Magyar ellenzéki kompromisszumot kell kötni a kormányváltás érdekében!
Olvasom, hogy az „ellenzéki gyÅ‘zelem elÅ‘segÃtése érdekében” Mellár Tamás független parlamenti képviselÅ‘ is visszalép a képviselÅ‘ jelöltségtÅ‘l, nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. Szerintem rosszul teszi! Nagyon rosszul!
Mellár eddig kétszer nyert független jelöltként a saját körzetében, nem állt mögötte párt, csak civilek. Hogy ez hatalmas teljesÃtmény, azt nem lehet kétségbe vonni. Azt hiszem rajta kÃvül erre senki nem volt képes az elmúlt évtizedben. És most visszalép egy még nem létezÅ‘, mindenki számára ismeretlen, végülis Magyar Péter által kiválasztott szereplÅ‘ javára.
A Tisza Párt elnöke már egy évvel ezelőtt kijelentette, hogy csak az lehet pártja jelöltje az országgyűlési választásokon, aki semmiféle országos politikai tapasztalattal és gyakorlattal nem rendelkezik, egyetlen pártnak sem volt tagja (kivéve a Fideszt) és nem töltött be az elmúlt 20 évben fontos állami tisztséget. Ez rendben van, ez idáig a Tisza döntése és problémája.
De azt nem gondolhatja komolyan az ellenzéki szavazó, hogy nekünk az a jó, ha a 2026 után megalakuló Parlamentben akár a leendÅ‘ kormánypárti, akár az ellenzéki frakcióban csupa „nyeretlen kétéves”, semmiféle politikai tapasztalattal nem rendelkezÅ‘, a törvényalkotásban és a parlamenti munkában teljesen járatlan képviselÅ‘ fog ülni. Mert akármit gondolunk is a politikusokról és a képviselÅ‘i munkáról, azért józan ésszel nem gondolhatjuk, hogy ahhoz semmiféle tudásra, tapasztalatra nincs szükség. Hogy önmagában elég az, hogy a Tisza párt vezetÅ‘ségének, jelesül Magyar Péternek megfelel valaki. Nem gondolhatjuk, hogy a mai ellenzéknek, 2026-ban talán kormánypártnak azaz érdeke, hogy az elnyert összes egyéni képviselÅ‘ helyén olyanok üljenek, akiknek ma még fogalmuk sincsen arról, hogy mit jelent politizálni, minden nap felelÅ‘s politikai döntéseket hozni, helytállni a politikai vitákban. Ha valóban Ãgy állna össze az új ellenzéki(?), kormánypárti(?) frakció, akkor ez beláthatatlan és végzetes elÅ‘nyt jelentene a Fidesz számára, hiszen nekik az egyetlen erÅ‘sségük a politikai ellenfél kijátszása, átverése, megvezetése, becsapása, márpedig a tapasztalatlan, a politikában járatlan ellenféllel ezt a legkönnyebb. megtenni.
Egyszerűen nem engedheti meg magának a mai ellenzék azt a luxust, hogy mind a mai napig teljesen ismeretlen szempontok alapján kiválasztott képviselÅ‘k javára lemondjon azok munkájáról, akik az elmúlt ciklusokban bizonyÃtották alkalmasságukat és tapasztalatot szereztek a parlamenti munkában.
Nem az a megoldás, hogy ezek a képviselÅ‘k visszalépnek, hanem az, hogy a Tisza párt vezetÅ‘je belássa, hogy ha a valóban kormány- és rendszerváltást akar, akkor muszáj kompromisszumot kötnie az arra érdemes és alkalmas képviselÅ‘kkel és nem indÃtania ismeretlen jelölteket rájuk. Ha nem képes kompromisszumot kötni, akkor nem akar igazán változást.
Bizonyára sokan emlékeznek arra a hátborzongató jelentre, amikor a 2010-es választások elÅ‘tt Lázár János kopogtatott Orbán Viktor kolbászfüstölÅ‘jének ajtaján, hogy meghallgatásra jelentkezzen a törzsfÅ‘nöknél. A fideszes képviselÅ‘jelöltek egyenként járultak a fÅ‘nök elé, aki egy négyszemközti beszélgetésen vizsgáztatta Å‘ket és döntött arról, hogy lehetnek-e a párt képviselÅ‘i. Hát olyan is lett az a frakció, Csupa szolgalelkű, megvásárolt gombnyomogató, akik bármilyen aljas törvényt megszavaztak, mert ettÅ‘l függött az egzisztenciájuk. Az elmúlt 15 évbÅ‘l nem tudunk feljegyezni egyetlen alkalmat sem, amikor egy fideszes képviselÅ‘ két lábra állt és felegyenesedett. Egyszerűen nem akarhatjuk, hogy a mai ellenzék jövÅ‘beli képviselÅ‘i is Ãgy választódjanak ki!
Vásárhelyi Mária
Trackbacks