Frida Kahlo kiállítás nyílik Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában
A Magyar Nemzeti Galériában négy hónapon keresztül lesz látható a világ legjelentősebb Frida Kahlo életét bemutató tárlat. A festőnő születésének 111.évfordulóján megnyíló tárlat,
2018-július 7.-től- november 4.-ig tekinthető meg.
A kiállítás anyaga 35 műtárgy – 26 festményből és 9 rajzból áll.
A fiatalkorában súlyos buszbalesetet túlélő, és az élete során számtalan betegséggel küzdő és emiatt néha hetekre, hónapokra ágyhoz kötött művész magától kezdett el festeni, soha nem tanulta, tudását önképzéssel szerezte.
A kiállítás öt különálló részben mutatja be a művész életének szakaszait.
Az első szekció az útkeresésről, a második a fájdalomról, a szenvedésről és ennek feldolgozásáról szól.
A harmadik Frida és Mexikó kapcsolatát tárja fel, a negyedik szekció a „Viva la Vida” címet kapta, amely a természettel való együttélést mutatja be.
Az utolsó szekció– Frida és Diego—azt a szenvedélyes, néha ellentmondásos, de mindenképpen inspiráló és erős kapcsolatot mutatja be, amely a 20. század egyik kiemelkedő művészpárosát kötötte össze.
A kiállítást a Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció zárja.
A kiállítás kurátora: Lantos Adriána (Szépművészeti Múzeum- Magyar Nemzeti Galéria)
A bemutatott anyag legnagyobb része a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo gyűjteményéből, 9 mű pedig magángyűjteményből érkezett a kiállításra.
(forrás: sajtóanyag)
Fotók: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
10:25 de.
Nagyon elkeseritö, hogy 26 festménynél világszenzáciot emlegetünk!
Mindig ég arcocskámon a böröcske, amikor nagy müvészek kiállitásait igy állitjuk be, amint az történt Van Gogh, Picasso, Dali és még mások esetében is.
Az mindennek netovábbja volt, amikor felnagyitott reprokbol probáltak világraszolo kiállitást csinálni a pornép részére baromi drága belépökkel!
Katalunnyában a Dalimuzeumban szo szerint több, mint 1.000 mütárgya van kint, El Greconak Spanyolország jelentéktelenebb kisvárosaiban is tucatjával láthatoak a festményei. Picaso muzeum Párizsban sokszáz, vagy többezer mütárgyat állit ki, amellett, h Spoban és Froban is sokfelé tucatszám vannak alkotásai. Pl. Most jut eszembe, a Rivierán, Manton környékén. De ott is vagy százas nagyságrendben.vagy Madridban a Reina Sofiaban ( Guernica és a többi….).
Szégyennek tartom, ui, a németalföldi és az olasz festök magyarországi sekélyes kiállitásait.
Nem is kéne az eredetieket mutatni, elég lenne a repro, de az komplettebb. Legalább 100, de inkább bövebb, átfogobb anyagot bemutatni.
Nem is értem. Rivera, mint eleinte platoi szerelme, müvészi istene, szinte egész munkásságára erös hatást gyakorolt, mint befutott, Latin-Amerikábol származo leghiresebb muralist, müvész. Hogy lehet képük pár festménnyel elintézni?
Ez a mi tudatlanságunk, felszinességünk kérdése.
Az csak sznobság, h eredeti alkotásnak kell lennie. Sokkal fontosabb, h lássuk a teljesebb életmüvet.
11:25 de.
A második kép amolyan ötödik-elemes.
1:06 du.
Kedves Bea ! Kérem folytassa továbbra is irodalmi/képzőművészeti ismeretterjesztő tevékenységét. Munkássága űdítő színfolt itt, a teljes alpáriságba süllyedő KMH felületen. -n.i-
9:00 de.
Kahlo magyar volt Mexicoban is:
Wiki: „…újabb kutatások nem találnak bizonyítékot Kahlo apai nagyszüleinek magyarországi zsidó származására. Apai felmenői német protestánsok voltak, sem magyar, sem zsidó kapcsolatot nem találtak…”
Természetesen nem számít, hogy Kahlo zsidó, cigány, román, magyar, szerb, stb. volt.
Ami számít: Ha bárki jelentős ember (művész, tudós, stb) akkor igyekeznek a kisajátítani „ezek és azok” – holott Kahlo „csak” művész volt.