TURANDOT a Radnóti Színházban
A férfiakat szenvedélyesen gyűlölő Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét a Gozzi darabja alapján készült Puccini-operából ismerjük leginkább. Turandot, a kínai császár lánya a gondolatát sem bírja elviselni, hogy bárki birtokolja őt, ezért eléri, hogy apja törvénybe iktassa: kezét csak az kaphatja meg, aki három kérdésére helyesen megfelel. Aki a próbán elbukik, búcsút mondhat a fejének. Carlo Gozzi 1762-ben írta Turandot című színművét a Ezeregynap meséi című perzsa elbeszélésgyűjtemény egyik története alapján. A Kínában játszódó, commedia dell’ arte elemeket is tartalmazó felnőttmese szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.
| TURANDOT, Kína hercegnője | |
| ALTOUM, Kína császára, Turandot apja | |
| ADELMA, tatár hercegnő, Turandot szolgája | |
| ZELIMA, Turandot szolgája |
KURTA NIKÉ |
| SZKIRINA, Zelima anyja | |
| BARAK (Hasszán néven), Szkirina férje; korábban Kalaf főudvarmestere |
|
| KALAF, Asztrakán hercege | |
| ISMAEL, Szamarkand hercegének főudvarmestere |
ÁRON LÁSZLÓ |
| PANTALONE, miniszterelnök |
CSANKÓ ZOLTÁN |
| TARTAGLIA, főkancellár | |
| BRIGELLA, kapitány | |
| TRUFFALDINO, főeunuch | |
| SZAMARAKAND HERCEGE |
BODOKY MÁRK eh. |
Dramaturg: Hárs Anna
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Világítás: Baumgartner Sándor
A rendező munkatársa: Őri Rózsa
Rendező:JURONICS TAMÁS
Fotók: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
Comments are closed