Újabb élménnyel gazdagodott a montreáli magyar közösség. Androvich Tamás Atya indítványozására a Montreáli Magyar Iskola meghirdette elsõ álarcos Farsangu Bál-ját, aminek nagy reményekkel néztünk elébe. Az iskolás korú gyermekeken kívül nagy  számban részt vettek a cserkészek és népitáncosok is,  Paulusz Jessika és Ciamarra Nadine szervezõ képességének köszönhetõen. Megint egy alkalom, ahol fiatalok, örökfiatalok, régi és új barátok együtt lehettek. Külön örömünkre szolgált, hogy a közkedvelt és híres MCHawer és Tekknõ együttes  Budapestrõl végre Montreálba is eljutott, így a bálon a zenét éjfélig ÕK szolgáltatták. Fellépõ ruháik jól illettek zenei stílusukhoz : humorral vegyítették a folklórt és a modernet.

A jelentõs számban összegyûlt résztvevõk dícséretére legyen mondva : mindenki elfogadta az álarc-szabályt ( akik álarc nélkül jöttek, azok vehettek a Tünde által készítettekbõl az ajtónál) és sokan résztvettek a jelmezversenyen is.

Szponzoraink lehetõvé tették, hogy értékes nyereményekkel díjazzuk a legeredetibb, a legszínesebb, a legötletesebb, a leghumorosabb jelmezeket. Köszönet a Fairmont Meat Marketnek (szalámi), az Elite Suede Products-nak (szõrme sapka és sál) és a Chateau Euro cukrászdának (torta). A gyõzteseket az öttagú zsûri választotta ki : Fekete Sofie, Ferkó János, Madarász Vicky, Palkó Alíz és Várady Gyula. A ötletes jelmezek között láthattunk fáraót, hastáncoslányt (Djamillát külön felkérte az együttes, hogy a színpadon mutassa be bájos tánctudását), jelen volt Anonymus, Elvis, Zorro, Ludas Matyi, egy római katona, Hawaii lányok, Tell Vilmos, Beatrix királynõ, Robin Hood, Szent István király és persze a tüneményes Piroska. A színes forgatagban néhány meglepetés is ért: Júlia mint az amerikai Szabadság szobor jelent meg, és nagyon élveztük, hogy Tamás Atya új oldalról mutatkozott be érdekes jelmezével.

A bárban sürgõ-forgó lányok ügyessége és szépsége egész este elragadtatta a vendégeket. Külön köszönjük Erzsi néninek az önfeláldozó munkáját a konyhában és a Magyar Iskola tanítóinak a helytállását a  büfében.

Feltétlenül meg kell említeni a remek akusztikát, ami csak annak volt köszönhetõ, hogy a nagy számú önkéntes csapat éjt-nappallá téve idõben befejezte a plafon renoválási munkálatait annak érdekében, hogy a fiatalság (az iskolások, a cserkészek, a népitáncosok és barátaik) résztvehessen ezen a hangulatos  farsangi mulatságon.

A hajnali két óráig tartó bál csak jó emlékeket hagyott, és arra ad reményt, hogy az álarcosbál  évente visszatérõ hagyománnyá válik.

Konrád Judit

További képek a farsangi bálról a magyar katolikus plébánia oldalán.