Hosszú lesz, de érdemes elolvasni. Ékes példája annak, hogy egy „politikus”  hatalma megszerzéséért mi mindenre képes, és hatalma birtokában mennyire torzul jelleme. Jól nyomon követhető, hogy szükség szerint milyen szemérmetlenül hazudik, sok esetben saját magát is szembe köpve, jól nyomon követhető gerincének, emberi tartásának romlása, köpönyegforgatása és a tömegek kihasználása. Lássuk.

Rácsok mögött. Kordonbontó Viktor

Idézetek, 1989 – 1993

Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.  (1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre temetésén elmondott beszédéből)

Ha a választásokon csak pártok indulhatnak – amit helytelenítenék -, akkor kényszerűségből talán létre fogunk hozni egy választási pártot, amit azonban a választások után sürgősen feloszlatunk. […] A hozzám legközelebb állók, Kövér László és Fodor Gábor velem együtt egyfajta szociálliberális meggyőződésűek. A Századvég című lapunknál ugyanakkor dolgoznak olyan reformkommunista szerkesztők is, mint Stumpf István és Wéber Attila. Őket változatlanul barátaimnak tartom, de egyszersmind politikai ellenfeleimnek is. (HVG, 1989. augusztus 26.)

Mit gondoljunk akkor, amikor az egyik miniszterjelölt meghallgatásakor kijelenti, hogy minden tekintetben helyre kell állítani a ’47-es tulajdoni állapotokat. Vagy arról, hogy akad olyan miniszterjelölt, aki szerint a Kádár-rezsim kormányainak minden intézkedése törvénytelen. (Parlamenti jegyzőkönyv, 1990. május 22., az Antall-kormány programjának vitája)

…Ugyanakkor határozottan ellent kell mondjak Csurka István képviselőtársamnak a tekintetben, miszerint Magyarországon az állampolgárok a haza szempontjából olyanfajta megkülönböztetés alá esnének, miszerint aki fegyveres szolgálatot vállal, az értékesebb, aki nem vállal az értéktelenebb…Úgy gondoljuk, hogy a haza számára nem az szabja meg egy polgár értékét, hogy valaki vállal-e fegyveres katonai szolgálatot vagy nem. …. A mi elgondolásunk szerint a nevelésnek nincsen helye a hadseregben, bármilyen természetű lenne is az.bármilyenfajta nevelésnek helyét nem találjuk, nem látjuk a hadseregen belül. (1990. október 16. 8. ülésszak)

…vannak-e garanciák arra nézve, hogy az egyházak nem avatkoznak be közvetlenül a politikai életbe, nem gyakorolnak közvetlen befolyást az államra? Ez a kérdés. (Parlamenti jegyzőkönyv, 1991. július 4.)

Én úgy gondolom, hogy a mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában. (Orbán Viktor parlamenti beszéde, 1991. július 4.)

Budapesti értelmiségi körökben kedvelt beszédtéma a Fidesz esetleges kormányra kerülése. A helyzet azonban az, hogy minket senki nem keresett meg ez ügyben, s egy ilyen gyenge kormányban a Fidesz nem is kérne szerepet. […] Nem örülünk a szabaddemokratáknál kialakult helyzetnek, de szeretném egyben azt is leszögezni, hogy a Fidesznek nem érdeke, hogy az SZDSZ válsága elmélyüljön vagy elhúzódjon. (Népszabadság, 1991. november 25.)

Ha ma megnézünk egy vidéki MDF-es társaságot, azt kell mondanom, hogy nagyon-nagyon rossz közérzettel távozik az ember egy-egy összejövetelről. A tagság kicserélődésének a jele és bizonyítéka, hogy Lezsák az MDF alelnökeként visszatért a vezetésbe, és Csurka István ma az MDF legnépszerűbb politikusa. (Beszélő, 1992. március 7.)

…összességében az MDF egy olyan elkorhadt, régi világot képvisel, ami soha többé nem fog Magyarországra visszatérni. […] a XX. század végi modern társadalomtól idegen az a gondolatvilág, amellyel kéretlenül boldogítani akarják a nemzetet. [Az MDF] a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban. […] vajmi kevés esély van arra, hogy a kormánykoalíció pártjaiból korszerű konzervatív párt alakuljon ki. (A Fidesz pécsi kongresszusa, 1992. május) 

Saját pártja ügyeiről szólva kifejtette: immár kifejezetten bosszantja, hogy háromnaponként jelenti be egy-egy fideszes országgyűlési képviselő a lemondását. Fodor Gábor, Molnár Péter és immár Ungár Klára lépésére utalva megerősítette: emberileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni e vélhetően összehangolt lépéseket. (A Népszava tudósítása egy sajtótájékoztatóról, 1993. november 9.)

Idézetek, 1994 – 1998

„Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy a liberális szó helyett inkább a szabadelvűt használom, hiszen vidéken semmit nem értenek abból, ha azt mondom, liberális. A mérsékeltség hangsúlyozása nagyon fontos, mivel a Fidesz korábban valóban radikális párt volt.” (Kritika, 1994. március)

„A Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke úgy véli, Horn Gyula nem az ország kormányfője, mert nincs miniszterelnöki hatásköre. Ezt ugyanis részben a koalíciós szerződés, részben a Bokros-csomag korlátozza.” (Tudósítás a Magyar Nemzetben egy sajtótájékoztatóról, 1995. szeptember 21.)

„Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Óvatosnak kell lennünk az 1998-as kormány összetételére vonatkozó bármilyen következtetés levonásában a mai erőviszonyok alapján. Ami a kisgazdákat illeti, nem az együttműködés kialakítása, hanem a békés egymás mellett élés megteremtése van napirenden. […] Idáig nem voltak (négyszemközti tárgyalások Torgyán Józseffel). Parlamenti folyosókon szokásos rövid beszélgetések előfordulnak.” (Népszabadság, 1996. október 26.)

„A Fidesz és az FKGP békés egymás mellett élése immár valósággá vált, ennél többről azonban nincs szó.” (Magyar hírlap, 1997. október 31.)

 Idézetek beszédeiből, 1990-1994

A Fidesznek igenis van elvi kiindulópontja… a modern XX. század végi liberalizmus.

Egyszer már volt részünk ilyen mocskos kampányban, ahol lezsidózták és lekommunistázták az ellenzéket. Ennek azonban egyszer s mindenkorra vége, ezt mégegyszer nem engedheti meg magának az MDF.

Ennek az országnak a sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan rendezni. Olyan polgári liberális kormány, amely… nem enged sem egy jobb-, sem egy baloldali etatista gazdaságpolitika csábításának. Csak egy ilyen liberális kormány látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról, hogy minden olyannyira várt intézkedés – legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélküli-segélyről – csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül… Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen… Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az… idegengyűlölettel…

Szeretném leszögezni, hogy… a szocialista politikai gondolkodás és gyakorlati politika számunkra nem az ördögtől való… A kommunisták utódpártja, az MSZP esetében… az eltelt másfél év alatt… odáig fejlődtek a dolgok, hogy talán már a következő választási ciklusban hiteles szociáldemokrata párttá válnak… A magyar demokrácia stabilitása érdekében úrrá kell lennünk rossz emlékeinken.

A populizmus élő klasszikusai szájában a „liberális” szó káromkodás, szitok. A liberálisok ugyanis szabadságot követelnek a népnek, hogy vállalkozhasson és választhasson. A populisták ellenben fel akarják emelni a népet… Ezért vonzódtak a populisták mindig az állam gyámkodó hatalmához.

A radikális jobboldal nemzetiségi politikája patetikus magyarkodásban, hazafias frázisokban… merül ki. Visszaélnek a nemzeti retorikával, valójában nemzetellenes politikát folytatnak… Csak olyan liberális pártok érdemlik meg, hogy talpon maradjanak ebben az országban, amelyek képesek választ adni arra a politikai kihívásra, amelyet a határainkon kívül élő magyarok iránti felelősség jelent… Ugyanakkor egyetlen magyar kormány sem érezheti felhatalmazva magát arra, hogy a kisebbségek iránti politikai felelősséget átvállalja a határainkon kívül élő magyarok politikai szervezeteitől.

Az egyházak csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet egyes szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból.

A nacionalizmus… és a politikai demagógia újjáéledését, az autoriter nosztalgia és a politikai szélsőségek fölerősödését tapasztaljuk az egész térségben. Ez az új, a szélsőjobb elvakult, demokráciaellenes erői által szított és a megnövekedett szociális feszültségeket kihasználó radikalizmus rendkívül veszélyes. A radikalizmus ma egészen mást jelent, mint tegnap. A tegnap radikalizmusa a demokrácia kiépítéséért és az emberi szabadságjogokért küzdött, a mai radikálisok pedig megpróbálják lerombolni a demokratikus rendszert.

Aki ma életkörülményeink gyors javulását ígéri, hazudik… Ha szembefordulunk a többpárti parlamentáris demokrácia intézményeivel, akkor helyette valami más fog következni Magyarországon… A parlamentáris demokráciánál csak rosszabb megoldás létezik… a parlamentáris demokrácián kívül minden más rendszer szükségszerűen vezet az egyén szabadságának elvesztéséhez…

Idézetek, 1998 – 2001

„Nem azért dolgozott-e az elmúlt nyolc évben a társadalom, hogy soha többé ne legyen olyan kormányfője Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar.” (Magyar Nemzet, 1998. április 9.)

„Az új magyar kormány az állam és az egyház szétválasztása helyett sokkal inkább az állam és az egyház együttműködésére helyezi a hangsúlyt…” (Orbán Viktor pápai látogatása a Vatikánban, 1998. szeptember 19.)

„Úgy látszik, a Ház ellenzék nélkül is működik, talán nem lesznek olyan élvezetesek a viták, és elvesztünk néhány megfontolásra érdemes érvet is.” (Miniszterelnökként arra reagálva, hogy az ellenzék kivonult a parlamenti ülésről. 1998, december) Népszabadság

„A keresztény Magyarország kifejezés annak idején, a két háború között okkal vagy ok nélkül bánthatta az ország protestáns polgárainak érzékenységét. 1989 után pedig a keresztény kurzus kifejezést próbálták kevésbé tájékozott emberek riogatásra használni. Ezzel szemben nekem meggyőződésem, hogy ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.” (Reformátusok Lapja, 1999. április 4.)

– Riporter: „Van-e forgatókönyvük arra az esetre, ha 2002-2003-ban sem sikerül Magyarországnak csatlakozni az Európai Unióhoz?”

– Orbán: „Nem történik tragédia, ha nem valósul meg 2003-ban a csatlakozás. Most sem vagyunk az Unió tagjai, s mint látjuk, van élet az EU-n kívül is. De nem erre készülünk. Azért sürgetjük az integrációt, mert az újabb lökést adna a gazdasági fejlődésnek.”(Világgazdaság, 1999. december 17.)

„Amíg a sínpályák, valamint annak a működtetéséhez szükséges berendezések azok értelemszerűen állami tulajdonban kell, hogy maradjanak, addig mind a személyszállítás, mind az áruszállítás területén egy nem elkapkodott, de meglehetősen gyors és értelmes magánosítás, privatizáció, az elképzelhető. Ennek a részletein dolgozik most a miniszter úr…” (Interjú a Kossuth Rádióban, 2000. január 12.)

„…és lehetőleg a külföldi tőke is megjelenne, vagy akár magyar tőke a MALÉV-ban. És nem az állam, hanem a piac működtetné, a magángazdaság, üzletemberek működtetnék a magyar légitársaságot is, mint oly sok helyen a világban máshol.” (Interjú a Kossuth Rádióban, 2001. február 14.)

„Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt” (Orbán Viktor: újra vonzóvá kell tenni a katonai hivatást, Budapest, 2001. március 1., MTI)

„Minden fiatalnak be kell vonulnia katonai szolgálatra. …minden magyar fiatalembernek kell kapnia alaki kiképzést, és bizonyos mértékű lelki felkészítést is. Ehhez ragaszkodni kell.” (Orbán Viktor beszéde a Magyar Honvédség vezetői állománya számára tartott éves értékelő és feladatszabó állománygyűlésen, 2001. március 1.)

Idézetek, 2002 – 2005

„Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.” Index, 2005. március 17.

„Először is győzzük meg a többieket, és mondjuk el mindenhol azt, amit ma itt együtt hallhattunk. Másodjára menjünk el szavazni úgy, ahogyan ezt már megtettük az előző vasárnapon. És harmadjára mindenki hozzon magával a következő választási fordulóra még egy embert.” (2002. április 9.)

„Kedves barátaim, április hetedikén sokan voltunk, de mégsem voltunk elegen. […] Isten áldja mindannyiukat! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” (2002. április 13.)

(2002. április 9-én Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen, majd 13-án a budapesti Kossuth téren elmondott beszédében az országgyűlési választások első fordulójára utalva.)

„Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében…” (2002. április 13.)

Orbán egyelőre nem tud magyarázatot adni a Fidesz-MDF választási vereségére, hiszen az előrejelzések jelentősen eltértek az első forduló eredményeitől. „Van valami összefüggés, egy tény, amit nem ismerek, nem értek” – fejtette ki Orbán, aki szerint a kérdésekre majd az idő választ ad. A választások tisztaságával szemben felmerült kifogásokat – még hivatalban lévő miniszterelnökként – Orbán nem kívánta minősíteni.” ( Index, 2002. május 1.)

„Tegyük világossá a gyermekeink előtt – és az államtól ebben várunk segítséget -, hogy az, aki a kábítószerhez nyúl, az ördöggel cimborál. Nem kell az életben minden rosszat kipróbálni ahhoz, hogy nemet tudjunk rá mondani.” ( 2002. október 16.)

„A magyar közélet jelentős változás előtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyező politika, s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Ezek megvalósításához határozott kormányzati lépések szükségesek.” ( Index, 2003. október 19.)

„Az új miniszterelnök, annak a kormánynak a miniszterelnöke, aki a szabad Magyarország történetében elsőként kerül hatalomra választási felhatalmazás nélkül, éppen Szent Mihály napján lépett hivatalba. Szent György napján, kihajtáskor, mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, behajtáskor csak az pásztor, aki elszámol.” (Index, 2004. október 1.)

„Nagy öröm, hogy a sorkatonaság általunk már 2000-ben kezdeményezett eltörlését sikerült alkotmányos módon rendezni.” (Magyar Nemzet, 2004. november 20.)

„Orbán Viktor szerint hiba, az állami vagyon elkótyavetyélése lenne eladni a repülőteret; a Fidesz elnöke a közvagyon fenntartását tartja indokoltnak a MÁV, a Magyar Posta és a kórházak esetében is.” (MTI 2005. augusztus 29.)

Idézetek, 2006

„Meg akartuk őrizni a hitet, hogy volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért. Volt értelme küzdeni a szabad választásokért, volt értelme küzdeni a határon túl élő magyarokért, hogy volt értelme megőrizni az ’56-os forradalom emlékét. Meg akartuk őrizni a hitet, hogy kell lennie a világban egy erkölcsi rendnek, amely végül mindent és mindenkit odahelyez, ahová való.” (Magyar Szolidaritás Napja, 2006. április 2.)

„Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. De az ellenfél is ezt csinálja, nem tudok mást tenni, ha az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni.” (Index, 2006. április 21.)

„Vereséget szenvedtünk, de nem győztek le! Nem eszméik, hanem a pénzük vert meg minket. Bár a pénznek nincs szaga és színe, gazdájának azonban van. A sok pénz legyőzte az igazságot ”

„Az út, amelyet végigjártam, nem a liberalizmustól vezet a konzervativizmusig. A liberalizmus meg a szocializmus ideológia, a konzervativizmus pedig nem az. Gondolkodásmód, észjárás, habitus, talán jellem is, de semmiképpen sem ideológia. Tehát nem egyik eszmétől a másik eszméig vezetett az utam. Úgy vélem, hogy ráéreztem az ideológiák viszonylagosságára, jelentőségük korlátaira. Elérkeztem abba az életkorba, amikor megérett bennem a gondolat: nincs szükségem arra, hogy a világról vallott nézeteimet, gondolataimat, még ha a politika világát érintik is, beleerőszakoljam bármifajta ideológia egy könyvben összefoglalható ketrecébe.” Orbán Viktor: 20 év. Beszédek, írások, interjúk 1986-2006

„A helyzet úgy áll, hogy nekünk nincs hova visszavonulnunk. […] Az ország nyakig úszik az adósságban, a költségvetés romokban, a gazdák kivéreztetve, a munkanélküliség nő, a magyar vállalkozók pedig alárendeltek a saját hazájukban, a felvett kölcsönök, száz és ezer milliárdok pedig eltűntek. Nekünk, magyaroknak nincs hova hátrálni! Az ellenfeleink kimutatták a foguk fehérjét, agresszívek, kíméletlenek és durva hatalomvágy hajtja őket. Nincs hova hátrálnunk!” (A Fidesz kampánygyűlésén a Budai várban elmondott beszédéből, 2006.) Népszabadság online, (2006. április 10.)

„ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok” 2006 WikiLeaks dokumentum diplomatákkal való beszélgetésről

„Én sem hazudtam soha az embereknek.” (CNN interjú, 2006. szeptember 23.) MTI

„Sosem rejtettem el valós szándékaimat a választók elől.” (Magyar Hírlap interjú, 2006. szeptember 27.)

„Különleges idők, napok, hetek egyetlen ponttá tudnak sűrűsödni életünkben, mintha egyetlen pillanatig tartottak volna. Csillaggá változnak és halhatatlanok. Október 23-án varázsütésre álltunk talpra. Néhány óra alatt megbukott a kommunizmus, megalakult a nemzetőrség, a munkástanácsok, újra éledtek a betiltott pártok, felállt az új kormány, kiléptünk a Varsói Szerződésből. Egyetlen hét alatt a Szovjetunió egyik tartományából újra nemzeti közösség, önálló állam lettünk.” (Beszéd az Astoriánál, 2006. október 23.)

„[…] ha olyan nyilvánvaló, hogy jóakarat vezérel bennünket, akkor miért gyűlölnek bennünket ennyire […] És ha az ember ezt nem dühében gondolja végig, hanem egy ilyen könyv olvasása közben gondolja végig, akkor szerény választ is tud adni erre a kérdésre. És világossá válik, hogy valójában nem bennünket gyűlölnek […], nem tőlünk félnek. Azt gyűlölik, attól félnek, amit mi, keresztények hiszünk. Azt gyűlölik és attól félnek, amit mi magyarnak és nemzetinek hiszünk. Függetlenül attól, hogy egyébként az, amit mi kereszténynek hiszünk és magyarnak gondolunk, semmilyen gyűlöletre nem ad okot.” ( Népszabadság, 2006. december 21.)

„A pártelnök hangsúlyozta: óva inti a jobboldali politikát attól, hogy az egyházat kritizálja.” (Balog Zoltán, Mélység és magasság című interjúkötetének megjelenése kapcsán adott interjújában. Magyar Nemzet, 2006. december 20.)

Idézetek, 2007

„Kritikaként nem érdemes felróni azt, hogy az egyébként néppárti politikát folytató jobb- és baloldal integrálja a radikális szavazókat. Ezt én társadalmi szempontból jótékonynak tartom. Ez akadályozza meg, hogy Magyarország azokhoz az országokhoz hasonlítson, ahol hol jobb-, hol baloldalról nőnek fel radikális erők, amelyeket csak a Jóisten tudja meddig lehet a 20 százalék alatti kalodában tartani.” (Manager Magazin interjú, 2007. január)

„Az elhatárolódás rossz szó. Mint látja, öntől is el vagyok határolódva. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok, a Magyar Gárda a Magyar Gárda, mi meg itt vagyunk.” (2007. augusztus)

Idézetek, 2009

„Lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra.” (ATV, 2009. november 10. 20.00)

Idézetek, 2010

Azok, akiket 25 évvel ezelőtt nem zavart, hogy Magyarországon egypártrendszer volt… Ott nem volt egyeztetés, még ellenzék sem volt. Nagyon jól éltek abban a világban. Részt vettek a politikai életben. Azok most elkezdenek rettegni a Fidesz demokratikus, választópolgárok által biztosított kétharmados többségétől? Nem nevetséges ez? Nem érzünk itt valami ellentmondást?

Magyarország lassan világbajnok lesz a kiadások lefaragásának tekintetében. Ha önök megnézik, hogy mi minden történt az elmúlt egy esztendőben Magyarországon a pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében, akkor valószínűleg ezt túlzás nélkül minősíthetik világrekordnak. (2010. 07. 21. Közös sajtótájékoztatón – Angela Merkellel)

Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is. (Magyar Nemzet)

A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon. Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én ezt nem szeretném. Azért választják meg a parlamenti képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, ezért csak kivételes esetekben kell népszavazást tartani. (Heti Válasz)

Nekünk a realitás kevés, mi nem érjük be az adott világ kereteivel, mi nemcsak a realitást, mi a valóságot is akarjuk. 2010 szeptember

Idézetek, 2011

Természetesen a kiadásokat csökkenteni kell. Bizonyos területeken a bevételeket növelni kell. De ez nem megszorítás. 2011 január

A Kínai Népköztársaság és Magyarország szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket. (index.hu) 2011.06.25.

Idézetek, 2012

Tizennegyedik ország értékelő beszéde a Millenáris Parkban, 2012. február 7-én kedden:

Hosszú lesz, itt-ott meredek, úgyhogy csatolják be az öveiket. Kedves Dalma asszony, tisztelt hölgyeim és uraim. A népből, a néppel, a népért. Vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberek érdekében. Valahogy így mondta és bizonyára így is értette Ábrahám Lincoln, amikor megfogalmazta a demokratikus kormányzás lényegét. Milyen kár, hogy ez az észjárás manapság kifelé megy a divatból. Sőt, hovatovább populizmusnak, veszélynek minősül.

Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál és megakadályozza, hogy elérjük azokat.

A szocialista kormányok eltüntettek mindent ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni.

Abban a nagy munkában, amelyet 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult. Magyarország új alapokon áll.

Sikerült jelentősen csökkentenünk az államadósságot is(…) az adósság csökkentése érdekében kidolgozott Szél Kálmán terv végrehajtása jelenleg 83%-on áll. (…) A munka útjában álló másik akadály a régi, aránytalan adórendszer volt, amely büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást. Ezért kicseréltük egy másikra. Én is tudom, hogy sokan nem szeretik ezt a új rendszert. Azt is tudom azonban, hogy nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne. Egy adórendszer esetében elég, ha az emberek belátják annak gazdasági ésszerűségét.

2011 az első olyan év Uniós csatlakozásunk óta, pedig annak már 7 éve, amikor a magyar költségvetési deficit az európai normák szerinti 3% alá csökkent.

2012 új alaptörvényünk hatályba lépésének is éve. Büszke vagyok erre a modern alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Itt az ideje, hogy végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébük vágjunk. Ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával. Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől. (…) Ahogy a zseniális Wayne Gretzky tanácsolta: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz.”. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!  2012. február 7.

Nyilatkozat a Puskás Ferenc stadion és a Papp László stadion közé építendő új, 65 ezres futball stadionról, 2012. március 20-án kedden:

A kormánynak még ezt meg kell tárgyalnia, ennek a javaslatnak túl kell élnie egy kormányülést. Erre van komoly esély. Ismerek néhány embert akivel tudok beszélni és akkor – mosolyog – többséget lehet kialakítani az álláspont mögé. Tehát úgy érzem, hogy itt a dolog az jó irányba halad. Fix egyesre venném, ha tipp-mix-eznék.

Miniszterelnöki találkozó Brüsszelben, MTV interjú a magyar miniszterelnökkel, 2012. április 23., hétfő:

Most, miután néhány, a cégeket és a bankokat terhelő adót ki kell vezetnünk, ez Európai Uniós döntés hatására szükséges, ezért ez nem jelenti azt, hogy kiengedjük őket a közös teherviselésből, hanem azon dolgozunk, hogy milyen formában tudjuk őket egy átláthatóbb módon, számukra is elfogadhatóbb módon, de fair közteherviselés jegyében bent tartani a magyar közteherviselési rendszerben.

Ha nem csal meg a memóriám, akkor a’ egyiptomiak napra pontosan velünk együtt kezdeményeztek egy IMF együttműködést és ők tulajdonképpen már meg is kapták, mi pedig még el se kezdtünk tárgyalni. Ezt mondom én, ezt nevezem én méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének. Ezt szeretném, ha nem alkalmaznák Magyarországgal szemben és azon dolgozunk, hogy Magyarországnak megadják a méltányos elvárást.

Neki tulajdonított idézetek

Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt. (A Hírszerző szerint a Fidesz kongresszusán elhangzott beszéd, 2006. május 20.)

Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél. (1993) – nol