A Fidesz környékén ismét valami nagyon kemény anyagot osztogathattak szét. A dinnyékért egykoron felelős Budai Gyula ráadásul nagyon bele is markolhatott a zacsiba. Ami nem is lenne baj, ha csipás szemmel és nyáladzva vizionálna egy pince mélyén. Azonban egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról dönteni nem ez a kategória.

Arról a vizsgálóbizottságról lett volna szó ugyanis, amelyik az amerikai kitiltási botrány kapcsán vizsgálódott volna. Mely botrányba végső soron az immár csak egykori ügyvivő, André Goodfriend a postás szerepét vállalva keveredett bele. S kár lenne feledni például Vida Ildikó elévülhetetlen alakítását a kikürtölő pletykafészek szerepében. Amit aztán a „tolmács, hol vagy” mottóval írt magánszámmal tett még emlékezetesebbé az internet egyszerű halandói számára. Illetve, nem csak nekik. Ahogy azt is érdemes talán emlékezetünkbe idézni, hogy a kitiltási botrány nem egészen arról szólt, hogy „cica, ide ne gyere”. Tekintettel arra, hogy az alapja az a fajta kormányközeli korrupciós gyanú volt, ami messze túlmutat azon, hogy az amerikai követség ügyvivője a világ mely tájára, és mikor távozik. A parlamenti vizsgálóbizottságnak tehát bőven lett volna mit vizsgálódni. Például a korrupció-gyanúk politikai vetületeit illetően.

Érthető persze, hogy a hatalom közelében egy ilyen vizsgálódás nagyon kellemetlen hatással bírhat. Az, hogy Budai Gyula a bizottság megfúrására vonatkozó megbízással érkezett a szavazásra, az is érthető tehát. Habár, tulajdonképpen nem. Tekintettel a vizsgálóbizottságok hagyományőrző hatékonytalanságára, akár meg is szavazhatták volna fideszék a létrehozását. Hülyeséget beszélni ehhez teljesen felesleges lett volna. Márpedig azt állítani, hogy azért nincs mit vizsgálódni, mert Goodfirend távozott, az elég muszájdzseki-érett kijelentésnek tűnhet. Éppen azért, amit korábban írtam. A követségi ügyvivő csak a postás szerepét töltötte be. Ráadásul elég kézenfekvő konfliktus-feloldási javaslattal is élt még ittlétekor. Azzal, hogy tesztelje a rendszert az, akit érint. Adjon be beutazási kérelmet és tegye közzé az eredményét. Akár az elutasítást és annak indoklását is. Budai Gyula például sokkal hatásosabb bizottságelutasító kampánylózungként alkalmazhatta volna az André Goodfriend által javasolt teszt eredményének felmutatását.

Bemutatva például Vida Ildikó vízumát. Vagy elutasítás esetén azt az indoklást, aminek semmi köze nincs a korrupcióhoz, Az utóbbit különben a NAV elnök asszonya is megtehette volna. Sokkal hatásosabb lett volna a „pereljük-be-Goodfriendet” című cicaharcnál. De nem rémlik, hogy ez az okirat bemutatás megtörtént volna. Így még a kitiltások ténye is lebegtetésre van ítélve. Akár vizsgálandó tényként is előfordulva a szürke homályban. De nem fogják a jelek szerint vizsgálni, mert a postás elutazott. S akkor, ha nincs itt a postás, akkor ugyebár már az sincs, amiről a hírt hozta. A strucc sehol nincs a Fideszhez képest. Még akkor sem, ha ismert a kommunikációs recept. Ha nem beszélnek szegénységről, akkor az nincs. Ha gazdasági menekültekben vélik megtalálni az aktuális gőzleeresztés eszközét, akkor nincs gazdasági exodus Magyarországról. Ha kijelentik, hogy 47 ezerből meg lehet élni, akkor biztos úgy is lesz. Annak a néhány állam-közeli mitugrásznak, akinek nem ennyiből kell tudni megélnie. De ismert ez a csodagyógykezelés a rokkantak esetében is. Jézus és az összes szentek sincsenek a fasorban sem a kormányzati rehabilitációs ügynökökhöz képest. Mert azért orvosoknak nem mindent és nem minden esetben tekinteném az illetőket.

Ha pedig már a csodagyógyászatnál tartunk. Ha nem jön be, akkor a páciens elmehet a saját szociális temetésére. De csak akkor, ha a postás célba ér a temetési értesítéssel. Mert, Budai Gyula és hittársai logikáját követve, ellenkező esetben örökké élni fog. Elvégre, ha a postás távoztával nincs mit vizsgálni a korrupcióbotrányos kitiltásokon, akkor partecédula ki nem kézbesítése nyilvánvalóan a halál tényét is ignorálni képes. Nem is tudom. Talán el kellene indítani a szentté avatási eljárást a Fidesz-képviselők számára.