Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!

Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő, méghozzá ismét KEROŸ rendezésében.

A történet kicsit romantikus, de viharos.

A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba… Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e „jelmezben” beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a „segítőkész” barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…

Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a „gazdatiszt” sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!

Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé).

Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám… s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!

Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság, de a „Marica grófnő” szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja…

A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. Ez a rendezés nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.