Betiltották az angol nyelvet a montreáli Sacré-Coeur kórházban
Ha beteg vagy és nem beszélsz franciául, imádkozzál azért, hogy a mentők ne a Sacré-Coeur kórházba szállítsanak, akkor sem ha éppen ez van legközelebb lakásodhoz. Ezt tudjuk javasolni a KMH montreáli magyar olvasóinak, amennyiben nem beszélnek franciául. A CTV News információja szerint, a montreáli Sacré-Coeur kórház menedzsmentje levelet intézett valamennyi dolgozóhoz, melyben a következő pontok állnak:
1. Valamennyi írásbeli kommunikáció kizárólag franciául történhet a kórház teljes területén.
2. Kétnyelvű (francia-angol) hírdetményeket és nyomtatott információt el kell tüntetni a kórház területéről.
3. Ha bármelyik orvos, vagy ápoló angolul, vagy a francián kívül bármely másik nyelven kíván szóbelileg kommunikálni, a kórházi menedzsment jóváhagyása szükséges.
4. Az angol nyelvű szóbeli kommunikáció a betegekkel kizárólag a traumatológián és a sürgősségi osztályon engedélyezett.
Josée-Michelle Simard, a Sacré-Coeur szóvívője elmondta, hogy a québeci nyelvtörvények tiltják az angol nyelv használatát bármilyen táblán, vagy irott anyagon a kórház teljes területén. Hozzátette, hogy a Francia Nyelv Québeci Hivatala (másnéven a nyelvrendőrség) panaszokra reagálva kereste fel a kórházat jelezve, hogy sértő az angol nyelv használata.
A döntés számomra azért is döbbenetes, mert nagymamám – 87 éves korában – a Sacré-Coeur kórházban halt meg. Összesen három hetet töltött ott és annak ellenére, hogy nem beszélt franciául (hanem angolul), mindig együttérzéssel, kedvesen és kegyelemmel bántak vele élete utolsó heteiben. Nem ő döntött úgy, hogy a Sacré-Coeurbe kerül, egyszerűen Montreál egyik multikulturális és többnyelvű elővárosában élt 1965 óta, melynek ez volt a központi kórháza.
Bízom benne, hogy a Sacre-Coeur munkatársai tiltakozni fognak a teljesen embertelen döntés ellen.
3:59 du.
Mi a jogi alapja annak, hogy egy ország területén bármely polgárnak, lakosnak, turistának, fogolynak, menekültnek, megtiltson akármilyen kormány, bármilyen nyelv használatát, akármikor és akárhol, akármihez? Csak az kell a kommunikációhoz, hogy a kommunikálók közt legyen minimum két ember amelyik közös nyelvet beszél és más nyelvre is tud fordítani, a csoport többi tagjai számára.
A kórháznak semmi mást nem kell tenni, visszaküldik a levelet, hogy az minden betegre nézve, „life-safety” alaptörvényt sért, ami felülír más polgári érdekből bevezetett törvényt!
4:07 du.
Gyula,
Normális viszonyok közt ez kéne, hogy történjen. De Québecben van egy „francizációs” törvény, mely jelzi, hogy valamennyi munkahely ahol több mint 50 dolgozó van kizárólag franciául működhet. Ez a Québecbe érkező multikra és a legtöbb közintézményre egyaránt vonatkozik. Québecben a nagy amerikai cégek is franciául működnek. Kivételt képez maroknyi hivatalosan kétnyelvű kórház Montreálban. Ilyen például a Zsidó Kórház (Jewish General), ami hivatalosan kétnyelvű, de lényegében angol közösséget szolgál.
Québecben a life-safety-t akkor sem veszik figyelembe, amikor a montreáli metrón lerobban egy kocsi, vagy ha ki kell üriteni a szerelvényt. Az üritésre, illetve menekülésre felszólitó utasitás csak franciául hangzik el a hangosbemondón…egy olyan városban, ahol a lakosság több mint fele nem francia anyanyelvű és ahol rengeteg turista van.
4:32 du.
Christopher. Értem, hogy Quebec Francia sovinisztái miként működnek. Ennek ellenére bajba kerülhetnének, ha sokan összefognának ellenük. Ha Franciául nem beszélő turisták, látogatók, az USA-ból hátrányt szenvednek, esetleg maradandó egészségügyi probléma keletkezik, balesetek kezelésekor (összefut 24 autó Télen) ezért lehet milliókra perelni a Provinciális kormányt, aki kiadta a Francia csak nyelvszabályt.
Egyébként, küld ide az összes Québécois Canadai hazafit, mi kizárólag csak Angolul és Spanyolul leszünk hajlandók velük kommunikálni, esetleg a süket-némák jelbeszédével. Személyesen én csak ürgebőrbe kötött fémdobozokba zárt Angol nyelvű üzeneteket dobnák a Saint Lawrence River-be, vagy a Gulf of Saint Lawrence-be számukra. Valahol Nova Scotia vagy New Foundland körül csak elkapnának egyet-kettőt. (Ha jól tudom két áramlat fut itt egymás ellenében, a hideg Labrador Current és a meleg North Equatorial Current, ki tudja melyik nyer és mikor)
7:00 du.
Cristopher:
.
– Most tényleg vigyázban áll az ész az idiotizmus ilyen megnyilvánulásán, pláne Kanadából. Ilyet valamelyik balkáni putriból, vagy kelet- európai, közép- ázsiai tahóisztánból várna az ember, nem Kanadából.
.
„… Québecben van egy “francizációs” törvény,…”
.
– Értem. De ezt nem írja felül valamilyen felsőbb kanadai jogforrás, vagy törvény?
.
Vagy, amit Gyula is említett, hogy az USA- nak ehhez szava sincs?
.
Mi a cukros lóf…sz van már ott?
8:55 du.
Van egy fajta „ostrom-mentalitás” Québecben és részben talán jogos is. Hiszen Észak-Amerikában a lakosság 2%-a francia anyanyelvű és gyakran mutatnak arra, hogy az USA-ban – kemény állami intervenció hiján – hagyományosan francia nyelvterületek tűntek el és ott maximum kedves, örökségi és múzeumi nyelv a francia. Ilyen például Louisiana – különösen New Orleans.
Amúgy a kanadai szövetségi emberjogi charta tiltja a québeci nyelvtörvények e féle alkalmazását. Csakhogy az emberjogi chartába be van építve egy olyan passzus mely lehetővé teszi bizonyos jogok felfüggesztését, vagy be nem tartását a tartományok által. Az angol nyelv körüli tilalom szembe megy a chartával, de azzal magyarázza a québeci kormányzat ezt a szituációt, hogy a francia nyelv veszélyben van és védelemre szorul.
9:26 du.
Chris:
A Francia nyelv veszélyben van, hol, mi által, kik miatt? Mivel bizonyítják ezt a politikusok? Bárki beszélheti, bárhol, sehol nincs tiltva. Megtiltani más nyelv használatát az állami intervenció, veszélyezteti a többi nyelveket.
Az állam nem kényszeríthet senkit egyfajta nyelvet tanulni, használni, akarata ellen, csakúgy, mint egyfajta vallást követni, más vallásokat tiltani.
Egyszer volt, hol nem volt, Észak-Amerikában néhány ember írt egyszer egy Alkotmányt, amiben lefektették az emberi alapjogokat és a demokrácia alapelveit és rendszerét. Québéc politikusai demonstrálják, hogy nem tisztelik más emberek jogait, nem végzik munkájukat a demokratikus elvek szerint, így nem érdemelték ki azt, hogy bárki tisztelje törvényeiket, különösen azokat, amik az emberi jogok megcsorbítására lettek bevezetve.
Egy-egy nyelv azért hal ki, mert használata nem válik praktikussá, az utódok más nyelvet használnak helyette és ezt semmiféle törvénnyel, kényszerrel, erőszakkal nem lehet megakadályozni, csak lelassítani.
A Franciák nem törődtek a nyelvük fejlődésével, nem könnyítették meg a nyelv használatát más anyanyelvűek számára, a legkisebb akcentusra felhúzták orrukat és ´¨gy tettek, minthaé rnem téettek volna semmit. WWI után nem teremtettek új szavakat az új technikai eszközök megnevezésére, a Párizsiak nagy része rátartian csámcsogott a baguette és brie sandwich-en lemosva azt Burgundival, amíg a technológia és tudomány Angol nyelven hagyta őket maga mögött.
P.S. A Franciák a mai napig nem tanulták meg, hogy kell jó kávét főzni. A French roast kévénál rosszabb szerintem nincs is a Világon, általában Észak Afrikai magas savtartalmú túlpöprkölt kávé, érzékeny gyomorral meg sem lehet inni. (Gyomorferkélyest megölhet két nagy csésze Francia kávé, még tejjek higitva is) Akkor most Québéc kormánya kötelezi fogja Starbucks-ot, hogy csak French Roast kávé lehet a menün, mert az veszélyben van, egyre kevesebben isszák?
4:40 de.
„…a francia nyelv veszélyben van és védelemre szorul….”
.
– Mégis, ezt mire alapozzák? És miért hagyja ezt az- ezek szerint – töketlen kanadai szövetségi kormány? MI lesz a következő, Quebec hazaáruló, kisebbségi komplexustól meghülyült vezérei leválnak Kanadától önkényesen?
.
Az örök szabály az ilyenekkel: ha a kisujjad nyújtod nekik, az egész karod lerántják – ez nem méltó az euro- atlanti civilizációhoz.
.
Vagy mi van, meg vannak sértődve, amiért már rég nem a francia a világ uralkodó nyelve, és mert a francia birodalom örökre odavan? Ezért megy ez a hülyegyerek- szintű hiszti? Eszem megáll, komolyan.
.
Egy Ceausescutól, egy Enver hodzsától, egy Benestől még elment volna egy ilyen intézkedés, na de …ba is, ez Kanada!!!
5:25 de.
Régi kedvenc teóriám, hogy ha a Szovjetunió nem az a begyepesedett, állami túlhatalomra és orosz nacionalizmusra építő birodalom, akkor lehet, hogy ma a PC-t (Personal Computer) lszm-nek (licsnaja szamoscsitálnája masina) hívnák. Egyénenként az orosz se butább, mint az angol (vagy magyar vagy piréz stb.), de a közösség-szervező ereje különböző, és manapság nem kérdés, hogy melyik a versenyképesebb. De van magyar példám is. A nyolcvanas években Romániában románok kezdtek el magyarul tanulni, nem kellett hozzá nyelvtörvény se. Magyarország ugyanis akkoriban a vágyott Európát testesítette meg nemcsak az ott élő magyarok, hanem a románok szemében is. A helyzet ma megfordult: immár magyarok járnak Romániába, Szlovákiába dolgozni, tanulni, és ezzel automatikusan jár majd az is, hogy többen sajátítják el az ottani államnyelvet. A franciák is jobban járnának, ha nem a gloir-t fényesítgetnék, hanem a Citroyen-t, meg a Peaugeot-ot tennék megbízhatóbbá. Egyébként is nagyon udvariatlan dolog – mellesleg az angoloktól is, hogy nem azt mondják, ami le van írva, hanem egészen mást. (Ezért nem is biztos, hogy jól írtam az autómárkák nevét.) Valószínűleg ismét elkezdjük építeni a Bábel tornyát, hiszen a kommunikáció (bocs, beszéd, írás stb.) alapvető versenyeleme az emberi fajnak. Az alakuló közös nyelvben pedig annak a nemzetnek a nyelvén szerepel majd a legtöbb kifejezés, amelyik a legtöbbet tudja nyújtani az összes embernek. Félek, a magyar nyelv a „kocsin” (ha egyáltalán ismert még e szó külföldön), meg a bájrón kívül nem sokat tett eddig a közös szókincshez. A Gyurcsány-írás alatt írta valaki, hogy a görögök sokat tettek a civilizációért, ezért tiszteletre méltóak. Ha másból nem, abból láthatjuk, hogy hány olyan szót használunk ma is, ami a már nem beszélt ógörögből (meg persze a latinból) került mai beszédünkbe.
5:47 de.
Ez a nyelv dolog kedvenc vesszőparipám, muszáj még egy dolgot hozzátennem. Magyarországon is dívik az „anglománia”, ami jellegzetesen úgy nyilvánul meg, hogy félművelt emberfők latinból származó, magyar változatban is használt kifejezéseket „angolosítanak”. Ilyen a reláció (viszony, kapcsolat (latin), amit már nem is hallani másként mint relésön-nek. De láttam már „riszpekt”-nek leírva az ugyancsak latinból magyarított respektál (tisztel, becsül) kifejezést. A kedvenc példám, amikor nem bírtam meggyőzni „trendi píár-osokat” (bár a pé-er lenne magyaros), hogy az eredetileg latin, de magyarított változatban is létező szavakat mondat közben ne írják nagy kezdőbetűvel. A magyarban ugyanis a közös főnév mondat közben kisbetűvel kezdődik. Erre mutogatják nekem az angol mondatot, hogy ott meg nagybetű a latinból átvett kifejezés. Már a „közös főnévnél” elvesztették a fonalat, hogy magyaráztam volna nekik meg, hogy a emóció (érzelem, indulat (latin) létező magyar szó, nem kell „emősön”-nek ejteni, és nem kell nagybetűvel írni?
6:40 de.
Nap mint nap állitom Kanadát példaként Keleteurópában, ahova visszatérem.
Remélem, hogy nem kell fogadott hazámról új képet alkotnom a jövőben.
10:59 du.
Kovács Istvan: Mint tudja, Québéc csak egy kis része Canadának (kevesebb, mint 10%) és oda tömörültek sokan, akik nem akarnak Canadaiak lenni és egy civilizáltabb nyelvet megtanulni. Ezzel együtt még Québéc lakosságának is a többsége is a civilizáció mellett szavazott, kétszer!
4:48 de.
Talalom !
Nekem ebből a szempontból a „sztájliszt” az egyik kedvenc utálni valóm.
Amire van magyar megfelelő, azt minek anglicizálni. Tulajdonképp, akik magyar helyett ezeket használják, nagy valószínűséggel nincsenek is tisztában azzal, hogy az adott kifejezésnek van megfelelő magyar formája is. Így tehát e sznobok csak ártatlan művelői a saját műveletlenségüknek.
.