A tulipán mindig beszél
Különleges élményben volt részük a sajtó meghívott munkatársainak azon a tájékoztatón, ahol – Magyarországon először – bemutatták az „Ország Tojását”. Az értékes műalkotás tizenegy különböző technikával készült és több jelentést is hordoz.
Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, a ritka alkotás így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével.
Az alkotó, a Kecskeméten élő és dolgozó Zsigóné Kati, népi iparművész fest tájképeket, lovas témájú képeket, kazettás mennyezetet, népi bútorokat, üveget. Készít hímzett terítőket, blúzokat, mellényeket. A kedvence mégis a tojás. Készült róla portréfilm „A Tojásdíszítés Királynője” címmel, de illik rá „Az ország nyuszija” elnevezés is. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították.
Az Ország Tojásáról elmondható: egy sokéves álom megvalósulása. A legtöbb időt a megtervezése igényelte, hogy a végén szólni tudjon mindenkihez. Összesen hetvenkilenc fajta jel, szimbólum, gondolat van rajta. Nyomon követhető rajta történelmünk. Ebben az évben van István királyunk halálának 980. évfordulója, róla is megemlékezik. A tojáson látható aranypatkókat Rabotka György ékszerész készítette és helyezte fel. A tojáson számos hungarikum motívum is felismerhető, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO szellemi Világörökség listáján is szerepel. Ezen kívül rajta van a Honfoglalás vagy a későbbi időkből a Nagy- és a Csonka Magyarország. Az egyik fajta technika, ahogyan a tojás készült, sehol máshol a világon nem ismert. A nevét is az alkotó adta: tűszúrás.
Megtalálhatók a tojás képein a koronázási ékszerek csakúgy, mint a vérszerződés, a csodaszarvas vagy a turulmadár. A patkók mellett is különböző jelek vannak, mint például a tulipán, a kéz jele, a halszimbólum vagy az életfa. A tulipán mindig beszél, ebben az esetben a gyermekét féltő szülő jele, ahogy a magot a virág körbeöleli. Az előállítás – túl a művészi tehetségen – különös gondosságot igényelt. Az egyik fázisban két nap – két éjszaka figyelemmel kellet kísérni egy vegyi folyamatot, nehogy túlmaródjon a tojáshéj. A művész folyamatosan mintegy harminc különféle díszítési móddal dolgozott, ezek közül a legnehezebb és a legnagyobb óvatosságot igénylő munkafázis a faragás volt. A tojás bemutatása során a művész kiemelte: remekművével célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
11:22 de.
Lattam nehany muveszi Husveti tojast, tenyleg gyonyoruek voltak. Medig lehet vajh megorizni az epseget? A szimbolumokat nem kritizalnam, de erosen politikai indittatasunak erzem.
11:43 de.
Most eszembe jutott erre négy-öt marhaság, de inkább megtartom magamnak 😀 😀
11:49 de.
Nem lesz ebből baja valakinek? Turul, Nagy-Magyarország, bocskaiban mosolygás? Tom Lantos ma avatott új szobra meg smafu?
12:11 du.
Csárli te olyan okosnak akarsz mindig láccódni.
Meg maliciózusnak is.
Dehát…
12:30 du.
charlie A Turul belefér, azzal nincs semmi baj. De a „Nagymagyarországot” kár volt beleerőltetni. Akkor a három részre szakadt ország miért nincs rajta? Ez egyértelműen politikai nyomásra készült, kár volt érte.
4:45 du.
Kenny:
Nem akartam lelőni a poént.
TE megtetted 😀 😀
4:39 de.
Hát nem tudom. Vannak művészeti műfajok, mint a tojásfestés, vagy a matyóhimzés, amely egyszerűen nem bír el mindent. Pláne mindent egy darabon, még ha olyan nagy is…
11:14 de.
Ures agy, ures cikk.
nincs tema?
12:07 du.
Alma:
A művészet szent dolog.
És jó giccset csinálni sem egyszerű.
Ahhó’ is kell gyakorlat, kézügyesség és indíttatás.
4:24 du.
Kedves Figyelő!
2018 február 2
11:14 de.
„Ures agy, ures cikk. nincs tema?”
Egy üres agynak tényleg üres a cikk, bármilyen értelmesen ír is a szerző! Ha Neked ez nem téma, ne szólj hozzá, főleg ne butaságot! A Fabergé-ékszertojásokat szinte mindenki csodásnak tartja pedig meglehetősen giccsesnak hatnak, fő értékük az anyaguk és a legendájuk!
4:57 du.
hehehe Lelszi a Faberzsé tojások mellé helyezi ezt az izét.
Ilyen alapon nyugodtan a Transz-szibériai Vasút mellé helyezhetnénk a felcsúti kisvasutat.
Elvégre vasút vasút. Nemiga ? .. : ))
5:44 du.
Lelszi, lehet. De nincs valami kozerdeku tema?
6:21 du.
Figyelo Ez a kultura rovat. Negativ vagy pozitiv, giccs vagy muveszet, ez a tojas a mai magyar kulturahoz tartozik. De, hogy Revay urnak ures lenne az agya, kemeny beszed ez polgartarsno.
4:10 de.
Figyelő
2018 február 2
5:44 du.
Révay András minden írása olvasható, érdekes, alapos és legalább annyira közérdekű mint számtalan más itt megjelenő írás!
Szégyellem Vele egy napon említeni „A levél aminek megkapása lezajlott” című, humorosnak szánt irományt! Grétsy László olvasná, sírva fakadna!
7:17 de.
Figyelő! – Ön aki bármiféle témájú cikk alá képes bebiggyeszteni egy- egy Simándy J. által előadott „hazám hazám”-at vagy az „ott ahol zúg négy folyó” c. klippet- függetlenül attól, hogy annak van- e valami relevanciája az adott cikk alatt – most miért van ki akadva egy kulturális témájú cikken, ahol egy díjnyertes magyar népi iparművész munkásságát, elismert remekét mutatja be a cikkíró?
Nem hiszek a szememnek! Tény, a Horthy téma Önnek jobban bejön, de hát lássa be mindig nem lehet arról írni, mikor már alul,felül,jobbról,balról stb térdig járunk az említett témában, egy kissé megcsömörlünk tőle – vagy Ön nem ?
Ez a cikk itt éppen egy különleges dísztojást és annak készítési technikáit tárja elénk – ezt csak azért, mert majdnem biztos, hogy nem olvasta el a cikket, vagy a felénél leállt, mert unta, ám én (is) már többször javasoltam, hogy keressen egy „közérdekű témát” és írjon arról cikket, mi meg majd jól elolvassunk és megtesszük az észrevételeinket, pl ilyeneket, hogy:
„üres agy üres cikk, nincs téma?”
Egyébként a KMH nem azonos a közszolgálati TV csatornával, ahol csupa „közérdekű téma” kerül napirendre, bár – egy ilyen ritka különlegesség mint ez a díjnyertes magyar népművész meg az alkotása, még ott is érdeklődésre tarthat számot – sőt, ott kap csak igazán figyelmet! Amely téma pedig nem nem köti le, azt szó nélkül hagyja ott és keressen másik, Önt jobban érdeklő cikket, van elég! Senki nem mondta, nem is várja el, hogy Önnek mindenhez hozzá kell szólni, még ahhoz is amit üresnek talál, és alapvetően fogalma sincs róla!
4:17 du.
Eln;ezest kerem,, elsietett velemnyem miatt.
Azota eszembe jutott, hogy kozeledik a Husvet. Sajnalom !
2:22 de.
Tulipán mindig beszél :
Na igen. A cikk címe láttán kapásból nekem is az
. E G Y . B O L O N D . S Z Á Z A T . C S I N Á L
c. kitűnő, szintén magyar, filmalkotás ugrott be;
ahol is a cselekmény során – az egyébként a kettős
szerepet alakító – Latabár Kálmánt filmbéli dupla
sorsa a . B O L O N D O K H Á Z Á B A . sodorja,ahol
az ápolót alakító Mály Gerő folyton azzal kínozza,
szinte már kergeti ki a világból, hogy fejhangon azt
kukorékolja, üvölti a szerncsétlen fülibe,nekije,hogy
! ! ! ! ! ! ! ! 😀 T U L I P Á N 😀 ! ! ! ! ! ! ! !
.
.
ui:
Ezt az irónikus következtetést vélem fölfedezni Révay András remekül szerkesztett cím választásában is…
2:54 de.
Geyza!
4:57-es hsz-ed a felcsúti kisvasút hasonlatoddal: Nobel Díj 😀
Én még azt teszem hozzá kevésbé viccesen, hogy ezt a – már bocsánat, de – sz@rt, a kézi pepecselésen túl semmi nem teszi művészivé, de még hagyományossá sem, sőt… Művészeti értéke csak annyi, mint a Hortobágy fölött derengő délibábban legelésző marhák értéke a húspiacon…
Tehát ezt az agyalmányt összehasonlítani, bármelyik eredeti Fabergé ötvöstojás kvalitásával, mondhatni, már blaszfémia… Mert a szentpétervári ötvösüzem termékei nemcsak az orosz, a francia, stb. nemzeti ötvösség esztétikai, de az elmúlt korok művészi kivitelű ötvös, arany és ezüstművességének, sőt drágakőcsiszolói technikai és technológiai értékeit csillogtatták meg ezekben az utánozhatatlanul finommívű, örök alkotásokban…
Még egy, és Fabergeé nagyszerűségében még e művészettörténeti sajátosság és felelősségérzet is egyedülálló, hogy hatalmas manufaktúrájában az orosz ötvösökön kívül alaklmazott még svéd, finn és francia stb. vendégmunkásokat is, de művészi egyéniségüket, az utókor számára még azzal is megőrízte, hogy az elkészült egyedi műveikbe mindegyik beleüthette a saját egyedi mesterjelét…
.
7:49 de.
lelszi
2018 február 3
4:10 de.
Legalább olyan jó példa, mint „a macska fel van mászva a fára” című nyelv gyalázásra gyártott példabeszéd, ami bohóckodásnak jó, de egy magyar nyelvből élő ujságírótól elfogadhatatlan!
4:52 du.
Már bocsánat. Mit keres egy jobbsorsra érdemes keresztény húsvéti tojáson egy lovas magyar honfoglaló a turullal? Mit keres rajta Nagymagyarország?
5:56 de.
A kézügyesség önmagában még nem művészet.
A művészet elsősorban az agy terméke. Szellemi produktum.
Eszerint kell a művészi terméket vizsgálni, és értékelni.