Kerekes Sándor képei a fényes, csillogó Budapestről
Ez a kis cikk, illetve képriport úgy kezdődött, hogy megkértem Kerekes Sándort, lapunk egyik szerzőjét, küldjön be Ő is egy-két fotót az ünnepekről, mint ahogy azt számos KMH-s szerző is tette az elmúlt napokban. (Ennek a gyűjteménynek az első része itt látható, a második pedig itt.) Erre lelkes szerzőnk kéttucatnyi fotót készített a gyönyörűen kivilágított magyar fővárosról és az alábbi riportot küldte lapunknak. A cikk végén pedig Bánfi Miklós jelenleg Magyarországon tartozkodó olvasónk hozzánk küldött képeit is bemutatjuk. Azon olvasóink akik már évtizedek óta Kanadában és más távoli országokban élnek, talán először láthatják Budapestet így kivilágítva…(A szerk.)
*
Mélyen tisztelt Szerkesztő Uram!
Kell-e mondanom, milyen lelkesen fogadtam a felkérést, hogy a budapesti karácsonyi fényeiről tudósítsak. Ez rég óta volt tervem, de miután évről évre változott és gazdagodott a karácsonyi kivilágítás, botorul a következő évre halasztottam mindig, remélve, hogy mire elérkezik az elszántság pillanata, addigra még látványosabb lesz a város kivilágítása. De most a felkérés nem ad több haladékot, így máris küldöm a képeket.
Elsőnek szűkebb pátriám, a budai Bartók Béla út környéke, a Gellért szállóval és a Hadik kávéházzal.
Kissé odább az Erzsébet híd és a sétahajók, melyek még ilyenkor is zavartalanul cirkálnak minden este.
És persze, a híd északi oldalán Alexandriai Szent Katalin tabáni temploma és a hátterében a királyi vár.
De lássuk, mi folyik a Madách téren! A karácsonyi vásár még mindig nyitva, habár a vásárlók már sokkal gyérebbek.
Az Anker Palota sokkal méltóságteljesebb most mint bármikor.
A Deák tér és Deák Ferenc utca lenyűgöző.
A nevezetes Gödör mulató is érdekes az Erzsébet téren.
Ez pedig a József Attila utca.
Az Andrássy út bejárata…
DE akármilyen szép, akármilyen ünnepélyes legyen is, azért az emlékeztető most is ott van:
A mellete lévő üzletben Herend Oroszlánja egyáltalán nem boldog.
Az operaházbol kiszökött néhány a Diótörő szereplői közül:
A Nyuszi csak a hívásra vár.
A Nagymező utcában Kálmán Imre szobra sütkérezik az Operett Szinház fényeiben.
Az utca másik oldalán pedig Hofi Géza örökös grimasza világítja meg az estét…
Búcsú az Oktogonnál. Nem messze a Royal Szálló fényei látszanak. De ebben már nincsen semmi ”karácsonyi.” A Royal ilyen fényes minden este.
Kerekes Sándor
***
Bánfi Miklós fotói este a Bazilikánál…
Author: Kerekes Sándor
Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Irásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmult tizenkét évben reszt vett a torontói magyar közösség, a Magyar Ház életében, különös tekintettel a legutóbbi hat évre, amikoris igyekezett a vezetőség kétes tevékenységével szemben a tagság érdekeit megvédeni. Történelmi vizsgálódásai többnyire a XIX. es XX századi magyar társadalmi, kulturális és politikai világgal foglalkoznak, gyakran a zsidósággal is kapcsolatban. Budapest szerelmese. A magyar politikai élet szorgalmas megfigyelője, különös tekintettel a jelenleg folyamatban lévő fasizálódási folyamatra.
11:30 de.
Köszönjük szépen, a kitünő képeket!
Szinte honvágyat okoznak, hogy ott legyünk mi is!
11:53 de.
Gyönyörű képek!Büszkék lehetünk a városunkra(egyébként is!)meg az ünnepi kivilágításra,egyre több külföldi tölti itt az ünnepeket,ezt nem csak az újságok írják,hanem én is tapasztalom a belvárosban!
12:40 du.
Milyen szerencse, hogy őseink a kiegyezés után (1867) nagyfokú építkezésbe kezdtek a fővárosban! Ma lehet büszkélkedni …
1:14 du.
Drizari
2016 december 27
12:40 du.
Azok rohatt migráncsok vótak!!
Várgyá.. Nem!! Azok igazmagyariak vótak, csak megtévesztésileg monták magukat svábnak, mrg zsidónak…
2:11 du.
Nem egészen úgy falusikám.
A pénz jórészt a zsidóktól jött, az igaz. De a muszkli alkalmasínt a cigányoktól és a szlovákoktól. Érdekes módon, a szlovákok tömegével özönlöttek Budapestre, hogy az építkezéseken dolgozzanak.
A dicsérő szavakat köszönöm. Az igazság valójában az, hogy több mint nyolcvan képből válogattam azt a néhányat, melyeket Chris megjelentetett.
Ez egyébkényt amolyan kedvencem a műfajok között, amikoris kedvemre csattogtatom a kamerát, majd szabad asszociációkban kommentálom őket. Azt hiszem, még sok lehetőség rejlik ebben a műfajban.
3:04 du.
falusi
2016 december 27
1:14 du.
Magyarok voltak, magyarnak vallották magukat. Akkor is magyarok voltak, ha beszéltek pluszban svábul, tótul, vagy héberül. Az a kor, ami a kiegyezéstől tartott az első világháborúig, soha nem ismétlődött meg. De addigra fölépült a fővárosnak az a része, amit ma büszkén mutogatunk a külföldieknek.
3:40 du.
Hát falusi egyre inkább nem komplett….próbál szellemeskedni,jó pofizni és olyanokat ír ,aminek a cikkhez semmi köze,nem ő az egyetlen aki becsavarodik….lehet,hogy ragályos?
4:15 de.
Köszönöm, kedves Sándor. Engem mindig szíven üt ez a város a gyönyörűségével, pedig már hetedik évtizede rovom az utcáit, élek a lakásaiban, dolgozom/tam a gyáraiban, irodáiban.
Higyjétek el! A Nagykörúton kívül is pont ilyen gyönyörűséges. És nemcsak a kőbányai Szent László templom (ami ikertestvére a ferencvárosi Bakáts térinek, amiben kereszteltek), vagy a szecesszió szépséges palotái Zuglóban, és a Könyves Kálmán körúton, vagy az ősfás parkokban megbújó villák Mátyásföldön. De a sok százezer embernek méltó, világos, fürdőszobás otthont adó lakótelepek is, ahol a szürke panelek feltündökölnek, ha a sok száz ablakban egyszerre tükröződik a Nap fénye. Egyre többet öltöztetnek színes „ruhába” – igaz, pár éve lelassult a panelprogram – fontosabb lett az úri kastélyok felcicomázása néhány neoprocc újgazdag kedvéért. De Ujpest, Csepel, Erzsébet, Kispest vagy épp mostani szűkebb pátriám, Lőrinc pezsgő főterei a megújult piacokkal, városházákkal, amelyek jó része őrzi még a 65 évvel ezelőtti kisvárosi főterek kontúrjait – mind mind különleges kevercse a kedélyes otthonosságnak és egy metropolisz forgatagának. Elnézést, kicsit elragadtattam magam örök szerelmem, szülővárosom miatt.
6:46 de.
Drizari
2016 december 27
3:04 du.
Így van! Nagyanyám mondta mindig, az volt a magyar „aranykor”.
Pedig, ő milyen szegény volt és nehezen élt. / 6 gyerekkel, özvegyen!
5:31 de.
Drizari & Talalom:
__________________________ ” ____________________________
12:04 du.
Kedves Sandor! Nagyon jo kepeket keszitettel akar csak Banfy ur, koszonet mindkettotoknek, Ahogy irod ez a kattogtatas sokfelekeppen mutathat be egy varost ne ha meg kiegeszited a sajat prozaddal is.
4:31 de.
kedves talalom!
Néhány hónapja az ügyintézési folyamatok elvittek abba a városrészbe, ahol életem első 30 évét leéltem. Nincs messze a körúttól, csak két-három utcányira, mindössze talán 5 perc gyalog a Szondy utcán.. Csengeri utca, Vörösmarty utca, Izabella utca, Rózsa utca.
Bizony mondom nektek, számtalan ház áll arrafelé, amely valaha a XX. század elején gyönyörű lehetett, de manapság az omló vakolaton és mögötte a pucér téglafalon még mindig ott virítanak a II. Világháborús repeszdarabok és az 56-os géppisztoly sorozatok nyomai…
Ja! Ez is Budapest…
5:06 du.
Számomra kicsit meglepő, hogy Kerekes Sándor és Bánfi Miklós akik ütik-vágják a magyar kormányt, most hirtelen fényezni kezdik a gyönyörű Bp-et, ami szintén EU-s pénzekből épül-szépül a kormány programjai alapján. Hmmmm.
7:41 du.
Mike
2016 december 30
5:06 du.
Szép Szőke Hercegem.
Itt néhányunknak nem az országgal van gondunk, nem Budapestel, vagy akármelyik várossal, hanem a kormánnyal. Az „épül szépül” nem most kezdődött, és csak részben EU-s pénzekből. (Lásd még Győr, Sopron, Szeged, Pécs, Debrecen)
Csak, hogy értsed miről is beszélek, hadd idézzem a koszorúst: ” Mert akkor is tiéd az ország, ha nagytokájú hájasok tőled naponta elorozzák.”
7:46 du.
Drizari
2016 december 27
3:04 du.
Tod, hogy Boda naccsaszonynak nem ment át az irónia, azt értem.. Hogy neked sem, az viszont elkeserített.. 🙁
9:28 de.
Köszönöm a csodás fotókat. Jó volt így egyben látni Budapest szépségeit.
G.B.