Szépség, kaland, felfedezés – 1. rész
Közeledik a tartós jó idő és vele együtt néhány hosszú hétvége. Itt az alkalom kimozdulni végre otthonról, felfrissülni, feltöltődni élményekkel, új helyekre, új ízekre találni. Ráadásul még külföldre sem kell utazni érte. Talán kevesen tudják, de Magyarországon tíz olyan terület is van, ahol ezek mind, együtt fellelhetők! Tíz Nemzeti Parkunk is van.
Aki Budapesten él és nem tud vagy nem akar sokat utazni, annak az ország egyik leggazdagabb élővilágú parkja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a legideálisabb. A Pilis és a Visegrádi hegység a fővárosiak körében régóta kedvelt kirándulóhely, a várhegyet nyáron, rendszerint hajóval keresik fel és gyalog mennek a csúcsig. Itt szorítják korlátok közé a Kisalföld után elterebélyesedő Dunát a hegyek, melyeket sűrűn szőnek át a turistautak és ahol a csúcsokról fenséges kilátás nyílik. A Dunától kissé eltávolodva, a Börzsöny lejtői az Ipoly folyó vadregényes völgyében érnek véget. A park növényzete éppen azért átmeneti jellegű, mivel a Duna „flóraválasztóként” működik, a folyót csak alig néhány faj tudta átlépni. Az állatvilág is roppant változatos. Nem véletlen tehát, hogy az idetartozó Gödöllői Tájvédelmi körzet már Mátyás király idejében vadaskert volt. A park érdekessége, hogy az Alföldre átnyúló részén, Pusztavacstól egy kilométerre van Magyarország földrajzi középpontja, mely – érthető módon – igen sok látogatót vonz.
Ha magunk elé terítjük az ország térképét, hogy tervet készítsünk a Nemzeti Parkok felkereséséhez – előbb képzeletben, majd valóságosan is – egy jókora körséta lehetősége bontakozhat ki előttünk. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkból nyugat felé indulva a Fertő-Hanság Nemzeti Park lehet a következő állomás. A fél Balaton kiterjedésű Fertő, az eurázsiai sós sztyepptavak legnyugatibb tagja. Magyar oldalán egy nádtengerbe vesző vízi világ várja a kíváncsi felfedezőt, takaros, gólyafészkes falvak gyűrűjébe fogva. Ám az igazi élményt csak azok tapasztalják meg, akik képesek kenuval bejárni a nádasok labirintusát. A Hanság valaha áthatolhatatlan lápvilág volt, némi ízelítő azért még maradt belőle napjainkig is. A park területén van a híres Esterházy kastély, ahol Haydn is élt, ettől nem is túl távol pedig a Széchenyiek nagycenki kastélya őrzi „a legnagyobb magyar” gróf Széchenyi István – turisták által is látogatható – sírját. Sopron, „a leghűségesebb város” műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon.
Tovább a nyugati határszélen, a „körsétát” dél felé folytatva, az Őrségi Nemzeti Park következik. Itt az ember évszázadok óta harmóniában él a természettel. A honfoglaló magyarok, a határok védelmére őrállókat telepítettek ide, róluk kapta nevét a táj. Ez hazánk egyetlen olyan helye, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan, egy helyben él. A park területén egyaránt kalandozhatunk gyalog, kerékpáron, csónakban vagy lóháton, a változatos domborzatú táj elégedettséggel töltheti el a túra-kihívásokat kedvelőket is. Benne található egy különleges néprajzi tájegység, a Vendvidék, ahol a magyarországi szlovének élnek. A Rába Körmendig tartó szakasza az ország egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize. A szőcei tőzegmohás láprét különlegességeit az érdeklődők csak pallósoron sétálva ismerhetik meg, Szalafő őserdejében pedig 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát! Az erdő életét csak a természet szabályozza.
Folytatva utunkat, a nyugati határ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közötti területet egyetlen park foglalja el: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Annyit bizonyosan tud mindenki róla, hogy itt jó borokra lelhetünk, no meg hát itt a Balaton is. A vidéket a valaha működött vulkánok látványos maradványai, az oldalukra felkúszó szőlők és persze a csúcsokról feltáruló panoráma teszi felejthetetlenné. A Magas Bakony ma már nem a betyárokról, sokkal inkább az ősbükkös erdejéről, a benne élő – többségében védett – növény és állatvilágáról híres. Bakonybélen, az apátságban élt Szent Gellért püspök, a másik, a Tihanyi apátság pedig valóban elmulaszthatatlan látványosság. Az országhatárnál a Mura-menti Tájvédelmi Körzet is főleg a természeti ritkaságok kedvelőinek kínál sok szépséget. A Mura árterén az erdőállományt – túlnyomó részt – a mai napig is az őshonos fajták alkotják. Végül, bűn lenne elfelejteni, hogy a Nemzeti park területén van Európa legnagyobb, gyógyhatású, melegvizes tava, a Hévizi-tó.
Jó borban, történelmi emlékekben és gyógyfürdőben az ország legdélibb részén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban sem lesz hiánya a látogatónak. Az idősebbeknek egy csodálatos, régi magyar természetfilm, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” juthat róla eszébe, hiszen itt van a bámulatos Gemenci erdő! A vízközeli területeket sok helyen még ma is az ősi vadon birtokolja, benne számos ritka növény- és állatfaj él. Emlékezetes kalandot ígér egy drávai vízitúra, a Zselicben pedig – Európa legkisebb fényszennyezésű területén, éjszaka a csillagos ég máshol kevéssé megfigyelhető látványában gyönyörködhetünk. A Mecsek a botanika kedvelői számára maga a földi Paradicsom. Villány – a bor városa, neve ma már egybeforrt a kiváló vörösborral és a közeli hegyekben vívta harcát a törökökkel a „Tenkes kapitánya”. Harcokból máshol is kijutott, hiszen itt van „Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács”. Korábban, a kelta és pannon törzsek lakta vidéken, Pécs helyén már a római korban város állt.
Jóval a honfoglalás előtt, már a negyedik században a korai kereszténység egyik jelentős központja volt. Gazdag építészeti emlékek maradtak fenn a 150 éves török hódoltság idejéből, a várost ma is több nemzetiség lakja. Érthető tehát, ha 2010-ben – Essennel és Isztambullal együtt – Európa Kulturális Fővárosa lett. Szigetvár sem csak Zrínyi csatájáról híres, kiváló gyógyfürdője van. Ám gyógyhatásban még rajta is túltesz Harkány, ahol egy ősparkban több száz éves fák és Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye – Harkány!
(folytatjuk…)
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
1:37 du.
András! Jó volt olvasni.
Hegyek szerelmeseként eddig csak az osztrák Alpokat ismertem, ám tavaly elindultunk barátaimmal kéktúrázni. 500 km felett járunk. Hatalmas élmény, hegyről-hegyre, falutól-faluig, kopott kocsmák vendégeivel, szállásadóinkkal beszélgetve gyönyörű tájakon.
1:55 du.
Koszonet Revay Ur !
Igazan fellendito,ertelmes, ismertetos szepsegeket es sok emlekeket felidezo cikkeert ! Mint a napsutes a viharok utan, minden gylolkozesek, ragalmak, politikai felrevezetesk-nelkulli ismerteto es elvezetes adatok. Orom latni hogy mar letezik valami termeszetvedelmi akcioja az allamhatalomnak.
2:29 du.
Kedves Révay András!
Írása és a közölt képek kellemes érzéseket keltettek bennem. Elsősorban azért, mert majd minden felidézett helyen megfordultam. Valahogy az Ország Közepe Pusztavacson, eddig kimaradt a megtekintett látnivalók közül 🙁
De a Föld úgynevezett szívcsakráját, Dobogókőt többször is felkereshettem 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=537rGz5bKRg
7:20 du.
Koszonet az erdekes es elveztes leirasert. Magam is tettem orszagjaro turakat, ketton voltam. Egy ezer dollarba kerult a szerveztt 2/3 hetes tura. Magyar gazdaknal szalltunk meg es okos vezetonk mondott sok erdekes tortenlmi tenemleket. Mint fiatal lany a hetvegeimet a magyar hegyekban toltottem, Pilis, Borzsony Nagy Hideg hegy stb.Egy hetet viszont a Bukkben toltottem, egyedul vegig mentem Miskolctol Szilvasvaradig !
Mindenkinek ajalhatom, remek jelzesekkel nem nehez az ut.
7:28 du.
lajos
2018 április 16
2:29 du.
De a nagyszeru videot is koszonom.
7:31 du.
Az utolso Pecs varos fotere, nem de?
Voltam a kerek temlomban is, ami valaha torokoke volt.
10:30 du.
FIGYELO’
Az a Pecsi Jakovani Haszan pasa dzsama.
Egy volt Tork Masque. Nem tudom hogy mi leve ma.
10:40 du.
Dobogoko csupan a shamanok hite alapjan veve a Csakra szive.
Lenne az egy mai pogany elkepzles vagy az osi shamainizmus kovetoi.
Minden esetre, ha a Folrdenk lenne „szive” talan a nickel-vas magmat velhenenk annak. Mert csupan az a Fold magnetizmusanak az eredte.
De az teszi lehetove a Fold legkorenek letet, s a Auroraboralist is.
11:57 du.
Voltam a kerek temlomban is, ami valaha torokoke volt.
Bendeguz79
2018 április 16
10:30 du.
Ma mar rendes kereszteny templom, kereszt van a tetejen.
A legenda szerint a torokok megijedtek az elotuno freskoktol amit eltakartak az o kepepeik. Allitolag ezert mentek ki Pecsrol.
5:11 de.
Elmondom elméletemet a „Föld-csakráról” :
(Aztán lehet megint köpködni rám)
Dobogókőnek van valamiféle sajátos kisugárzása, ez kétségtelen.
Aki a Kárpár medencében él, azokra hat, azok érzik leginkább ennek a sugárzásnak a negatív hatásait.
Azok ez emberek, akik ki vannak téve neki, mintha meg lennének hülyülve !
Elveszítik józan itélőképességüket, sértödékennyé és agresszívvá válnak, embertársaikat szarba sem veszik, önzövé, megalkuvóvá, gonosszá válnak,
Saját távlati érdekeiket képtelenek megérteni.
A társadalmi attitűdjük „ALATTVALÓIVÁ” válik !!!!!
/By Ákosbácsi Mr. Kertész)
Vagyis felfelé nyalnak, lefelé taposnak.
Régi kifejezéssel : „biciklista-típusú emberek”
Érdekessége a dolognak hogy ha egy angolszász vagy bármely más náció tegja a Kárpát medencébe költözik, előbb utóbb rajta is mutatkozni kezdenek ezek a jelek.
Ha egy magyar elköltözik innen, lassan lassan levedli ezeknek a hátrányos tulajdonságoknak jelentős részét.
( Szikszai kivétel, de én csak statisztikai méretekben végeztem tudományos szociológiai tanulmányomat e kérdésben))
Szerencsére ennek a kisugárzásnak az egész Glóbusra való tovaterjedését megakadályozzák a Kárpátok hegyvonulatai.
Így nem képes káros hatást gyakorolni az Emberiség nagyrészére.
8:31 de.
Geyza
2018 április 17
5:11 de.
Kedves Geyza!
Írod: „Így nem képes káros hatást gyakorolni az Emberiség nagyrészére”
Szerintem a magyarság józanabb, emberbarát részére sincs negatív hatása a helynek. Tapasztalaton szerint a jó hegyi levegő és a pompás, szemet gyönyörködtető kilátás pozitív hatással bír!
9:31 de.
Bendeguz79
2018 április 16
1:55 du.
„Orom latni hogy mar letezik valami termeszetvedelmi akcioja az allamhatalomnak.”
Én úgy tudom, hogy a kommunizmus idején alakultak a hazai nemzeti parkok.
9:40 de.
Az első nemzeti park 1973-ban a Hortobágyi volt. A szocializmus idején hozták létre a Kiskunságit, a Bükkit és az Aggtelekit.
A rendszerváltás után jött létre a Fertői, a Duna-Dráva, a Körös-Maros, a Duna-Ipoly és a Balaton-felvidéki. Utolsóként az Őrségit alapították 2002-ben.
10:00 de.
Hazai :
Így igaz !
Csak már nekem nincs kedvem örökké helyreigazítani
Bendeguz okosságait.Ő szakértője a Kádári magyar”vérsivatagnak”
10:05 de.
Úgy tudom, a Tenkes kapitánya a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik.
A híres sorozat zenéjét feldolgozta a Belga-együttes.
https://www.youtube.com/watch?v=RhH6W86lYzA
10:09 de.
Jartam ott is. De sajnos en nem hiszek a hozzafuzott hiedelembe. Szep hely, egyike a magyar tajak latvanyahoz, de a ” fold szive”stb. huiedelem szamomra marhasag.
10:24 de.
https://www.youtube.com/watch?v=1DrpfWGcvyQ
12:28 du.
Az allamhatalom altal elkobbzott foldteruletek „nemzeti park” at-keresztelese vagy nevezese csupan nevszerusites.
De mi termeszetvedelmi akciokat kovettek el ?
A NEV es a TETT , ill. az elnevezes es a cselekedet az eg es fold kulombseg. Rozomis ?
A „szocialista rendszer” termeszet pusztito tetteket kovetet el mindenfele.
A legrettenetesebb volt a szovietek altal kozep-azsiaban, az Aral tenger teljesmeretu pusztitasa. Evezredekbe kerulhet mire talan helyrealna az.
S az tudatosan es celszeruen kovetve el. Nem ismeretlen termeszeti esemenyek alapjan tortent. Az allamhatalom politikai erdeket szolgalva.
12:36 du.
FIGYELO;
A dzsama csupan a torok hatalom elmuklta utan valhatott katolikus templomma.
Csupan aztan festhettek a „freskokat”.
Az nem tortent onmagatol „csoda” szerint.
A csoportos nyugati kereszteny hadak nyomtak vissza az Ottoman hasakat.
Persze „romlasban” voltak akkor mar sokaig.
A szolga-rendszernek nem igen volt fejlodesi lehetosege.
A jamocsar-rendszer, ami ember-elet-ado alapjan koteleztek a kanonasdit es a munka-vegzo szolgalatott.
Az nem volt soha , sehol jovedelmezo.
Jovedelmezes hianyaban a koltsegei felemesztette a rendszert.
Olyan lett mint a „rak”.
On-fel-emeszto rendszer volt. On-pusztitova valt.
2:51 du.
Bendeguz79
2018 április 17
12:36 du.
Ebben az esetben, bizony mondom néked Bendeguzlica, hogy nagy hiba nem hinni Figyelő olvtársnak 🙂
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zi_K%C3%A1szim_pasa_dzs%C3%A1mija
Olvasd és örülj az ismeretanyag bővülésednek (ha ugyan érted. hogy ez mit jelent) A legkevesebb az, ha a széles nyilvánosság előtt elnézést kérsz tőle a tévedésedért!
3:39 du.
Figyelő
2018 április 17
10:09 de.
Kedves Figyelő!
Nekem is ez a véleményem, de elsősorban a táj szépsége miatt csatoltam a videót 🙂
+ egy szösszenet Pusztavacsról:
https://www.youtube.com/watch?v=t5NwzLykMt0
5:49 du.
OK TUCILAJCSIKU, mi a felhaborodasod oka ?
Mit irtam tevesen ?
Miert tartoznek FIGYELOnek bocsnatakerssel ???
A dzsama NEM az epitoje nevere van nevezve !
Hasonloan mint pl. a Szent Eerzsebet templomot NEM szent Erzsebet epitette, hanem egy architect es tobb epeiteszek.
Azon a helyen alt elozoleg egy magyar templom. Az lebontottak es a kovekbol a dzsama lett epeitve.
Mi ply rettenetes abban amit nem lehet erteni ? Hmmmm????
Nem vetted az orvossagodat ma reggel. Hm ???
6:51 du.
tlajos
2018 április 17
8:31 de.
Én is kedvező helyen lakom:
Príma rálátásom van a 6537-es számú italboltra.
6:52 du.
Bendeguz79
2018 április 17
12:28 du.
TE EGY IDIÓTA vagy,
10:40 du.
Bendeguz79
2018 április 17
5:49 du.
Bengagúz!
Először is elnézést kérek amiért Bendeguzlicának szólitottalak, pedig le is „hülyézhettelek” volna.
Lehet, hogy a wikipédia, általam belinkelt cikkét el tudtad olvasni, (bár a jelekből ítélve nem sikerült) de értelmezni biztosan nem tudod.
Továbbra is indokoltnak tartom és fenntartom a bocsánatkérésre tett javaslatomat.
Ha nem tetszik, akkor dugulj el 🙂
10:58 du.
Geyza
2018 április 17
6:52 du.
Szerintem anno, erre utalt (emlékeim szerint) az Ille István is és milyen igaza volt 🙂
Geyza
2018 április 17
6:51 du.
Ha csak rálátsz, az egyedül a Te bajod 🙂 🙂 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=Q-pCcevRo04
10:08 de.
tlajos;
Tarsd elnezesedet onmagadnak, s tanulj korlatozni onmagadat !
„hulyezd” onmagadat mielott masokat gyalaznal !
Olavasd amit kuldesz, probald ertelmezni mielott masokat vadolsz nem erteni azt.
Az epitesz neve nem az akinek tiszteletere az epeulet nevezett.
Aki olvassa azt kuldott a Wikin azt erthetne.
Az a valo teny !
Ha nem tetszik akkor te „dugulj el”
12:11 du.
Ha en egyszer vegre otthon elhetek, engem meg vontato kotellel sem fognak tudni Magyarorszagrol elvinne sehova. Annyi mindent meg nem lattam es annyi helyen meg nem voltam az en gyonyoru hazamban. Minden nap friss kenyeret fogok enni (itt meg egy normalis kenyeret nem ettem Kalforniaban) es minden nap libamajat fogok enni .
12:53 du.
TLajos:
Bende nem tud eldugulni.
Dühöng benne a semminek a leközlési vágya.
Képes teleírni az oldalt olyasmiről ami 3 mondatba befér.
12:55 du.
Tlajos:
rálátás-kérdés:
„Jöttem, láttam, győ..izé..hazamennék ha tudnék”
12:59 du.
jobak, a friss libatepertő zsenge lilahagymával, házi kenyérrel a legjobb. Előtte egy kupica irsai szőlőpálinka, utána kis pohár rosé.
1:26 du.
Bizony ,a magyar kultura bolcsoje volt,
Itt indult el Liszt Ferenc zongora muvesz es zeneszerzo. Az amuvesz es zeneszerzo a vilaghir fele. <mas nagy muvessel egyutt.
Mellesleg az akkori arisztokrataknak MINDENORI kIRALY ADTA A HERCEG, GROF STB. NEVEKET TOBBNYIRE HADASZATI SIKERIKERT.
eGY IDOBEN A SZOCIALIZMUS ALATT ULDOZTEK OKET ES ELKERGETTEK.
vISZONT , A MAI KOR MAR TALAN JOBBAN MEGBECSULI OKET, HISZEN AZ O NEVUK ES PENZUK tette lehetove , hogy a MUVESZ nevuk megmaradjon az utokornak es hirnevet kapjanak a vilagbnan..
7:58 du.
Bendeguz79
2018 április 18
10:08 de.
Ha nem érted, akkor nem érted. Ezen már a Mágenheim doktor sem segíthet. S ahogy bölcs, többek által vitatott kommentelő mondá: Na pá!
8:18 du.
Geyza
2018 április 18
12:55 du.
Ajánlom szíves figyelmedbe a következő összeálitást az Apostol együttestől, azért is mert az említett helyek zöme természetvédelmi terület, azonkívül a felsorolt italok egészségvédelmi szempontból szükségesek. Végül, de nem utolsósorban ez az egyik kedvenc együttesem 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=vdekrFnhylI
9:13 de.
tlajos
2018 április 17
10:58 du.
Ha jól látom a kisfilm végén, a híres kastély is EU-s támogatásból újult meg.
Ezért mondom én, hogy a nyugati nyitásból eddig több hasznunk származott, mint a keleti nyitásból.
10:02 de.
hazai lámpa
2018 április 19
9:13 de.
Bocsánat, annyiban módosítanám az előzőt, hogy kisebb kastélyoknál fennállhat a veszély, hogy a felső tízezer valahogy kisajátítja a használat jogát.
Látogatás ebben az esetben is lehetséges, de csak válogatott vendégeknek és csak a látogatható részekben, ahogy nyugati arisztokraták lakóhelyein is szokás. De egyelőre még itt nem tartunk.
http://hvg.hu/kultura/20170202_Az_Orbancsalad_uj_kastelya
10:06 de.
hazai lámpa
2018 április 19
9:13 de.
Amennyire visszaemlékszem a KMH-ban nyilvánosságra bocsájtott szösszeneteimre, az állításodnak még az ellenkezőjét sem írtam sehol, az EU-t meg az ilyen-olyan oldalú nyitást sem említettem.
Azonban nemcsak Te, hanem jónéhány ismerősöm, természetesen köztük szerény személyem is egyetért, hogy a nyugat felé nyításból rengeteg előnyünk származott.
Annyit még megjegyeznék, hogy a kastély felújítása már a múlt század hetvenes éveiben folyt és azóta is folyamatosan zajlott.
Köszönöm, hogy figyelmet szenteltél a beírásomnak!
Azért valamit a cikkhez is 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=uxo5avWQ49Q
8:23 du.
TLAJOS sorara;
OK Lajos, mi latszik a problemadnak ?
Mar ketszer kerdeztem azt, s csak ismetelgeted a ragalmazasod?
Min vagy fenakadt ?
Mi bonyadalmas abban hogy a Budai pasa epitette a dzsmat Pecsett, de nem a mag nevenek a tiszteletere?
Ma az a „Gyertyaszemtelo boldogasszony” temploma, de sem a gyertya semmi boldog asszonyoknak semmi koze ahoz.
Ugyan az ment a XVI szad epitesekor is.
Hat mi a problemad azzal ?
Megtudnad nevezni ?
7:14 de.
Bendeguz79
2018 április 19
8:23 du.
„OK Lajos, mi latszik a problemadnak ?”
Jelenleg már csak az látszik problémának, hogy teljesen fölöslegesen szóba elegyedtem veled. Reményeim, szerint az elkövetkező időben ezt a hibát nem fogom elkövetni!
7:28 de.
A képmelléklet majdnem kimaradt 🙂
Életkép a Szombathelyen található Vasi Skanzenből:
https://www.youtube.com/watch?v=6Pa8DOtvZys
1:32 du.
Edesapam kedvenc allata a kis csiko volt. Joggal.
2:13 du.
Geyza 5:11
Ezért a kommentedért előterjesztelek az
EGÉSZSÉGES KÉTELKEDŐK NOBELCSONTJÁRA. 😀
Minden szavaddal egyetértve a jó öreg: Voronyezs.
3:08 du.
Voronyezs:
Há az tsak 1 tudomános munka voóót..
11:13 de.
Geza ! Ugye
KERESÜNK egy Fizikusnőt (lehet newtoni Alma is) hogy ő is nyilatkozzék mán a FÖLDCSAKRA nagy nemzeti összefüggéseiről, de legalább az Eötvös-ingáról, hogy az vajjon kimutattya é aztat…
😀
.
Régebben sokat jártam, túráztunk a Dobogókő-Rámaszakadék és/vagy a Vadállókövek jelzett útjain. Tényleg egy mesébe illő táj…
A rendszerváltás után a hegytető alatti, alsó sétány valami jeles helynek kitalált pontján előbb egy fára tűzve egy szentkép, aztán az idő haladtával még egy s még több, ahogy múttt azidő egy egész rahedli giccs áradt el mindenűtt… Aztán már e misztifikált ösvény és terület határát kövekkel is rakták ki. Na mondom a környezetemnek, figyljétek meg ide egyesek egy templomot terveznek majdan építeni.
Amint ma látom egyelőre az ügy még a jurtáknál, meg a faragottkapus „Táltos iskolánál” tart. Tán ez is OKJ-és? Itt már csak azt nem értem, hogyhogy nem mindjárt Táltos akadémia lett bälülle? Akkor amikor Ők minden, de minden szar tanfolyamot, de még az ugyanolyan sportkört is már „akadémiának” titulálnak…
Na, de a történelem tanúsága szerint is előbb vótt a jurta és bálványimádás, s csak aztán jöhet a megtérés, a felszentelt hely oszt csak eztet követően épülhet majd egyházy áldással egy kis kápolna. Ámde Talajosnak, e kész karikatúra videjóján látom, hogy immár előre – egy nemrég épített glória falán – már megjelenhetett a hálaadó márványtábla műfajából a legegyszerűbb is egy siket hívő jóvoltából… Tehát, egészséges verseny látszik kialakulni „a csakra” elnyeréséért a katolikus vallás és miszticista pogányság között, de maj’megláttyuk…
– Csak szegény Eötvös Lóránd, akinek méltó emléke oly sokáig uralta a Dobogókő szellemét… Szerintem csak Ő forog a sírjában.
.
E Talajos féle akaratlanul is komikus videjó szörnyűséges aláfestő zenéjéhez már csak annyit, hogy legalább ehhez szolgáltatott volna autentikus magyar népi-vagy legalább bartóki zenét a csakraságból olyannyira jólfelkészült alkotója, persze csak, ha vóóónna róla árva fogalma näkijje… Ja bizonnn!
.
11:54 de.
UI.Voronyezs 11:13-hoz
Már csak 1 csodának kell ott megtörténnie. Hisz nincs messze oda Esztergom, hogy néhány ártatlan kiránduló gyermeknek [ld: Lurdes] megjelenjen az aki ilyenkor szokásosan megszokott nekik jelenni, és akkor már zarándokhellyé is avathatják az „atyák”. [Persze egyházi részről mindezt hivatalból előzi meg egy kis csinált kételkedés. Csak türelem!] Aztán viszont csillagtúra formájában, Egyházi ünnepeken a dunakanyari nevezetes helyekről máris indulhatnak a mezitlábas zarándok tömegek imádni Őt nem máhol, mint Magyarország dobogó* szívén… ))) 😀 (((
.
* Rendkívül primitív dolog az is, hogy egy földrajzi pont, ez esetben „Dobogó”-kő nevéhez – amit valakik egyszer kitaláltak – tényszerű állításokat fűzzenek, ill. ilyeneket tulajdonítsanak neki. 🙁
+ Megjegyzés!!!
A Dalai Láma . e l í t é l ő l e g , ostobaságról beszélt amikor erről a Magyarország központú szívcsakra felől kérdezték őt. 😀
11:57 de.
Bocs’ a duplázásért: Chris kérlek, az egyik törölhető, ha úgy látod jónak.
12:03 du.
Geyza 3:08
Uggyan mááá, ne szérnykeggyé ! Jár a Nobelcsont oszt kész ! Ja !
))))))))))) 😀 (((((((((((((