Ontario korábbi kormányfője az 1956-os magyar menekültválságról beszélt
Bob Rae korábbi tartományi kormányfő, illeve a kanadai kormány jelenlegi különmegbizottja Mianmarban volt a Menekülés a szabadság felé nevű ottawai konferencia szónoka október 23-án. A napot a Saint Paul Egyetem rektora, Chantal Beauvais, nyitotta meg. A rektor jelezte: a római katolikus egyetem különösen erős hangsúlyt fektett a társadalmi igazságosságra, ezért fontos az intézmény számára, hogy a menekültválságokról szóló konferencia az egyetem campusán kerül megrendezésre.
(Chantal Beauvais, a Saint Paul egyetem rektora. Photo: C. Adam)
A nap díszszónokát Judy Young-Drache, a Kanada – Magyarország Oktatási Alapítvány elnöke és a konferencia szervezője mutatta be. Elmondta, hogy Bob Rae nem csak vezető politikai szerepet töltött be Kanadában – Ontario tartományban kormányfőként, valamint szövetségi szinten is, liberális politikusként – hanem ezen felül tudományos és jogi háttérrel is rendelkezik.
(Judy Young-Drache és Bob Rae. Fotó: C. Adam)
A II. Világháború óta a legsúlyosabb menekültválságnak lehetünk tanúi–kezdte beszédét Bob Rae. Ez a válság különösen komollyá vált a szíriai polgárháború következtében. A menekültválságokat azonban számos tényező váltja ki. E tényezők között vannak ekológiai és gazdasági faktorok és természetesen fontos szerepet játszik az erőszsakos konfliktus is. Kulcsfontosságú kiemelni azt is, hogy a menekülés mindig összeköthető a mélyszegénységgel.
Különös releváns, hogy pont most emlékezünk meg az 1956-os magyar forradalomról és az azt követő magyar menekültválságról. A közös nevező az akkori magyar válság és a mostani menekültválság között az emberi történet, a válság emberi oldala. Rae jelezte, hogy a magyar válságot a II. Világháború öröksége, az azt követő brutális szovjet megszállás és a sztálinista diktatúra váltotta ki. Volt egy röpke pillanat, amikor a magyarok menekülhettek és a nyugati világ gyorsan válaszolt erre a válságra.
„Jack Pickersgill, Kanada korábbi bevándorlásügyi minisztere egészen halála napjáig hangsúlyozta: élete legbüszkébb pillanata az 56-os menekültek befogadása volt”–emlékezett Rae.
(Bob Rae a magyar menekültválságról beszél… Fotó: C. Adam)
Aztán Bob Rae visszaemlékezett gyerekkorára. Pusztán nyolc éves volt, amikor magyar menekültek érkeztek általános iskolájába. Emlékszik, hogy amikor Nagy Tibor menekült gyerekként megérkezett, egy árva szót nem beszélt angolul. Két éven belül, az osztály legjobb tanulója lett–hangsúlyozta Rae.
„A mai Magyarország is hozzátartozik ahhoz, amiről beszélek. Amikor a jelenlegi menekültválságra kidolgozott válaszokra gondolunk, okunk van aggódni. Vajon él bennünk annyi civil bátorság, hogy szembenézzünk a mai kihívásokkal?”–Ezt kérdezte Rae a jelenlévőktől. Aztán hozzátette: az egyik legsúlyosabb kortárs válságra — a Rohingya nép üldöztetésére — a nyugati világban aligha nyújtunk hatékony választ.
„Szeretjük saját magunkat megtapsolni azért, mert Kanada befogadott 25 ezer szíriai menekültet. De értenünk kell: ez a tágabb globális menekültválság pusztán egy kis része. Ezt a hihívást nem fogja megoldani az a pár ország, amely pénzt és energiát fektett ebbe. Meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek elősegítik azt, hogy a menekültek otthon tudjanak maradni”–jelezte Rae.
Aztán a volt kormányfő előhozta azt a témát, amelyet Magyarországon is hasznos lenne hangsúlyozni.
„Vannak országok, amelyek gyakran azt képzelik magukról, hogy sokkal inkább homogének, mint amilyenek a valóságban. Vajon ismerik ezek az emberek saját hazájuk történelmét? Minden ország pluralista. Vannak olyan országok, amelyek ezt el is ismerik. Különösen büszke vagyok arra, hogy Kanada nemzeti narratívája elfogadja a pluralista valóságot. Kanadában értjük, hogy identitásunk mindig alakulóban van”–hangsúlyozta Rae.
A volt Ontario-i kormányfő elmondta, hogy ami a menekültválságokat illeti–Kanadának vezető szerepő van a világporondon. „Nem elég ha pusztán szimbólikusan lépünk. A menekültválságra adott válaszunk mély és sokoldalú kell, hogy legyen”–tette hozzá Rae. Tovább hangsúlyozta azt is, hogy fontos együttműködni nemzetközi partnereinkkel.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
12:23 du.
Jejjj, a Bob Rae!
–MODERÁLVA–
(A hozzászóló szavai — a tartalom miatt — moderálásra kerültek.)
1:15 du.
A Ryhamby-k esete ma teljesen az ellenklezoje ami volt 1956-ban magyarorszag eseten.
A Myanmar-i katonai diktatira enyhuleset mutatta.
A demokratikus elmek felbukkantak ottan.
S arra a reagalas lett, hogy a Budhistak kezdtek le-egetni a Muzulmanok faluit sorokban.
Azert nemekultek a Muzusmanok a szomszedos Muzlem orszagba millios szamokban.
Magyarorszagon 1956-ban a fuggetlensegi koveteles leveresere reagalt a szeretett Szoviet elvtarsaik katonai eroszakkal.
Tehat epp az elenkezo eset tortent.
1:21 du.
Bob Roa teljesen fejen utotte a szeget amikor mondta;
hogy meg kell teremteni azt a lehetoseget, hogy a mebekultek, ne legyenek menekultek, hanem maradjanak otthon, vagy hazaterjenek es elni eletuket boldogan a sajat ohajaik szerint.
Persze az a demokracia,
Talan a katonai hatalom helyreallitasa azt ismet biztositana.
Sajnos a „demokracia” elkepzelese gyakran epp az ellenkezojet teszi lehetove.
Ne feeledje senki olvaso, a demokracia a torvenyes rend fentartasa hianyaban csak kaossza valik.
Az tortent Myanamr-ban is.
1:42 du.
Bob Rea, egy abszolut tehetsegtelen politikus, tehat eszerint itelem meg a velemenyet is.
Remelem, hogy ezt a beirast senki sem torli ki.
1:43 du.
Bocsi, BOB Rae , a helyes neve.
2:25 du.
Azért kíváncsiak lennénk (többen..)hogy Miklós vajon mit is írt,amit moderáltak?…..
Valamiért talán „elszakadhatott a cérna” nála?talán nem ok nélkül?
Na bízunk benne,talán újra próbálja…és kiderül?!
2:44 du.
„A közös nevező az akkori magyar válság és a mostani menekültválság között” csak egyetlen szó : menekült, ami emberi történetében k ü l ö n b ö z ő. Nem azonos, ebben téved, vagy szándékosan összemos Bob Roa.
Miért? Ezért:
http://www.atv.hu/thumbnail/600×400/0/7d/10000.jpg
A mai menekültek nem harcoltak senki ellen, ők „mindössze” – ezt a szót itt most nem pejoratívan használom – az életüket mentik gyilkosaik elől.
A másik lényeges különbség, hogy a magyar 56-os menekültek többsége fiatal, egyedülálló férfiak, egészségesek és jól képzettek, szinte azonnal munkába állíthatók voltak, vagyis a legkevesebb költségbe kerültek!
És ami mellesleg nem elhanyagolható : kommunistaellenesek voltak, fehér-emberek, és keresztényi neveltetésű országból menekültek.
Végül : az 56-os menekültek a világ egyik leghatalmasabb hadseregével rendelkező országával szállt szembe, hogy harcoljon a függetlenségéért, ami nem sikerült … nem sikerülhetett. De a többszörös túlerővel szemben mégis fölvették a fegyveres harcot, ami harc közben közülük sokan meghaltak, és haltak meg később a kommunista bosszú időszakában, akik mégsem menekültek el.
3:54 du.
Mr.Adam;
En a US ban elek.
A maga tette, „moderelni” bar ki sorait is, az en alkotmanyos jogaima elleni kihagas.
Igen, az az a First Amendment to the Bill of Rights.
NO LAW respecting an establishment of religion,or prohibiting the free exercise thereof, or abridging the freedom of speech, or of the press, or the right of the people peaceably to assemble, and to petition the Government for a redress of grievances.”
Meg a mai magyarorszagon sem tortenik az mar.
Ha tisztesegtelen szavakat hasznalt volna MiKLOS azt maga moderalhatja, de ne torolje az egeszet.
Az Canadaban sem szokasos korlatozni masok szabad kifejezeseit !
3:58 du.
BRAVO DRAZIRI !!!!
4:13 du.
„Különösen büszke vagyok arra, hogy Kanada nemzeti narratívája elfogadja a pluralista valóságot. Kanadában értjük, hogy identitásunk mindig alakulóban van”–hangsúlyozta Rae.”
Európában viszont kialakult. Már többszáz éve! Képesek vagyunk úgy európaiak lenni, hogy saját „nemzeti narratívánk” közben ne sérüljön.
4:37 du.
Gondolom Miklósnál kivágta a biztosítékot ez a mondat:
„Kanadában értjük, hogy identitásunk mindig alakulóban van”–hangsúlyozta Rae.
Akinek meg betonszilárd az identitása, az meg egy maradi és jobb ha csöndbe marad.
4:50 du.
Drizari
2017 október 23
2:44 du.
Volt egy érdekes dokumentumfilm a Dunán. Azokról az 56-os magyar fiatal férfiakról, akik Franciaországig jutottak, és ott beálltak az idegenlégióba.
Az első hónapokban valamelyik párizsi híd alatt aludtak, mert nem volt szállásuk és pénzük! Segélyt akkoriban nem osztogattak!
A seregben aztán kaptak ellátást, már aki átment a rostán, és bírta a kiképzést. Ugye a muszlim fiatalokkal képzeljük el ugyanezt! Melyik európai vagy amerikai hadsereg szívná fel azt a többezres tömeget, akik máshogy nem találnak munkát és megélhetést?
5:08 du.
Drizari
2017 október 23
2:44 du.
Kiegészíteném ezt azzal, hogy a mai menekültek azóta hagyják el tömegesen az országukat, amióta ott káosz alakult ki. Pl. mert megbuktak a közel-keleti diktátorok, akik addig elnyomták a radikális iszlám pártokat.
Megemlíteném, hogy amikor a nyugati (antant) országok megnyerték az 1. világháborút, akkor Kelet-Európában bevezették a legtöbb államban a demokráciát nagyhatalmi nyomás alatt. Ezek a demokráciák mind megbuktak, és helyükben diktatúrák alakultak ki. Egyes országokban ez megelőzési célból történt, hogy megakadályozzák a szélsőségek hatalomra jutását. Máshol radikális szélsőséges ragadták magukhoz a hatalmat, és kirobbantották a 2. világháborút.
6:28 du.
Drizari
2017 október 23
2:44 du.
„ami harc közben közülük sokan meghaltak,”
Ma ezzel voltak tele a hírek, hogy már 1957-ben kiszámolta a Statisztikai Hivatal, hogy hány halálos áldozata volt az 56-os forradalomnak (2700 fő). Sok volt a fiatal, illetve fizikai munkás, tanuló és katona voltak a legjellemzőbb foglalkozások az elhunytak között. A sérültek kb. 20 ezer főre tehetők. 300 ezren disszidáltak, ami elég magas számnak tűnik.
Már bocsánat, de a szöveged azt sugallja, hogy a magyarok fejjel rohantak a falnak! Nyilván nem gondolták, hogy a fegyveres harc hatására a ruszkik kivonulnak, hanem inkább a nagyhatalmi megegyezésben bíztak.
Tehát nem voltak teljesen hülyék a magyarok, ezért nem is volt magasabb a fegyveres harcban elhunytak száma.
„haltak meg később a kommunista bosszú időszakában, akik mégsem menekültek el.”
Sajnálatos, hogy megtorlás következett a forradalom leverése után, de bizony voltak kommunisták az elítéltek, sőt a kivégzettek között is! Akkor szerinted mégis kommunistát hogyan lehet kivégezni „kommunista bosszúval”?
8:56 du.
hazai lampa,
Teves a statisztika, csak 200 ezer hagyta el hazajat, es a kivegzettek szama mintha tobb lenne a hivatalosnal.
8:58 du.
A kivegzettek szama sem korrect, en maskepp tudtam.
9:01 du.
Drizari
2017 október 23
2:44 du.
Valoban, igy volt!
9:10 du.
hazai lámpa
2017 október 23
6:28 du.
Igen, biztunk a nyugatba, ami hallgatott. De minden este Amerika hangjat hallgattuk, ami csak azt ismetelte, hogy, „:tartsatok ki, jon a felmento hadsereg!” Soha nem jott senki…..
7:43 de.
Figyelő (2017 október 23 8:58 du.)
Talán kis segítség, ha van valakinek lenne ideje összeszámolni. Nem tudom, menyire pontos, és kimerítő.
Tegnap másolta be valaki valamelyik hazai sajtóba:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_1956_ut%C3%A1ni_megtorl%C3%A1s_sor%C3%A1n_kiv%C3%A9gzettek_list%C3%A1ja
11:37 de.
Dienes Erzsébet
2017 október 24
7:43 de.
Vegig olvastam a neveket es a foglalkozasokat.
Az tunt fel legjobban, hogy a nagy tobbseg, egyszeru munkas volt, vagy ehhez hasonlo. Neha volt egy, egy katonatiszt is.
Ertelmisegi igen keves volt koztuk.
Persze, lehet hogy azok, elmenekultek meg idoben, mielott letartoztattak volna oket.
Ezek, minden esetre, nagy arat fizettek az 56 os forradalomert.
Koszonom az informaciot.
2:05 du.
Dienes Erzsébet
2017 október 23
4:13 du.
Nem szabad elfejteni, hogy Kanada viszont csak 15O eves, azaz a nemzetek kozott, csak egy beby.
Magyarorszag peldaul tobb mint ezer eves.
Kanadanak megegy masik nehezsege van, hogy ket vilag hatalom fedezte fel, az angol es a francia.
Mas vitak is leteznek, pl. surlodasok vannak, a nyelv miatt.
4:47 du.
Kedves Figyelő (2017 október 24 2:05 du.)
Már hogyne vettem volna figyelembe Amerika és és Eurázsia közötti „korkülönbséget”!!! Éppen ezzel kínlódom már 1990 óta.
Tudod, nem volt könnyű elviselni sem a Habsburg, sem a Szovjet elnyomást azokon a területeken, melyeket megszállásuk alatt tartottak, de még így is volt valami határvonal, amit egyik sem léphetett át anélkül, hogy ne lehetett volna valami retorziója. Volt is! 1848 és 1956!
Most tekintsünk el attól, hogy mi lett mindkettő eredménye.
Ugyanis ha a cári sereg nem siet segítségére a habsburgoknak, vagy ha a a demokratikus Amerika, -amelyik az 1950-1960-as években már levette a közforgalmi helyiségeiről, járatairól a „csak fehéreknek” tiltótáblát-, nem kimondottan a lázadozó közép-európai országok mellett, hanem a gyarmatosítás ellen tiltakozik, 1848-ban mindenképpen, 1956-ban valószínűleg győztek volna forradalmaink.
És itt van a probléma gyökere. Éppen abban a korkülönbségben, ami a kontinensek között van. Nem érdemes a témát kiterjeszteni a gyarmatosításra, mert arra itt nincs hely. De a nemzet/nemzetközösség problémájára már nagyon fontos lenne felfigyelni. Más módon lehet nemzetközivé egy csecsemő korban lévő alig nemzet, és egészen más módon a nemzetközösségek. Amerika állampolgárai másként viszonyulnak még egymáshoz is, nem hogy az internacionalizmushoz, mint a történelmi individualizmussal rendelkező nemzetállamok.
Tudod mi a fájó Európának az egészben? Hogy a problémát úgy akarja a mainstream világpolitika megkerülni, hogy egyszerűen megtagadja a nemzetek létjogosultságát. Márpedig azok létező tényezők, még akkor is, ha némely történelmi, nyelvi, kultúrközösségek csupán törzsi színvonalon funkcionálnak.
Abba is hagyom Hosszú. Alapgondolatnak ez is sok. Pontosan tudom, milyen válaszokat fogok kapni, ha egyáltalában válaszolni akar véleményemre valaki.
11:06 du.
Dienes Erzsébet
2017 október 24
4:47 du.
:n is erre gondolok az EU-val kapcsolatban, hogy az EU focelja az, hogy Europaban eltorulje az egyeni orszagokat es azt akarja, hogy mindenki egy nyelvet, egy hazat szeresen, az meg az Eu lenne.
9:09 de.
Kanada tiszteletre méltó (elvi) álláspontját ismerhettük meg fentebb a menekültek/migránsok befogadásával kapcsolatban.
ps: Valaki meg tudná mondani, hogy 1956-ban hány magyar menekült kapott menedéket Kanadában?
9:16 de.
Kis Ferenc,
Közvetlenül 1956 után és 1957-ben, 38 ezer magyar kapott menedékjogot.
10:26 de.
Egy elfelejtett forradalmár. Kínos volt Kádáréknak, ezért könyörtelenül kivégezték. Kínos a mai rezsimnek is, mert hithű kommunista volt. Én úgy fogalmaznék, hogy naiv kommunista, aki azt hitte, a kommunizmust kilehet javítani és jobbá lehet tenni. Fegyveresen harcolt 1956-ban, az utolsók között tette le a fegyvert, és a Péterfy Sándor utcai kórház pincéjében készítette a röpiratokat.
Nem tudom, hogy szülőfalujában visszakerült-e a levett emléktáblája. Róla röviden annyit, hogy túlélte Auschwitzot, lelkes kommunista lett, de a pártba sose lépett be. 56-ban a harcok alatt – mint a Tűzoltó utcai harci egység parancsnoka – beszélt személyesen Kádár Jánossal, talán ez is közrejátszott a halálos ítélete meghozatalában. Angyal István, róla írtam a fenti sorokat, élt 30 évet.
Ez az 50 perces film az emlékére készült, kitűnő és hiteles színészi játékkal, Angyal István kihallgatási jegyzőkönyvei, saját kezű vallomása, valamint Eörsi István és Eörsi László tanulmányai alapján.
.
.
https://www.youtube.com/watch?v=xn8pUPQAbo8
1:10 du.
Christopher Adam!
Köszönöm.
1:14 du.
Christopher Adam
2017 október 25
9:16 de.
Ez igy volt! Eletem vegeig halas maradok az akkori bevandorlasi miniszternek!
Viszont, otthon, 36O forradalmart abban az idoben felakasztottak! Ezt sem szabad elfelejteni.
1:22 du.
Kis Ferenc
2017 október 25
9:09 de.
A kommunistakon, soha sem szabad csodalkozni! Meg abban sem, hogy pl. Nagy Imret is felakasztottak, pedig o valoban hithu kommunista volt, de a magyar nep kovetelesere vegul , hallgatott.
11:58 de.
Bob Rae túl egyenes gerincű volt ahhoz, hogy csúcsra kerüljön annak idején, bár szerintem az egyik legjobb politikusi adottságokkal rendelkező ember volt.
Nem csoda, hogy most is tiszta elmével, emberséggel tekint erre a problémára.
Aki egyetért, hogy Kanada a világ talán legélhetőbb országa, ami az én meggyőződésem, az nem is vitatkozik az ő nézeteivel „migráncs” ügyben. Mindannyian migráncsok vagyunk semmi különbséggel.. Köztünk vannak különbségek, azon túl hogy emberek vagyunk.