Első felvonás, első szín. Velencze, utcza.

Othello, a törökök ellen harcoló keresztény velencei hadak vezére még nincs itt.

A Nemzeti Közműveknél várok a soromra, egészen pontosan a Nemzeti Közművek földgázszolgáltató fővárosi ügyfélszolgálati irodáinak egyikében.

A színen Rodrigo (velencei nemes), Jago (Othello zászlótartója) és – később – Brabantio (velencei tanácsos).

Aki nem tudná: a Nemzeti Közművek ügyfelei több mint egy éve már nem csupán a földgáz-, hanem az áramszolgáltatással kapcsolatos ügyeiket is országszerte egyazon irodákban intézhetik. A Nemzeti Közművek „hosszú távú célja, hogy szolgáltatás portfoliójának fokozatos fejlesztésével a lakosság teljes körű otthonszolgáltatójává váljon.”

A képen Konstantin Stanislavski Othello szerepében 1896-ban.

RODRIGO. Mi szerencsés leend

E vastag ajkú mór, ha sikerül…

JAGO. Riaszd föl az apát, uszítsd nyomába;

Mérgezd meg gyönyörét! Kiáltsd ki az

Utczán a bűnt; bőszítsd fel rá a lány

Rokonait…; gyönyöre

Gyönyör marad bár; úgy bosszantsd, sebezd, hogy

Színét veszítse!

Ha hosszabb várakozásra készülök, általában könyvet viszek magammal, ezúttal egy 1902-es kiadású Shakespeare-kötetet tettem a táskámba, a kötet a költő tragédiáit tartalmazza, az Othellot nem Arany János, hanem Szász Károly fordításában. Azt olvasom.

RODRIGO. Apja háza ez,

Kiáltok!

JAGO. Oly ijesztően és hangosan

Kiálts, mint népes városban szokás, ha

Véletlenül tűz üt ki éj idején.

RODRIGO. He! Holla! Hallod-e Brabantio!

JAGO. Ébredj Brabantio! He! Tolvajok!

Vigyázz lakodra! Lányodat viszik!

…

(Brabantio fenn az ablaknál megjelenik)

Jó húsz perce húztam az 515-ös sorszámot. Ahhoz képest, hogy amikor ez a szám a 8-as ablaknál megjelenik, a kártyámról seperc alatt átutalom a havi gázfogyasztásomnak a pénztáros által beütött díját, amiről a kinyomtatott igazolását aláírom, s a másolatát átveszem, ahhoz képest a 493-as számú ügyfél meglehetősen hosszan időzik ott. Vajon miért?

BRABANTIO. Mi az? Miért e szörnyű ordítás?

No mi dolog?

RODRIGO. Uram! Egész családod honn van-e?

JAGO. Zárvák-e ajtaid?

BRABANTIO. Miért kérditek?

JAGO. Meg vagy rabolva. Öltözz’ szaporán.

Szived felét gaz tolvajok viszik.

Most, épen most, egy rút fekete kos

Most lopja meg fehér bárányodat.

Kelj fel hamar! Veresd meg a harangot,

Ébreszd fel az alvó polgárokat,

Különben maga a fekete ördög

Tesz nagyapává. No siess, ha mondom.

– Csak egy pénztáros van?

A nyitott könyvvel a kezemben ezt a sorszámok húzásában segédkező alkalmazottól kérdezem.

– Igen.

– És miért tart hosszú ideig némelyik befizetés?

– Mert nemcsak fizetni lehet nála, más ügyintézési feladatokat is ellát.

– Miért lát el más ügyintézési feladatokat? Ha ezt nem tenné, akik csak befizetnének, gyorsabban végeznének.

– Mert betegség miatt a munkát meg kell osztani.

– Van-e itt vécé?

– Az ügyfeleknek nincs.

BRABANTIO. Elment az eszetek?

RODRIGO. Tisztelt uram!

Ismered hangomat?

BRABANTIO. Nem én, ki vagy?

RODRIGO. Nevem Rodrigo.

BRABANTIO. Annál kelletlenebb.

Mondtam, ne ólálkodj’ lakom körül.

Nyiltan kimondám, hogy leányomat nem

Neked neveltem. S most őrjöngve jössz,

Bortól zabálva, te gyalázatos,

Zavarni nyugtomat.

RODRIGO. Uram, uram!

BRABANTIO. De bizonyos lehetsz, hogy ha kedvem és

Hatalmam is lesz, ezt megkeserülöd.

RODRIGO. Csak légy türelmes jó uram!

BRABANTIO. De hát

Mit kiabálsz zsivány? Hisz ez Velencze,

S házam nem korcsma.

RODRIGO. Hidd meg jó uram,

Hogy tiszta szándékkal jövék.

JAGO. A mennykőbe, uram! Te olyan ember vagy,

hogy az Istent se imádnád, ha az ördög kérne rá.

Minthogy mi neked jó szolgálatot tenni jövénk, s azt

hiszed, gaz ficzkók vagyunk, inkább akarod, hogy egy

berber csődör bírja leányodat, unokáid rád nyerítsenek,

s rokonságod spanyol lovak legyenek!

– Nem önt hívják? – Ezt a szomszédom kérdezi.

– Köszönöm, de nem. Figyelek.

Valóban figyelek. Minden csengőszerű jelzésnél felemelem a fejemet, és mert néhány ügyfél nem várta ki a sorát, a számok gyorsabban haladnak vártnál, s lassan az enyémhez közelítenek. Nagyon lassan.

A tíz ablak közül csak négy mögött fogadják az ügyfeleket. És vagy huszan ülünk itt a székeken.

BRABANTINO. Miféle szemtelen ficzkó ez itt?

JAGO. Olyan ember vagyok, uram, ki azért jött, hogy

megmondja neked, hogy a leányod e perczben a mórral

ölelkezik.

Egy migráns fickó budapesti szexmerényletét megkérdőjelező telefonüzenetet az alábbi szöveggel osztom meg a facebookon: Az interneten már nem elérhető rendőrségi közlemény szerint a bűncselekmény a gyorsétterem mosdójában történt. A gyorsétterem valójában nem étterem (ablakon át szolgálják ki a vevőket) és nincs benne mosdó. A személyzet számára ajtónyitással elérhető kocsmában van ugyan, de a kocsma az állítólagos szexmerénylet megtörténtekor – hajnali három körül – zárva volt.

BRABATINO. Hitvány cudar vagy!

JAGO. S te uram, tanácsnok.

Egyre jobban tele van a hólyagom. És urulógiai kezelésem folytán tudom, hogy ez árt nekem.

Felállok, előveszek egy szórólapot. „Válassza a Nemzeti Közműveket.” Ez áll rajta.

Rákeresek az interneten.

Olvasom, hogy szeptember elsejétől megújult. Hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyását követően ügyfeleinek még színvonalasabb kiszolgálása érdekében önálló cégbe szervezi ügyfélkapcsolati tevékenységét, amely NKM Ügyfélkapcsolati Kft. néven kezdte meg működését. A feladatok kiszervezése több lépésben valósul meg, elsőként a társaság mintegy 300 munkavállalóval kezdi meg a számlázási, folyószámlakezelési és más háttérfeldolgozási tevékenységek ellátását.

BRABANTIO. Ezért ma te felelsz meg, Rodrigo.

RODRIGO. Megfelelek, ha akarod. De kérlek,

Ha tudtoddal van s tetszésed szerint,

Hogy szép leányod most, ez éji órán,

Se jobb, se rosszabb őrizet alatt,

Mint egy silány cseléddel, egy kibérelt

Nyomorú gondolán megy a buja

Mór karjai közé: ha ezt tudod,

S megengedéd, — akkor mi tégedet

Fölzaklatánk, megsérténk csúfosan.

…

Lányod, ha menni nem te engedéd,

Nagy vétket követett el. Szép magát,

Eszét, szivét, állását, kincseit

Egy hontalan kalandor szerecsennek

Dobá oda. Győződj meg hát magad!

Ha őt a házban, ágyában leled,

Úgy én hazudtam és törvény szerint

Sújts, hogy belőled csúfot űzni mertem.

BRABANTIO. Szövétneket! Hej! Fáklyát gyújtsatok!

Föl! Talpra! Ez álmommal összevág!

Már hinni kezdem. Gyertyákat, ha mondom.

Végre engem hívnak, és még nem telt két óra sem. És két perc alatt végzek. Nem a lélegzetemet kell visszatartanom, de megkérdezem.

– A vécét miért nem használhatják az ügyfelek?

– A főnököt kérdezze meg.

– Korábban, ugye többen fogadták őket.

– Igen, heten vagy nyolcan.

– Négyen betegek?

– Nekünk csak egy betegünk van. Három ügyintézőt a központ kért el.

Major Györgynek, az NKM Ügyfélkapcsolati Kft. ügyvezetőjének közleménye az interneten:

„A Nemzeti Közművek több társaságának eddig elkülönülten működő ügyfélkapcsolati tevékenységét egységesítjük külső és belső ügyfeleink számára azzal, hogy az ügyfélkapcsolati feladatokat az NKM Ügyfélkapcsolati Kft.-be szervezzük. Így megteremtjük az alapjait annak, hogy rövid távon képesek legyünk megvalósítani azt a működési modellt, aminek az eredményeként egy ügyfélkapcsolaton keresztül történhet majd az ügyintézés, területtől és közműfajtától függetlenül egységes folyamatokkal. Tesszünk mindezt annak érdekében, hogy ügyfeleink számára a gyors, gördülékeny, magas szintű szolgáltatást nyújtsunk, miközben a belső folyamataink pedig az optimális erőforrások felhasználásával hatékonyabbak legyenek.”

Ezt már otthon olvastam, csakúgy, mint az Othello első felvonás első színének befejezését.

(Brabantio, szolgák fáklyákkal jönnek.)

BRABANTIO. Való tehát: ő eltűnt! Szörnyűség!

S mi még gyűlölt életemből hátra van:

Csak keserűség! Most szólj, Rodrigó!

Hol láttad őt? — Oh a boldogtalan!

A mórral, mondod? — Oh, ki vágyna így

Még apa lenni? — Miről ismerél rá?

— Hát megcsal ő is? — Mit szólott neked?

Több fáklya kell még! Föl! Mind talpra föl!

Mit gondolsz, meg vannak hitelve már?

RODRIGO. Úgy gondolom, meg.

BRABANTIO. Oh ég! Hogy szökhetett ki? Iszonyú!

Rút förtelem! Apák, ne higyetek

Leányaitoknak! — Nincs-e valami

Bűbáj, varázslat, mely megrontja a

Szűz ifjúságot? Rodrigo, beszélj,

Nem olvasál ilyes valamiről?

RODRIGO. Igen, valóban.

BRABATINO. Hol, öcsém? Nagy ég!

Vajha hozzád adtam volna őt.

Induljatok! Ti erre, ti meg arra.

Nem gondolod, hogy hol találjuk őt?

RODRIGO. Én azt hiszem, reá tudlak vezetni,

Csak jöjj velem.

BRABATINO. Kérlek hát, menj elől.

Segélyt kiáltok minden ház előtt,

Hisz van jogom rá. Fegyvert hozzatok!

Hívjátok a csendőröket! Előre!

Jó Rodrigo. Adósod nem leszek.

(Mind el.)

Aczél Gábor