A zsidó húsvét kezdetére
Az egyiptomi kivonulást megelőzően említi a Biblia Peszách ünnepét. A héber szó elkerülést jelent. A tizedik csapás az egyiptomi elsőszülöttek halála volt. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és elfogyasztania. Vérével megjelölték a két ajtófélfát és a felső küszöböt. „S legyen a vér nektek jelül a házakon, ahol vagytok, s midőn látom a vért, elkerüllek (ufászáchti) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapása, midőn sújtom Egyiptom országát (Mózes II.12:13.). A pusztító szellem (máschit) a vér láttán elinal. A vörös szín bajelhárító. A jel (ót) az eredete annak a szokásnak, hogy a zsidó házak ajtófélfájára amulettet, mezüzát erősítenek. Az áldozati húst tűzön sütötték és kovásztalan kenyérrel (máccá, többes számban máccot, innen a mácesz) és keserű gyökerekkel fagyasztották el (Mózes II. 12:8.). Az áldozati bárány csontjait nem lehetett összetörni (Mózes II. 12:46.).
Nos, volt szerencsém némi áthallást élvezni a katolikus húsvét, és a Peszách közt, úgy 40 évvel ezelőtt, Nagykárolyban, akkori feleségem – kinek családja Mária Teréziától kapott nemességet – nagynénjeinél, akik hithű katolikusok lévén, semmi kis nyugdíjukból vettek egy bárányt, feldíszítették, és elvitték a templomhoz, megszenteltetni. Nem volt egy olcsó mulattság, ráadásul azt sem tudom, mi lett a barika sorsa.
A Biblia említi, hogy nagy történelmi fordulókon megünnepelték a Peszáchot. Josephus Flavius hárommillió áldozóról ír 65-ben. A Talmud hasonló számot mond (Pesz. 64b). Ha a túlzást kellő mértekre szállítjuk is le, nagy tömeg jelenhetett meg Jeruzsálemben, hogy bemutassa peszáchi bárányát. A jeruzsálemi Szentély pusztulása után megszűnt minden áldozás. Az egyetlen, aki áldozott Peszáchkor, II. Gámliel volt (Misna Pesz. 2:2.). 90 után lett Nászi, Palesztina patriarchiája. Ma csupán a szamaritánusok gyakorolják a Gerizim hegyén. Az első estét (a diaszpórában a másodikat is) Széder-nek nevezik. (hui0007) Jelentése: Rend. Az est jelölésére csak a XI. század óta használják. Amit esznek, amit isznak, amit tesznek, amit mondanak, előre megállapított rend alapján történik. Jézus utolsó vacsorája valószínűleg a Széder volt (Máté 26. Márk 14, Lukács 22.). Jézus kenyeret vett és hálát adván (azaz áldást mondván) megtörte. A bort is megáldotta. Dicséretet énekelve (bizonyára a Hállel-zsoltárokat) az Olajfák hegyére ment.
A Misna, az első zsidó törvénykönyv a Peszáchim traktátusában rögzíti a Széder legkorábbi alakját és az akkor mondandókat. A gyermek négy kérdését, amelyre az apa válaszol (10:4.). Négy pohár bort iszik mindenki (10:1.). Mózes II. könyvében négy ige szerepel az egyiptomi kivonulásról. Ezért a négy pohár bor. Az ötödik ige felett vita van, ezért hívják az ötödik poharat Elijáhu poharának, mert a Messiás eljövetelekor o dönti el ezt is. a függőben maradt többi problémával együtt. Emlékeztetőül serleg áll a Széder asztalán az ötödik pohár jelzésére. A széder-asztal szimbolikus tartozékai: a máccá: a cházeret (retek): chárószet (borral kevert mandula és alma. amely az agyagot szimbolizálja, az egyiptomi éléstárvárosok építésére emlékeztetve): a máror (keserű gyökér, szintén utalás a rabmunkára). A bortöltésre a mázág (keverni) igét használják (Misna Pesz. 10:2.). (Vö. a latin miscere-vel.) Palesztinában olyan erős volt a bor, hogy vízzel elegyítve itták. Innét ered a (katolikus) misén (is) a bor és a víz keverése.
A Széder kerete – kezdete és vége is – megfelel a római lakomának. Tojással kezdik, miként a rómaiak (ab ovo) és az áfikománnal fejezik be. Ez görög kölcsönszó. Az afikómán zárófalatja (egy fél darab máccá-Sch. S.) ezért berekesztette a lakomát. Lehet azonban, hogy a szó a görög afikoménosz (későn érkező) szóból való s a Misna fordulatának (Pesz 10:8.) egyszerű fordítása: „Nem küldjük el a Peszách lakomáról a későn érkezőt”.
A peszáchi Hággádá, a zsidó szabadság olvasókönyve – rendhagyó könyv, melynek nincs szerzője. Az évezredes gyűjtemény – melynek alapjai az Írásban eredeznek és nagy része még a második Szentély idején „állt össze” – arról nevezetes, hogy nemcsak szerzője, de szerkesztője is, ismeretlen. Manapság, amikor egy nyúlfarknyi brosúrának több szerzője, társszerzője, lektora és korrektora van – a Hágádára nincs ráírva, ki írta, ki szerkesztette.
Talán maga a zsidó nép, a zsidó géniusz, meghallván az isteni parancsot „És beszéld el fiadnak” – állította össze az „Elbeszélés” forgatókönyvét.
Ide idézném a Peszach alkalmából tartott Széder egyik elbeszélését a Hággádá-ból idézve, fonetikusan. Forrása a birtokomban lévő Teljes Peszách- Hággádá, amit Jeruzsálemből kaptam. A kiadás Hirschberg Gavriel (Gábor) nevét viseli, aki Budapesten született, és visszatért Izraelbe. Terroristák oltották ki életét 26 évesen, Jeruzsálem óvárosában, Szentélyük helye mellett, 5758, Chesván hó 20-án (1997. november 20.). Emléke legyen áldott.
Köneged árboó vónim dibró szajró. Echod chochóm, vöechód rosó, vöechód tóm, vöechód seénaj jajdéá lisajl.
Chochóm má hu ajmér? Mó háédusz vöháchukim vöhámispótim áser civó Ádajnaj Elejhhénu eszchem? Vöáf átó emór laj köhilchajsz hápeszách: én márfitrin áchár hápeszách áfikajmón.
Rosó má hu ajmér? Mó hoávajdó házajsz lóchem? Lóchem völaj laj. Ulöfi sehajci esz ácmaj min hákölol kofár biokór. Vöáf átó hákhá esz sinóv veemár laj: Báávur ze ószó Ádajnaj vöcészi miMicrójim. Li völaj laj. Ilu hojó sóm laj holó nigál.
Tóm má hu ajmár? Má zajsz? Vöomártó élóv: böchajzek jód hajciónu Ádajnaj miMicrájim, mibész ávódim. Vöseéjnaj jajdéá lisajl át pöszách laj, seneemár: Vöhigádtó lövinchó bájajm háhu lémajr báávur ze oszó Ádájnaj li böcészi miMicrójim.
Fordítása:
Mit kérdez a bölcs Széder estéjén? Mik azok a tanúságok, parancsolatok és törvények, amelyeket az Örökkévaló adott nektek? S te felelj neki az Pészách törvényeinek szellemében, a tanítsd meg az ünnep valamennyi szertartására, arra is, hogy a Pészach-áldozat elfogyasztása után nem eszünk semmit. Mit kérdez a gonosz? Mire való ez a szertatás nektek? Kérdésével, mi szerint „nektek, és nem „nekem”, kivonta magát népünk közösségégből, megtagadva ezzel Istenét. Vágj vissza neki így: Ezért bánt így velem az Örökkévaló, midőn kivezetett Egyiptomból. Velem és nem veled! Ha ott lettél volna, nem szabadultál volna fel. Mit kérdez a tisztalelkű? Mi ez? S te válaszolj neki így: Erős kezével vezetett ki minket az Örökkévaló az egyiptomi rabságból. S azt, aki nem tud kérdezni, magad tanítsd, amint írva áll: mondd el fiaidnak azon a napon, ezért bánt így velem az Örökkévaló, midőn kivezetett Egyiptomból.
Eddig az idézet a Hággádából.
Most jöjjön a magyarázat. Négy gyermekről szól a Tóra.
Bölcsről. Az okos gyermek a Tóra parancsolatait akarja megérteni. Apja ennek megfelelően megtanítja a Peszách előírásaira.
Gonoszról. Gonoszsága abban áll, hogy erőszakkal elvágja magát népe múltjától, gyökértelenné válik és majdani gyermekeit is ebben a szellemben neveli. Így a fiú, aki az egyiptomi kivonulás megtörténtét – amely a Tóra egyik alapja – tagadja, megtagadja kapcsolatát a szolgaságból megszabadult őseivel, és egyúttal Istenével is.
Tisztalelkűről. Ez az a gyermek, aki látja az ünnep szokásostól eltérő menetét, de magától még nem érti meg annak jelentőségét, az egyiptomi kivonulás eseményének nagyságát.
És arról, ki még kérdezni sem tud. Olyan kisgyermekről van szó, aki még meg sem tudja fogalmazni kérdéseit.
Ámen.
A Talmud szerint a héber “amen” szó az amanah szóval rokon, ami őszinteséget, hitelességet, hitet jelent. Kiejteni “ah-men”-nek szokták, vagy az askenázi kiejtés szerint “uh-méjn”-nek. Amikor halljuk, hogy valaki imádkozik, ámennel válaszolunk rá, s ezzel erősítjük meg, hogy hiszünk abban, amit az imént hallottunk. Ezen felül pedig az amen szó (אמן) a héber א-ל מלך נאמן szavak (El Melech Ne’eman) akronímja, s ez a kifejezés azt jelenti, hogy “Isten, a Király, akiben bízhatunk”.
8:28 de.
István,
kisebb hibáktól eltekintve a leírás egészen különleges színvonalról tanúskodik.P.l a chazeret=torma,nem retek.Az afik omán nem görög eredetű szó.Afik=rész,részleg.Omán=ámen.Tehát:befejező rész.
Csak a pontosítás kedvéért és nem kekeckedésből írtam.
Mégegyszer:A leírás pontos és a hozzáállás csodálatosan szimpatikus
KÖSZÖNET!!!
8:55 de.
István,
még valamit:PALESZTINÁBAN sem erős sem gyenge bor nem volt.
JÚDEÁBAN igen,tényleg erős volt a bor.
9:33 de.
Gyuri10: hol a határ?
9:35 de.
Gyuri10: egy gojtol nem is rossz, igaz?
9:50 de.
István,
a cső végén egy krétával kijelölve.
10:00 de.
A goj nem egy sértő szó, hogy a gyereket tisztába tegyük.Pontosan azt jelenti, hogy NÉP. A zsidó is egy nép.A keresztény az felekezet, de
ma már tudjuk és a történelem is igazolta, hogy csak zsidó-keresztény vallás létezik. Akkor is ha a különböző bárkik nem is akarják elfogadni. Igaz,hogy egy őrült öregasszonytól hallottam a keleti p.u.nál üvöltözni, hogy „Jézus Krisztus is magyar volt”. Hát…
Ha ő tudja a tutit, akkor a bárkiknek van igaza. Vesszen a történelem.
10:13 de.
A TÓRÁBAN van leírva, hogy Isten mondta Ábrahámnak:”Ászé otchem le gój gádol”. Vagyis”Nagy néppé teszlek benneteket”. Tehát mi is gój=nép vagyunk.
12:33 du.
Igen, kedves Gyuri, de a modern szóhasználatban a gój kifejezésnek nagyon gyakran pejoratív felhangja is van. Elég a Gój Motoros Egyesületre vagy a Lelkiismeret ’88 által szervezett gój-találkozókra gondolni, ezek nyilván a szembenállást hangsúlyozó, vagyis antiszemita célzatúak.
Az Ószövetségben valóban népet jelent, a héber és jiddis nyelvben a gój tényleg semleges kifejezés.
4:28 du.
Kedves Eszter,
egy kicsit igazad is van.Mondjuk addig,hogy a gójmotorosok önerőből választották maguknak ezt a nevet.Ugyanúgy undort keltővé degradálták a gój szót,mint a németek a nacionál szocializmust vagy az oroszok a kommunizmust.A két izmus legalább szép ideológia is lehetett volna,de ezek a melléktermékek azt sem tudják,hogy miről hadarnak.A lelkiismeretről már ne is beszéljünk.Azokkal pedig akik
88(hh)nak nevezik magukat beszélgessen a Kozarek vagy a Bali Mihály utódja.Ezekkel a gójokkal szemben nincs semlegesség.
8:21 du.
Suba-subaru: nem az izmusokkal, az istákkal van a gond..
11:24 du.
Gyuri10
2015 április 3
4:28 du.
A középkortól kezdődően alakul át a szó. Először a más hitű szóval párhuzamban, majd gyaur, hitetlen szóval párhuzamban.
A szó eredetében tökéletesen igaza van, viszont mára jelentésileg átalakult a napi használatban.
A mai értelemben már inkább lenéző, kirekesztő értelmezést társítanak hozzá. Ezért említettem a gyaur kifejezést vele párhuzamban.
4:47 de.
Don Ovuz,
A „gój”mivel népet jelent,lehet egy más népre utalás.A „gyaur”egy vallási lealázó megkülönböztetés,mely vonatkozik népi hovatartozást félretéve mindenkire aki nem muzulmán vallású.Nem vonatkozik a szírekre,egyiptomiakra,jordánokra,perzsákra,afgánokra,libanoniakra, tunisziakra,líbiaiakra,indonézekre,törökökre és még sorolhatnám a további 12 UNO szavazattal rendelkező nem gyaur államot.Hozzáteszem még az izraeli arabokat és beduinokat is.A „gyaur”kifejezetten gyűlölet keltő kifejezés.A”gój”a legelrugaszkodottabb értelemben véve esetleg annyit jelent,hogy más néphez,nem a zsidó néphez tartozó.Ezen túlmenően a „gój”szót nálunk nem alkalmazzák.Lehet valaki amerikai,kanadai,magyar,német,francia,angol,stb.Csak azért,
mert nem tartozik a muzulmán „valláshoz”nem érdemel megalázást.
4:59 de.
Falusi,
ma 70 éve SZABADULTUNK FEL a leggonoszabb izmus alól.Beleestünk egy másik izmusba,ami bár megközelítően sem volt annyira aljas,de gonosz az volt. Suma-sumárum,teljesen egyetértek Veled.Összegezve:a leváltó izmus nekünk az életet adta vissza az előző izmus hívőinek nagy sajnálatára.Ez legyen örökre az ő fájdalmuk!
7:56 de.
Gyuri10
2015 április 4
4:47 de.
Én értem.
Viszont a szó eredeti jelentésétől független ahogyan használják.
Erről beszélt Eszter is, ugyanazt mondtam, csak kicsit körülírtam, mit értenek alatta azok, akik ma használják.
10:08 de.
Don Ovuz,
Lehet,hogy én egy furcsa cserebogár vagyok.Soha nem használtam és manapság sem használom ezt a szót.Beszélek más népekről, sőt ha úgy tetszik a jót és rosszat is kimondom.Az én szememben vannak kétlábon
járó EMBEREK,és állatok.A kétlábon járó állatok(pl.nácik és ivadéka
ik)nem feltétlen tartoznak valamely néphez,tehát nem gójok.Maximum evolúciós hulladékok.Részemről ezzel a témát kitárgyaltnak tekintem.
Én ilyen vagyok.Így érzek és gondolkodom.Lehet,hogy nem vagyok modern,de ennyit megengedhetek magamnak koromnál és hovatartozásomnál fogva is.
11:02 de.
Falusi:
„nem az izmusokkal, hanem az istákkal van baj…” mondod.
A Mein Kampf bizony egy izmus esszenciája, mégpedig a nácizmusnak, azaz a Nemzeti Szocializmusnak nevezett világpusztító, erre fókuszáló eszmerendszer tömény összefoglalója. 1933-ban németek milliói erre az izmusra, vagyis egy trágyarakásra – melynek tetejében a barnapestissel fertőzött patkány szónokolt – adta le a többségi szavazatát.
.
2:12 du.
Don Golo,
magad írod,csak mellényúlsz,amikor kijavítod Falusit.Igenis az „isták”adták szavazatukat az „izmusra”.
7:43 du.
Don Golo
2015 április 9
11:02 de.
Care mio, Don Golo..
Amíg egy fikció, (jelen esetben egy izmus) mögé nem sorakoznak fel az isták, addíg csak elmélet..
Esszencia, írod. Te tényleg azt hiszed, hogy az összes német, aki beállt Hitler mögé, az olvasta a Main Kamfot?
Hitler hatalomrakerülésének az okai a vesztett háború,az egész világot érintő gazdasági csőd, a vesztes háború utáni gazdasági szankciók, a gazdasági mélyrepülés, és az előző, szocialista kormány bénasága, illetve rossz intézkedései. Amit Hitler a tömegeknek mondott, az azoknak reményt adott. Rámutatott, hogy ki legyen az allenség. A nép,- az Istenadta,- meg hinni akar, enni, reménykedni. Szavazott rá. A Kristályéjszaka után, már vonta volna vissza, de már késő volt, bár akkor már sokan voltak érintettek, tagok, barna, vagy feketeingesek, valamiféle állandó jövedelemmel, a tiltások ellenére elkezdtek a gyárak, üzemek fegyvereket gyártani, ergo, az addíg ínséggel küzdők is találtak megélhetést.
Ha Hitler nem indít háborút, nem akarja Európát leigázni, a német népet mindenki fölé emelni, hanem megmarad egy „egyszerű” német diktátornak, egészen másként alakult volna a világ, és benne Európa történelme. Hogy pchihopata, az csak később került ki.
Példának ott van a mi Orbánunk.. Sokáig nála sem voltak észrevehetők a tünetek, és sokan még ma is, az összes tévedése, pofátlansága, szemétsége és hazugsága ellenére hisznek neki..
Szal mégegyszer, az ismus elmélet.. Az ista, meg végrehajt, harcol, kiáll érte, és sokaknak a hozzáállása az, hogy a cél szentesíti az eszközt. Nü, ők az isták..