Hiszek a szerzőkben és a művekben
Különleges, új színházi évadra készül a Budapesti Operettszínház. Új vezetéssel és új szemlélettel, de változatlan elkötelezettséggel a nézők iránt. A változást a célkitűzés is jelzi, mely szerint a 2019/2020-as évadban az Operettszínház már nemzeti dalszínház legyen!
Igyekeztünk úgy összeállítani ezt az évadot, hogy szolgáljuk a nézőt, a műfajt és a művészetet – kezdte a bemutatást Kiss-B. Atilla, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, a Budapesti Operettszínház 2019. február 1-től hivatalba lépett főigazgatója, akit korábban operaénekesként ismerhetett meg a közönség. A színház új logója is ezt az új arculatot próbálja tükrözni. Egy kicsit archaizál, egy kicsit szecessziós, benne egyenlő mértékben, egymás mellett és egymásba fonódva jelenik meg a zene és a színház. Mindkettőt magas színvonalon, stílushűséggel és alázattal óhajtjuk szolgálni. A szerzőink megérdemlik azt a bizalmat, hogy higgyünk bennük, elfogadjuk őket úgy, ahogy megalkották a műveiket. Nem érzek késztetést arra, hogy átdolgozzuk a műveiket. Hiszek a szerzőkben és hiszek a művekben, hiszek a stílushűségben és a műfajhűségben!
Vonatkozik ez az operettre, a musicalre és a daljátékokra egyaránt – erősítette meg a főigazgató. Ennek jegyében szeretném látni a ház színpadán az új szellemben fogant első produkciónkat, a Csárdáskirálynőt. Visszanyúlunk vele Kálmán Imre eredetijéhez. Színre kerül majd a János vitéz – ennek rendezője és koreográfusa is Bozsik Yvette – jön egy új rockmusical, a Mohács 1526, mely a csatavesztés körülményeit és a mögötte maghúzódó emberi kapcsolatokat taglalja. Mono-operaként jelenik meg a Raktárszínházban Anne Frank naplója, lesz egy zenés játék a francia irodalom fenegyereke, a költő-zeneszerző, Boris Vian életéről „Tajtékos dalok” címmel a Kálmán Imre Teátrumban, és szintén a Teátrum műsorát színesíti egy szokatlan új műsor. A Párizsi randevú megjelölése „dinner Show”, a nézők az előadás közben mesterszakácsok négyfogásos, pazar vacsoráját élvezhetik majd. Végül pedig egy igazi meglepetést jelentett be a főigazgató. Lesz az Operettszínháznak Diótörő előadása!
A 2019/2020-as évad első bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, Kálmán Imrének minden idők legsikeresebb és legtöbbet játszott operettje. Több mint száz évvel ezelőtt mutatták be, de azóta a világ szinte minden pontján énekelték csodálatos dalait. Idén legelőször a nyáron, július 12-én, a Margit-szigeti szabadtéri színpadon láthatja majd a közönség – ez mintegy előbemutatója lesz az őszinek – szeptember 6-tól kezdődőn ugyanis a színházban, kibővült szereposztással fogják játszani. Kálmán Imre egykor azt mondta: „Nem tudok zenét szerezni, amikor a frontokon öli egymást a világ.” A megtorpanáson Lehár Ferenc segítette túl, lássuk be, figyelemre méltó az a példamutató nagyszerűség, ahogyan ez a két kiváló alkotó nemhogy egymás ellen, rivalizálva, hanem egymást bíztatva dolgozott. Dúlt a háború, de Kálmán Imre befejezte a művet, megkomponálta benne a Monarchia haláltáncát is: „Húzzad csak kivilágos virradatig!”
Életében először rendez operettet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója. Elképzeléseim szerint – mondta, most az eredeti szövegkönyv tér vissza. Egy eltűnt, talán soha nem volt vagy alig volt világot tár elénk, végtelen eleganciával, arisztokratizmussal. A darab premierje 1915-ben, Bécsben volt, Budapesten egy évvel később adták elő a Király Színházban. A német nyelvű librettót Gábor Andor fordította, alaposan át is írta, kifejezetten a magyar közönség számára. Van egy mese, ahol győzedelmeskedik a mindenható szerelem – ennek a világát idézzük meg és egy kicsit arról is beszélünk, hogyan tűnik el ez a világ. Úgy beszélünk az I. Világháborúról, hogy a gondolataink mára is érvényesek lesznek. Erősen asszociálunk a Monarchia hangulatára, ezt tükrözik a jelmezek, sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, de nagyon elegánsan és egy kicsit fájó szívvel az eltűnt világ után. Lapunk kérdésére válaszolva a rendező elmondta: az a sokakat elképesztő jelenet, mely a legutolsó átdolgozáskor került be a darabba – egy frontról sebesülten hazatért, ott sokkot kapott katona „ratatatázik” a színpadon – az eredetiben sosem szerepelt, így most sem lesz az előadásban.
A különlegesen gazdag kiállítású produkcióban a díszlet és a jelmezek is visszavezetnek a Monarchia hangulatához, de megmutatkoznak majd a viharfelhők is. A díszlet alapját egy nagy, cizellált gramofon-tölcsér képezi, melyről a második felvonástól majd fokozatosan kezdenek leesni a díszítő elemek, egyre szegényedik, míg a harmadik felvonásra szinte már csak egy csontvázzá válik. Jelképezi, hogy valami pusztul, mindinkább esik szét, miközben odabent ropják a táncot. A darab főúri, bohém szereplőin a jelmezek a kor mívességét követik. Megjelennek a régi, nagyon régi magyaros motívumok, melyeket ma már csak igen ritkán látunk. A huszár viselet, a díszmagyar, a hölgyek mindent felülmúló eleganciája uralja majd a színpadot és természetesen nemcsak a főszereplők, hanem az ének- és a tánckar tagjai is, ragyogóan, a kornak, környezetnek megfelelően öltöznek.
Az operett zenéjében is visszatérünk az 1915-ös ősbemutató anyagához- erősítette meg Pfeiffer Gyula, főzeneigazgató. Korábban voltak előadások, ahol – érthetetlen okból – ilyen-olyan, más operettekből származó betétdalokkal akarták „feljavítani” a Csárdáskirálynőt, szerintük ez teljességgel felesleges, ez az operett úgy jó, ahogy van!
Fontos kiemelni, hogy a dalszövegekben is Gábor Andor eredeti szövegeit, használjuk, hiszen pontosan tudjuk, ő nem a hasára ütve alkotta meg ezeket, hanem Kálmán Imrével együtt! A magyar közönség majdnem mindegyiket kívülről tudja – és bár az utóbbi években kissé háttérbe szorult, most visszahozzuk. A „feltámasztott” bemutatásra váró darab így szinte az 1915-ös előadás reprodukciója lesz.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
10:39 de.
….és miért maradt el Bródy Jánosék musicalje?
11:39 de.
Presbiter
2019 június 9
10:39 de.
mert nem találtak hozzá primadonnát és porondmestert! essetunni
és miről írt a Bródy mjúzikelt? azt a Népligetben kell bemutatni?
mesélj erről azoknak akik nincsenek a kies magyar pampákon mostanság de érdekelné őket a bródymjuzikel persze kánkánnal?
7:35 du.
Ércsük: Egy kicsit Horthysta..
8:09 de.
Rodeo11 Ha nem hallgatod, tehát nem ismered, akkor milyen alapon gúnyolod? Mi a baj Bródyval? Az, hogy jó költő, az, hogy utálja az önkényt, az, hogy sikeres vagy egyszerűen az, hogy zsidó? Nem neked írja, hanem nekem. Jobb költő, mint Wagner aki jóindulattal is csak közepes. Felesleges szapulni valakit, akit nem ismersz.
Teljesen felesleges vagy sértő.
8:33 de.
Kenny
2019 június 10
8:09 de.
legyen úgy! szeresd és akármi, nekem kimaradt az életemből az összes többi hasonszőrűvel együtt, különösen azután, hogy megtudtam, a 3T ből az elsőbe tartoztak!!! azaz támogatta őket a „rendszer”
ja, és még a külföldi hasonszőrűek is, mind kivétel nélkül, számomra a fogyasztói társadalom „product”-jai jó reklámmal és azzal a titkos támogatással, melyben a túlnyomásos gőzt az emberi fejekben a hajókürtre eresztik azaz nagy hatalmas segítségek az uralkodó osztálynak az elnyomásban, mert ha „ezek” megmondhattyák akkor bárki megmondhattya (kivéve a…szóval azokat aki tényleg ki akarják mondani azokat London Guantanamo jába zárják bírósági döntés nélkül csak úgy cum trucc)
számomra a hajókürt nem hangszer, bár hangos és messzehangzik
10:31 de.
Véletlenül sem szapultam senkit. Nem szokásom. Egyébként Bulgakov: Képmutatók című művének musical változatáról van szó.
Tény, hogy az Operett Színház új vezetősége nem zárta ki, hogy majd valamikor bemutatják, tehát nem törölte véglegesen.
Bródy Jánost pedig nagyon nagyra tartom és tisztelem.
11:03 de.
Rodeo11 Vagyis szóbeszédekre adsz.
Orsósnak is ez a kedvenc szlogenje. Pedig tudhatnád,
„És e rágalomnak tárgya,
Ronggyá tépve, elcsigázva,
Szörnyen össze-vissza törve,
Pellengéren pusztul el,
Úgy pusztul el . . .”
Mert a hősöknek éhen kell dögleni egy börtönben? Vagy egy padlásszobában? Ha valaki nem pusztul el az ellenállásban, az gyanús? Komolytalan vagy és most rosszindulatú is. Goya is egy randa ember lehetett, megúszta a máglyát. Biztos Ő is együttműködött titokban mindenkivel?
Ha kimaradt az életedből, milyen alapon mondsz véleményt? Természetesen mindig negatívot.
Tehát aki a múltban nem volt segédmunkás, az mind komcsibérenc volt. Ez nagyon beteg.
Azt gondoltam véleményt arról mondunk, amit olvastunk vagy hallottunk. Persze nem a szélsőséges Orsóstól, de ebben nagyon párban jártok. Kár.
És bizony tisztelem és szeretem. Mert lehet, hogy Cura jobban énekel, de Bródynak van mondanivalója saját kútfőből. Nálam az többet ér.
12:46 du.
Kenny
2019 június 10
11:03 de.
most dühös lettél? ismétlem az a műfaj kimaradt az életemből! pont. nem érdekel, nem megyek a közelébe sem! ettől még lehet akármilyen!
emiatt engem elítélni nem comme’ il faut … én sem mondok senkiről semmit aki „odajár” és „azt” hallgatja még úgy is kitartok eme gyagyám mellett, hogy elfogadom, lehetséges, hogy veszítek valamit
nem adok szóbeszédekre! és a la calunia-t sem kell idézned (como é un venticello assai gentile…. rimbombare…)
te beszéltél a Fidélio ról (fidel=hű) nem kavarom tovább eme témát és szeretném idézni neked az Eroica II. tételét abban minden benne van és a III. tétel villámló Esz dúrja a II. c-mollja után… hát nem akármi abban -mintha- minden el lenne mondva a témakörről nincs hiányérzetem, ha ez bűn? hát: mea culpa mea maxima culpa „culpíssima”
1:03 du.
Presbiter
2019 június 10
10:31 de.
„Véletlenül sem szapultam senkit. Nem szokásom….”
————————————
Bocsánat, de szerintem valamit benéztél, ezzel téged senki sem vádolt – azért bátorkodom közbeszólni, mert írásodat nem meghatározott személynek szántad válaszul, csak úgy általában…!
Hát vettem a bátorságot és végignézve ezt a pár témában érkezett hsz-t, megállapítottam, hogy az intelem messze nem neked szólt !
1:06 du.
Kenny
2019 június 10
11:03 de.
((Kár és eredménytelen volt rám hivatkozni, de ha találsz Bródytól olyan egyértelmű megnyilvánulást, ami túllépi a 3/4-ed oktávot és a kádárkori -akár burkolt, belemagyarázás nélküli- lázadást igazolja, akkor egekig magasztallak! 😀 Mellesleg -az amúgy csak a nagyon tehetséges Szörényi testvérek jóvoltából- az Illés együttes lojalitás és a beépített ügynök nélkül nem üzemelhetett volna, viszont Szörényi Levente akár egyedül is -énekhangjának és virtuóz gitártudásának köszönhetően- bármely felkapott nyugati együttesnek vezéregyénisége lehetett volna, míg kedvenced ugyanottani első hangszerhordozói karrierjét is kétleném! 😀 Mellesleg miért volt szükséged Bródy származására sandán hivatkozni? Azért mert ez szerinted is hatásos meghunyászkodtatás vagy mert erősebb érvet nem találtál megfelebbezhetetlen véleményedhez? 😀 ))
3:59 du.
Köszönöm.
Kommentárként annyit, hogy nem baj, sőt jó, ha egy-egy cikkről vitát folytatnak a hozzászólók, de nagyon nem jó, ha értelmes vita helyett egymást fikázzák. Pláne nem, ha csak abban versengenek, hogy ki tud pejoratívabb jelzőt kitalálni.
4:12 du.
Rodeo11 Igen, dühös lettem, mert makacsul és gonoszul szidsz valakit, akit nem is hallgatsz, nem is olvasol. Nem értem ezt a konok gonoszságot. Persze ha engem akarsz bosszantani, akkor van értelme, de akkor sem értem. Igen dühös vagyok mert meghalt egy nagy sövénydarabunk, és három órámba került a halottat kiszedni. 🙁 🙂
4:59 du.
Orsós Elemér Kedves Elemér Akinek írtam, tudja miért írtam. Azért van az Ő neve a megszólításnál és nem a Tied.
A Szörényi testvérek sok mindenek voltak, csak nem virtuóz gitárművészek. Ezt hol hallottad, mert a játékukból biztos nem.
Azt hiszem, nem ismered a virtuóz szó jelentését.
Szörényi hangjáról sem a szép hang jut eszembe, sokkal inkább a kappanhang. Viszont igazad van, ez ízlés dolga.
Sem az Illést, sem Koncz Zsuzsit nem a zene miatt hallgatták az emberek, hanem Bródy szövegei miatt. Amit Szörényi nem Bródyval csinált, az már rég elenyészett. Mióta szétváltak Szörényi egy megkeseredett öregember lett, Bródy pedig virágzik. Vajh miért?
A Deep Purple állandó gitárosgondokkal küzdött. Nem tudták Leventét megfizetni?
A szörnyű Beatles és Rolling Stones stb nem bántja fantasztikus hallásodat? Pont Bródy zavar, mert véletlenül nem a Te pártod szekerét tolja?
Sajnálom, hogy még mindig nem érted meg azt az alapvető dolgot, hogy Bródy dalainak értelme van, ez egy olyan stílus, amit egy Bob Dylan nevezetű kontár honosított meg. Egy költőtől nem elvárás, hogy szép hangja legyen, egyéniségével pótolja. Persze aki bele akar kötni, az kénytelen a hangjába belekötni, így elterelni a figyelmet verseiről. A hangját akkor tehetnéd szóvá, ha a herceg áriáját akarná elénekelni a Rigolettóból.
Egyébként nem neked írja Bródy a dalait, így nem értem miért problémázol rajta? Akinek írja, megérti. Neked széles repertoárod van, Nagy Ferotól Patakyn át egészen Ákosig. Hallgasd eme csalogányokat, és ne foglalkozzál kedvenc igricemmel. Mindenki jobban jár.
Természetesen Te tudod, hogy egy öttagú együttesből csak Bródy lehetett beszervezve, a virtuózok ugye kiesnek (miért?), Pásztory aki ahogy tudott disszidált Ő biztos nem (miért nem?), az alkoholista de csekély tehetségű Illés Lajos persze megint nem jöhet szóba (miért nem?). Ha már mindenáron akarunk egy besúgót keresni. Én nem akarok, én inkább hallgatom a dalait, a karaktergyilkolást rád hagyom.
Az pedig az utolsó utáni kívánságom, hogy Te égig magasztalj. Komoly önvizsgálatot kellene utána tartanom. Ne haragudj. Lehet, „jól elbeszélgetünk”, minket egy világ választ el.
És igen, hatvanévesen már illik saját véleményemnek lenni a zenéről is, nem gondolod? Látod, Rodeo vevő Bródy szidására, előtettek az élet.
8:19 du.
kenny
2019 június 10
4:12 du.
a sövény, na az érték, lehet hogy művészi…, La Traviata Gena Dimitrova Neil Shikoff voltak az előbb, nem akarlak bosszantani, távol áll tőlem…
mondj egy verset ami „olyan” és idézd ide nekem, el fogom olvasni
3:40 de.
kenny
2019 június 10
4:59 du.
Látod, látod nem kellett volna egy füst alatt velem is kötekedni és akkor nem kellene mindenféle ügyetlenül kitalált párt lekötelezettségemre, abszolut botfülemre, sznobságomra, kivételezett művészi izlésedre, általános és egyénenként változó öregedés miatti megkeseredettségre és főleg alkoholra hivatkozni, amit mellesleg csak kizárólag a kivételes Bródy és Koncz utálhatott a professzionális szórakoztató ipar „művészei” közül. Mellesleg Te nagyon jól tudtad, -mert már egy párszor Bródyból és Konczból akkurátusan kioktattál- hogy én a rám való mutogatást nem fogom szó nélkül hagyni! 😀 Ezért aztán semmi értelme nem volt rólam szórakoztató sztereotipiákat kitalálni, csak ha hamisan recsegő szirén hangomat akarod unalom elterelésre hallgatni, mert éppen javításon van a nélkülözhetetlen szórakoztató elektronikád! 😀 (És -remélem nagy megrökönyödésedre- most már töredelmesen bevallom, hogy 60 éve az összes magyar könnyű- és középkomolyzenei slágertől borsódzik a hátam!)
Na, most megyek pihentető reklámot nézni, mert alaposan kifárasztott ez a felesleges szófosás! 😀
6:52 de.
KÁLMÁN IMRE és BARTÓK BÉLA
Kálmán Imre életműve szigorúan beleillik a magyar kultúrtörténetbe. Olyannyira, hogy – lehet, hogy hihetetlennek tűnik – ő és Bartók Béla barátok voltak. Mindketten jó tanulmányi előmenetelű diákokként egy évfolyamra jártak a zeneakadémiára.
Kapcsolatuk később is megmaradt annak ellenére, hogy képviselt műfajuk jelentősen eltért és eltávolodott egymásétól.
Míg egyikük a polgári és úri álomvilág, hamis illúziók és mesterséges vigalomkeltés népszerű, ám múlandó slágerszerzője, addig a másik a nagy magyar többség, a parasztvilág reális művészi feltárásán és a jövő számára való megörökítésén dolgozva fáradozott.
Tény, hogy Bartók tudományos felkészültségének, tudásának és igényes zenei alkotóműhelyének a maga idejében már politikai okból is igenkevés követője akadt. A nem rég, lassan feltörekvő [kiegyezésbeli] városi polgárság körében épp azért, mert mert annak műveltsége még nem érhetett föl arra a gigászi magaslatra, amelyet ő célba vett.
A nemesi, úri „nemzetes uramék” viszont az őszinte bartóki világot pontosan azért érezték, vagy inkább állították be maguktól távolinak, úgymond idegennek [idegenszívűnek] amit az, ezen keresztül szeretett volna pontosan nekik címezve megmondani a tiszta népi forrásról…
Ezzel szemben az operett fülbemászó könnyen befogadható világa, nem csak a maguk, de a fel-felnövekvő új polgárság számára nemcsak problémamentes és búfelejtő, negédes és léha világot adaptált, de a valóságnál jóval „könnyebb álmokat ígért”. Ezért annak nagyszámú befogadói amarra nem is voltak kíváncsiak. Csak természetes, hogy háziasszony anyáink, nagyanyáink, vagy a festőinasok, stb. az operett slágereket igényelték és énekelték is, vagy éppen fütyörészték lépten nyomon a pesti flaszteren…
Ennek ismeretében nehéz is abba belegondolni, hogy Bartók és Kálmán mégis barátok tudtak maradni, amikor a beethoveni magasságokban szárnyaló B. mester kegyetlenül gúnyolta ki Lehár mellett szintén vagy sőt, az Operett királyának tartott Kálmán Imrét is, akkor amikor a Bartók levelezéséből(ez egy könyv) megtudhatjuk, hogy mennyire gyűlölte és mennyire elege volt a két háború közti . r e n d s z e r . hamis, ál és úgynevezett mélymagyar kultúrpolitikájából. Később befejezett Concertója egyes részeiből kicseng ez a mérhetetlen utálat akkor is, amikor pl. a zseniális műben épp Lehár Víg özvegyének egy jellegzetes részletét használja fel a legkegyetlenebb gúny eszközééül*. Vagyis a géniusz szemléletében az operett maga jelképezi a Horthy rendszert és egyben annak kultúrpolitikáját.
És mit ad isten míg Bartók a tárgyalt elvi okokból, míg a rendszer iránt mégiscsak lojális Kálmán pedig a hivatalos, (állami ösztönzésű) zsidóüldözés miatt kénytelen itthagyni Horthy „szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” tejjel, mézzel folyó kánaánját…
˙
˙
* Sosztakovics: IX.Leningrád szimfóniájában szintén perceken keresztül pontosan ugyanezt a mézes-mázos Lehár dallamot dolgozza,illetve „vonultatja föl” a német hadi-henger jellemzésére… – A két zseniális szerző nem is ismerte egymást, soha nem is találkoztak, s lám e dallam mindkettőjüknél ugyanúgy ütötte ki a biztosítékot… 😀
7:58 de.
Rodeo11 Kapható Bródy verseskötete. Még úgy tudom kapni. Én megvettem, mondta az eladó ne adjak senkinek, mert Ő ad mindenkinek. 🙂
8:03 de.
Orsós Elemér A rosseb akar téged olvasni. Negatív példának viszont jó vagy.
8:51 de.
KORDON BLUED
2019 június 11
6:52 de.
nem gondoltál e -esetleg- arra, hogy a Kálmán Imre is kritizált? sokan -ugye- Puccinit is köztes értékünek mesternek és nem művésznek titulálnak, holott ő is elmondta a valóságot néha nagyon is Madama Butterfly, Fanciulla dal west, és a Turandot?
La Boheme?
de rádbízom
magam részéről marxi mélységeket találok Rejtő műveiben
10:26 de.
kenny
2019 június 11
7:58 de.
hol az a bolt?
vagy keressek rá a neten? most majd nem leszek nem tudom meddig PC csere van (nem krumplira)
12:41 du.
Rodeo11
2019 június 11
8:51 de.
Marx és Rejtő mi?
Te idióta..
12:46 du.
Rodeo11
2019 június 9
11:39 de.
Azthiszi magáról hogy jópofa.
PEdig erre Karinthy régen megalkotta
már a megfelelő kifejezést: „Népiesch”
1:50 du.
kenny
2019 június 11
7:58 de.
mivel a csere úgy lesz, hogy elkészül az új és akkor csak kábeleket kell dugdosni most maradok…amíg valaki megint nem akar szeneslapáttal kergetni…
persze én nem leszek ott ahol kergetne…ezért nagyon tréfás és már van ajánlkozó, hogy beszáll a 7 csapásba milyen jó tudni, egészen normálisnak tűnő egyedekről kiderülnek dolgok… van akiről sejteni lehetett van akiről nem
addig is ebédre fel mert meleg a kása
2:12 du.
kenny
2019 június 11
8:03 de.
„Orsós Elemér A rosseb akar téged olvasni. Negatív példának viszont jó vagy.”
Én sem akartam magamról, ki kért meg rá hogy, előzmények nélkül személyeskedj? Szerinted Te ezzel most pozitiv példa vagy? Mi közöm a Te Bródy imádatodhoz, ki firtatta a szuverén jogodat hozzá? Mellesleg ki kényszeríthet rá, hogy szeressem Bródyt, Picassot, Trumpot vagy a sóskafőzeléket? Nehogy azt mond, hogy a jóízlés, mert akkor soha nem leszek liberális!
2:28 de.
Orsós Elemér
2019 június 10
1:06 du.
„Mellesleg -az amúgy csak a nagyon tehetséges Szörényi testvérek jóvoltából- az Illés együttes lojalitás és a beépített ügynök nélkül nem üzemelhetett volna, viszont Szörényi Levente akár egyedül is -énekhangjának és virtuóz gitártudásának köszönhetően- bármely felkapott nyugati együttesnek vezéregyénisége lehetett volna,”
—————————————————————–
Hát ja, főleg ha úgy tudott volna énekelni és gitározni ahogy nem! Az én kiskamasz korom, nagyjából Szörényiék, az Omega és a Metró hármas bűvöletében telt, akkoriban mindenki „más párti” volt, azaz mindenkinek más volt a kedvence, és ez akár vérre menő vitákat is szült középiskolás körökben, de az sosem jutott eszembe az elmúlt évtizedek alatt, hogy Szörényi énekhangjának bármit is köszönhetett az együttes, vagy hogy „virtuóz gitáros” – az lett volna?
No lám, mi mindent tanul az ember így sok évtized után is! Tudod – azaz nem tudom, hogy tudod e, korodnál fogva érintett voltál e – de akkoriban nem a frenetikus énekhangok vagy páratlan gitártudásuk miatt rajongtunk ezekért az együttesekért – ki Bródyért, ki Zoránért, ki Szörényiékért, vagy mindjárt Koncz Zsuzsáért, Kovács Katiért stb hanem mert egy új világról árulkodott, újdonság volt az addigi megszokott langymeleg „táncdalok” után a nyári fesztiválokon berobbanó együttesek, énekesek – mind megjelenésükre, mind a zenei hangzásukra vonatkozóan. Ami a kádárkori lázadást illeti, nem kellett, hogy Bródy látványosan ellenszegüljön bárminek is – mellesleg Szörényiék sem feküdtek keresztbe egyetlen pártház kapujában sem – Bródy akkor is a szövegeivel mondta a legtöbbet, ám ami a hangját illeti elég átlagos volt, nyilvánvalóan nem ez volt az erőssége.
Koncz Zs. sem volt egy Callas, de nem is akart annak látszani – ami az oktávokat illeti, nem jeleskedett, mert kissé fátyolos, nem túl nagy terjedelmű hangja akár unalmas is lehetett volna, ha nem olyan számokat énekel, amely külön külön önmagában is egy költemény volt! Hittel, meggyőződéssel énekelte vagy inkább előadta Bródy sorait, és ez úgy tűnik nagyon átjött az embereknek, mert talán ő az egyetlen aki az akkori favoritok közül megőrizte az „imidzsét”
3:51 de.
Rodeo
8:51
S ha már Puccini-féle társadalom-kritika, hát a Bohémélet [La Boheme] e téren már egészen mély harangokat kongat…
Azért azt lássuk be, hogy a társadalmi mondanivalón túl az ő dallamvilága sem az a mézes-mázos cukroshuszár kultusz, mint a magyar operett népet festő – azt nem is ábrázoló – tök’-hamis(!) délibábja…
Kohn-klúzió:
A legszebb dallam is hamis, ha nem vág egybe a mű témájával…
.
3:58 de.
A diktatúra-pártiak útálják Bródyt.
Akárcsak az elmúlt hazai diktatúra.
A különbség csak annyi:
Az elmúlt hazai diktatúra azért
engedte Bródyékat megnyilvánulni,de ezek a vastagpofájú posztkomcsik legszívesebben megfolytanák egy kanál vízben.
4:31 de.
Rodeo11 /8:51
Apropos’ Rejtő és a marxi mélységek… íme néhány közülük:
˙
– „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem megy…”
– „A sire éppen azt tette amit ereiben az ősi vér: szunnyadt.”
– „A munka nem szégyen, de unalmas…”
– „A klikkek tagjai nem annyira egymás támogatásában, mint
. inkább a másik klikk bosszantásában látják a legfőbb
. hivatásukat.”
– „Aki rabló, az ne legyen költő.”
– „Elhunyt embertársaink porhüvelye nem képvisel különösebb
. értéket, hiszen naponta tapasztalhatjuk, hogy élve sem valami
. féltett kincs[ek].”
– „…elmélete a szellemi sznobizmus diadalmas zászlajával
. bevonult a kávéházba, zsúrra és feltűnni vágyó köztisztviselők
. szókincsébe a pszichoanalitika és a relativitás mellé…”
– „A tisztesség olyan, mint az úri szabó, nem ismer alkut.”
– Ön úgy látszik, egy angol Nostradamus. Megjegyzem, történelmi . tény, hogy még ez a kitűnő ember is tévedett olykor.”
.
Ajánlom Geyzának is 🙂
1:26 du.
Geyza
2019 június 12
3:58 de.
Schlagwort ban:
bántani tilos, Őfensége nagyon jól fizetett és pátyolt ellenzékét,
és hivatalos védelemben is (mármint rendőri) is részük volt, mai napig abból élnek
essetu’nni?
1:28 du.
KORDON BLUED
2019 június 12
3:51 de.
igen, Ramirrez La fanciulla dal west ben nem olyan mint Bóni gróf, meg az összes lakájok
1:37 du.
KORDON BLUED
2019 június 12
4:31 de.
Heheheheh felét ismertem 😀 😀
Nade :
„Gyenge fehér ember akarni mit, én megenni őt”
/Maláj díjbirkózó óriás/
„Nem állíthatok minden pofon mellé közlekedési rendőrt”
/ J. Fülig/
„Nem akarnám őt most zavarni, mert éppen gyilkol.És olyankor én is megkívánom a nyugalmat”
/ Fred P./ (Idézet nem teljesen szó szerint)
„Egy halottnak is lehet becsülete, de elvan annélkül is”
/ A „Csontbrigád”.-ból /
„A tenger őrmester úr? A tenger kékje olyan, akár a tejszőke bakfisok szeme-kékje, kiknek hamvas bőrét barnára égette a nyári Nap heve”
/Beszélgetés-részlet egy sivatagi tikkasztó légiós táborban, az „Elöretolt Helyörség” c. örökzöldből/
3:23 du.
Na Látod, ezt a szelid meggyőzést örömmel elfogadom, sőt még azt is aláírom, hogy Szörényi közel sem volt abszolut autodidakta Radics Béla szintű gitáros. Nagyon hasonló a véleményünk más tekintetben is! Engem csak Bródy és Koncz erőszakos megszerettetése ingerelt egy kicsit, engedtessék meg nekem, hogy ne higyjem Őket mellőzött kádári mártírnak, mert szerintem hozzájuk képest még az álandóan kapatos – de jóhangú és apolitikus- Demjén Rózsi is Művész volt!
5:05 du.
Besancon
2019 június 12
2:28 de.
Bocsánat, az utolsó -„Na Látod kezdetű- kommentemet Neked szántam, csak a címzés elfelejtődött! (Mellesleg úgy vélem ezzel a Demjén Rózsi analógiával egyeseknél már megint kihúztam a gyufát! 😀 )
4:42 de.
Igaz, ami igaz, Rejtő (P.Howard) személyéhez, mint szövegíróhoz több operett is fűződik. Persze nem a nevéhez, mert a zsidó-törvények alapján a saját nevén már ő sem írhatott, s így kénytelen volt ún.”keresztény négereket” alkalmazni…
Az ő operettjei bizonyára, illetve valóban hihetőbben feleltek meg ennek az elvárásnak, márcsak az ő mély humora révén is a Rodeo 8:51-es Kálmán Imre kapcsán fölvetett teoretikus elméletének „a társadalomkritikus operettről”, egy lojálisan magyarosch komponistától már eleve egy irreális elvárás. Mindezt igazolja az a tény is, hogy míg Kálmán a jómódú és igyekvő, mi több, a rendszer iránt legalábbis lojális polgár megtestesítője, addig Rejtő a lelkében ugyancsak egy polgári felfogást hordoz, de már a helyzeténél fogva is kozmopolita, ezzel együtt mégiscsak a zseniális, de rémszegény szerző megtestesítője.
Ám a végzete mégis mindkettőnek a fasiszta rendszer üldöztetésében determinált… 🙁
.
8:22 de.
KORDON BLUED
2019 június 13
4:42 de.
a művész nem magyaráz, a művész felmutat: íme! előadóktól (szereplők) és a drága aranyos kedves bájos (válaszd ki melyik) rendezők től is függ, mi jön át a rivaldán… és azt se’ feledd a színházi vállalkozás is egy üzlet (nem is akármilyen) tehát kell hozzá valami amire a közönség bemegy és fizet érte a budapesti és bécsi operettek (Te mit gondolsz Lehár ról?) olyanok mint egy belvárosi szecessziós cukrászda és a cukrászdának is válogatott közönsége van (itt Kanadában a sok déli szomszédtól eredő szokások alapján szinte egy sincs tortát lehet kapni de egyszerűbb ugyanazt gipszből megcsinálni és lefújni mert ezutóbbi ugyanannyira ehető… nagyon feszengenének a cukrászdában valahogy meg kellene tanítani őket enni meg inni még a mesterszakácsok által rendezett szakácsversenyek tételei is ehetetlenek de olyan jó róla beszélni
mint a mai Raptor meccs lesz hetedik kell a zsé még egy meccs és akkor bevétel, nem szabad kihagyni a sztár játékos 103 102 -nél az utolsó 3 másodpercben a 3 pontosat (azzal bajnokok lehettek volna de akkor nincs sem hatodik sem hetedik meccs és az pénzkiesés) a kosártartó tábla élébe dobta ugyanakkor azon a meccsen amelyben döntősek lettek (ott is az utolsó pillanatban) sikerült bedobnia …még a helyzet is ugyanaz volt… de hatalmas a felhajtás különgépek mentek San Francisco ba Toronto ból mert ugye…
szóval Kálmán Imre bemutatja ilyennek akar látszani a magyar de nem sikerül neki a Feleki Kamill szerepe az egyikben (ha jól emlékszem?) mikor azt mondja (bocs Kabos Gyula volt filmen)…és akkor mostantól a hagymát is hagymával eszem
ez akkora tagló a feltörekvőknek amit annó még kiröhögtek de a mai parvenűk már nem is álcázzák: SUTTYÓK, SURMÓK ÉS BUTÁK NEVELÉSÜK NINCS CSAK ZABÁLNAK MINT GYESZNÓ A VÁLYUBÓL ÉS RÖFÖGNEK HOZZÁ MEG FINGANAK AZ ASZTALNÁL
és még egyiken sem láttam egy jól szabott és jól hordott öltönyt
erről már operettet sem lehet írni valami gyászmise vagy Dans Macabre való erről
4:20 de.
Rodeo11
A 8:22-dben elmondottakkal lényegében egyetértve elismerem a kasszasiker szükségességét hozzátéve, hogy ez persze nem igazolja a művészi értéket, sőt jócskán még el is vesz belőle, tekintettel az iilúzióra…
Ennek kapcsán kérdezed tőlem, hogy „(Te mit gondolsz Lehárról?)”. Azt kell mondjam neked erről, hogy u g y a n a z t, amit jómagam 6:52-es hsz-emben már kifejtettem „anyáink, nagyanyáink és a festőinasok” műélvezetéről elmondtam, hogy az maga (a maguk) korában időszerű és indokolt kultúrigényéről. A társasági élet, a színházba járás és nem utolsó sorban „a kikapcsolódás” vágyát… Azt a romantikus érzésvilágot és igényt – gazdasági szükségszerűséget – elégítette ki, amely akkoriban a színházak igazi kasszasikerét és fenntarthatóságát is biztosította… Egyszóval valami mást, mint a hétköznapokat…
És itt megvallom, hogy az elődök iránti mérhetetlen tiszteletből én is szeretek meghallgatni egy-egy népszerű operett melódiát – legyen az Lehár, Kálmán, vagy Jakobi Viktor, stb.,de csak régi és régies, autentikus előadásban, és a kor városi hangulatát felidézendő…
4:51 de.
Ami Kabos Gyulát illeti, a Hippolit a lakáj-ban, igen talán ő az (a főszerep) aki kimondja, hogy mi már csak (ma még csak egyelőre) ilyenek vagyunk és kész. Így szeressetek, de legalábbis fogadjatok el bennünket a kis és a nagypolgárt, az újgazdagot is, minden alűrjével egyetemben, mert . m i . h o z z u k . a . p é n z t . ’67 után a sifonérból, a párna cihából és a matracból évszázadok után végre előkotort, addig ott kuporgatott kis „tőkécskénkből”…
Ez a film – eredetileg Nagy Endre [ld: ott] színpadi vígjátéka – igazi társadalmi – egy új jelentős, feltörekvő osztályt bemutató témájú remekmű, de korántsem szolgál példaként az operett cukormázas műfajához, bár nem egy sláger is előfordul benne…
Erről is, mint a nagy művekről általában az a véleményem, hogy ez a jelző csak akkor igaz, ha többször is megtekintve, meghallgatva, olvasva egyre nagyobb élményt nyújt a befogadó számára…
3:27 du.
KORDON BLUED
2019 június 14
4:51 de.
„Erről is, mint a nagy művekről általában az a véleményem, hogy ez a jelző csak akkor igaz, ha többször is megtekintve, meghallgatva, olvasva egyre nagyobb élményt nyújt a befogadó számára…”
Ezt saját tapasztalatomból igazolom: A Svejket negyedik olvasatra élveztem a legjobban, de szerintem még egyszer örömmel neki fogok nekirugaszkodni! (Mellesleg az eredeti Hippolitotot sem tudom megunni.)
6:28 de.
Orsós Elemér
júni14/ 3:27
Örülök az szíves egyetértésednek. 🙂
Amúgy a Svejkkel kapcsolatban én sem érzek másképp… Zseniális baka és filozófus volt, s minél többször olvassuk, erről annál inkább mélyen meggyőződhetünk.
De, e megjegyzésed ráadásul még azért is fontos felvetés, mert Hasek nemcsak kortársa, de nemzetisége révén „””honfitársa””” is volt a fönt tárgyalt szerzők majd’mindegyikének, és mégis ő lett az, akitől tényleg igaz és hű képet kaphatunk a K.und K. schneidig hadseregének valódi(!) belső világáról, és finoman szólva is fals bájáról. Mívelte ezt azokban az időkben, amikor a Bécs-Budapest kultúrtengely éppen ontotta magából a közönséges és nagyoperetteket bennük a nép elé követendő példaként állítandó többekközt* az oly irigyelt és idealizált nyalka katonatisztek annyira vágyott világát… Hasek mindezt az egyszerű baka, ám okos polgár görbetükrén keresztül tartja oda elibü(n)k, bele orczájuk kellős közepébe…
Ő a humoros realizmusával az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi agonizálásának az élő tanúja. Így ítéli el ugyanazt a talmi hamisítást és hazug válságot amit Bartók rigorózus, ám igaz hazafiságával később, a Horthy-világban, majd az emigrációban is képvisel.
Üdvözlettel: K.B.
.
* Többekközt: királyok, hercegek, grófok, stb… 😀
6:34 de.
Ui:
Hasek honfitársi azonossága 1921-ig a az Osztrák-Magyar
. B i r o d a l o m . cseh állampolgáraként értelmezhető
🙂
1:10 du.
„Sokat gondolkodtam azon (!) miért rázta meg ennyire az országot a tragédia (Hableány) és arra jutottam, hogy talán azért, mert a vendégeink voltak, a magyar pedig egy vendégszerető nép, és most azt látjuk elveszítettük a vendégeinket, ezért a gyász!”
Hozzá töprengő, enyhén zavaros tekintet, búgó hang – általában olyan mint aki hajnali 3-ig mulat nap mint nap – tömpe újai a felpüffedt arcát babrálják, és magyarázza, magyarázza az elképzeléseit..stb
Két napja mióta hallottam, én meg azon töprengek, hogy biztosan normális ez az ember? Tehát ha nem a vendégeinkről van szó, talán meg sem rázta volna „ennyire” az országot a „tragédia?”
Ha hazai polgárok lelik halálukat ilyen borzasztó körülmények között sétahajózás közben a Duna hullámai között, aligha rázta volna meg ennyire a közvéleményt? Itt a „vendég” léten van tehát a hangsúly – ez az emészthetetlen a mi miniszterelnökünknek, minden mással megbirkózik! Ez tényleg agyrém, amit itt előad!
Nem csodálkozom a fiún, állítólag az ilyesmi hetedíziglen visszaüt!
1:12 du.
A fenti hsz-em nem ide szántam, bocsánatot kérek!
1:20 du.
KORDON BLUED
2019 június 15
6:28 de.
Szerintem is, mert a lehető legjobb tükör(csak látszólag görbe, mert annak ellenére, hogy felettébb irónikus, a leghitesesebb ravasz leleplezés!) a Monarchiáról és ha nem szűnik meg ez az operett birodalom, akkor valószínű már az első folytatásos füzetecske után szegényebbek lennénk egy remekművel és egy zseniális íróval is, mert Hasek is úgy járt volna, mint Svejk a légypiszokkal.