Egy québeci borbély a padlón feküdve vágja az autista gyerek haját

2017 október 7 9:39 de.2 hozzászólás

Az emberségesség és az együttérzés igazán egyedülálló példájára bukkantunk. A történet a Rouyn-Noranda nevű québeci településhez köthető, Montreáltól 600 kilométerre észsaknyugatra. Francis „Franz” Jacob egy retró stílusú fodrászatot alapított néhány éve, ahol sokan a huszas évektől az ötvenes évekig terjedő frizurákat és divatokat kérik tőle. De rajtuk kívül egyre több olyan vendég is akad, akinek különleges igényeik vannak, vagy éppen gyógyíthatlan betegségben szenvednek. Az egyik rendszeres vendég egy autista fiú akit Wyatt-nek hívnak. Nem könnyű Wyatt haját vágni, hiszen a fiú hajvágás közben sem tud egy helyben ülni. Mászkál, édesanyja ölébe mászik és a földre ül a hajvágás idején. De a borbély egyedülállóan rugalmasnak bizonyult. Vezeték nélküli hajvágót szerzett be és követi a folyamatosan mozgó fiút. Ha pedig Wyatt lefekszik a földre, Jacob is mellé fekszik, is innen folytatja a hajvágást.

(Fotó: Franz Jacob a földön fekszik Rouyn-Noranda-i fodrászatában és így vágja az autista Wyatt haját. Forrás: A képet Wyatt édesanyja készítette. Fauve Lafrenière.)

Fauve Lafrenière, Wyatt édesanyja elmondta: kihívás fiának haját vágni, mivel nagyon sokat mozog és rendkívül érzékeny. Azért posztolta a fotót a közösségi médiára, mert remélni, hogy egyre több olyan borbély és fodrász lesz, aki Jacob példáját követi majd és jobban megérti az autista gyerekek speciális igényeit.

Bár Jacob legtöbb kliense inkább rocker, zenész és az alternatív kultúrák követője, a borbély örül annak, hogy a tágabb közönség láthatja: munkája nem csak az ötvenes évek rockstar frizuráinak feltámasztásából áll.

„Nem zavar, hogy a földön kell dolgoznom. Nem látok semmi különbséget aközött, hogy ha egy zenész, vagy egy autista gyerek haját vágom. Mindkét esetben arról van szó, hogy mindent bele kell tenni a munkámba”–mondta Jacob.

„Úgy köszönti fiamat amikor megérkezünk, mintha a legjobb barátja lenne”–mondta LafrenièreAztán hozzátette: „Annyira fantasztikus látni, hogy elfogadja az ilyen típusú különbségeket és a másságot.”

Jacob egyébként 12 éves kora óta foglalkozik a fodrászattal. Először Mohawk frizúrákkal kezdte. Jacob elmondta, hogy sokszor dolgozik halálosan beteg kliensekkel, akik egy utolsó borotválásra jönnek. „Leírhatalan, amikor egy olyan embert borotválsz, aki valószínű 48 órán belül meg fog halni”–mondta Jacob.

Rouyn-Noranda egy 41 ezres lakosságú város északnyugat Québecben. A település az Osisko tó patjain fekszik, az Abitibi-Témiscamingue térségben. A várost 1926-ban hozták létre, amiután rézt fedeztek fel pár évvel korábban. Jacob tökéletesen éli meg mindennap a város mottóját: „Büszkesség, Szolidaritás és Tudás.”

2 hozzászólás

  • Na ez egy igazi borbely aki a mondas alapjan igazan szivet teszi munkajaba.
    God bless him !

  • Sajnos ismerek olyan anyát, aki semmit nem tanít meg az autista kisfiának.

    Nem szól rá, a gyerek nyugodtan szétordíthat bármilyen közösségi összejövetelt, vagy marhatja a testvéreit. Én úgy tudom, hogy nem szabad engedni az autista kisgyereknek, hogy a többieket bántsa, vagy magát üsse, harapja. Le kell fogni mindkét kezét, másképp nem tanulja meg, hogy nem szabad kárt okozni sem magának, sem másnak.

    Nem tudom, mások hogyan oldják meg a hajvágást, de szerintem nincs máshol ilyen borbély, aki ezt bevállalná, tehát valahogy máshogy kell megoldják. Amúgy nagyon tisztelem azokat, akik a beteg embereket segítik. De inkább valami más példát hoznék, pl. az óvodákat, ahol ilyen gyerekekkel foglalkoznak.

    Nálunk a megyeszékhelyen van egy ilyen óvoda, ha azóta nem zárták be őket. Az autista gyerekek szülei vért izzadnak, mire találnak sulit a gyereküknek. Sajnos a költségek miatt nagyon kevés ilyen intézmény van. Volt egy olyan kezdeményezés is, hogy gyönyörű nyakláncokat fűztek a gyerekek, annak az árából kaptak egy kis zsebpénzt.