Tábori György Utazás című regényéből húsz évvel ezelőtt Kocsák Tibor és Miklós Tibor írtak  nagy sikerű, drámai musicalt Az Operettszínház most Lady Budapest címen mutatja be a darabot, ami egy igen kiélezett  társadalmi helyzetben a végtelen szenvedélyekről, összeütközésekről, vágyakról szól. A történet főszereplője egy bátor angol  arisztokrata hölgy, Lady Ashton, aki bármit megtenne, hogy a harcokban  megsebesült szerelmét, az egyetemi tanár Veres Pált kimentse az 56-os megtorlás őrületéből. Az orosz bevonulás véres és zűrzavaros napjaiban – inkognitóban – az országban ragadt külföldiek egy csoportjával autóbuszon próbálják meg elérni az osztrák határt. Csakhogy  Szurov őrnagy, a határ mellett állomásozó szovjet hadtest vezetője gyanút fog, megállítja a menekülő csapatot, és végzetesen beleszeret Lady Ashtonba. A történelem által leosztott szerepeket a személyes érzések és indulatok írják felül – menekülés vagy önfeláldozás, hűség vagy árulás, szenvedély vagy kötelességtudat, vágy vagy önmegtartóztatás. E dilemmák zilálják végletekig össze a drámai viszonyokat.

Az erdeti regény szerzője Tábori György ugyancsak sokat tudhatott a menekülésről, hisz a történelem viharaitól hányattatva tizennégy évesen, 1928-ban Budapestről Berlinbe került, a háború alatt Londonban, később New Yorkban élt, dolgozott Bertolt Brechttel, Elia Kazannal és Alfred Hirchcockkal is. A hetvenes években visszaköltözött az NSZK-ba, ahol 2007-ben bekövetkezett haláláig a kortárs német színház nagy tiszteletű, közszeretetnek örvendő mestere lett. Kocsák Tibor és Miklós Tibor  a magyar történelem viharos pillanatainak avatott ismerői, hiszen az ő érdemük a nagysikerű Abigél is. Az Utazás avagy Lady Budapest című darab a forradalom negyvenedik évfordulójára készült, és most, a Bakáts téri bemutató után húsz évvel, felújított formában újra színpadra kerül. Archív felvételek és modern színpadtechnika segítségével Somogyi Szilárd rendezése színpadra idézi majd a forradalom embertelen káoszát és a menekülés rettenetét.

Az előadás főbb szerepeiben Janza Katát, Vágó Bernadettet, Szabó P. Szilvesztert, Szerényi Lászlót, Mészáros Árpád Zsoltot, Földes Tamást, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Szinetár Dórát és Vágó Zsuzsit láthatják majd nézőink.

Koreográfus: Bodor Johanna

Rendező: Somogyi Szilárd

Dramaturg: Kerényi Miklós Gábor — KERO

(forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea