Orbán nem az ördög, hanem apafigura – külföldi lapok – 08:10

Kemény leckében van részük a jelzáloghiteleseknek – írja a New York Times, hozzátéve, hogy a történet kiindulópontja részben a túlzott bizakodás volt a hitelválság előtti fellendülés idején. A 3. negyedévben elakadt a gazdasági megújulás az unió keleti tagállamaiban, részben az euróövezet lassulása, részben pedig a súlyos ukrajnai harcok miatt – tudósít a Bloomberg. Mundruczó Kornél a Tagesanzeigernek nyilatkozva azt mondta, az utóbbi években erősen meggyengült a magyar társadalom összetartó ereje, megerősödött viszont a nacionalizmus és az irgalom hiánya.

New York Times

Kemény leckében van részük a jelzáloghiteleseknek – írja a lap, hozzátéve, hogy a történet kiindulópontja részben a túlzott bizakodás volt a hitelválság előtti fellendülés idején. De egyben azt is tanúsítja, hogy a nem megfelelő szabályozás milyen katasztrofális következményekkel járhat, elsősorban a kölcsön felvevői, de a bankok számára is. Amikor beütött a baj, a populista Orbán Viktor egy sor intézkedéssel igyekezett mérsékelni a kedvezőtlen hatásokat. A kormány tekintélyelvű törekvései bírálatot váltottak ki más európai fővárosokban, ám a vezetés idehaza népszerű maradt, mivel azt ígérte, hogy felelősségre vonja a bankokat.
A pénzintézetek végül megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az ilyen kölcsönöket piaci árfolyamon váltják át, és hogy ehhez az MNB devizát ad. Ám a kötelező forintosítás csupán azt szavatolja, hogy a magyar fizetőeszköz újabb leértékelődése nem vezet további veszteségekhez. De nem ellensúlyozza az eddigi értékvesztést. A kompenzáció messze nem kárpótolja az érintetteket. Az összeállításban meg is szólal egy asszony, aki azt mondja, 2007-ben 7,4 millió forint értékben 42 ezer dollárt vett fel, ebből törlesztett 4,5 milliót, de még 11 milliót kellene visszafizetnie, amire nem képes. És közben a bankrendszer bekerült a bóvli kategóriába. A magyar gazdaság teljesítménye pedig még mindig nem érte el a 2006-os szintet. Török Zoltán a Raiffeisentől azt mondja, a visszaesés és a hatalom lépései miatt mindenki veszít. Egészen pontosan, a háztartások ráfizetnek, a kormány viszont nem nyer.

Bloomberg

A 3. negyedévben elakadt a gazdasági megújulás az unió keleti tagállamaiban, részben az euróövezet lassulása, részben pedig a súlyos ukrajnai harcok miatt. Neil Sharing, a londoni Capital Economics feltörekvő piaci fő elemzője az okok közt megemlíti, hogy az oroszországi helyzet, vagyis az ellenszankciók elrendelése szintén nem segített és különösen érzékenyen érintette a gazdaságok igen fontos ágazatait. A fő tényező azonban az eurózóna állapota. A magyar növekedés mindennek következtében 3,9-ről 2,9 %-ra csökkent. Ennek oka elsősorban az, hogy nyugaton mérséklődött a kereslet az autók iránt, ideértve az Audit és a Mercedest. Az ipari termelés júliustól szeptember végéig 6,7 %-kal bővült, míg az előző negyedévben még 10,4 %-os volt az ütem.

Financial Times

1. A magyar reklámadó, amelyet a sajtószabadság elnyomására tett kísérletként bírálnak, kedvezőtlenül hatott ki az egész RTL-csoport eredményére. A luxemburgi társaság az év első hónapjában átszámítva 77 millió eurót írt le Magyarországon ilyen címen. Az adó bevezetése óta az RTL-Klub erősítette kritikus hangvételét és az esti híradókban rendszeresen foglalkozik a kormány és Orbán Viktor állítólagos korrupciós ügyeivel. A miniszterelnöki hivatal viszont azt állítja, a társaság bosszúhadjáratba kezdett. A hatalom 2010 óta különadókkal árasztotta el a külföldi bankokat, a távközlési és médiacégeket. A hirdetési adó megemelése elvinné az RTL-Klub egész idei nyereségét, ráadásul az adó úgy ítéli meg, hogy őket aránytalanul sújtja a teher, arról nem beszélve, hogy nem a nyereség, hanem a bevétel után vetik ki. A csatorna mégsem kíván távozni az országból. Andreas Rudas, az RTL alelnöke azt várja, hogy panaszuk nyomán eljár a brüsszeli Bizottság, hiszen itt egy diszkriminatív jogszabályról van szó, amelynek célja egyértelműen az, hogy korlátozza a sajtó függetlenségét. Mint kifejti, a tévét pontosan a nagy tömegbefolyása miatt vette célba a hatalom.

2. Az Ukrajna elleni orosz agresszió láttán mind magyar, mind szlovák hivatalos képviselők azt közölték a lappal, hogy most már támogatják a keményebb szankciókat, válaszul Moszkva lépéseire. Korábban ez a két ország kifogásolta a leghangosabb az unión belül az Oroszország elleni megtorló intézkedéseket. A változás különösen látványos Magyarországon, ahol Orbán Viktor nem egyszerűen kiállt a retorziók ellen, hanem megkötötte a paksi szerződést, továbbá támogatta a Déli Áramlat megépítését. Most azonban Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a legutóbbi orosz akciókat, és jelezte, hogy Budapest egyetért azzal, ha újabb szankciókat rendelnek el. Azzal érvelt, hogy a közép-európaiak tudják, milyen az, ha olyan szomszédjuk van, mint a Szovjetunió, és soha nem akarják azt még egyszer megtapasztalni. Hozzátette, hogy a javaslatokat a nagy és erős államoknak kell kidolgozniuk, de számíthatnak a magyar támogatásra minden olyan megoldás esetében, amely gyorsan véget vet a konfliktusnak.

Tagesanzeiger

Mundruczó Kornél szerint az utóbbi években erősen meggyengült a magyar társadalom összetartó ereje, megerősödött viszont a nacionalizmus és az irgalom hiánya. De persze az nem csak magyar jelenség, hogy az emberek félnek, és nem egyszerűen nem törődnek azokkal, akiknek még rosszabbul megy, hanem még át is gázolnak azokon. A magyar kormány kiaknázza ezt a reflexet. Orbán apafigura, akibe az emberek belekapaszkodnak, ahelyett, hogy felnőnének. Ilyenformán Magyarország szélsőséges módon illusztrálja mindazt, ami egész Európában lejátszódik. A rendező abból az alkalomból adott interjút, hogy Zürichben vasárnap mutatják be új darabját, amely egy magyar és egy ukrán prostituált ottani sorsát viszi színre. A kormányfőről szólva azt mondja, Orbán még nem Putyin, még demokrata. Meghirdette ugyan az illiberális államot, korlátozta a szabadságot, és ez rossz. De a bírálók még nincsenek börtönben vagy száműzetésben. Azt meg Mundruczó tévedésnek tartja, hogy a nyugati sajtó ördögnek festi le Orbánt, amikor a nyugat jócskán hozzájárult a mostani helyzet kialakulásához. Merkel folyton a magyar politikus kezét rázza, csak az USA lép fel. Az EU nem küld jelzést, pedig Brüsszelnek az emberi jogokért és értékekért is ki kellene állnia.
A filmrendező úgy gondolja, hogy a beutazási tilalommal Washington – egyedüliként – megint jót húzott. Navracsics Tibor biztosi megbízatásáról úgy véli, hogy a politikus nem maga a megtestesült ördög, Magyarországon semmi sem fekete-fehér. A Fidesznél vannak sokkal jobbosabb erők is, a baloldal impotens és hozzá nem értő. Mundruczó pedig senkitől sem kap támogatást, mert mindenkit bírál. Ezért kell gyakran külföldön dolgoznia, pedig ízig-vérig magyar alkotónak tartja magát. Ugyanakkor fél attól, hogy az internet adó ellen kezdett tiltakozások anarchiába csapnak át és Ukrajna példája nyomán ürügyet szolgáltatnak a kemény közbeavatkozásra. Egyébként miután Orbán beadta a derekát, a rendezőben még az is felmerült, hogy színjáték volt az egész, az USA kedvéért. Viszont Oroszország félelemmel tölti el.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)