A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban előbb a szlovákiai Gömör-vidék középkori templomainak freskóiról, ezt követően pedig a fővárosi fürdőkultúráról hangzott el egy-egy – nagy érdeklődéssel kísért – előadás.

A templomokról szóló előadás aktualitását az adta, hogy közel egy évi várakozás után Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói. Az Európai Örökség cím jelenlegi formájában 2013 óta létezik, eddig 48 európai helyszín viselheti és ez az első alkalom, hogy szlovákiai műemlék is megkapta. A címet szigorú értékelést követően olyan helyszíneknek ítélik oda, melyek az európai történelmet képviselik, tükrözik a közös európai értékeket, valamint jelentős a kultúra és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásuk. Gömör és Kishont vármegye 1802-ben egyesült, még az akkori Magyar Királyságban. Krasznahorka híres vára is itt található. Területén jelenleg Szlovákia és Magyarország osztozik. Nagyobbik része a Besztercebányai, Kassai, Eperjesi kerülthez tartozik, magyarországi részét Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolták.  Szlovák oldalon a templomok látogatását a néhány éve megnyílt „Gótikus út” elnevezésű program segíti – mondta el róluk előadásában Soňia Jelinková, a budapesti Szlovák Turisztikai Képviselet igazgatója. Valójában nem is egy út, hanem három, mert három csoportra osztották a templomokat. Az első Rimaszombat környéke. Itt található Rimabrézó (Rimavské Brezovo), a község a XIV. század óta létezik, kezdetben német bányászok lakták. Eredetileg kora gótikus, ma már evangélikus, egyhajós templomát később átépítették. A belső tér színvonalas, gótikus festményei az Ochcina-i szentély mesterének műhelyéből származó tanítványok keze nyomát viselik. A felújítás és kutatás szakaszában, 2005-2019 között megtalálták a Szent Anna képet, de a leghangsúlyosabb a Dicsőséges Krisztust ábrázoló freskó.

 A „Rimai körút” következő állomása Rimabánya (Rimavská Baňa), már 1268-ban városjogot kapott a kalocsai érsektől. A község fölött egyhajós, kora gótikus templom áll reneszánsz erődfallal. A templomot eredetileg kívül is, belül is festmények díszítették. A szentélyben Jézusnak a Getsemáné kertben történt elfogatása látható Jézus és Júdás alakjával, valamint Péter apostol, amint éppen levágja Malchus fülét. A templom legjobban megőrzött festménye a Szent László legendát ábrázolja. A történet a kép bal oldalán kezdődik, ahol Nagyvárad tornyai magasodnak. Mögöttük gyászoló tekintetű hölgyeket és egy – a várfalak alatt búslakodó – fiatal lány alakját láthatjuk. A kép közepét a magyar és a kun lovasság ábrázolása tölti ki. A templom belterében értékes, festett, kazettás mennyezet található.  A körút egyik legszebb temploma Karaszkóban (Kraskovo) áll. A XIV. század első feléből származó, ugyancsak kora gótikus templom egy régebbi objektum helyére épült. A XV. században emelték köré az erődített falat és a bekerítet területre 1657-ben harangtorony épült fából. A szentélyben az egész alakot körülvevő dicsfényben ábrázolt Áldó Krisztus képe dominál. Itt találjuk Ábrahám képét, aki kendőben tartja az üdvözültek lelkét. Láthatjuk Veronika kendőjét Krisztus arcképével, az apostolokat. az északi falon a tornyos monstrancia képe mellett valószínűleg Szent Tamás, a diadalíven pedig Szent Kozma és Damián kapott helyet. Az itáliai elődöket jól ismerhette a festő, erről árulkodik az Assisiben található, Szent Ferencnek szentelt román kápolnára emlékeztető templomocska képe.  Gömör megye egyik legmeghatározóbb, legimpozánsabb középkori templomépületét Hizsnyóban (Chyžné) találjuk. A településhez közeledve már messziről szembe tűnik a XIII. század második felében épült templom és mellette a temető. A templom falait és boltozatát teljes egészében szentképek fedték, a kutatók szerint 1370-80 körül készülhettek. A keleti oldalon az Angyali üdvözlet, Krisztus születése, a Három királyok képei láthatók, de itt van Szent Ilona, Szent Borbála és Szent Katalin is. A templom belső terében egy 1508-ban készült értékes, késő gótikus szárnyas oltár áll, központi szobra az Angyali üdvözletet ábrázolja. Az oltár Lőcsei Pál mester műhelyéből származik, az oltáron megjelennek a Vizitáció, Jézus születése, a Három királyok imádása jelenetek és Szent György alakja.  A Besztercebányai kerületben, Kövi (Kameňany) községben, a falu területén a XIII. században, egy korábbi román templom alapján épülhetett bencés kolostor. Mai formáját a XVII. századi átépítések során nyerte el. A fennmaradt – valószínűleg az 1300-as évek második felétől az 1400-as évek közepéig elkészült – falképek alapján monumentális épület lehetett. Mellette a harangtorony már az 1800-as évekből származik. Az egyik legkiemelkedőbb motívum Szent Anna ábrázolása. A közelében található szűz Mária alakja és a Három királyok imádása jelenet is. A faliképek közül a legszembetűnőbbek a magyar szent királyok, Szent László, Szent István és Szent Imre alakjai. A képek feltárása és restaurálása az 1800-as évek második felében kezdődött el. Csetnek (Štítnik) nem csak a dalbeli csikósról, de a XIII. századra tehető gótikus templomáról is híres. Az eredetileg kisméretű templomot száz évvel később építették át háromhajós bazilikává. Egy újabb építési fázis 1460-ban kezdődött, ennek során a falfelületeket teljesen beborították a freskók. A XVI. században a templom az evangélikusok kezébe került, ők viszont lemeszelték a középkori falképeket, a feltárásuk csak 1908-ban kezdődhetett el. A legrégebbi azonosított képek között megjelenik az Apokalipszis víziója a halál győzelmével. Itt látható a híres „Csetneki Madonna” ábrázolás, valamint a „Volto Santo” a „Szent Arc” ikonográfiai formula egyedülálló megjelenése a gömöri területen. A jelenet interpretációja a csodatevő kereszt legendájának, mely Krisztust nyitott szemekkel, fölövezett köntösben, vízszintesen kinyújtott karokkal, a kereszt előtt lebegve ábrázolja.