Bodor Pál – Diurnus — 1930-2017
Életének 87.évében elhunyt Bodor Pál Diurnus író, újságíró.
Életének majdnem felét Romániában töltötte, ott járt egyetemre. Dolgozott magyar nyelvű lapoknál, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőségét is vezette 1967-70-ig. Ebben az időben a rádió–televízió magyar-német adásának főszerkesztője is volt.
1983-ban hazaköltözött Magyarországra.
1990-ig a Magyar Nemzet, majd 1994-ig a Népszabadság főmunkatársa volt. Tanított a Budapest Média Intézetben is. Nyugdíjas éveiben szinte naponta jelentek meg írásai a Klubháló oldalán.
Több könyvét is újra kiadja a Magvető Kiadó (Kék folt, Apám könyve,Haldoklás anyanyelven, Svájci villa )
1990: A kíváncsiság mestersége is több kiadást ért meg (HQD Kiadó)
Díjai: Aranytoll, Déry Tibor-,Demény Pál-, Szabó Zoltán-, Magyar Lajos-,Opus-,Kissebségekért-díj.
a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztjével is kitüntették. Pulitzer Életmű-díjas.
Ketten
Csak a halál elé járunk
emlékeinktől is megfosztottan
– – – – – – –
másként
AZ EMBERISÉG LEGALÁBB
KÉT EMBER.
Az emberiség nem hasonlít
egyetlen emberhez –
A SZERELEM
ALAPFOKÚ
ÖSSZEADÁSA A VILÁGNAK:
EGY MEG EGY –
EZ MÁR EMBERISÉG-SZABÁSÚ;
EZ MÁR ÉLET-SZABÁSÚ;
EGY EMBER SZAVAI KÖZÖTT
NINCS HOLNAP.
HA KETTEN EGYSZERRE MONDJÁK: MA –
HOLNAPRA HALLIK:
KÉT EMBER MÁR MOSOLYOGHAT
A MAGÁNYOS ELPUSZTUL, KINEK TÁRSA VAN, MEGHAL.
CSAK A FÉLELEM NEM FÉL SENKITŐL,
csak a felelemnek nem kell társ,
csak a félelem él meg magában,
csak a félelem él meg
valószerűtlen zörejek között
szennyes sötétben is –
Fotó: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
12:41 du.
Másokkal össze nem téveszthető stílusban és nyelvezettel írt. Élmény írásait olvasni.
4:33 du.
Én ifjú koromban még a Magyar Nemzet címú napilapba írt (nem összetévesztendő a maival) tárcáit olvastam. Rövidek, frappánsak voltak. Megérdemelne egy szép nekrológot.
6:49 de.
…
Én pedig az egykori, e . c i k k b ő l . k i f e l e j t e t t .
Orbanisztán által nem is oly rég egyetlen hátbadöféssel kivégzett
N É P S Z A B A D S Á G Bodor Pál által írt és szerkesztett
>D I U R N U S< rovatát olvastam rendszeresen és nagy élvezettel.
🙁
8:40 de.
DonGolo, igazad van, azt is, csak a régebbi még jobban megmaradt, még az oldal is előttem van, ahol rendszeresen megjelent, mindig ugyanott…
7:44 de.
Mottó :
„Ha a világ papírból volna
haragból felgyújtanám,
de a világ kőszikla,
nem gyúlna meg soha .”
Bodor Pál emlékére
Legtöbbször úgy beszélünk a fényről és a szeretetről, mintha egyedül ezek töltenék be egészen a világmindenséget, holott ez nem teljesen igaz…
Az életnek nagyon sok sötét, kegyetlen zuga van, tele erőszakkal, ami ellen az embernek (is) küzdenie kell…
Elég meggyújtani egy gyertyát a sötét szobában, és a sötétség nyomban visszahúzódik. Innen következtethetjük azt, hogy a sötétség rossz, a világosság pedig jó… A világosság olyan önmagában létező, amit a sötétség nem birtokolhat.
A világosság elnyeli a sötétséget, de a sötétség nem tudja elnyelni a világosságot…
A sötétség ellen nem harcolhatsz sötétséggel, mert akkor semmivel sem vagy jobb annál, mint ami ellen harcolsz.
A szeretet és a világosság örök ellensége a sötétség és a rossz ( a Sátán)!
Ezek a fogalmak a megértés hiányában évszázadokon át rémuralomban tartották az emberiséget, kételkedővé téve sokakat a jóval szemben. Ezek vonják kétségbe Isten létezését is, mondván: ha létezne istenség, akkor az irgalmas Isten nem engedne meg ennyi kegyetlenséget… Ha viszont magasabb távlatokba helyezzük gondolatainkat, inkább úgy tehetjük fel ezt a kérdést: létezhet-e világosság sötétség nélkül?
Van értelme valamit „jónak” nevezni akkor, ha a „rossznak” még a fogalma sem létezik?
A világosság és a világosság hiánya, a jó és a rossz, részei egyazon egésznek, amit Világmindenségnek nevezünk!
Maga a sötétség azonban lehetőséget is ad arra, hogy teljes egészében értelmezzük és értékeljük a világot, mivel azt sem szabad elfelejtenünk, hogy végső soron a sötétség is – a térben megtört fényként – egy kevés világosság.
Akik a világosság szolgálatában állnak, azokat bizton nevezhetjük építőknek, építő mestereknek, azokat viszont, akik a sötétséget szolgálják pusztítóknak, megsemmisítőknek.
Bodor Pál úgy épített, akár egy gyermek az ő derűjével és szeretetével, vagy mint egy bölcs, Istennek szentelt, szelídfényű férfi. Ő nemcsak az irodalmi, újságírói, pedagógiai műveivel járult hozzá a Nagy Egészhez, hanem azzal is, hogy sokak tanácsadója, tanítója volt, „a kíváncsiság mestersége” felé terelvén lépteiket, – ezzel gyarapítván az én világosságomat is.
És leginkább nevezhetjük őt – a román Pop Simion mellett – a legtehetségesebbek egyikének, aki azonban teljesen hasonulva Kőmüves Kelemen legendájához, a magyar-román és román-magyar kapcsolatok boldogtalan építőmesterévé vált!
Mircea Şerban
Felsővisó-Aknasugatag, 2017. március 17.
(Fordította Maria-Louisiana Şerban)
7:50 de.
10 éven át Budapeströl a SZER, BBC és a DW román adásait tudósitodtam és Pali bácsi volt a mentorom…sajnos elhunyt igy emlékét a fenti szöveg probálja életbe tartani… remélem sikeressen.
A viszont látásra kedves Pali bácsi!
Felsövisó, 21. 03. 2017