Folyik a nagy átszervezés az egészségügyben, akár tízezer ember, műszakiak, adminisztratív dolgozók, de orvosok és szakdolgozók is lapátra kerülhetnek. Megkezdődött a karcsúsítás, természetesen a győzelem jegyében, mert ez lesz az a – sajnos nem első – eset, amikor az eszme diadalmaskodik a józan ész felett.
A kórházi és szakellátás ötödének költségeire nincs fedezet, most hát világgá zavarnak mindenkit.
Ugyan ettől sem lesz, de mire ez kiderül a betegek húsz százaléka úgyis meghal, a maradékra meg elég lesz a lóvé, ha otthonról hordják a kaját és a betegek egymást kötözik.
Ügyesebbek nehéz lovassági kardokkal operálhatnak is. Viszont ha elönti a műtőt a törött csatornából a szar, azt a Vezér személyesen lapátolhatja fel.

Nem akarom bő lére ereszteni a posztot, nem is értek a témához, csak egy megjegyzésem lenne.

A hírről beszámoló Népszabadság megemlíti, hogy mindez a területi ellátási kötelezettség újragondolásával és egy új beutalási renddel járhat együtt: az egészségügyi államtitkár szerint most az Országos Mentőszolgálat kapacitásainak 80 százalékát a kórházak közti betegszállítás köti le.
Ezért az átszervezés célja az is, hogy ez megszűnjön.

Régebben ez úgy volt, hogy az akut esetek szállítását és a felügyeletet igénylő betegszállítást a mentők végezték, a betegszállítást pedig az OEP-el szerződéses viszonyban álló magántulajdonú betegszállító vállalkozások.
Fillérekért, szinte a semmiért dolgoztak, de az alkalmazottaknak megérte a dolog, merthogy ez egy borravalós tevékenység volt.
A betegek „taxiztatása” zökkenőmentes volt, saját menetirányítókkal oldották meg a feladatot, rendkívül rugalmasan.
Egy nagy baj viszont volt, hogy a kevés pénz és a jatt a betegszállítóknál kötött ki, ami zavarta az igen erős érdekérvényesítő képességű és felettébb takarékos Mentőszolgálatot, így elérték, hogy a szállítás irányítását kivették a magáncégek kezéből, és a Mentőszolgálatra bízták.

A helyzetre jellemző, hogy ebben az időben már minden magán-betegszállító GPS segítségével dolgozott, sőt, magánvállalkozások bevonásával már az autók műholdas nyomkövetése is megoldódott, – nem vagyok benne biztos, hogy ezt a Mentőszolgálat ma produkálni tudja-e.
Mindenesetre aki azt hiszi, hogy beteget szállítani nagy üzlet, az rettenetes nagyot téved.
Viszont faguriga legyek, ha ezen nem az Országos Mentőszolgálat fog kaszálni egy nagyot, őket ugyanis nem meri bántani senki.
Olyanok, mint a sírköves, aki a pofátlanul magas áron csodálkozó vevőjelöltektől megkérdezi, hogy hát csak nem sajnálják drága halottjuktól a tisztességes sírt?
A mentőszolgálat soha nem jött ki a saját költségvetéséből, ha az elfogyott, akkor előre tartották a kezüket és az állam belehajított párszáz milliót. Nem hinném, hogy ez a helyzet mostanában érdemben változna.

A magán betegszállítók előtt pedig ott a szebb jövő – a vélhetőleg ugrásszerűen növekvő igények kielégítésére fekete fóliával át kell húzni a kocsikat – ahova befér egy hordágy, beférhet egy koporsó is, sőt, ha jól gazdálkodnak a hellyel, akár kettő is.
A kocsik oldalára meg két angyal közé fel lehet majd festeni, hogy VIKTOR-HINTÓ, a polgári változatot sofőr vezetheti, míg a CS-kategóriás változatot pedállal hajthatják a hozzátartozók.

És hogy jön ide a cigány lova?
Hát úgy, hogy Gazsi a lovát meg akarta tanítani a takarékos étkezésre.
Kérdezte a cimborája, hogy halad a projekt.
Hát – felelte Gazsi – nagyon biztató volt, már majdnem teljesen leszokott az evésről, mikor megdöglött.
Ilyen a magyar egészségügy is, csak itt az ágazaton kívül mi is bele fogunk dögleni a kísérletbe, persze nem máról-holnapra, hiszen egészséges életmódot folytatunk: gyönyörű stadionokban szaladgálunk majd, télen fűtés helyett, nyáron meg, hogy hűtsön a menetszél a hűtő előtt.
Úgysem lesz benne áram…