Jean Chrétien, Kanada egykori liberális miniszterelnöke a 2001 szeptember 11-ei támadásokra emlékezett a CTV esti hírműsorában. Elmondta, hogy az egyik legbüszkébb pillanata az volt, amikor a nemzetbiztonsági tanácsadók tiltakozása ellenére, 200 Amerikába érkező repülőgépet engedett leszállni Kanadába, miután az amerikaiak lezárták légterüket.

„Egy pillanatig én is féltem, de csak egy pillanatig. Hiszen utána eljött a döntések ideje. Nyugodtnak kellett lenni, lépni kellett”–mondta a 76 éves volt miniszterelnök.

Chrétien azt ajánlotta feleségének, hogy hagyják el Ottawát és költözzenek be ideiglenesen a Harrington Lake-i miniszterelnöki rezidenciára, mely távolabb van a  repülőterektől, a viziutaktól és általában biztonságosabb. De Aline a fővárosban akart maradni.

Három nappal a new yorki és washingtoni támadások után több mint százezren gyükeleztek a kanadai parlament előtt, hogy megemlékezzenek az áldozatokról és, hogy szolidaritást vállaljanak az Egyesült Államokkal. „Egy nagyon büszke kanadai voltam azon a napon. Nem bújtunk el Kanadában, bár biztonsági embereim jelezték, hogy veszéllyel járhat ez a nagy nyilvános megmozdulás”–mondta Chrétien.

Egy hónappal késöbb Chrétien liberális kormánya csapatokat küldött Afganisztánba, de 2003 elején a kanadai kormányfő meghozta tíz éves miniszterelnökségének egyik legfontosabb döntését: nem vett részt Kanada az iraki háborúban. „Ez volt az első a történelemben, hogy a britek és az amerikaiak a kanadaiak nélkül vettek részt egy háborúban. Egyszerűen nem győztek meg az iraki háború igazságáról”–jelezte Chrétien.

Egy másik, a közszolgálati CBC-nek adott interjúban Chrétien a Liberális Párt és az Új Demokrata Párt jövőjéről is beszélt. A volt kormányfő a két párt egyesülését valószínűsitette. Chrétien szerint ha az előző választás előtt létre jött volna egy liberális-új demokrata szövetsége, ma baloldali kormánya lenne Kanadának.