Aki utazik, jól tudja, olykor az embert a legváratlanabb helyeken érik kellemes, maradandó élmények. Az ilyenekért nem is kell külföldre menni, itthon is van rá lehetőség bőven. Budapestről Szolnok felé autózva, elég, ha a ceglédi elágazásnál balra térünk le és felkeressük Újszilváson a Bolyhos pálinkafőzdét.

Bolyhos pálinkafőzde.

A lombok közt megbújó, egyszerűnek látszó falusi épület senkit ne riasszon el, odabent kincsek rejtőznek. Ez állítás bizonyítására egyetlen adat is elegendő: a lepárló helyiségben nem csak a falakat, a mennyeztet is az elnyert díjak oklevelei díszítik, a pillanatnyi állapot szerint 599 darab! Jelenleg. Ám a számuk folyamatosan gyarapodik. Azt pedig talán bizonyítani sem kell, hogy idáig hosszú út vezetett. Az oklevelek között valószínűleg az egyik legérdekesebb egy szabadalmi okirat. A cég alapító tulajdonosa Bolyhos László a kísérletezést 1994-ben kezdte el és hét évi próbálkozással dolgozta ki leghatásosabb eljárást. Ezt védi a szabadalom. Az üzemet – állami támogatással – 2003-ban építették fel, már az Uniós szabványoknak megfelelően. Attól kezdve nem volt más, csak a munka, a munka.

Bolyhos pálinkafőzde

Amikor először jelentek meg pálinkáikkal a II. Gyulai Nemzetközi Kisüsti Fesztiválon, három arany-, két ezüst- és öt bronzérmet hoztak el egyszerre. Hogy mi a csodálatos nedűk titka? Anélkül, hogy jogsértést követnénk el, néhány dolgot elárulhatunk róluk. A tulajdonos személyesen járja az országot és kizárólag hibátlan, étkezési minőségű, első osztályú gyümölcsöt vásárol. Az alma, szilva, kajszi, körte, őszibarack szeletek egy kisebb része az aszalógépbe kerül és aszalt gyümölcs készül belőlük. A többiből lesz a cefre. Kierjesztik, fajtánként külön-külön, majd a főzőüstben a saját aszalékára töltik, arról főzik le az ötven fokos gyümölcspálinkát. Az érlelő tartályokban szintén van aszalt gyümölcs, egy-két évig azon érlelik, majd palackozzák és – talán már mondani sem kell – a palackban is ott vannak az aszalt gyümölcsdarabkák. Hogy akkor mi ebben az egészben a titok? Hát az arányok, az idő, a technológia, tehát az eljárás lényege.

Bolyhos pálinkafőzde

Aki Újszilvásra akar utazni, annak bizony ma még keresgélnie kell a térképen. Könnyen lehetséges viszont, hogy a külföldiek hamarább fogják megismerni ezt a helyet, mint mi magunk. Nem ritka vendégek náluk a diplomaták és rendszeresen jönnek japán, finn, kanadai, svéd, német, holland, francia, svájci turistacsoportok. Bár még nem utazási irodák közvetítésével, inkább csak a „szájhagyomány” útján találnak ide. Amikor megérkeznek, saját készítésű szalámi, szalonna falatkákkal fogadják őket és ezt követi 10-12 fajta pálinka mértékletes (!) kóstolása. A házigazdák különösen arra büszkék: itt még berúgott, részeg vendég nem volt, annál több mosolygó, jókedvű, a különleges élmény miatt elégedetten távozó fordult meg náluk. Az első két pohárka után általában még azt mondták, erős, az ötödik-hatodik után már nem volt ilyen észrevételük.

Bolyhos pálinkafőzde

A céget, mely a kezdetektől megmaradt családi vállalkozásnak, ma már az alapító fia, Bolyhos Zoltán vezeti. Tavaly, 2015-ben kétmillió kiló gyümölcsöt dolgoztak fel, belőlük 140 ezer liter, ötvenfokos, ágyaspálinka készült. Ez a különlegességük. A minőséget persze nem csak az eladott palackok száma jelzi. Az országos versenyeken 2001 óta vesznek részt és azóta arany, ezüst és bronzérmek garmadája gazdagította a gyűjteményt. Besztercei szilvájukkal a Gyulai Pálinkafesztivál fődíját is elhozták. Ennek illata – mint a kölninél – úgy érezhető a legjobban, ha a kézfejre cseppentve (!) szétdörzsöljük. A Cigánymeggy pálinka 700 benevezett másik között lett országgyőztes 2007-ben és 2012-ben ők lettek az ország legjobb kereskedelmi pálinkafőzdéje! Pálinkájukat több mint kétszáz féle különböző üvegben hozzák forgalomba. A legnagyobb bánatuk, hogy Magyarországon megmagyarázhatatlan módon, megszűnt az üveggyártás! A palackokat külföldről kell behozni és azok így sokkal drágábbak.

Bolyhos pálinkafőzde

Mivel a külföldiek mellett egyre több hazai látogató is érkezik, belefogtak egy falusi múzeum kialakításába. Látható náluk egy teljes kovácsműhely, 150 éves pálinkafőző üst, százévesnél öregebb szőlőprés, 100 éves vetőgép. Gyűjtik mindazokat a tárgyakat, amik a régi szeszfőzdében előfordultak, sőt szeretnének egy ilyet teljes egészében felépíteni. Helyet kapnak majd itt a régi iratok, képek, a fináncok elöl dugdosott „készségek”, amikkel – még nem is olyan régen – szinte minden falusi háztartásban főzték a „papramorgót”. Mért hívták így? Mert a parasztember korai ébredésekor bekapta a kis házi főzésű pálinkáját, majd elment a templomba a hajnali misére és csak utána reggelizett. Persze éhes volt és olykor megkordult a gyomra. A pálinka morgott a papra! Lehet, hogy lassan már az ilyen történeteknek is a múzeumban lesz a helyük. Ám addig is, amíg a múzeum felépül, érdemes ellátogatni Újszilvásra és megkóstolgatni az ország egyetlen, szabadalommal védett gyümölcspálinkáját. További információ a www.bolyhos.hu oldalon található.

Révay András