Göllner András a KMTV-ben: Ódor Bálint nagykövet embere ide-oda mászkált és nyolc percig vesztegette a közönség idejét
Ódor Bálint, Magyarország ottawai nagykövetének első beosztottja által okozott montreáli botrány óta, szinte valamennyi jelentős magyarországi lap beszámolt a március 3-án, a Concordia Egyetemen rendezett panelbeszélgetésről. Vasárnap Göllner András, a Concordia Egyetem emeritus professzora és a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója részletes interjút adott Maros Zoltánnak, a torontói Kanadai Magyar Televíziónak.
„Rám nem lehet azt mondani, hogy Magyarországról hazugságokat terjesztettem, mert nem Magyarországról beszéltem”–mondta dr. Göllner András a Kanadai Magyar Televíziónak (KMTV). Göllner professzor valóban a jogállamiság változó és időnként bonyolult definiciójára igyekezett rámutatni, neves tudósok és gondolkodók írásait referálva.
„Mi a világ felé kommunikálunk az ilyen témákban. Mi a világhálón keresztül nagyon sok embert akartunk megszólítani. Több tízezer ember létszámú közönséget céloztunk meg magunknak és azt el is értük. Sőt–meghaladtuk. Az ottawai magyar nagykövetség második emberének köszönhetően körülbelül egymillió ember Magyarországon és világszerte látta ezt kerekasztal beszélgetést az interneten”–mondta Göllner professzor.
Göllner András. Képkocka a KMTV felvételéből.
„Elhangzott, hogy például miért Kim Lane Scheppele-t hívtuk meg, aki jól ismerten, köztudottan a magyar alkotmánybíróság tanácsadója volt Sólyom László mellett. Tehát semmiképpen nem lehet rá azt mondani, hogy az SZDSZ-nek, vagy bármelyik politikai pártnak a követője. Bozóki András alapító tagja volt a Fidesznek, tanácsadója volt az 1989-es alkotmányozó kerekasztalnak. Én is elég sok időt töltöttem az Antall-kormány és a Fidesz –személyesen Orbán Viktor–népszerűsítése mellett. Tehát nem lehet rólunk azt mondani, hogy bármelyik Fidesz-ellenes politikai párttal dolgozunk. Az, hogy miért ezt a két előadót választottam — mert tulajdonképpen az összeállítást azt én végeztem el–ennek az egyszerű oka az, hogy nemzetközileg Kim Scheppele a legelismertebb szakértője az Euópai Unió jogállamisági rendszerének. Nála jobb szakértőt nem ismerünk. A Velencei Bizottság tanácsadója. Barosso volt EB-elnök mellett tanít a Princeton Egyetemen. Magyarországot nagyon jól ismeri és magyarul beszél. Egy olyan embert hívtam meg, aki — kivéve a Fidesz szemében – egy elismert, objektív kutató. Bozóki András pedig szintén egy professzori rangban lévő ember, aki Magyarország a Közép Európai Egyetem professzora, a Columbia Egyetem vendégprofesszora, ahová nem azért hívták meg, mert a Fideszt nem szereti, hanem azért mert jól ismeri a politológiát. Nagyon jól ismeri a magyar politikai rendszert. Ha valaki vele nem ért egyet, akkor cáfolja meg, azt amit Bozóki András mond. Erre meg volt a lehetőség”–tette hozzá Göllner András.
A kanadai magyar fideszesek – belértve az ottawai magyar nagykövetség diplomatáit – úgy titulálnak mindenkit aki más véleményen van, hogy hazug, hogy közben egyetlen egy érvet sem hoznak fel támadásukban célpontjaik ellen.
„Egyfolytában azt hangzik el a közbeszédben, hogy hazudtunk, hamis dolgokat terjesztettünk Magyarországról. És amikor megkérdezzük a nagykövet úr emberét, hogy mondja el már végre, hogy miben hazudtunk, akkor leül a székére és csöndben marad. (…) Mindenki megdöbbenve nézte ezt a kezdeményezést Oláh Lajos úrnak. Az első megdöbbenés az volt, hogy ha beszélni akart, miért nem ment a mikrofonhoz amint megnyitottuk a vita részét ennek az értekezletnek. És miért akkor állt föl, amikor bejelentette az elnök, hogy vége a vitának, mert már kifutottunk az időből. Akkor ment a mikrofonhoz Oláh Lajos, amikor nyilvánosan be volt jelentve, hogy kifutottunk az időből. Ő ragaszkodott ahhoz, hogy ő beszéljen. Oláh Lajos nyolc percig vesztegette az közönségnek az idejét, ide-oda mászkált. Amikor kértük, hogy mondja már el az Isten szerelméért, adjon egy példát a hazugságainkról, akkor azt mondta, hogy ‘nem.'”–részletezte Göllner professzor.
„Oláh Lajos a szája két széléből beszélt. Először azt mondta, hogy nem hívtuk meg a nagykövetet, amikor mondtuk, hogy meghívtuk, akkor azt válaszolta, hogy miért jönne el velünk beszélni a nagykövet úr. Ez verte ki a biztosítékot. ezen mindenki elkezdett nevetni. Ilyen hülységeket legalább egy magasrangú diplomatától ne halljunk”–tette hozzá.
„Ahogy én láttam azt a nyolc perces filmet, Oláh úr számára ez nem volt egy kényelmes helyzet. Ő gondolom, hogy a diplomácia testületekre vonatkozó elvárásainak próbált megfelelni”–jelezte Maros Zoltán az interjúban.
„Oláh Lajos csak annyit tudott mondani, hogy hülyeségeket beszélünk. De az nem azt, hogy mi volt a hülyeség. Lehet, hogy tudatatlanul hülyeséget mondtam Arisztotelészről, de mondja el, hogy mi volt az? Az értelmes kritikát nagyon is kedvelem, mert abból tanulok. Nahát ő erre képtelen volt”–mondta el Göllner professzor megfigyeléseit Oláh Lajos méltatlan viselkedéséről. „Oláh Lajos csak gyanusítani tud, érvelni képtelen”–tette hozzá Göllner professzor.
„2010 óta nem járok Magyarországra, már a 2010-es választást Kanadában éltem meg. Úgy döntöttem, hogy visszajövök Kanadába. Nagyon súlyos fenyegetések meg támadásoknak voltam kitéve Magyarországon. Különböző listákon mint kivégzendő ember szerepeltem. Akár két nappal ezelőtt is amikor egy jól ismert montreáli magyar azt mondta, hogy milyen kár, hogy már nem lőnek főbe olyan embereket, mint én”–mondta a KMDC alapítója.
„Több tucat olyan szervezet van Kanadában, amely kifejezetten az Orbán rendszert támogatja. Most van egy olyan–2011 óta–amely nem az Orbán rendszert támogatja, hanem a demokratikus elveket. Mi egyik párthoz sem kötődünk. Gyakran azt mondják, hogy ez a szervezet a Gyurcsány Ferencnek a frontszervezet Kanadában. Semmi közöm sincs Gyurcsány Ferenchez. 2008-ban láttam őt utoljára”–válaszolta Göllner professzor.
„Mi tudatosan és elszántan pénz nékül dolgozunk. Van egy vád, hogy valaki bizonyára finanszíroz minket. Senki se finanszíroz. Van egy közszabályunk a Kanadai Magyar Demokratikus Chartában, hogy nem kérünk és nem is fogadunk el támogatást senkitől az égvilágon. Nincs költségvetésünk és nincs bankszámlánk. Ezért nem tudunk Magyarországról valakit meghívni”–magyarázta a KMDC alapítója.
A teljes interjút itt tekinthetik meg:
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
2:30 de.
Lássuk be, hálásnak kellene lennünk az ilyen Oláh Lajos féle „nyelv-mestereknek” (és nem az idegennyelvtudására gondolok).
.
Nincs olyan ellenzéki politikus, bármilyen nemzetközi ismertséggel, elismertséggel, vagy az a civil, legyen akár rangos tudósember is, aki ilyen eredménnyel, hatással, „messze-hangzóan” hirdethetné a mai magyar valóság, a mai magyar rezsim politikai szellemi-erkölcsi lehetetlenségét, aljasságának kút-mélységét..
.
Hála illeti, nem bírálat! ;-/
5:38 de.
Lehet, hogy Kanadában ez szokatlan „vitamód”, Magyarországon a Párt ezt már régen bevezette. Soha nem válaszolnak egyenes kérdésre. Maga a kormányfő soha nem áll le vitázni, de még kérdésekre válaszolni sem. Tán tavaly történt, hogy meghívták valamelyik amerikai egyetemre előadást tartani, és azért nem ment el, mert az előadást után válaszolnia kellett volna a megjelentek kérdéseire. Ugyanezt a taktikát követik a fullajtárjai is. Hallottam már olyan fideszes érvet egy törvény indoklásaként, hogy azért szükséges, mert „törvényt hoztunk rá”. Néha már-már vicces is lehetne, ha nem lenne annyira elkeserítő, hogy sokan éppen emiatt sztárolják.
11:49 de.
Ez a cikk hanyadik már a témáról?
A panelbeszélgetés megvolt,, és jól van.
EZ nem mondható vilgáhírnek..
11:50 de.
Üdv a klubba!!
12:07 du.
Figyelő: ha nekünk úgy tetszik, még lesz több is. Majd szóljon, ha úgy véli, esélye van beleszólni a lap szerkesztésébe 😛
12:46 du.
Egy kis pontosítás: Bozóki András az SZDSZ-nek volt alapító tagja (meg a Magyar Narancsnak), nem pedig a FIDESZ-nek. Továbbá a Gyurcsány-kormány minisztere volt évekig.
12:54 du.
Bozóki aktívan részt vett a rendszerváltás körüli és azt követő közéletben. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózata alapítója volt, illetve a Fidesz megalakulása után két hónappal belépett a szervezetbe. A Fidesz részéről részt vett 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, ahol az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó munkabizottság tagja volt. 1990 januártól májusig a Fidesz szóvivője, 1991 és 1992 között a párt országgyűlési képviselőcsoportjának szakértője volt. 1993-ban kilépett a pártból. 1989-ben a Magyar Narancs című, előbb kéthetente, majd hetente megjelenő lap alapító szerkesztőjeként, majd 1992 és 1996 között főmunkatársaként is dolgozott. A 2000-es években a Magyar Hírlap, majd a Figyelő kolumnistája volt. 2003 és 2004 között tagja volt Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadó testületének. 2005-ben, az első Gyurcsány-kormányban a nemzeti kulturális örökség miniszterévé nevezték ki, tisztségét a 2006-os országgyűlési választások utánig, júniusig viselte.
Fidesz-tagság: 1988-1993
Nem jön ez össze magának, kicsi Ármin 🙂
1:46 du.
http://index.hu/belfold/2015/03/06/az_ensz-ben_megint_tema_volt_magyarorszag/
1:56 du.
” Lapzárta után kaptuk a hírt, miszerint Magyarország genfi nagykövete részt vett a ülésen, és a rendelkezésére álló időkeretben elmondta, hogy a fentiekből semmi nem is igaz. Szerinte Magyarország elkötelezett a demokratikus értékek és a törvények tisztelete mellett. A nagykövet arról is beszélt, hogy hazánkban a civil szervezetekkel szembeni egyetlen elvárás a törvényes működés. A diplomata hangsúlyozta azt is, hogy a kisebbségek védelmét a magyar kormány mindig kiemelt fontosságú feladatnak tekintette.”
Az ENSZ közgyűlésén nagyon fegyelmezett emberek ülnek: nem röhögték ki a nagykövetet.
2:08 du.
Miért nevettek volna? MInden igaz amit a Nagykövet állit.
Látom, savanyű a szőlő.
2:20 du.
(Nem) kicsi ILLE !
Akkor Bozóki FIDESZ-alapító volt vagy nem ? NEM ! „Ezen dolgozzon még 1 kicsit!”
2:21 du.
Figyelő: hát persze, hogy igaz 😛 Biztosan az ő tanítványa az Oláh-gyerek is. Azért mind a civil szervezetes, mind a kisebbségis kijelentése elég mókás volt, de hát, a hallgatóság – gondolom – a magyar humor egy sajátos válfajának tekinthette.
A szőlőt illetően köszönöm, de mostanában inkább kiwit, ananászt és licsit majszolok.
4:36 du.
Ármin: gyerekes válasz 🙂 állított valamit – SzDSz – és egy másik állítást emelt ki a saját védelmére. Igaz, az állításaival kapcsolatban eddig se nagyon fényeskedett 🙂
javaslom, ne plagizáljon, nagyon amatőr maga ahhoz.
4:48 du.
Ezt találátam Göllner karrierjéről. Valaki kért róla internetes linket.
http://hu.metapedia.org/wiki/G%C3%B6llner_Andr%C3%A1s
6:28 du.
Nekem tetszett az Oláh Lajos,pont úgy viselkedett, mint a kollégái a Fideszben ! Lehetett volna a helyén a Kósa,a Szíjjártó, az XY szóvivő- azonos szavak, hanglejtés,ostobaság.A Fideszben rend van:mindenki a másik pályán trollkodik.
6:46 du.
Kedves Figyelő!
Igen, én kértem, látom több helyen is megosztja rendületlenül, úgyhogy akkor itt is köszönöm az erőfeszítéseit, hogy megkereste, tökéletesen megelégszem ezzel. Respect. Bevallom én nem találtam, és egy évvel ezelőtt sem találtam volna, sőt soha nem létezett a Wikipedia-n Göllner Andrásról bejegyzés.
Azért kértem, hogy mutassa meg, hogy akkor mégis honnan vannak az információi, mert 100%-ra éreztem, hogy a MetaPedia-ból merítette forrásait, amely nem azonos a Wikipediával, de nem ám.
“Metapedia egy szélsőjobboldali, antiszemita és fehér felsőbbrendűséget hirdető többnyelvű online enciklopédia.” – olvasható a Wikipédian. 2006-ban indult el, és 2014-ben a magyar nyelvű változat rendelkezett a legtöbb szócikkel. Nem véletlenül, hiszen a Metapedia nem is titkoltan a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölködők enciklopédiája, így a magyar verzió rekord számú szócikke a magyarországi antiszemitizmus mértéknek lenyomata is, ami elég szomorú élen járás.
Bízom benne, hogy nem sűrűn tájékozódik ilyen forrásokból, mert ez alapján megint csak joggal gondolnák mások önt nácinak, vagy legalább is náci eszméket szeretettel befogadónak, és vallónak, akkor amikor a fehér faj felsőbbrendűségét hirdető enciklopédiából merít “tudást” és ismeretet.
9:09 du.
Kedves HunCanada,
A tavalyi működésekor néztem a Wikipédiába. Már akkor is szerepelt. Onnan vettem, hogy Gyucsánynak volt a tanácsadója anno. Sajnos ez a link már nincs, nézzen utána.
9:12 du.
Ja, és csak iTT találtam valamit Göllnerről, különben csak „áldott” munkáiról találni linket.
12:36 de.
Kedves Figyelő!
Ide is beillesztem, ha már két cikknél is erről beszélgetünk.
Tehát: Én nyugodt vagyok és reméltem is, hogy most látta először a metapediat. Csupán ismét egy pontatlanságát kívántam a tiszta vizekre evezni és rávilágítani arra, hogy a metapédia bár hasonlatos a wikipédiához küllemre, azzal nem szabad összetéveszteni. Sajnos ez van amikor az ember homokba dugja a fejét és a saját meggyőződéssel vélt igazát konzekvensen próbálja igazolni, védeni. Ilyenkor előbb-utóbb belefutnak az emberek a hibákba, mert a hazugságot idővel mindig legyőzi az igazság.
Semmiképpen sem szerettem volna csőbe húzni a forrásának linkelésével, éppen ellenkezőleg, onnan kívánom a kiutat mutatni még akkor is, ha ön megjegyezte, hogy nehezen változik már meg (nem kell változni, csak nyitott szemmel járni, kelni). Az a baj, hogy az ehhez hasonlatos és már nem is tudom hányadik megvilágításom az ön (és mások) információira azt mutatják és igazolják, hogy a csőbe eleve benne vannak a saját hibás vagy téves meggyőződésükkel, ahová azok megtévesztései viszik, akiket éltetnek és pártját fogják, ahogy ön is. Ezért kell a párbeszéd én és ön között, Fesztyék és Göllnerék között, Fidesz és ellenzék illetve a média között, mert az visz előre. Sajnos az előbbi szintek közül egyiken sem létezik a párbeszéd, kivéve talán mostanság közöttünk egy kicsit.
(Visszatérve még a wikipédiás Göllner szócikk korábbi létezésére. Tényleg nem volt korábban soha sem ott bejegyzés róla, vagyis nem olvashatott róla a WIKI-n tavaly sem és soha sem. De ez most másodlagos is ezen bárbeszédünkben).
10:17 de.
Kedves HunCanada, mikor jött el Magyarországról?
Várom válaszát, és akkor majd válaszolok a feltett javaslatára….