tivadar

Tavannes, katolikus úr  Dékán Jenő / Turpinszky Gippert Béla

Thoré, katolikus úr  Kőrösi András / Cserhalmi Ferenc

De Retz, katolikus úr  Gradsach Zoltán / Fülep Máté

Méru, katolikus úr  Laborfalvi Soós Béla / Erdős Attila

Maurevert, katolikus úr  Kiss András / Molnár Zsolt

Bois-Rosé, hugenotta katona  Kristofori Ferenc / Beöthy-Kiss László

Inas  Roska Dániel

1. udvarhölgy Kerék Judit
2. udvarhölgy Németh Mónika

Egy íjász  Búra Attila

1. szerzetes Csiki Gábor
2. szerzetes Zsigmond Géza
3. szerzetes Fenyvesi Attila
4. protestáns párbajsegéd Zsigmond Géza
5. protestáns párbajsegéd Fenyvesi Attila

Alkotók

Szövegíró  Eugène Scribe / Émile Deschamps

Rendező  Szikora János

Díszlettervező  Horesnyi Balázs

Jelmeztervező  Kovács Yvette Alida

Koreográfus  Sebestyén Csaba

Magyar nyelvű feliratok  Kenesey Judit

Angol nyelvű feliratok  Arthur Roger Crane

Karigazgató  Strausz Kálmán

Az énekkart betanította  Csiki Gábor

Bemutató  2017. október 28.

 (forrás:színház)

 Fotók: Gergely Bea