Tréfa, mulatság – tanulságokkal
Nincs abban semmi meglepő, hogy Shakespeare művei túlélnek évszázadokat és az sem számít ritkaságnak, ha egyik-másik megfiatalodva, új életre kel. Ez történik napjainkban is Budapesten, a József Attila Színházban, ahol december 9-én volt a bemutatója egy ilyen – eredeti formájában négyszázhuszonkét évvel ezelőtt – 1601-ben, Twelfth Night, or What You Will címen született darabnak.
Magyarra fordításával többen is megpróbálkoztak, első modern fordítását Radnóti Miklós kezdte meg, de korai haláláig csak az első két felvonást készíthette el. Nádasdy Ádám 2005-ben fordította újra a darabot a Vidám Színpad számára, „Vízkereszt, vagy bánom is én” címmel, a József Attila Színházban most ezzel találkozhat a közönség. 
Az elmúlt évtizedekben az országban sok színházban játszották, Vízkereszt vagy amit akartok címen vált ismertté. Shakespeare komédiái közül ez a legköltőibb és a legzeneibb; az érzelmek lírai kifejezése ebben a darabban magasabb szintre jut, mint korábban bármikor. Népszerűségét a fordulatos történet, a bohózati vidámság mellett valószínűleg az is növelte, hogy eredeti szövege nagyon jó minőségben maradt ránk. Keletkezésekor az emberek jól értették a címben rejlő utalást. 
A Twelfth Night, vagyis a tizenkettedik éjszaka az volt, amikor a karácsonyi-újévi ünnepek lezárásaként mulatságot tartottak. Ebben a komédiában is a bolondozás, a félreértések, és a szerelem áll a középpontban. A Vízkereszt tucatnyi kalamajkát, félreértést rejtő történet, de nem hiányzik belőle némi erkölcsi tanulság sem. A nézőket Illíriába repíti a darab, ahol divat az álruha, mely nőt férfivá, bolondot pappá, szolgát úrrá varázsol; ahol a szerelem is álruhában jár, hol gyász, hol barátság, hol szolgálat, hol megvetés képében, de mindig zenekísérettel. Bár ez utóbbival van némi gond. Rendhagyó, a közönséget a meséből a jelenbe visszarángató megoldás, hogy a zenészeket – a nézők által láthatóan – a színpad jobb felső negyedébe helyezték el. 
A díszlet sem takarja őket – ugyanis alig van. A tervező, Horesnyi Balázs igen takarékos megoldást választott. Egy lengőhinta és egy forgószínpad közepén álló épületrészben nyíló ajtó hivatott elhitetni velünk, hogy most éppen hol is játszódik a történet. Így viszont máris látszik, hogy az illúzió megteremtésének feladata teljes súlyával a szereplők vállán nyugszik. A nyugszik nem egészen ide illő kifejezés, mert a darab – komédiához illően – igencsak mozgalmas. A hőseinket szállító hajó a viharban elsüllyed, az összetévesztésig hasonló ikertestvérek, Viola (Kónya Merlin Renáta) és Sebastian (Fekete Gábor) elveszítik egymást. Apjuk ősellenségének, Orsino hercegnek (Lábodi Ádám) birtokán érnek partot – kölcsönösen halottnak hiszik a másikat.
Viola – hogy a bajokat elkerülje – fiúnak öltözve a herceg szolgálatába áll, de a néző számára hamar világossá válik, hogy beleszeret gazdájába. Az viszont a szépséges Olívia grófnő (Pikali Gerda) után epekedik – egyelőre reménytelenül, mert a grófnő a meghalt testvérét gyászolja, mély bánatba merülve, énekesei társaságában. Még az udvarában, közvetlen környezetében zajló eseményekről sem vesz tudomást, pedig a háznépe nagyon igyekszik felvidítani őt – no meg persze önmagukat. Megpróbálják minden lehetséges módon bolonddá tenni a másikat – ez olykor sikerül is. A négy cselszövő: Mária, Olívia társalkodónője (Szabó Gabi); a szinte mindig részeg Sir Böföghy Böffen Tóbiás, Olívia nagybátyja (Zöld Csaba); Fonnyady Nemes Keszeg András, Böffen barátja és patronáltja (Horváth Sebestyén Nándor) és Malvolio, Olívia háznagya (Fila Balázs) próbálják egymást kijátszani. 
A művészek láthatóan jól érzik magukat a szerepekben, a könnyed komédia őket is magával ragadja. A néző pedig megtudja, hogy a szerelemnek van illír formája, amivel együtt jár a féktelen életöröm és a melankólia. Ilyen világba csöppen bele a két olasz, akik rendet csinálnak ebben a parttalan vágyódásban. Együgyűség, ravaszkodás, cselvetés és a szerelem egyvelege zajlik a színpadon. Kónya Merlin Renáta, aki a darabban női és férfi szerepet is játszik elmondta: „A szerelem nem válogat, kortól, időtől és nemtől függetlenül működik mióta világ a világ. Izgalmas saját bőrünkön tapasztalni a szerelem kifürkészhetetlen erejét.” A Vízkereszt történetében felismerjük, hogy alapvető emberi tulajdonságaink bizony évszázadok óta változatlanok.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
9:04 de.
szóval az egyetlen gondom, hogy messze vagyok és nem tudok odamenni
1:22 du.
Persze a mainapig nincsen leszogezve hogy valoban ki irta az u.n. Shakespeare miveit.
Tagadhatalanul maga Shakespeare ur altal lehetelen lett volna, mert semmi kpezetsege, sem tudata az „udvar”-rol nem letezett, persze anyagi erdeke letezett a szinhazban.
A maig leg-elfogadotabb adat hogy a IX Earl of Oxford volt (talan?) a mu alkotoja. Aki „talan” maga Elso Erzsbet torvenytelen fia is erossnek tunik az adatokbol.
Mielott viatani ohajtanad azt, keresd mind a letezo kutatasai adatokat.
P.S.
Az u.n. „szuz kiralyno” egyben mint „europa kurvaja” neven is volt ismerve!!!
5:19 du.
Orvos a betegnek: „Jó hírem van! A prosztatája mégsem nagyobbodott meg. A teste többi része zsugorodik.”
Akkor tudod, hogy öreg vagy, amikor már átalszod a prosztatavizsgálatokat.
Az egész csak móka és kacagás, amíg el nem kezdenek bendzsózenét játszani a prosztatavizsgálatod közben.
Biztos jele annak, hogy nem jó a prosztata vizsgálata, ha az orvos mindkét kezét a vállán érzi.
A prosztatám vizsgálata után az orvos távozott. Aztán bejött a nővér. Ahogy becsukta az ajtót, elsuttogta azt a három szót, amit egyetlen férfi sem akar hallani: „Ki volt az?”
A prosztatavizsgálat során megkérdeztem az orvost: „Hova tegyem a nadrágomat?” „Oda az enyém mellé” – ez nem az a válasz volt, amire számítottam.
5:08 de.
BENDEGUZ
2023 december 11
1:22 du.
Szerinted egy büszke earl oda adta volna műveit egy „képzetlen” komédiásnak? 😀 Mellesleg Christopher Marlow és Ben Johnson neve is felmerült Shakespeare műveivel kapcsolatban, pedig nekik sem volt királyi pedigréjük! De szerintem a lényeg: ne Shakespearet boncolgasd, hanem a nevével fémjelzett elévülhetetlen remekműveket! 😀 Fenti intelmet el lehetse sütni még jó pár feketére festett seggű géniuszról is!
4:08 du.
Mindenki megnezheti, kiveve a Rodeot!
https://www.youtube.com/watch?v=E5DBFHUlKgI
12:34 de.
Orsós Elemér
2023 december 12
5:08 de.
mint írád a műveknek nincs szüxégük hivatlan prókátorra a szerző meg nem tud védekezni (az esetek nagy részében nem)
viszont az ilyen pudvásagyhelyűek, mint a grizi AKI EZZEL A SALLANGGAL NINCS EGYEDÜL, a szerző magánéletével és lúdtalpával meg mittomén mijével foglalkoznak mivel a műhöz seggbuták!!! sőt merem állítani egy betűt sem ismernek belőle!
viszont az easthetica nak egyik alaptétele:
a mű megszületése pillanatában önálló entitássá válik és a szerzőjének (ha akarod a teremtőjének) semmiféle köze sem marad hozzá (ha átdolgozza az már másik mű, még akkor is ha mint JS Bach BWV 244-ben egy korált 8 szor tett be 8 féle szöveggel és 8 különféle hangnemben, azok is új alkotások!
örültem hogy olvashattam ezt a bejegyzésedet, üdv.
12:59 du.
ELEMER:
De vajon nem erdekelne Teged hogy azon „remekmuveket” valojban kinek a muvei lennnek??????
Persze tobbek nevei utodtek a kerdesben,de a legerdekesebb hogy az elso 300 evig senkit nem erdekelt a muvek szerzojenek lete?
Velem hogy nem ohajtanad azt a kedves Karcsi bacsid eseteben?
1:08 du.
U.I.
Arthur Dudley egesz-eleten at buszken hirdette europaszerte hogy o az angol kirlayno torvenytelen fia volt.
Hiszen apja eros szerelmi kapcsolatokat tartott fenn az angol kiralynovel.
Persze nem az egyedulli ismeretes paplan-alatti kapcsolatok leteztek igen tobb europai neveztes ferfiakkal.
A „tabloidok” meg nem leteztek akkor, de a tortenelem emlekezetben tartotta mind azt!
11:28 du.
Succubus Lilith
2023 december 12
4:08 du.
pontosan! nem fogom megnézni
csak a címe téves! bagoly mondja verébnek hogy nagyfejű
ennyit erről és a fagyi szorgalmasan visszanyal
5:02 de.
Bendeguz
2023 december 13
12:59 du.
Ha a szerzők emberi gyarlóságait is figyelembe kellene vennünk, akkor még a szentek művei sem maradhatnának fenn a rostán, ezért szerintem jobb, ha ettől elvonatkoztatunk. A nekem csak híréből/hírhedtségéről ismert „Karcsi bácsimmal” pedig legalább neken ne példálózz, mert nem vagyok sznob én sem teszem, mivelhogy belőle abszolut analfabéta vagyok, ugyanis többszöri nekifutásra is csak a „Kiáltványáig” tudtam ráerőszakolódni és laikusan úgy vélem -lehet hogy rosszul- a többi remekműve is csak ennek az 50 oldalas tömör esszenciának a túl szószátyár kibontása, naiv egyszerieknek való szájbarágós elmagyarázkodása. (És hogy, még jobban meghökkentselek: az úgynevezett maxizmust sem fogadom el tudománynak! 😀 )
2:56 du.
ELEMER;
„Szentek muvei…”
Vajon valoban mire calzol, hiszne a „Jo konyv” is nyiltan es tisztan adta, sot maga Solomon kiraly is imajaban bevalva hogy buntelen leny nem letezik.
De azt meg a Tarsusi rabbi is tisztan jelzi, hogy valoban senki sem bun-nelkulli, „nem, senki „! mint irta.
„Karcsi bacsi” elkepzelet soraiban semmi sem allitva, sem velhetoen letezhetne „tudomanyos”.
Csupan egy elkepzelese volt az akkori letezo ,ill. kezdodo iparosodassal az akkori politikai-gazdasagi rendszer tamadasa es annak pusztitasara buzdito remenyeit irta.
De mint az „elvtarsak” fel-vilagszerti tettei biZonyitja, az totalisan lehetelen es mukodtethetelen volt barhol is probalava barmi eroszakkal is.
Persze semmi mas lehetoseg nem letezett anakk normalis es teremeszetes alkalmazasara csupan az eroszak altali.
S amint az eroszak meg szunt, ill. csak enyhult egy kicsit is, az rogton osszeomlott a sajat sullya alatt.
Talan azt lehetne „tudomanyos” alapon elemezni ???!!!
12:14 du.
BENDEGUZ
2023 december 15
2:56 du.
„Talan azt lehetne „tudomanyos” alapon elemezni ???!!!”
Tényleg! 😀
12:42 du.
Elemér
14.5:02
Jópofa vagy. Egyik percben bevallod, hogy egy témához analfabéta vagy.
Aztán a következő percben már büszkén jelented ki, hogy ugyanazt a témát TE – tudniillik az analfabéta[SIC] – nem tekinted tudománynak. Meccsoda bocs, de öntelt magabiztosság…
Ezek után képzelem, hogy az adott téma – mégiscsak olvasott – tudorai mennyire megijedtek e kijelentésedtől.. ))) 😀 (((
Minden esetre ajánlom – mivel az általad hivatkozott Kommunista Kiáltvány című munkát állítólag mégicsak méltóztattál elolvasni – akkor pedig próbálj meg a diszlexiádon is felülkerekedni – és legalább a műfaját helyesen meghatározni, mert az nem „kiáltvány”, hanem pamflet(lásd: ott, {ha van erőd hozzá})… Ti. egy mű címe még nem feltétlen fedi a műfaját, sőt…
És ha ez a helyzet, Marxnak sem ez az egy apró munkája fogja meghatározni – a több-ezer oldalas – a tudományosságát.
Aztán áruld már el, hogy a marxizmus miért is nem felel meg a tudományosság(lásd: ott) követelményeinek? Metodikájában hol találtad meg azt a pontot,v. tételt, amely szerinted nem felel meg a diszciplína szabályainak…?
Egyébként ha lehet, vesd le a szemedről a szubjektív hályogot, azt a hártyát, amelyről épp ez a pamflet mondja azt, hogy „kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete…” stb, kiemelve és sorolva a reakció ellenérdekelt(!!!) és tisztán gyűlölködő feleit…
Hisz itt veled én is sokszor beszélgettem a kapitalizmus, a tőke viselt dolgairól, melyeket TE sokszor néha egész tisztán vagy képes látni, felfedezve bennük az érdekek harcát…
Már csak egy összefüggés, a változások oka… Pl. ha megnézed a munkásosztály és a tőkésosztály viszonyát, szerinted e viszony mai állapota ugyanaz lenne, mint mondjuk 200 éve volt, vagy azóta történt benne egy-s más? S ha igen, akkor azok a változások maguktól pottyantak le az égből, vagy mégis valami belső ellentmondás eredménye a fejlődés? A kapitalista viszonyok, a kapitalizmus, mint rendszer ma talán ugyanaz, mint akkor volt? Miben áll ez a társadalmi fejlődés ?
10:12 de.
Orsos Elemer
Ne mosd kezeidet az érdekelt Bende és Gúz előtt se.
Bezony, amikor teszemazt a Wall street urairól teszünk említést, az alatt mindenki egyből a kapitalizmust érti, persze csak úgy általában, bekalkulálva, remélve a tőkésállam szükségszerű kiegyensúlyozó feladatát. Mint a mindenek (a Világ) gazdasági forrását sejti a hely jelképe alatt, de senki nem hiszi azt, hogy a termelés konkrétan ott folyna, hogy helyileg ott lát napvilágot a csodálatos repgépektől kezdve a flintákon át, a bakancsfűzőkig minden fogyasztási cikk, meg azt se, hogy ott helyben termelődnének a dollár kvatbilliárdok… Ill. csak csak fejben és elméletileg. Sokkal inkább ott cserélnek gazdát…
Ott lényegében csak az értelmi létrejötte zajlik tőkék és ha minden klappol, akkor profitok – nagy tételszámú – milliói számára is.
Ha úgy tetszik hát ott nyer értelmet és születik hamis megfogalmazásban, a spekulációnak csúfolt pénzkalkuláció is és a tervezés is,de a sorsszerűnek mondott „munkapiaci” „foglakoztatás”, illetve az érintettek előtt nagyon elhallgatott s épp ezért elvont formájában a munka kizsákmányolásának a jól rejtett gyakorlata…
Mindez kvázi magától és tőzsdei játékok közepette percről percre újra és önműködően születik, ha közben ugyanott nem jön közbe egy-egy nemvárt gazdasági fordulat. Ilyenkor aztán persze kitör a pánik és a bizalomhiány…
Naszóval a szabad kapitalizmus önjáró és önkényes gépezete, amit időnként akár gazdasági anarchiának is nevezhetnénk az épp ettől egyre nagyobb(!) mértékű állami beavatkozás nélkül, mely intervenciónak a szerepe az anticiklikus hatások kiszűrése és/ill. megakadályozása…
Ellenben az állam nem tud – és nem is akar – interveniálni a tőkekivitel világméretű működésébe, amely ott már nem nemzeti keretek közt zajlik, és válság esetén az azt működtető helyi, komprádor tőke-és állam viszi el a balhét…
Ettől függetlenül a kivitt nemzeti tőkének minden esetre egy a kötelezettsége, hogy a nyereséget (a profitot) vagy fektesse be újra ugyanott, ill. odakint, vagy pedig feltétlen hozza (utalja) haza és adózzon le…
Marxék ezt előre – szinte már részleteiben – látták, mert tudományos alapossággal kutatták.
12:44 du.
Orsós Eelmér
23.12.14.5:02
Marx korántsem tartozott restek táborába. Hivatása során tudományos alapossággal járt utána mindennek. Ahogy egy nagy gondolkodóhoz ez illik. Többekközt ezen az alapon tanulmányozta Arisztotelész (ie.384-322.) munkáit is, melyek igensok részletükben egyeztek az Ő megállapításaival.
Itt különösen ki kell emelnem Engels-t, is aki a Marxizmus – bocs, hogy ezt a szót le mertem írni – nélkülözhetetlen alkotó nagysága. Az ő természettudományos munkásságát, mely magas gazdasági felkészültségén túl rendkívül sok elemében egyezik Arisztotelész világnézetével és látásával is…
És nem Marx(M) állította először a rabszolgákról azt sem, hogy „beszélő eszközök”, hanem 2400 évvel ez előtt Arisztotelész(A). M a tőkés kizsákmányolást nem véletlen, hanem tudományos alapossággal csak annyiban különbözteti meg a rabszolgaságtól, hogy a tőkés rendszert bérrabszolgaság névvel illeti azt függetlenül attól, amikor úgymond, két „független” 😀 fél közös megegyezésének álcázott egyoldalú diktátum, a munkaszerződés papírlapjai mögé rejtik az elvégzett munka értékét jóval alulmúló munkabért.
A is, az uzsorát nemcsak elítélte, de a magánérdek sajátos megnyilvánulásaként értékelte. Mondanom sem kell, hogy M a finánctőkével és fináncoligarchiával többszáz oldalon keresztül foglakozott részleteiben ismertetve, s állításait ugyancsak számításokkal – számokkal – támasztotta alá.
A megértette a polgárok „eudemonia” – „jó élet” és „boldogság” – eszményét és védelmébe vette. M erre hivadkozik Grundrisse c.munkájában, amikor azt mondja, hogy „amint a kapitalizmus végetér átmegyünk az őstörténetből az emberiség valódi történetébe, ahol az emberek szabadok lesznek…
A, az egymással szemben álló társadalmi osztályok tényét is kifejtette. Az a kérdés, hogy szegények és gazdagok között konfliktus van már felmerült a Politika c. művében is… A gazdagok kormányát oligarchiának, amikor az aerisztokrácia korrupt és despotikusan uralkodik, míg a szegények kormányát demokráciának nevezzük. M az újszegénység; a munkásság teoretikusa…
Egyébként a tudományos módszer kérdése az, hogy egy befejezett mű tudományos e nemcsak attól függ, mennyire állja meg a helyét a gyakorlatban hanem, hogy érvekkel mennyire alátámasztott…
Pl. Einstein a kezdetek kezdetén egy hivatalnok volt. Nem is azért kapta Nobel-díját amiért nagy és híres lett, aztán több megállapítása, mint a gravitációs hullámok is, csak évtizedek múlva nyertek bizonyítást, sőt volt amit meg sem ért. És az is tudományos volt.
Newton is „csak megjósolta”, hogy a Haeli üstökös 76 év múlva …, órakor tér vissza a föld közelébe. Oszt’ már rég nem élt, amikor hajszál pontosan úgy is lett…
És a történelemtudomány, lassan már kétszáz éve másról se beszél – különöst’ az abban érdekelt jobboldali-konzervatív izgágák – hogy „kísértet járja be Európát”, méghozzá egy olyan kísértet rezgeti az ő saját fogaikat, amely állítólag nem is létezik. Hisz’ ők nap mint nap ezt bizonygatják. Ergo, az nem is lehet veszélyes, és lám mégis haragszanak rá… Vajh miért, ha állításuk – az állításotok – szerint az csak egy fikció…? S érdekes mód’ így van ez a büszkén megvallott, általad olvasatlan „úgynevezett” Marxizmussal is. Márpedig sajnos ez nem hit, vagy „szerintem”, hanem – felkészültség – kérdése, kedves Elemér. Oszt annyi.
Üdvözlettel: B.T.
9:33 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2023 december 17
10:12 de.
tökéletes helyzetelemzés, a valóság
én ezt ugyanezen a fórumon soxor azzal magyaráztam, a tőzsde léte az oka mindennek illetve a tőzsde pont ezért lett létrehozva!
hasonlóképpen a 22-es csapdája, mint az € puszta léte!
üdv.!
9:51 du.
BrunszvikTeri
2023 december 17
12:44 du.
ilyenkor derül ki, hogy az igentisztelt olvtársak egy pontosvesszőt sem olvastak sem Aristótelés sem Marx, sem A előtti és paralel tudományokból sem a közelmúlt műveiből sem (a vadromantika nyelvén és zenében is van MARX! Wagner Tetralógiája, és ott a végét is bemutatja, ami most éppen dübörögve és röhögve közeledik)
én meg egy friss espresso-val koccintok!
mint azt geyza a világesze szokta mondani: csak nem képzeled hogy én „ilyeneket” megnézek, elolvasok, meghallgatok?
és erre a tömény és abszolút butaságra épül az egész rendszer, sőt így is oktatják, most olvastam egy nagyon hosszú elemzést arról, hogy hogyan próbálják az akárkik a történelmet átalakítani saját buta képükre, de erről már írtam és hosszabban és soxor
NAGYON NAGY KÖSZÖNET NEKED EZÉRT AZ ELEMZÉSÉRT!
9:57 du.
BENDEGUZ
2023 december 15
2:56 du.
grizi be vagy gubózva, vagy befalazva? ablak és ajtó nélkül?
ami le van írva azokban az izékben amit te sem olvastál sohasem egy kettőspontot sem! AZ ORROD ELŐTT PONTOSAN EZ ZAJLIK, nem a mediákat hanem a valóságot kellene figyelned és nem rémálmaidat idetolni?
3:29 de.
Hogy egy ‘klasszikust’ idezzek: „A pufajkasok” most feladtak neked a lecket Elemer. 🙂
En mindig jokat kunczogok az elvtarsakon, ahogy a felorult, vagy felorultet jatszo Marx elvtarsat probaljak vedeni, pedig hat a kis zsidogyulolo (vagy azt jatszo) paprikajancsi semmi mast nem csinalt csak atmasolta masok munkajat, kitalalta, hogy a munkanak van egy bizonyos erteke (amire a mai napig nem jott ra senki, hogy mennyi is az) lazadasra buzditotta a munkasokat, hogy megossza a nepet es kaoszt teremtsen. Es sikerult meghulyitenie sok embert vele, akik persze szellemi szintjuk reven, es az alkoholizmus elorehaladott allapota miatt mar eleve konnyen kaphatok voltak elfogadni, a ‘tudomanyos’ magyarazatat a rablogyilkossagnak.
Mellesleg hallottal arrol, hogy az orosz-japan haboruban fogsagba esett orosz katonakat Japanban oktattak a marxizmus bator elmeleteire? Mit gondolsz kik, es miert? 🙂
No es abban Bendeguz testvernek igaza van, hogy ezek barhol kerulnek hatalomba azt az orszagot tonkreteszik. Nem is muszaj erovel hatalomba jutniuk. Lasd pl. Argentinat. Ha talalnak eleg sok balekot aki rajuk azavaz ok gyeprevagjak az orszagot. No es nem azert, mert naivak es tudatlanok. Hiszen nagy tudosok, ismerik a marxizmust. 🙂
Na es szerinted vajon kiknek az erdeke hogy minden orszagot tonkretegyenek?
4:19 de.
Voronyezs
2023 december 16
12:42 du.
BrunszvikTeri
2023 december 17
12:44 du.
Nos valóban költői túlzás volt a marxi anafabétizmusomról való hencegés, mert a nekem nehéz és hosszú műveket ellensúlyozandó rengeteg pro és kontra kritikát olvastam róla és ezek hatására is jutottam el, de leginkább küzdelmes fordulatokban gazdag lét-, családfenntartási, bér és munka tapasztalataim hatására -természetesen megtámadható és kigúnyolható- saját véleményemhez, melynek lényege, hogy a többtízezer oldalas marxi „tudományos” elméleti ténymegállapítás lehet, hogy kitűnően bevált jóslás, de a társadalmi igazságtalanságokat nem orvosolja, úgy ahogy a másik vátesz Orwell sem, viszont Neki nem is volt ez célja szatírának álcázott „Állatfarm” és „1984” című vádbeszédjeivel! És szerintem a „Kommunista kiáltvány” sem „pamflett” volt, hanem véresen komoly uszítás, aminek aztán meg is lett az eredménye!
2:47 du.
ELEMER , VORONYEZS, T.H.U, BT, na es mind az „elvtarsaknak;
Nem hogy „marxism” nem tudomanyos alapokon lett volna feltetelezve, hanem totalisan TUDOMANY ELLENES tenyeken ill. anti-scientific tenyeken alapozva. !
Mert az u.n. KIZSAKMANYOLAS-nak nevezett biologiai let-lehetoseg tagadhatalanul a Fold minden letezo let-nyujto lehetossgeinek az alkalmazasaval leheto!!!!!
KeZdve a leg-alacsonyabb lenyektol, mint a bacteriumoktol kezdve, s minden szerveslenyek let-lehetosgeinek az alap lehetosegei is.
A MICROBAK keptelenek letezni valami mas lenyeket alaklmazni let-lehetosegeik letezesere.
A novenyek, a foldben levo szerves lenyek pusztulasaiaval a gyokereik alatal felfogni mind a leheto tap-anyagokat azokbol, ,s a nepfenyet is „kizsakmanyolni” energia szuksegleteik letere.
Az allatok lete fuGg a legelheto novenyek, vagy mas allatok letuklehetosegeit biztositani mint elelmiszereik.
Az emberi leny, a barlangot „kizsakamnyolta” vedelmere a termeszet atkaitol valo meneklulesere, s a magok, bogyokat kizsakmanyolta letlehetoseget biztositani.
Majd az agrar-fejlodesere hasonloan „kizsakamanyolt” minden TERMESZETES lewhetoseget, napfenyt, esot, minden foldi lenyeket es lehetosgeket.
Tehat minden tudomanyos tenyeket figyelemenkivul hagyva sot tagadva Marx remalmi elkepzelesei!!!!!!
Azert volt otlete, elkepzelese tudomanyellenesen keptelen valova valni, azert doglott be vilagszerte minden eroltett probalkozasai is.
A tagadhatalan valosag „elvtarsak”, hogy jovedlem hianyaban csupan a kenyszeritett ember, a rabszolga es a jobbhagyok volatak valodi kenyszer-munkasok.
A szabad ember nem hajlando erolkodni, dolgozni, szorgalamaskodni ha tettei jovedlemenmelkulive kenyszeritve.
Azert meg a „kenyszerites” sem sikereskedett soha meg a kenyszer-munka-taborokba, sem a gulaghpokban sem, soha, sehol.
Na ha lenne ellenbizonyitekaitok , s nem csak „rodeo-fele” hazugsagok es tagadasaitok, akkor talan vitatahato lehetne Marx istenetek rem-alamai!!!!!!
Maskunolben mind csupan valotlansagok hazug elkepzelt allitasai marad, mint maradt vilagszerte kozel 200 eve!!!!!!
6:38 du.
BrunszvikTeri
2023 december 17
12:44 du.
Van értelme fasisztoidokkal vitázni ?
Csak magadnak okozol vele kárt, gyomorfájás alakjában.
Ezeken át kell lépni egy „hardbittel” amint mondani szokás.
Ezekbe még belerúgni sem érdemes, mert egyfelől
úgysem használ, másrészt meg jelentős
munkába kerül a sz@r levakarása
a bakkancsról.
12:10 de.
AKINEK INGE VEGYE MAGÁRA!
hatalmasat tévedtek, és ha megéritek meg is tudhattyátok, ha nem hát abban fakenews ban mentek oda ahová a ti teremtőtök (lehet hogy vannak selejt teremtmények is?) engedi! „oda” sem mehet ám be akárki.
aranyoskáim, könyvelésről, könyvvitelről hallottatok már? hja, hogy az is terra incógnita?
nem akarlak megzavarni abban a kalamajkában amit létrehoztatok magatoknak de jó lenne, ha nem ismételnétek mint az imamalom, a valóság meg köszöni szépen jól van
mindenkinek szívélyes üdvözletem, semmi harag ahogy azt a régi görögök az AGORÁN gyakorolták
1:29 de.
Orsós Elemér
2023 december 18
4:19 de.
saját tapasztalatból mondom, a kritikák olvasása minden esetben elvezetett az eredeti mű megismeréséhez! és akkor tovább kutatva megtaláltam a kritika kritikáját is, mert -ugye- tudóskáim jó pénzért bármit és azokból (a sornak -természetesen- nincs vége, kritika van bőven)
bármit le lehetett vezetni!
én először Opera bérletet vettem és csak utána olvastam el a Film Színház Muzsika kritikáját vagy nagyobb felhajtás esetén a Népszabiét! és ezután már megválogattam mit olvasok az előadásról meg a műről
egy kanadai toronto-i példa hatalmas bukás lett belőle de hatalmas pénzekért bemutatták a Tetralógiát! de a rendező bevallottan utálta Wágnert, és egyetlen énekes sem felelt meg a szólamának Wágner ben nem lehet kóricálni vagy ha igen akkor a legvéresebb jelenet alatt is harsány röhögés jön a közönségtől
ez kicsit hosszú de -remélem- zamatos
5:15 de.
Geyza
2023 december 18
6:38 du.
Kedves Geyza, már megint hülyeségeket mantrázol, mert még a -hozzám és Bendeguzhoz hasonló- szerinted „laposföld hívőket” is érdemes meghallgatni, helyre rakni, ha másért nem szórakozásból és egy Terikétől vagy hasonló okosabbtól való toleráns cáfolat sikerélményéért, amit Tőled szerintem még pénzért sem lehet elvárni, mint az már többször kiderült! 😀 És bár lehet, hogy az eltévejedéseinket sokan jogosan támadják, annak azért kifejezetten örülök, hogy ennek ellenére nem akarnak levakarni sza@rként a bakancsukról, mert lehet tisztelettudóan/diplomatikusan is egy „fasisztoidot” földbe döngölni vagy anyázni, ami a primitívtől csak pár IQ többletpont kérdése és gyomorfájás helyett inkább egy kis kéjes megelégedettséget okoz! 😀
4:29 du.
Orsós Elemér
2023 december 19
5:15 de.
Akinek nem inge…
2:31 du.
LILITH;
Lennek jo , vagy inkabb kepes ellenorizheto adatokat nyujtani allitasodon, hogy az 1905-os Orosz-Japan haboru orosz hadifoglyait a Japanok a Commun izmus/Marxizmus tanai kepeztek.
Altalanosagban kerdenem, mint elobbiekben allitottad, hogy 1978-tol elsz Canadaban, az 45 esztendo, s igen cvsodalatos az hogy azon evek folyaman semmi nem ragadt volna Read, vagy semmi nem befolyasolta volna, ill. valtoztatta volna nezeteidet a regi Marxista pufalykas kepzesedtol.
De hat akkor igen kerdeses is, hogy miert is elsz Canadabvan mind azon meglatasod ellenere?
Persze az a kerdes velheto MIND az elvtarsaidra vonatkozoan, hogy a feneben lenne barkinek is gyomra eletet elni ottan egy olyan tarsadalomban melyet szive-melyebol utal es gyulol???
A „laposfold” elvenek emlitesere, ami meg Colombus kutato-utazasai ideje-elott is csupan mint a satirikus cimzeskent volt hasznalva, hiszen nagyon tudataban voltak meg Japan letevel es esemnyeivel is.
Sot Colombus meggyozodott volt hogy valahol Japantol delre velo szigeten kotoot ki.
Europaiak igen tudataban voltak Isiah 41, kb. 2600 eve-elotti soraival, hogy a Fold gombolyu es fuggesztve a vilagurben, sot meg a Fold „tectonic-ero” letet es mukodeset is tisztan leirta az oreg Israelita.
Mit velnel, miert koltottek aranyakat Isabella es Ferdinand a keletfele leheto utat felfedezni?
6:32 de.
OrsósE.
18.4:19
A Kommunista Kiáltvány „pamflet” műfaját, ha jól emlékszem Engels Frigyes határozta meg – talán – annak egyik kiadása bevezető recenziójában. Ha kell utána olvasok…
A másik: Marx és Engels nem jósoltak, hanem megtörtént történések tömege alapján következtettek. Amikor tehát fenti hsz-edben „gúnyról és megtámadásról” elmélkedsz akkor ne feledd, hogy ez a jóslás-duma – hisz te tudod a legjobban – éppen e nagy gondolkodók lejáratását szolgáló cinizmusod eszköze…
Másrészt kérlek, ne feledd, hogy Marx a kapitalizmus politikai gazdaságtanával foglalkozott de nem a szocializmuséval s még úgysem az úgynevezett kommunizmuséval. Ergo a témához rövid élete alatt nem is jutott idő jósolgatásra… Ha pedig a „mi jöhet a kapitalizmus után” témakör került nála tollvégre, akkor annak csak a „meghaladásáról”, ill. a változások azon objektív és szubjektív feltételeiről értekezett amelyek majd egyszer ezeket szükségszerűen kiváltják…
Ha a tőkés termelési mód régi és mai helyzetét vesszük alapul, pl. a munkás-tőkés viszonyt, a szakszervezeteknek ma szükségszerűen óriási szerep jut ahhoz képest, hogy évszázadokkal ez előtt nem is léteztek… Mindez nem magától következett be, hanem a munkásosztály szerepének a fölértékelődése miatt…
Magyarországon 100-egynehány éve 1912-ben még csendőrattak ölte, verte és állította elő a bérkövetelő munkásembereket pl. egy váci-úti munkás-tüntetésen aképp, hogy hallottak ill. sebesültek százai hevertek Angyalföld flaszterén…
A mai belföldi viszonyra a munkásmozgalom és tulaj között kiegyensúlyozott és időegyeztetett tárgyalások (viták) a jellemzőek úgy, hogy a szakszervezeteket az állam is törvényes partnerként ismeri el…
Mi ez hát, ha nem egy objektív fejlődés jele és eredménye ?
A tőkekivitel területein – a kvázi gyarmatokon – ez a „kiegyensúlyozottság” csöppet sem jellemző sőt, sok helyen nemcsak a sztrájk tilos, de a szakszervezet is… Vagyis a modern gyarmatokat ma is a száz év előtti kizsákmányolás önkénye jellemzi, mely kiszolgáltatott munkaviszonyok alatt még Európa lakosságát is meghaladó – embermilliók senyvednek.
Üdvözlettel: B T
7:13 de.
Orsós E.
kiegész.
Rodeo és
Bendegúz
Tehát, Marx munkássága nem is terjedt ki a szocializmus gazdaságtanára(!) pláne nem a kommunizmuséra, mely elnevezéseket a Marx utáni utókor adott nekik.
Ugyanakkor a türelmetlenség utat tört magának, mint ahogy te és ti ma is követelnétek egy elképzelt utópia bekövetkezesét, amit sem Marx, sem Engels nem írt le.
Ahogy többekközt pl.1917. forradalmárai is ezt tették, amikor egy párton belüli kisebbség magukból többséget fabrikálva, „bolsevikoknak” nevezve magukat belekezdett egy időszerűtlen – tehát nem szükségszerű – forradalomba, mely kf. várt és nemvárt események hatására, ennek az idő előttiségnek megfelelően, nem is fejlődhetett igazán Marxista alapon tovább,hol a legfontosabb marxi tétel épp az volt, hogy szükség-és törvényszerűen a következő termelési mód a legfejletteb tőkés országban fog majd egyszer bekövetkezni.
Oroszország pedig akkor még egy borzalmas VH.után lerongyolódva, a legfejletlenebb, elsősorban félfeudális agrár és igengyenge ipari ország volt…
A romantikus türelmetlenség minden úgynevezett forradalomban felütötte a fejét. Tudniillik és érdekesmód előbb mindenűtt bekövetkezett a polgári forradalom, majd azt mind erőszakkal váltotta föl a szocialista.
Először 1917-ben Oroszországban Kerenszkíj, Német és Bajorországban a Weimari Köztársaság (itt nem volt szoc.forr.), majd az Őszirózsás magyar polgári forradalom után a Tanács KT.
7:42 de.
Geyza
18:6:38
Van egy igenbölcs közmondás. Így szól:
” IPAMNAK MONDOM, HOGY NAPAM IS ÉRTSE. ” 🙂
Tod, az a helyzet, hogy az itt „elhangzó” véleményeket – remélem – nemcsak én olvasom, ill. lehet, hogy fiatalabb, tapasztalatlan honfitásaink is, s nekem nem mindegy, hogy Ők itt melyikünk szavainak adnak hitelt. Sőt, fontos: a szalmaszál…
Hidd el, a „másik oldal” is ugyanezért kommentál…
Divatos kifejezéssel: KEMÉNY KULTÚRHARC FOLYIK.
Üdv. B T
9:28 de.
OrsósElemér
.12.16.12:02
Önerejűképek
cikk alatt
Kédésedre, hogy ti. miért pont Horthy(?),a válasz azokban a kommentekben adatik meg, ahol „kiderül”, hogy Horthy épp reakciós világnézete és k o r á bb i . b r i t . i s m e r e t s é g e i . révén az angol főtisztek részéről rendkívüli szimpátiát tudhatott magáénak. Ezt a felületes népszerűséget kicsit később az amerikaiak is átvették, egyetértve az ő kormányzói kinevezésével, nem zavarva őket sem Horthy ó-konzervatívizmusa amely „oly távol állt az akkori amerikai világlátástól, mint Makó Jeruzsálemtől”. Ez, a Horthy alkalmasságának a kérdése az ő (GB és US) szempontjukból tipikus példája amikor valaki „a más …val veri a csalánt …”.
Azért még annyit, hogy ezek a nyugati főtisztek is látták annak a veszélyét, hogy tekintettel hajóskapitányi mentalitására, Horthy az esetleges nehézségek hatására átcsaphat diktatúrába, vagyis könnyen diktátorrá válhat. Ami arra mutat rá, hogy bár ők is tudtak az országos fehérterrorról, mégis elhitték – mert el akarták hinni – neki, hogy az nem őtőle indul ki… Pedig a korabeli lapok nap-mint nap tudósítottak a rendkívül sok, szörnyűbbnél szörnyűbb vidéki atrocitásról, foglyok kifosztásáról, stb.
A Nemzetközi Felügyelő Bizottságtól megúszta egy-egy ejnye-bejnyével, miközben a tiszti fizetéssel foglakoztatott bicskás tisztikülönítményeseit, Prónayt, vagy a Héjjast is nemcsak kitüntette de fizetésemelésben is részesítette…
Megemlítendő még, hogy az időtájt kelt első Fővezéri Napiparancsa már magába foglalja antiszemita és munkásellenes beállítottságát sőt, több angol tiszt jelentésében is szerepel, hogy beszélgetések során minden bajért mániákusan okolja a zsidókat, különbséget téve „az angol zsidók és a magyar zsidók között” mi több, ezt a maszlagot részletesen ki is fejtve nekik…
9:59 de.
SuccubusLilit
23.dec.18.3:29
Én is jókat kuncogok, ha téged olvaslak.
Feltünt pl. hogy Bendegúz79-et „testvérnek” szólítod, ami annyit tesz, hogy ti tudjátok, és rejtegetitek is egymás nyilas múltját… 44-ben ez volt a megszólítás…
Meg fog tehát neked felelni, ha titeket pl., mint testvéreket emlegetlek az itteni karcolataimban?
De csak azt akartam mondani, hogy amikor Marxról locsogsz, fecsegsz, soha egy konkrétumot, soha egyetlen tételét nem említed, mert olyasmit szidalmazol, amiről egy halvány f…od nincs, viszont bután, de cinikusan játszod a tájékozottat. Legalább egy cáfolatot adnál: mondjuk az alap és felépítmény kérdéséről, vagy az ellentétek egysége és harcá-ról, vagy az anyag mozgásán belüli a minőségi ugrás kérdéséről, stb,stb,stb. – Kubus Testvér!
Javulást felfogásodban:
DonGolo
1:58 du.
BENDEGUZ 2023 december 20 2:31 du.
“Lennek jo , vagy inkabb kepes ellenorizheto adatokat nyujtani allitasodon, hogy az 1905-os Orosz-Japan haboru orosz hadifoglyait a Japanok a Commun izmus/Marxizmus tanai kepeztek.”
Ott a google, duckduckgo, https://you.com/, valahol majd csak megtalalod. De ha annyire odavagy a cuculizmus ellen, amennyire en, akkor miert hitetlenkedsz?
“Altalanosagban kerdenem, mint elobbiekben allitottad, hogy 1978-tol elsz Canadaban, az 45 esztendo, s igen cvsodalatos az hogy azon evek folyaman semmi nem ragadt volna Read, vagy semmi nem befolyasolta volna, ill. valtoztatta volna nezeteidet a regi Marxista pufalykas kepzesedtol.”
Bendeguz testver, nehez megallni szemelyeskedes nelkul ezt… hat csak kepzeld ide a leheto legrosszabb jelzoket!
En 1985-ben, a szuletesnapomon jottem Kanadaba, es azert hagytam ott szulohazamat egy evvel korabban, mert ketoldalu heveny undorom volt a cuculizmustol es az elvtarsaktol. De te meg azt se vetted itt eszre, hogy neha irok a marxizmus hulyesegeirol is itt.
“Persze az a kerdes velheto MIND az elvtarsaidra vonatkozoan, hogy a feneben lenne barkinek is gyomra eletet elni ottan egy olyan tarsadalomban melyet szive-melyebol utal es gyulol???”
Mondjuk ugy, hogy valami nagyon megartott neked. Az igaz, hogy a jelenlegi ‘trend’ nem nagyon tetszik itt Kanadaban, es pontosan azert nem tetszik mert manapsag epp a cuculizmus, fasizmus es nacizmus valamifele diabolikus kevereket eljuk meg. Mar irtam neked: Kuldj nehany millio dollart es egy heten belul mar itt sem vagyok!
“Europaiak igen tudataban voltak Isiah 41, kb. 2600 eve-elotti soraival, hogy a Fold gombolyu es fuggesztve a vilagurben, sot meg a Fold „tectonic-ero” letet es mukodeset is tisztan leirta az oreg Israelita.”
Kereket irt a Biblia, nem gombolyut, de fel lehet ugy is fogni. Viszont tektonikus erokre nem emlexem. 😊
“Mit velnel, miert koltottek aranyakat Isabella es Ferdinand a keletfele leheto utat felfedezni?”
Mert Portugalia ‘birtokan’ kellett athajozniuk az egyezmeny szerint es nem akartak a Portugalianak fizetni ezert.
2:00 du.
DonGolo 2023 december 21 9:59 de.
““Feltünt pl. hogy Bendegúz79-et „testvérnek” szólítod, ami annyit tesz, hogy ti tudjátok, és rejtegetitek is egymás nyilas múltját… 44-ben ez volt a megszólítás…”’
Na, most lebuktam! Nem volna szabad ilyen durvan lebuktatni azt, aki 1957-ben szuletett, es az 1945 elott letezo nyilas part oszlopos tagja volt. Szegyelld magad! 😊
“Meg fog tehát neked felelni, ha titeket pl., mint testvéreket emlegetlek az itteni karcolataimban?”
Hogyne. Az egy vallasba tartozok is testvernek hivjak egymast, es a vallasok tobbsege minden embert testvernek tart, mert ugye allitolag Adamtol es Evatol szarmazik az egesz emberiseg. Sot! Antropologusok szerint is az egesz emberisegnek egy osanyja van, akit meg el is kereszteltek Evanak. Tehat te is a testverem vagy.
“… amikor Marxról locsogsz, fecsegsz, soha egy konkrétumot, soha egyetlen tételét nem említed…”
Feluletesen olvasol. Mar tobbszor is emlitettem nehany dolgot, amire te sem tudtal valaszolni, es a tobbi elvtarsad sem.