Önmagába zárva
Ült a székben. Nem csinált semmit, csak ült. Órákig tudott így ülni.
Vagy csak nézte a falat, a tapéta mintáit, a hajszálér repedéseket rajta. Egész jól el volt vele: tengereket látott, erdőket, hegyeket, de még elefánt is vonult előtte. Nem tudta ugyan, hogy az elefánt, nem tudta, milyen a tenger, de annak látta.
Vagy kiment az erkélyre. Nem volt ott semmi, csak az ég, meg a felhők. Az neki pont elég volt. Egyszer egy kekszmaradékot odatett a párkányra, aztán elfelejtkezett róla. A galambok odaszálltak, hallgatta a csőrük kopogását a bádogon, tetszett neki. Aztán elfelejtkezett az egészről. Aztán megint ott felejtett egy kekszdarabot, a galambok megint jöttek, kopogták a bádogot. Aztán nem volt keksz, de a galambok ott követelőztek, a bádogon zajolva. Erről valamiért eszébe jutott a keksz. Nem volt éhes, de kivett egyet a dobozból. Maga se tudta miért. Kiment az erkélyre, a párkányra tette a kekszet, és várt. A galambok jöttek, doboltak a bádogon, és ez megint tetszett neki.
Anya, ha el kellett mennie valahová, bekapcsolta neki a tv-t. Nem igazán érdekelte, mindegy is volt, mi vibrált a képernyőn, ő a saját belső moziját nézte. Ha megéhezett, kiment a konyhába, és csapkodni kezdte a sütő ajtaját. Nem volt abban semmi düh, csak egyszer látta, hogy anya kivett onnan valamit, az ajtó meg felcsapódott. Amit anya onnan kivett, az finom, meleg és édes volt.
De anya nem volt mindig otthon, amikor éhes volt, és amikor otthon volt, se nagyon szerette ezt a csapkodást. Néha kiabált vele, néha csak megpróbálta lefogni, elterelni, amit nem szeretett. Olyanokat mondott, hogy: az idegeimre mész, meg: mit vétettem, hogy egy ilyen gyerekkel vert meg a sors, és: isten bizony, egyszer a Dunának megyek, mert nem bírom ezt sokáig!
Nem nagyon értette, miről beszél anya. Verni soha nem verte meg, azt pedig, hogy sors, nem tudta, mit jelent. Azt érezte, hogy valami nincs rendben vele, de nem tudta, mi lehet az. A Dunáról fogalma sem volt, mi az, ő csak a dunyhát ismerte, azt is csak úgy, hogy este, lefekvéskor, még minden olyan pihe-puhán ölelte körül, aztán reggelre meg ott csomósodott az egész a lábánál.
Anya már régen elment. A tv-ben csak szikrák táncoltak sisteregve a képernyőn. Odakint sötét volt, és ő éhséget érzett a gyomrában. Kiment a konyhába, csapkodta egy kicsit a sütő ajtaját, de anya nem került elő. Visszament a székéhez, leült, nézte a szikrákat a tv-ben.
Az ajtó felől kulcszörgés hallatszott. Fejét se emelte fel, arra se nézett, a saját moziját nézte, ott, a fejében, belül. Hárman léptek be, felnőttek, anya nem volt köztük. Egyikük megpróbálta megsimogatni, elhúzódott. Nem szerette, ha hozzáértek. Anya érintését se szerette, igaz, nem is volt sokszor benne része. Az elején még meg-megölelte, fejét simogatta, de ő mindig elhúzódott tőle. Aztán anya már nem is próbálkozott. Ő meg nem bánta. Nem hiányzott neki, egyáltalán nem.
A felnőttek körülállták, olyanokat mondtak, hogy: szegény kicsikém, mi lesz most veled, meg: állami gondozás, és: az az autó már nem tudott megállni, de ő nem igazán értette, miről beszélnek.
Ült a székében. Nem csinált semmit, csak ült. Órákig tudott így ülni…
Ille István
6:00 du.
Ez megint egy jó cikk,de sajnos van egy illetve két problémám:
Mivel Ille írta így nem szabad megkérdezni,hogy valós
tapasztalaton alapul e,vagy a fantázia szüleménye?mert
mindkettő feltételezése sértő lehetne…..
Dicsérni nem szabad,mert én hiába „pedáloznék”mint mások
(bár őszinte véleménnyel)szidni meg azért,mert hogy jövök én
hozzá? az én szintemmel?ugyan kérem!
Na most aztán abszolút tanácstalan és tiszta ideg vagyok!
De remélem elmúlik!
1:53 de.
Marcsi
2013 október 3
6:00 du.
Van Illének saját oldala is. Látogasson el oda, sok hasonló dolgot olvashat ott is. Az ellenszék rovat elsősorban politika itt elvétve találkozik Ille irodalmi munkáival. Ez más műfaj.
1:56 de.
Marcsi
2013 október 3
6:00 du.
nem hazudtolta meg önmagát: rendesen belevett mindent a rögeszméiből egyetlen kommentbe. a maga szintén, ugyebár.
amúgy nem cikk, hanem novella, és a fantázia szüleménye.
de biztos vagyok abban, ahogy ismer rendes zsidókat, boldog cigányokat, úgy ismer down kóros és autista embereket is.
4:07 de.
Kedves Marcsi!
Ne legyél sem tanácstalan és „tiszta ideg” sem, ha dícsérni kell Istvánt!
Ez ismét egy szépen megfogalmazott FELKIÁLTÓJEL!
Az elesettek közöttünk vannak. S, ha már a sorainkban, akkor kötelességünk rájuk figyelni.
Nemcsak szemmel, de szívvel is.
*
Istvánnak pedig: GRATULA!
Sok!
Értő módon játszik szívünk „citeráján”. De úgy, hogy a könnyeinket is előcsalogatja.
8:59 de.
Ille István
2013 október 4
1:56 de.
akartam írni: „maga szintjén”, persze, de neki mind1.
amúgy a „szintén” is helyén van boda esetében.
szintén zenész 🙂
9:46 de.
Bárki nem ismerné ezeket a teszteket, fontosnak tartom, hogy közzé is tegyem.
Itthon az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban végeznek ilyen szűréseket. Némelyik kórházban is. De arról még „lövésem sincs”, hogy hol.
Lelkem megnyugtatásául levésem. Ha valakinek ismerőse, barátja, rokona idősebb korában vállal(na) babát. Itthon, ez a szűrési lehetőség van és itt.
Mi a kombinált szűrés?
A kombinált tesztet a terhesség 11-14. hetében végzik, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
A terhesség 11-14. hetében már szűrhető a Down-kór. A genetikai ultrahangvizsgálat során az embrió agy- és arckoponyája, orra, füle és szája jól látszik már. Ezek apró elváltozásai, a megvastagodott tarkótáji folyadékréteg, az orrcsont hiánya, a nagy húgyhólyag vagy a szívbillentyűk záródási elégtelensége, a Down-kór gyanújelei lehetnek. Az anyai vérből pedig 95-97%-os pontossággal képesek kiszűrni a Down-kórt.
Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban ezért az első genetikai ultrahang során a kromoszóma-rendellenességet is szűrik. A vizsgálat során a speciális genetikai ultrahangvizsgával (FMF) rendelkező szakorvos meghatározza a magzat ülőmagasságát, koponyaátmérőjét, haskörfogatát, combcsontjának hosszát, szívfrekvenciáját és tarkótáji vizenyőrétegét. A vérvizsgálatot a Géndiagnosztika Centrum minősített laboratóriuma végzi, amely során anyai vérben a terhesség alatt termelt két vérfehérje koncentrációját határozzák meg. A kombinált teszt 1-1,5 órán belül eredményt ad.
*
Az autista gyermekekről
azt is hallottam, elképzelhető, hogy csak kósza megtévesztés: az itthoni oltásoktól kap(hat)ja meg a beoltott csecsemő.
Erre vonatkozó valódi irodalmat viszont nem találtam. Az tény, hogy mindkét gyerekemre figyeltem, hogy minden oltást megkapjanak. No igen, a bárányhimlő az, amit nem, mert mindketten „élesben” belebetegedtek. S, ebben az esetben az oltás felesleges.
De Istennek, Sorsnak hála, egyik gyermekem sem kapott semmiféle szörnyűséget. Mindketten egészségesek.
Ilyenkor torpanok meg, nem egy pillanatra!
Micsoda ajándékot kaptam. Egészségesek a gyerekeim. Ezenkívül látok, hallok, el tudom végezni a napi és egyéb feladataimat.
Sőt az eszemmel akár „rendet” is vághatnék a búzában, mert éles. Igaz, rendszeresen „köszörülöm”: olvasással, írással.
A memóriám? Félelmetes. Ha valamit meg akarok jegyezni, leírom. Biztos, hogy nem feledem.
Éppen emiatt érzem azt, hogy mennyi mindent még kellene olvasnom, tudnom. Ahogy az éveim múlnak, úgy érzem, nagyon sok a pótolni valóm.
Miben?
Irodalomban, történelemben, pszichológiában, filozófiában.
Mamócaként egyéb dolgaim is vannak: jófajta sütemény, madártej stb. elkészítése. De a vadast zsömlegombóccal most a hétvégére beterveztem, el is követem.
A nap viszont még most is CSAK 24 órából áll.
Én pedig fáradok, be kell vallanom.
Tisztességesen.
10:59 de.
Georgina Bojana
2013 október 4
4:07 de.
köszönöm! az a kár, hogy a narancshályog sokakat meggátol egy „másik én” meglátásán…
de még van egy-két felkiáltójelem.
természetesen, csak a fantáziám terméke.
vagy nem…
2:55 du.
Köszönet, ez is szivszakasztoan szép.
3:13 du.
Bizony, ez nagyon jó. Szívszorítóan jó.
3:55 du.
Nos nem tévedtem Illét illetően……..
előre tudtam,hogy nem vagyok azon…a szinten,bár nagyon igyekeztem….de,hogy őszinte legyek nem is bánom!……
Ő a „tökély” akit dicsérni sem lehet(ha ritkán rászolgál..)
se szidni sem.Na nem baj ismét levontam a konzekvenciát……
és túl fogom élni a „tárgyilagos és magas szintű”kritikát!
Aztán lehet,hogy a novellái érdekesek,élvezetesek és nem
hazugságokon,gyűlölködésen alapulnak, mint az ezen a fórumon
írtak….de nagy kár,hogy nem is tapasztalaton…….
szerencsére van más tartalmas olvasnivalóm és ami nem megy
azt bizony nem kell erőltetni,minek?
Megint igazam volt,de továbblépek és túlélem!
4:21 du.
Ille!
Bizony ismerek rendes zsidókat,cigányokat,down kóros és autista embereket is,”üttörő”becsület szavamra a környezetemben,persze (személyesen!)nem úgy mint maga. aki a kocsijából… írja a „politikát” és a szívet melengető novelláit (persze semmilyen
személyes tapasztalat alapján-ami elérhető lenne,ha akarná-
hanem a jó és tehetséges ember címért! )
Hát ott tartok,hogy kezdem besorolni magát…..valós
tapasztalatom és meggyőződésem alapján.
A megérzésem bejött,így legyen ötösöm a lottón!
Na minden jót és „további ” sok sikert!
4:54 du.
Ille!
Egyébként nagy kár,hogy nem a novelláit olvastam előbb-a
politikai „igazságok” előtt,-mert akkor én is hittem volna
magában…,de így nem megy, mert sikerült teljesen
megismernem,sajnos…..jobban mint,akiket nagyon megtévesztett!
Nem kell válaszolnia,sem magának sem másnak pontosan értem..
…..és túlélem….ahogy sokan mások is!Ez van!
4:57 du.
István! Hozod a formád! Jó volt olvasni.
5:12 du.
Marcsika!
Még mindig itt tartasz?
Istvánnal kapcsolatosan ismét előbújt a szokásos megállapításod. Miszerint sajnálod, hogy írásai „de nagy kár,hogy nem is tapasztalaton” alapulnak.
Istenem, még mindig itt tartasz?
Ismétlem, mi lenne, ha minden író csak és kizárólagosan a saját tapasztalatait írta volna meg. El nem hiszed, milyen szegényes volna a szépirodalom palettája!
Az író attól különbözik az átlagtól, mert „antennákkal” rendelkezik. Messziről veszi az adót(embertársa) és annak minden búját-baját-örömeit.
No amikor összegyűlik a zsákjában, akkor elindul a fantázia és a realitás. Súlyzóznak, vagy inkább meccset játszanak az író kobakjában. A gondolatok mindenképpen jönnek-mennek az író fejében, nem számít, hogy éjszaka vagy nappal van. Az órát, napszakot a gondolatok nem ismerik. Néha már úgy, de úgy csiklandozzák az írót, belülről, hogy képtelen megmaradni. Ilyenkor vágyat érez, hogy írásba öntse gondolatait.
Kiírja magából, legyen az mások tanusága, öröme, netán szórakozása. Legyen elgondolkoztató, netán visszafogott, sejtelmes, vagy megríkató. Olyan esemény legyen, amire a többiek, az olvasók felfigyelnek. Nemcsak elolvassák, azután elfelejtik. Ez az, amit soha nem szeretne egyetlen író sem. Feledésbe merülni.
Egyetlen írónak sem a neve a fontos, nem az, hogy olvasói azt jegyezzék meg, kitörölhetetlenül. De a műve, legyen az csak egy novella, egy tárca, egy riport.
Az abban megfogalmazottak, az író saját véleményét viszont igen, az maradjon meg az olvasói fejekben.
Nem, az író abban reménykedik, hogy történetein elgondolkoznak, sőt az olvasói fejekben azok tovább is élnek. A leírt mondatok tovább gyűrűznek, sőt véleményt csiholnak mindazokból, akik bármi okon találkoznak a szereplőkkel, eseményekkel, cselekménnyel. Abban a témában, amit az író vésett „be” az újságba, monitorba, könyvébe.
Ennyi és nem több.
Kérlek, hagyj már fel ezzel a megéléses ábrándoddal. Én is célozva érzem magamat. Bizony vannak történeteim, amelyek valóban megtörténtek velem, de vannak olyanok is, amelyeket mások sorsán át éltem meg, láttam, hallottam. Leülepedett bennem, aztán egyszerre utat tört és meg akarta magát mutatni.
Mármint az írás.
Ilyenkor szaladnak az ujjaim, nincs mit tennem. Meg kell írnom, mert úgy érzem, ha nem tenném, megfulladnék.
Vannak írásaim, melyeket már több éve „elkövettem”. Nem titok, akár többször is átírtam, szerkesztettem. Csiszoltam. Van ami még most is „érik”, mert sokadik olvasatom után is, még mindig zöld. (( 🙁 ))
De amelyik elolvasásra, szépre, fogyaszthatóra érik meg, azt leszakítom és örömmel, szeretettel adom át. Tovább gondolásra, vagy csak azért, hogy gondolataimat olvasva dőlj hátra, nevess, vagy sírj, vagy Te is gondold tovább az abban leírtakat.
A lényeg, valamit el szeretnék érni.
Igen, azt, hogy Belőled és másokból is elővarázsoljam a véleményt.
Igen, az olvasói vélemény, mindannyiunknak nagyon fontos.
Ennyit, az írói lelkekről.
(( 🙂 ))
10:04 du.
Marcsi
2013 október 4
4:21 du.
na, ez megnyugtató. mármint az, hogy besorolt. mindjárt jobban érzem magam: boda a helyemre tett 😀
ami az autóból írt politikát illeti, amíg az időjárás engedi, motorral közlekedem. azon még az ablakot sem kell leengedni a közvetlen észleléshez 🙂
„persze semmilyen személyes tapasztalat alapján-ami elérhető lenne,ha akarná”
és még tagadja, hogy ille-fóbiája van 😛
12:26 de.
Marcsi
2013 október 4
4:21 du.
Én nem ismerek sem rendes, sem rendetlen zsidókat. Ez ugyanis nem látszik kívülről.
Sőt, ha a tusolóban valamelyik kollégámon lennének ráutaló jelek, nem kérdezem meg, hogy akkor te most zsidó vagy, vagy fitymaszűkület miatt vágták körbe a pöcsödet.
Lássa be, megint butaságokat beszél a nagy bizonygatás közepette.
8:48 de.
„…de így nem megy, mert sikerült teljesen
megismernem,sajnos…”
hát, boda, maradjunk annyiban, hogy ez az állítása barokkos túlzás 😀
2:14 du.
Georgina Bojana!
Te tényleg itt tartasz és ezt most komolyan én kérdezem joggal!?
Nem, veszed észre a cinikus, lekezelő,nagyképű stílusát nem először!!!?????
(A semmi különös cikkre gondoltam,ami nekem is és többeknek
tetszett a másik oldalról is)
Azt hittem nem homályosított el Ille annyira….hogy netán
tudsz tárgyilagos lenni és nem helyesled a kötekedését,meg
vagy annyira intelligens és érzékeny(ami az írásaidból egyébként érződik),hogy észreveszed a visszataszító lekezelő modorát!De nem …ez mindent megmagyaráz,de
hogy őszinte legyek nem lettek komplexusaim itt senkivel szemben,meg ugye ezt a „novellát”már azért nem dicsérték annyian az „ellenséges”…oldalról,ami nem véletlen!
Aztán azt hiszem nem az én értelmi képességeimmel,jellememmel,tárgyilagosságommal van a baj
hanem bizony odaát…..
Például Don Ovuz idétlen kijelentésével kapcsolatban
megjegyzem,hogy nem kinézetre….(habár sok esetben igenis vannak jellegzetes jelei,ha valaki zsidó,ezt mindenki tudja,ami nem baj,csak tény)hanem „belső”…. nézetre ismerek tényleg rendes zsidókat(vagy látszik,vagy
nem)ugyanis az ember általában a közeli ismerőseiről,illetőleg barátnőjéről csak tudja milyen vallású(különösen ha régi több éves kapcsolat)ami ugye
természetes,így bátran írtam,hogy ismerek rendes zsidókat
cigányokat,mi ebben a rossz?Nem hátrányos,hanem pontosan
pozitív jelzés volt,annak igazolására,hogy nem csak az
itteni….társaság létezik(akiket állandóan üldöznek…),akikről azért mindez csak elvétve mondható.
Na meg,ha ennyire kell magyarázni valamit,akkor ott bizony az ésszel is van egy kis probléma,ha valaki nem érti….!
No ennyi,különben teljesen jól vagyok és aki” képes” rá
az eddig is megértett…magyarázkodni meg ezen az oldalon
kissé nevetséges és felesleges(no meg kinek,minek és miért?),azért akad itt is több rendes,normális ember
szerencsére!
A témáról ennyit,többet nem ér!
4:21 du.
Georgina Bojana
2013 október 4
5:12 du.
nnna. így jártál 🙂 ille közé keveredtél 😀
„…magyarázkodni meg ezen az oldalon
kissé nevetséges és felesleges(no meg kinek,minek és miért?),azért akad itt is több rendes,normális ember
szerencsére!”
érted, ugyi? te, kedves szerzőtársam, már definitive nem tartozol közéjük. elvégre boda csak tudja 😀
5:34 de.
Mindent értek. Sőt fel is fogtam. A villanykörte a fejem felett önmagától világít!
Ez is haszon a mai világban.
Továbbra is vallom, megtisztelő cím Ille István szerzőtársává avanzsálni. Nekem örömet jelent.
5:55 de.
ille
– Azt akartam írni, hogy az irodalmi munkássága sokkal különb a politikainál,ez így igaz!
-aztán elovastam a Marcsinak írt válaszát, s rájöttem azért itt is „hozza magát”!
„- az az autó már nem tudott megállni, de ő nem igazán értette, miről beszélnek.” fejezi be.
– azután a Marcsit cikizni akarva: „ahogy ismer rendes zsidókat, boldog cigányokat, úgy ismer down kóros és autista embereket is.”
– ide is be kell hozni a cigány, zsidó kártyát!
– ha megállt volna az az autó, akkor a kisgyerek nem válik down kórossá vagy autistává?
Si tacuisses, philosophus mansisses. 🙂
10:56 de.
Kedves Georgina Bojana,
először is az àllitólagos oltàs okozta autizmushoz tennék hozzà: nem az oltàst, hanem a vivő-hordozóanyagot okoltàk-gyanitottàk a sok uj diagnosztàlt gyerek arànylag hirtelen nagyszàmu növekedéséért.
Ezt a gyanut nem bizonyitottàk be : tételes és részletes tesztek-klinikai kisérletek stb. alapjàn sem. Sőt; càfoltàk.
Sajnos; mi,kàrpàtmedenceiek tudjuk – a càfolat mifelénk nem bizonyiték- sőt.. – de ebben az esetben mint bizonyitekot kell elfogadni.
Ezek nem a mi kis megszokott càfolataink. Akàrmennyire is nagy befolyàssal és hatalommal bir a gyógyszeripar nyugaton: de ilyen kaliberû gazemberséget nem követhetnek el.
Kétségtelen azonban, hogy létezik egyéni reakció minden orvossàgra: a legegyszerübb és legelterjedtebb àrtatlan Aspirin is okozhat egyes pacienseknél sajnos halàlesetet – de az oltàsokat;mint olyat: nem lehet okolni ebben az esetben.
Szoktam volt mondani, és egyre többször mondom:nem kell itt atombombàt ledobni: lassan de biztosan mi megöljük magunkat, az ujabb és ujabb technikai kütyük, az olajkeresés és kiaknàzàsának szemérmetlenül környezetszennyezö hatàsai, az elektomos hullàmok esetleg egészségre veszélyes hatàsa hosszutàvon stb.stb.- amikre nem figyelnek — legtöbbször lesöprik a napirendröl. És ezt nem vizsgàljàk – legalàbbis tudomàsom szerint nem emlitik sehol- a sok autista arànylag hirtelen,az utobbi években egyre növekvö szàmàért. Minden egyes diagnozis iszonyatos és ijesztö emberi tragédiàkat vonz maga utàn.
-A màsik téma, ami inkàbb idevaló: az irókrol amit mondasz, nekem is ez a véleményem.
Én lelki csàpoknak hivom azt az adottsàgukat,hogy elolvasva iràsukat, az ember beleremeg,
és azt hiszi:azért tudja ennyire jól leirni mert róla szol, vagy legalábbis átélte közvetve vagy közelről.
És ezt nevezem tehetségnek, ami egy irot elvàlaszt egy ügyes és joszemü riportertől.
Üdvözlettel:
1 sorstàrsad -dupla keresztnévre utalok, de én legalàbb egybe tudom leirni 🙂
11:08 de.
Én most aztán teljesen paff vagyok. Marcsi irt a cikkemhez egy pár kommentet, de ezeket a beirásait olvasva nem ismerek rá. Pontosabban nem vagyok benne biztos, hogy egy ugyan azon személy irta e. Mert itt fröcsög belőle az Ille Pista elleni gyülölet =(bár tudnám mire hiszen ő is ugyan olyan ember mint a többiek akik itt vannak) Lehet hogy cinikus néha(sokszor) és arroganciála is előjön (ritkán és csak akkor ha nagyon bepörgetik) de hogy nagyképű és öntelt az meg végképpen nem állja meg a helyit. Büszkének biztosan büszke mert elvégre mindenkiben van némi büszkeség. Ha másért nem hogy eleve kibirja a kommentelést pocskondiázás nélkül is. Mondja Macsi. Maga honnét ismeri meg a zsidókat? Ez marhára érdekelne. Mert én például erre képtelen vagyok pedig Izraelben a nagy többség az. Még az arabokat sem tudom néha megkülönböztetni pláne ha héberül beszél. Roppant tudnám értékelni ha megosztaná velem ezt. Mert a feleségem zsidó szőke kékszemű és ha már kinézetelnél tartunk még Itraelben is azt mondták rá Bahura svédi(svéd nő) Nem tudom miért nem képes félre tenni ezt a stilusát ami szerintem nem áll jól magának azok után, hogy egészen normálisan kommentelt a cikkemre. vagy lehet, hogy magának tényleg fóbiája van? Ille fóbiája ami néha kiteljesedik mások gyülöletére is? Nem akarom megsérteni de ez olyan mint egy kezdődő betegség előjelei. Mert a fóbia is egyfajta betegség
12:27 du.
Lélfai Szilárd
2013 október 6
5:55 de.
hát, komám, azt kell, hogy mondjam, a logikája elég érdekes.
de semmi baj, ilynnek is kell lennie. 😀
2:37 du.
Na és Ille annyira sötét(meg rosszindulatú),hogy még azt is kiforgatja, (meghazudtol….)amit
érthető és pozitív megnyilvánulásnak szán az ember valakinek
1:02 de.
Marcsi
2013 október 6
2:37 du.
aha. pozitív megnyilvánulás. magától. hehehe 🙂
3:04 de.
Mint ahogy fentebb is irtam már, próbáljad már meg kifejteni ezeket bővebben is. Félmondataokból nem sokat lehet érteni. Főleg arra várnák választ, hogy miért van ez a hatalmas „illegyőlöleted” éa honnan vagy képes megállapítani ránézésre valakiről, hogy zsidó. Nem fogok róla tudományos értekezést irni. Legalább is nem a KMH oldalán.
11:39 de.
Avi!
Nincs szükség sem magyarázkodásra,sem bizonyításokra(ami már többször megtörtént),meg
ugye nem is kötelező? …..Aki akarja és képes rá az érti!
Különben ha figyelmesen olvasod a tárgyilagos hozzászólásaim
és a hangnemet is figyeled,akkor bizony nem csodálkozol
az Illének adott VISSZAÍRÁSOMON…,meg a többiekén sem!
Aki akarja…..az pontosan érti és elismeri Ille fölényes,
sértegető és primitív megnyilvánulásait,önkritikáját…!
Nincs fóbiám de Illéről meg van a véleményem,(mint egyre több embernek!!)de ettől még köszönöm szépen jól vagyok és sok más dolog is érdekel,mint ez a fórum,az más kérdés,hogy Ti elfogultak vagytok vele szemben,ez némileg érthető!…….
Aztán időnként örömmel tölt el,hogy NÉHA az ellenzéki oldalról is vannak normális,elfogulatlan és gyűlöletmentes megnyilvánulások!Jó lenne ha ez megmaradna!
Túl van ragozva a dolog!
11:49 de.
Avi!
És maradjunk annyiban,hogy a cikkedhez írt pozitív véleményemen semmit sem változtatnak az Illével kapcsolatos
megjegyzések,amik részemről teljesen jogosak és természetesen moderáltam magam……(bár nem esett nehezemre)mint itt többeknek,na ennyi!
Mindig az adott cikket és az íróját véleményezem igyekezve
arra,hogy objektív legyek,ugyanis én nem sorolok be előre
senkit,legfeljebb azokat akik eleve rászolgáltak erre és
a megnyilvánulásaikkal is bizonyítanak…….
12:45 du.
Avi!
Egyébként a zsidó származásúakat illetően mint írtam,
vannak külső és belső jelek…(de ez engem egyáltalán nem zavar)és vannak természetesen szőke és kék szemű zsidók is,
több vonal,keresztény-zsidó szülők,de a stílus,pártállás,más vallásúakhoz való viszonyulás,életszemlélet,modor stb. (a többire nem szeretnék kitérni)alapján a többség képes meg-
állapítani!
Ismétlem ennek ellenére én a más vallásúakkal szemben is
toleráns vagyok,ha ők nem bántanak engem,nem akarnak átverni
kihasználni stb.és normális,emberi viszonyra törekednek,
mint szerencsére a többség és főleg pár barátom!
Ilyen egyszerű az egész,hidd el!
1:53 du.
Kedves Annamaria! Az oltásról csak annyit, hogy kúszott a pletyka. Ezzel sok szülőt berémisztettek. Nekem is van ismerősöm, aki gyomor remegéssel vitte el a gyermekét. Megértem. Teljességgel. Valóban a sötétben vagdalkoznak, az okot, a kiváltó okot még eddig nem találták meg, vagy nem „homályosítanak” fel minket.
A pletyka, a tévedés is irgalmatlanul veszélyes lehet. Én minden oltást beadattam a gyerekeimnek, no kivétel a bárányhimlő, azt „élesben” fertőzéssel kapták. De tény, hogy mindig reszkettem, nehogy valami nem várt borzalmat okozzon.
*
Amit az írókról írsz, tény. Antennákkal járnak az emberek között, beszélgetnek, nagyokat hallgatnak. Senki nem is gondolná, hogy máris jegyzetelnek. Fejben, vagy kis papírra.
Amikor a kellő anyag összegyűlik a szívükben-lelkükben, nosza, akkor kerül elő a klaviatúra vagy a jegyzettömb.
Azután az élesítés, az újabb és újabb átszerkesztése az eredeti anyagnak.
Úgy hiszik ettől lesz jobb. Van akinek egyből sikerül, van akinek nem.
Engem sem tanácsos egy saját kézirattal négyszemközt hagyni! (( 🙂 ))
Ha lehetőségem van, átszerkesztem, törlök és hozzá is írok. Balga módon azt hiszem, jobbá teszem. De elképzelhető, hogy súlyos tévedés. Lehetséges, hogy az első sokkal jobb, mint a többedik, javított példány. Amiről hiszem, hogy jobbá tettem.
De!
Tévedni emberi dolog.
Én is ezt hirdetem.
(( 🙂 ))
3:24 du.
Avi ben Giora
2013 október 7
3:04 de.
Boda mint általában az ő szociológiai szintjén álló emberek, -a félművelt kispolgár- az esetek döntő többségében sztereotípiákkal értelmezi a világ dolgait. Általánosít, és a hozzá eljutott kliséket hajtogatja mert nem tud saját, elvonatkoztatott véleményt formálni. A médiából amit hallgat, néz az ömlik éjjel-nappal, hogy a baloldal gyűlölködik, a keresztény értékek ellen van, saját hazájára támad, bla-bla-bla, így ő is ezt írja minden bejegyzésében anélkül hogy erről saját, konkrét tapasztalata-tudása lenne. A zsidókra való utalást a „tudjátok kik?” vagy a „karvaly tőke” fogalmaival hallja a kedvenc tv-jéből így ő is ezt használja és elhiszi Szaniszlónak, hogy a származás morfológiailag is megkülönböztethető. De ne várj tőle konkrétumokat, tényeket, egy ilyen kérdésre soha nem válaszol! Nem is tudna, hiszen beidegzettségeket hajtogat, nem empirikus tudásból fakadó egzakt véleményt! Valszeg érzi, hogy ez így nincs teljesen rendben, ezért hangsúlyozza állandóan olyan görcsösen, hogy ő mennyire rendes, normális ember és csak azért „büdös zsidózik” alig leplezetlenül mert provokálják! De hogy ki, mikor, mivel az valahogy mindig ködbe vész… 🙂
3:34 du.
Avi, remélem, érted!
boda nem sorol be senkit, csak azokat, akik rászolgáltak.
mert boda már csak ilyen.
ha rászolgálnak, biza, bodának meg van a véleménye!
nem fogja feladni, bár már kezd kifulladni, önmagát ismétli, de hát, ezen nincs mit csodálkozni.
ja, és dehogy van ille-fóbiája 😀
5:03 du.
Ille nem adhat mást,csak mi lényege…….ő nem tud tőlem
elszakadni szegény,meg ismételgeti önmagát,persze időnként
nagyon pontatlanul,mert már azt is elfelejti miket hordott össze előzőleg…..nekem általában van új mondanivalóm,persze
nem a 100-ik cikkhez ugyanabban a témában!
Na pá!
5:43 du.
Azé’ kiváncsi lennék, hogy István és Marcsi megtudnák-é állni, hogy sem ne szóljanak egymáshoz, sem ne utaljanak egymásra a beírásaikban..
Csak jáccásibú..
1. Igen
2. Nem.
3. Marcsi igen.
4. István nem.
5. Egyik sem.
Nos? Játszunk?
🙂
8:29 du.
Kedves Marcsi!
Újból elolvastam nemcsak az írást, de a hozzászólásokat is. Fel nem fogom, miért írsz Istvánnak azt, amit? Én soha nem tapasztaltam meg azokat a vádakat, amelyeket a fejére szórsz. Pedig soha nem ismertem sem azelőtt, hogy ide beléptem, sem közben, sem most. Szerintem a jövőben sem kerül erre sor.
Nekem miért nem írt István soha sem olyan sorokat, amire Te kedves Marcsi teljesen elveszíted az önkontrollt.
Ő soha nem írt Neked olyan dolgokat, amelyekkel Te megvádolod.
Nem vagyok fogadatlan prókátor, de kérlek, ne tedd ezt. Meg István van már, annyira nagy fiú, hogy meg tudja magát védeni. Nincs szüksége védőbeszédre. Sőt! Nem is szeretném, ha kikérné magának. Jogosan.
Milyen alapon szólok és nem is szólhatok ebbe a csatába. De minek és kinek jó ez?
Marcsikám, biztos vagyok abban, amikor leírtad az olyan beírást, mint amilyennel most és itt szembesültem, utána nem tudsz megnyugodni. Rossz lesz a lelked.
Kell-e ez Neked?
Nem hiszem.
Ezért, ha lehetséges, vedd mosolygósra a figurát, írj árnyaltabban, sőt kedvesebben.
Ha mondandód van, szépen is megfogalmazhatod, nincs szükség a vicsorgásra. Hidd el, a saját lelkedet is megmérgezed. Mérgeznek minket elegen és elégszer. De itt ne tegyük.
Kedves soraidat figyelemmel várom! – G.B.
6:10 de.
Marcsi
2013 október 7
5:03 du.
boda, higgye el, én felnéznék magára, vargára, lélfaira és a többi kék szemű, szőke árjára, de sajnálatos módon, három ok miatt nem tudok:
1) eléggé meszes a nyakam, nehezen mozdul a felfelé irányba.
2) nem látom a maguk esetében, miért is, és főleg, milyen magasságba kellene felnéznem.
3) ha magát becsomagolják, és felteszik egy polcra, attól még maga marad. miért is nézzek fel magára?
1:20 du.
Georgina Bojana
2013 október 7
8:29 du.
valóban, meg tudom magam védeni. csakhogy, védekezni az ellenség – na jó, megengedem, az ellenfél – ellen kell, de csak akkor, ha az jobb.
boda se nem jobb, se nem ellenfél.
simán rögeszmés.
1:28 du.
falusi
2013 október 7
5:43 du.
én élvezem, remélem, ő is. legalább ennyi élvezet jusson neki sivár hétköznapjaiban.
igazából bodában az elfojtott vágy munkál irányomban. meg akar szerezni, birtokolni akar, maga alá akar gyűrni, és igen rosszul viseli, hogy nem vagyok hajlandó neki behódolni 🙂
hiába, no, a visszafojtott nemiség fura dolgokat produkál.
pedig, ha jobban oda figyelne, hallaná az őt kívánó tömeg egyre közeledő moraját. most még kivehetetlen, mit kiabálnak, de nemsokára jól érthető lesz.
azt kiabálják: marcsi, vetkőzz!
jobb, ha vetkőzik. lesznek, akiket a látvány elrettent, ennyivel is könnyebb lesz neki.
meg hát, egy csomó pénzt megspórol, mert a kéjvágyó tömeg nem túl finom e tárgyban. feltételezem, hogy nem a turkálóból öltözködik 😀
1:41 du.
Kedves István,
„István van már, annyira nagy fiú, hogy meg tudja magát védeni. Nincs szüksége védőbeszédre”.
Tudtam, ezt meg is írtam. Ezért nem leszek fogadatlan prókátor, sem védőügyvéd.
Csak a véleményemet véstem le.
2:20 du.
Ille István
2013 október 8
1:28 du.
István benned egy Freud veszett el!
És egyébként tényleg! Most hogy mondod már minden világos Marcsi frusztrált kirohanásaival kapcsolatban!
Viszont! Igazán sokat tennél a fórumozókért ha hagynád magad… Egy ilyen igazán csekély önfeláldozást csak elvárhatunk egy rovatvezetőtől…! 🙂 🙂 🙂
2:52 du.
Georgina Bojana
2013 október 7
1:53 du.
Kedves Georgina Bojana,köszönöm a vàlaszodat – igaz, én is,mint minden mama:félig idegsokkos voltam az oltàsokkal – de màs okok miatt, ez a betegség-àllapot „annak idején” amikor kicsik voltak a gyekmekeink: még nem volt téma. „Csak”az egyéb mellékhatàsok:làz, stb.volt az, ami miatt az ember aggódott. Persze az ember mindig aggódik valami miatt a gyermekéért, akàr hàny éves is a „gyermek” 🙂 Nem annyira, és nem azok miatt,mint amikor kicsinyek voltak , de mint tudjuk:…kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond:mondja a közmondàs.Igaz-e?
De az egészséges gyermekért naponta kell hàlàt adnunk a Mindenhatónak.Vagy annak,akiben hisz az ember.
-Az iràs,az irók felelössége nagy, és nagyon nehéz lehet elszakadni-befejezettnek tekinteni egy-egy müvet.
A Te definiciód valoban jobb: az antenna szó jobban fedi amit- és ahogy élitek és hallgatjàtok a körülöttetek zajló életet.
–Na visszaadom a szót Marcsi-Ille Istvàn szópàrbajànak…de màr remélem, nemsokàra vége lesz…:(
…törvénybe kellene hozni, hogy a nyugdijasok adjanak tàrsadalmi munkàban napi pàr ora segitséget az arra ràszorultaknak: vagy mint önkéntes nagymama segiteni tanulni a nehezen tanulo gyerekeknek,vagy akàrhovà, ahol konkrétan segiteni tudnànak, és igy felhasznàlnàk a feleslegesen felhalmozott energiàjukat is 🙂
4:47 du.
Kedves Georgina Bojana!
Ha figyelmesen és tárgyilagosan és persze régebb óta,folyamatosan olvasod a szóváltásokat,akkor rá kellett már jönnöd arra,hogy én és sokan mások ha véleményt írunk egy cikkről,ami
esetleg nem egyezik a fórum szellemével,akkor Ille bizony
lekezelő, sértegető stílusban ír vissza,sőt időnként felszólítja az embereket,hogy ne is írjanak!Csak ő okos….
Na ez ugye, ha nem tévedek egy demokratikus lap
lenne….(.Aki osztja a szerzők és az ő nézeteit, azok benne vannak a pikszisben, a többi mind hülye.. ,ezért ugye ez nem így van!)
ahol mindenki hozzászólhat,akkor is ha nem tetszik.
Aztán az,hogy egyes hozzászólók csatáznak,az hagyján,de egy
munkatárs részéről bizony nem stílusos,mondhatnám egyenesen bunkó dolog az ilyen viselkedés!
Más is megkapja a magáét(persze ő is többször),de rám külön allergiás, amiért
némán nem tűnök el,nem sértődöm meg(ő nem tud megsérteni)
Te eleve besoroltál(persze jól írtál)így nem ért vád!
Nagyon kedves vagy,de nem szükséges közvetíteni,a lelki
békémért meg különösen nem kell aggódni,mert odáig Ille
nem jutott el…,és eszem iszom,jól alszom szóval jól vagyok,de az erőszakot senkitől sem tűröm el,pláne ha
nincs joga hozzá.Az őszinte dícsérö gesztusommal sem tudott mit kezdeni,mert ő erre képtelen, tárgyilagosság,önkritika
és más jellembéli hiányosságok miatt!Sajnos!
Hát ez van,nem én vagyok ideges, hanem ő és a fórum másik
oldala!
Üdvözlettel:Marcsi
5:05 du.
Bocs a kettős mércét ,(moderálást illetően……!) és a következetlenséget kifelejtettem,
meg azt ha egy ember a tévedését sosem látja be,az önmagát minősíti!párszor előfordult,hogy valamit elírtam a nagy sietségben(mert azért más programom és dolgom is van ,mint
itt levelezni)de igyekeztem helyesbíteni,elismerni,meg sajnos a gépemmel egyre több probléma van az utóbbi időben.
Ezt másnak is így kellene tenni,nem lenne tőle kevesebb,csak
több!és sportszerűbb!
Ennyi!
2:43 de.
Annamaria
2013 október 8
2:52 du.
részemről már vége is van.
ahogy parittyás írja: megfosztom bodát egy élvezettől. marad neki az önki 😀
kevésbé művelt körökben erre szokták mondani: …szon egyedül!
amilyen ügyes, biztosan meg tudja tenni ez a szép, sudár termetű asszony 😛
2:32 du.
Ille!
Szegény üldözött, érzékeny és védelemre szoruló ember….
nagyon örülök,hogy mint valamire való férfi és egy fórum
munkatársa belátja egy nővel szembeni udvariatlan és trágár
magatartását és netán befejezi az értelmetlen és önlejárató mocskolódást(a jövőben,mert még most sem bír magával…),ha ez így van akkor én is(bár én már előbb is megtettem volna) a „kissé kulturáltabb”visszavágást!
De most sem tagadta meg magát ,téved magának marad az önki..
(ne is tagadja sokat foglalkozik vele!)nekem meg a nem …..
egyedül!De próbáljon a továbbiakban a cikkeknél maradni és
ha nem írok,nem válaszolni!Ilyen egyszerű!
12:04 du.
A parittyás hangja
2013 október 8
2:20 du.
igazad lehet, a KMH ennyi áldozatot megér. csakhogy, nem tehetek róla, ez a szép, sudár termetű asszony – ahogy mifelénk mondják, jó nagy darab nőszemély – nem az ízlésem szerinti.
valóban frusztrált. erről tanúskodik folyamatos önigazolása, fensőbbséges mindenhez értése, konok visszavágási motiváltsága, az utolsó szó iránti óvodás vágya, az, hogy neki vannak rendes zsidó ismerősei is, látott már boldog cigányokat, ráadásul együtt dolgozott a hit gyülis főmachinátorral is, nomeg, saját aberráltságát folyamatosan kivetíti másokra, azok bűneként feltüntetve azt.
jó kis pszichológiai eset 🙂 tipikus sub-os. amikor jobb napja van, és nem kísértik az ártó szellemei, egész normális tud lenni.
egy baja van: képtelen veszteni. pedig már hosszú évek óta vesztes, csak még nem fogta fel.
mondjuk, itt se a győztesek közé tartozik 😀
1:23 du.
Ille István
2013 október 12
12:04 du.
István megértelek! A lélek szépsége nélkül elveszik minden báj és vonzerő! Óó de költői vagyok! 🙂 ))) De tényleg, sajna a korkép amit felállítottál nagyon igaz, pont erről akarok írni néhány szót az ’56-os megemlékezésekről szóló cikknél.
4:30 de.
parittyás hangja
2013 október 12
1:23 du.
bocs, bodáról nem korképet, hanem kórképet állítottam fel.
persze, egy ilyen sudár termetű asszonyról – ami mifelénk jó nagy darabot jelent – kétségtelen, hogy nagy bátorság ilyesmit megfogalmazni. ugyan 184 cm és 95 kg vagyok, de ki tudja, nem győzne-e le catch-as-catch-can küzdelemben?
igaz, már én sem vagyok a régi szép szőke herceg, de azért még nem tagadom le azt, amit a tükör mutat 🙂
bodával meg nem érdemes foglalkozni. ha egy darab kutyaürülék van előtted a járdán, te se lépsz bele szándékosan, inkább kikerülöd.
így vagyok én is a jóasszonnyal. ami személyes bájait illeti, áldom a sorsomat, hogy nem volt szerencsém láthatni. tudod, az emberi ösztön már csak olyan, hogy a sokkoló élményekre – puszta önvédelemből – úgy reagál, hogy inkább nem veszi tudomásul.
pl. egy véres autóbaleset szemtanúi legtöbb esetben kitörlik emlékezetükből a látványt.
képzeld el, milyen sokkoló lenne számomra egyszer az általad javasoltak után boda mellett ébredni!
még végleg elveszíteném az emlékező képességem 🙂