Nem a mi óránk, nem a mi időnk
Épp az orrom előtt csukta be az ajtót. Az üvegajtó két oldalán álltunk: ő odabent, én odakint, a hivatalnak kinevezett ostromlott vár bejárata előtt. Az órám szerint még volt három perc, zárásig. Mondtam neki, hogy sajnálom, de nem tudtam hamarabb jönni. Különben is, csak egy csekket szeretnék feladni, azt hittem, még belefér.
Nem fér bele, mondja az ajtó túloldalán. Az ő óráján már 6 óra van, és az számít. Ebben speciel igaza volt: a hivatalban nem a mi óránk, nem a mi időnk érvényes.
Rendnek kell lenni, mondta magyarázatként az ember, aki nem engedett be a hivatalba. Akik odabent dolgoznak, azok is haza akarnak menni.
Évekkel ezelőtt egy üvegvisszaváltós nővel skellett vitatkoznom, neki attól volt jó, hogy nem akarta visszaváltani az egyik üvegemet. Pedig az a palack is épp olyan volt, mint a többi húsz, amelyeket gond nélkül elfogadott, de ezzel az eggyel valamiért problémázott. Persze, nem az üveggel volt baja szegénynek. Nem is velem vitázott, hanem az egész elrontott életével. Talán nehéz gyerekkorára gondolt, lehet, most tudta meg, hogy megcsalta a férje. A gyerek megbukott a suliban, vagy nem neki, hanem az új kolléganőnek emelték a fizetését, pedig alig néhány hónapja van még csak ott.
Álltam a bezárt bejárat előtt, és közben valóban elmúlt 6 óra. Emberünk, láttam az üvegajtón keresztül, elégedetten nézett maga elé. Megint neki lett igaza, ismét megnyert egy kis csatát. Próbáltam haragudni rá, utálni őt, ahogyan az mifelénk normális üzemmenetben jogos elvárás, de nem sikerült. Eszembe jutott, hogy feladom a csekket egy másik postán, utána hazamegyek, előveszek egy doboz hideg sört, és elfelejtem az embert, aki nem engedett be zárás előtt. Miért is gondolnék rá többet, amikor nincs benne semmi érdekes.
Neki holnap is ugyanaz lesz, mint ami ma volt. Jönnek az emberek, csekkel a kezükben, délelőtt, délután, és lesz, aki éppen három perccel 6 óra előtt esik be. És holnapután megint, mindennap, ugyanúgy.
Nekem meg legközelebb csak egy hónap múlva kell újból csekket befizetnem.
Föld S. Péter
Author: Föld S. Péter
Föld S. Péter 1951 október 4-én született újságíró, író, humorista. A budapesti Metropol munkatársa. 1980-1990 között a Lúdas Matyi újságírója. 1991-1998 között a Kurír rovatszerkesztője volt. Művei: A téma az ágyban hever (1987), Jó játék a rajzfilm (1988), Röhög a belosztály (1988), Adócsalók kézikönyve (1988), A kutyafáját (1988), Autós szextúrák (1988), Ahogy azt Móricka elképzeli (1989), Disznó viccek gyűjteménye (1989), Miért nem bírjuk az ügynököket? (2004), Bolsik, ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz! (2005).
12:10 du.
Velheto sajnos, hogy a magyarok uzleti erzekei maig sem valtozott.
Mert az pont ugy szokott lenni meg az en idomben is.Persze az reg volt meg azt a kort emliteni sem ohajtanam.
D amint olvasva semmi sem valtozott azota ottan.
De manapsag checket betetelezheti meg az okos-telephonaval.Tehat nerm szukseges sehova mennie.
De a legnagyobb kerdeset hozott ki bennem, hogy mi a fene az az „uvegbevaltos no”???
Jol olvastam ???
Vagy talan a szerzo gepelesi hibaja lett volna az ?
Ha uj-szemiveget csinaltat hat a regit ki a fene valtana be?
Vagy mifele „uveg”-rol beszel a kedves szerzo ?
12:17 du.
Nem a szerzõ követ el gépelési hibákat…És itt nem amerikai vagy kanadai értelemben vett cheque-rõl, illetve check-rõl van szó. Magyarországon más ennek a szónak a jelentése.
12:26 du.
Aki szándékosan megy ilyen időpontban-ha neki nem elég a 8 óra,esetleg több is-az így szokott járni.Az is aki szándékosan próbára akar tenni embereket,hivatalokat,hogy tudjon róluk ilyen szinten írni.
Én inkább az ottani emberek mellett állok! Gondolom sosem volt rá szükséged,hogy munkaidőd vége előtt már pontosan kész legyél odabent,hogy azonnal tudjál elmenni haza,vagy ahova éppen menni akarsz!Mert lehet,hogy pont annyi a munkaideje a benti embernek,ami a zárásig tart és nincs fizetve az ott utána eltöltött idő—no meg ha a gyerekhez kell rohanni,vagy bevásárolni vagy egyéb amit még a hazaérésig el kell intézni,hogy majd otthon tudjon főzni a gyereknek,vagy a családnak.
A dolgok bizony nem csak a 3 perces „vevők”-ről szól.Én a helyükben már olyankor nem mennék ilyen helyekre! Csak ehhez át kell gondolni a helyzetet! Ha lehet.
üdvözletével.
12:41 du.
Hat mi a magyarorszagi jelentese ????
Lenne hajlando leforditani ertelmet ?
12:50 du.
Bendeguz79
2018 november 5
12:10 du.
De a legnagyobb kerdeset hozott ki bennem, hogy mi a fene az az “uvegbevaltos no”???
Jol olvastam ???
Vagy talan a szerzo gepelesi hibaja lett volna az ?
Ha uj-szemiveget csinaltat hat a regit ki a fene valtana be?
Vagy mifele “uveg”-rol beszel a kedves szerzo ?
Hát íme:
Magyarországon pl. bort,sört,gyümölcs szörpöt,befőttet amikor vesz az ember akkor a tároló üveget külön ki kell fizetni,van ahol az árba be van építve.
Egyes cégek a terméküket tároló üveget a benne lévők elfogyasztása után visszavásárolja,hogy neki ne kelljen újat venni ill. ne kelljen műanyag flakonban tárolni,mely eldobás után környezet szennyezést okoz.
Ezeket az üvegeket azok a boltok amelyek a terméket eladják —visszaveszik,fizetnek érte és majd visszaszállítják a gyártónak–aki újra felhasználja-megfelelő tisztítás után.
Ez a folyamat az üveg visszaváltás,ezt általában a bolti eladók végzik el,ezek legtöbbször nők.Őket nevezik többek között : ” üvegbeváltós nő”nek.
De legtöbb helyen manapság már automaták végzik e feladatokat.Ezeket pedig lehetne ” üvegbeváltó automatának” nevezni,ahogy teszik is.
Valamikor amikor még nem volt ennyi—környezetszennyező–műanyag flakon minden folyékony anyag -általában-üvegben volt tárolva és így kínálták eladásra a terméket.Akkor az üvegek 80-100 %-át visszaváltották és visszaszállították a gyártónak.
Valamikor Magyarországon azokat a papír kartondobozokat amelyekben különböző -pl.élelmiszer-árukat tároltak és szállítottak az üzletekbe—kiürülése után összehajtották és visszaszállították a termék gyártójához –aki azt többször felhasználta.
Ma ezek szemétbe kerülnek—jó esetben papírgyűjtő kukákba vagy telephelyekre,újra feldolgozás utáni felhasználásra.
Így járnak a ma már vissza nem váltott ,vagy össze nem gyűjtött üvegek is.
Közelebb hozó üdvözlettel.
1:48 du.
Szerencsére vezérünk és gondviselőnk most Kínában tárgyal, ahol máris kedvező tejipari gazdasági szerződést kötött, mivel a kínaiak imádják a tejet és hatalmas tejfogyasztók.
No szóval, ha már ott körülnéz, akkor biztosan találkozik ezzel a fizetési eszközzel, amit a kínai piaci kofák is használnak:
http://www.youtube.com/watch?v=A73y3l_leKM
1:52 du.
Valahogy így vagyunk vele.
Hasonló helyzeteket megéltem többször én is.
Lehetne balhézni, lehetne, de hát a másik oldalon is csak emberek vannak, ugyanannyi gonddal teli.
Voltam már olyan szituációban, hogy muszáj voltam még aznap megoldani készpénzfelvételt bankból!
Kibalhéztam 🙂 🙂 🙂
Ha az ember komolyan megértésért folyamodik, általában a másik oldalon is megértésre talál.
De az ilyen kivételes helyzet
2:21 du.
„Üvegbe váltós nő” az, aki úgy akar átmenni a Hivatal hatalmas üvegajtaján, hogy közben nem nyitja ki.
5:17 du.
Kedves Toth Peter;
Koszonom reszltes magyarazatat a kerdesemre az „uvegbevaltas’-kerdesen.
Emelekszem valamikor az 50-es evekben mikor a Rakosi tendszerben az iskolasokat kuldtek az ocskavaskat meg mas elhasznalt es kidobott dolgokat gyujteni.
Tehat magayrorszagon ma sem alna jobb anyagi-korulmenyek kozott mint hogy koltsegejkben szukseges menni az eldobott dolgokat „visszavasarolni”.
Persze a sok hasznalt anyagok feldolgozasai mindenfele feldolfozva de csak munt nyers-anyag.
A szemtesek es szemet feldolgozok jovedelmazo foglalkozasaik mashol.
Mert a visszavasarlas koltsege sokkal tobbe kerul mint a delhasznalati erteke.
Manapsag a legnagyobb problema vilagszerte a plasztik.
Sajnos ma tobb plasztik szemet van a vilag tengereiben mint halak.
S a plasztik biologiailag nem felbomlo.
A vilag ugy mondvan fulladozik a plasztik szemtekben.
S az csak novekszik vilagszerte. Habar azt is gyujtik es feldolgozva uj-plasztik keszitesen.
Talan lenne jo ertesiteni, vagy barki , azon is hogy mi az ottani kifejezes ertelem a „CHEQUE” vagy a „CSECH” ottan, amit Mr. Adam jelzett nov.5, 11;17 du soraban .
5:30 du.
DRIZARI jelentesen;
Magyarorszag tejtermekeket arul Kinaban ?!
Sok szerencset ahoz.
Mennyit kellene leadni csak hogy a PM utikoltsege visszakerulne?!
Hiszen magyarorszag rem-rem messze al hogy ‘dairy’ tejtermelo nemzet lehetne. Sohasem volt, s igen gyanithato hogy valah is lehetne.
Miert ?
Hiszen europa uszik a tejtermekekben.
Hiszen tobb nyugat europai orszagok oriasi mennyisegu tejtermekeket messze tul-termelnek a leheto szuksegleteken.
Nemetorszagban a lezart banyakat tomik tele tultermelt vajjal.
Nem is emlitve Hollandia, Dannia, Swejc,Swed, Finn-orszag oriasi tejtermekek tultermeleseit.
7:32 du.
Aki az ures uvegekbol akar megelni, annak biztos van ideje korabbi idopontban is elmenni a boltba visszavinni az uvegeket. Nincs ebben semmi szegyelni valo.
3:06 de.
Én nemtom…
Bende és Toth társalgása engemet a nagyothalló beszédhibásak párbészédjére emlékeztet:
Találkozik a két süket, egyiknél halászháló van.
A másik megkérdi:
-Hová mész? Halászni?
-Nem…hanem halászni!
-Kár..Pedig azthittem halászni..
3:36 de.
tóth péter Az se igaz, hogy Te még soha nem értél oda az utolsó pillanatban. Mindenkinek van olyan napja, mikor összetorlódnak a teendők.
Az se igaz, hogy nem látod, miről szól a szösszenet. Gondolod, ha belerúgsz az íróba, már nem lesz igaza? Nagyon együttérző vagy írásban, jó lenne látni az orcádat, mikor nyitvatartás alatt kizárnak bárhonnan mert Ők sietnek. Ezt a nem gondoltad át üdvözletével.
4:28 de.
@Julius Jobak 😀 😀 😀
Szegény anyukám 84 éves volt, amikor már eluralkodott rajta a demencia… Akkor volt az, hogy a körülötte folytatott társalgásból körülbelül annyit fogott fel, mint te most ebből a cikkből, meg a hozzászólásokból…
Jót nevettem…
4:59 de.
Bendeguz79,
a világ lakosságának (7,96 milliárd) kétharmada tejérzékeny. A kínaiak 90 százaléka genetikailag NEM képes a tejben található tejcukor (laktóz) megemésztésére, ezért csak rendkívül nehezen és hosszantartó kutatás után lehet a boltjaikban tejet vagy vajat találni. Az is rosszul teszi, aki a kínai boltokban Túró Rudit szeretne vásárolni.
A kínait tejivás után felfúvódás, émelygés, rosszullét, hasmenés uralja. Ennek ellenére a korábbi miniszterelnök Ven Csia-pao fittyet hányt a genetikára: „Az az álmom, hogy egyszer majd minden kínai naponta megiszik fél liter tejet” – jelentette ki.
Utóda Li Ko-csiang úgy tűnik, osztozik előde álmában.
7:50 de.
B79! Igen, olyan hülyék és szegények vagyunk, hogy nem szégyelljük többször felhasználni a dolgokat. Ahelyett, hogy elegánsan becsesznénk a tengerbe a szemetünket, ahogy ezt a „művelt és gazdag” Bunkólandiában teszik, ahol ezek szerint B79 él.
Ja, és olyan elmaradottak vagyunk, hogy nem papírokra írkált számokkal (csekkekkel) fizetünk a boltban pl., hanem bankkártyával. Csekket kisebb cégek – főként alapítványok, társasházi közösségek használnak. Nálunk ez „postai átutalást” jelent: vagyis nem a postástáskába gyömöszöljük a pénzt, aki üstöllést rohan a címzetthez, hanem a postahivatalban feladjuk a csekkre írt összeget, a postás meg kikézbesíti.
Ennek a kormánynak – ha igaz – 12 éve az első intézkedése lesz, amivel egyetértek. Jövőre ugyanis TILOS lesz ingyen osztogatni a műanyag szatyrot az áruk mellé.
Ami a cikk témáját érinti: a postán is számítógépes rendszerben veszik föl a csekkeket. Ezt a rendszert a műszak végeztével le kell zárni, el kell számolni. A záráshoz szükséges időt szinte sehol nem számolják be a munkaidőbe. Ha a munkaidő végén valóban el akar menni az ügyintéző, pár perccel előbb le kell zárnia a rendszert, így, ha akarná sem tudná percek alatt felvenni a pénzt, mert az újraindítás nem pár perc.
Pénzzel dolgozó intézményekben meg kifejezetten TILOS ki-be lépkedni a rendszerbe – ahhoz megfelelő jogosultságú kezelő kell.
Ismerem az írásban ostorozott habitust,és az is igaz, hogy a postás vétett. Mégis, kicsit több empátiát egymás iránt – de legalább ne rúgjuk oldalba a kutyát egy-egy ilyen kaland után…
8:30 de.
Kenny
2018 november 6
3:36 de.
Azzé mostan marrhaságot írtál:
Mint ahogy a pondró sem képes belerúgni a kamionba,
ugyanúgy
HUNT* sem tud belerúgni a cikk írójába.
Meg senkibe sem mert ő csak egy HUNT*
*HUNT = Humortalan izéke.Pondróka.
8:51 de.
Kenny
2018 november 6
3:36 de
„…Az se igaz, hogy nem látod, miről szól a szösszenet…”
Miért ne lenne igaz? Én bőven eltudom képzelni, hogy Tóth úr valóban nem látja fától az erdőt!- számomra egy idő óta minden elképzelhető, sőt annak az ellenkezője is!
De -leginkább azt tudom elképzelni, hogy Tóth úr nem is akarja látni, érteni miről van szó! Lásd csak be, mennyivel egyszerűbb így az élet! Na erre varrjál gombot jóbarát! -:)))
11:04 de.
talalom
2018 november 6
7:50 de.
„Mégis, kicsit több empátiát egymás iránt – de legalább ne rúgjuk oldalba a kutyát egy-egy ilyen kaland után…”
Ez az utolsó mondatod tetszett a legjobban!
12:14 du.
talalom
2018 november 6
7:50 de.
Eléggé öregnek tűnik ez a Bende ahhoz hogy ismeretei legyenek ezekről a dolgokról.
Csak éppen szemétkedik, tereli a témát magáról a cikkről.
12:15 du.
HUNT* pedig boldogan veszi Bende „magaslabdáját” és kilómétereken át értekezik vele a nagy semmiről.
Addig mig el nem felejtődik mi itt a téma.
*HUNT = Humortalan terelő juhász.
12:26 du.
Bendeguz79
2018 november 5
5:17 du.
cheque ==bankutalvány : ,csekk : ezen fizetik be pl. a felhasznált gáz.-villany.-telefon.-stb. bekerülési költségét.
check- == átvizsgál,megnéz,meggyőződik,ellenőriz.
2:18 du.
TOTH PETER;
Koszonom.
Igen emlekszem hogy mi a „cheque” es meg a „check” is.
DE Chris Adam nov.5,12;17 du. soraiban azt tagadta, illetve allitotta hogy magyarorszagon annak jelentese teljesen mas.
Na hat valoban melyik lehetne a valosag ?
2:21 du.
BESANCON;
OK hat ha allitana hogy Toth Peter valotlansagoy irt, maga irja meg hogy valojaban mi is az az „uvegbevalto no”
2:52 du.
talalom
ragadta a legkisebb lehetoseget is „a kutyat oldalba rugdosni”.
Mint irta;
„..nem papirokra irott szamokkal (csekkel) hanem bankkartyaval fizetunk..”
De hat akkor mi az ertelme annak a „postai atutalasnak”, meg a postan at kuldeni a csekket fizetni bar mit is ?
Es ha azt is „szamitogepen” bonyolitja meg a posta is, hat akkor mi koze a postanak ahoz ?
A maga „szamitogepe” , amin irta a „kutya oldalba rugdosasat” ugyan azt kepes vegbe vinni es fizetni szamlait a web-en.
Mi a feneert kovetni az evszazad elotti postai rendszert?
S mi az hogy a „cheque”, sem a „check” nem azt jelent magyarban mint a „csekk”. ????
Amirol igen hosszan irta beszamolojat.
De csak ismetelt ellentmondasokat kozolt !
S ami a SZEMETET illeti, nyugaton a ‘szemet’ mind feldolgozva alapanyaikent es hasznalva.
pl. A mi kis megyenk alkalmazta reges-regtol a biologiai felhasznalast.
Minden elarusithato anyagok az ujrafeldolgozsra authomatikusan szetvalasztva. es minden mas feldaralva, majd biologiai-enzymal es oxygenel biologialig mukodve a Desney Wold kerteszete vasarolta mind a virag-agyaikat taplalni.
A szemetek a harmadik vilagban elhanyagoltan elobb a szegenyek zomei szednek ki amit csak hasznalni kepesek, majd a tengerekbe jut.
Talan emlekezne a Rio-i olympia eseteben.
Persze lathatja hogy mi megy azokon a vilgreszeken.
Mindeg minden lehetoseget kihasznal hogy a terroista Ayatolahk ragalamit viszhangozza.
Egesse a zaszlokat is !!!
3:55 du.
Bendeguz79
2018 november 6
2:52 du.
Őszinte részvétem kedves Margitka!!!! 😀 😀 😀 😀
4:14 du.
Bendegúz néven valami troll eljátssza a hülyét, hogy szétcsessze a cikkről szóló társalgást.
Vagy tényleg ennyire hülye?
De akkor miért nem kérdez, ha nem tud valamit?
Mi másért, mint rosszindulatból vitatkozik azzal, aki elmondja neki, hogy az a valami mi jelent Magyarországon?
Vagy valóban a fenti okokból?
Nem jóindulatból teszi az biztos – a jog ezt nevezi „rosszhiszemű” hozzáállásnak.
9:08 du.
GABRIEL
Latod milyen szerencses vagy hogy neked nem kell jatszanos a „hulyet” !
Csupan kerdeztem, ha nem lett volna kepes olvasni vagy ertelmezni, hogy mi a „uvegbevalto no” es hogy mifele „chekk” -re hivatkpzott a szerzo.
Mivel maga a szerzo kepeteln volt, vagy nem hajlando reszltet nyujtani, hat Chris Adam allitotta hogy ugy a „CHEQUE” mint a „CHECK” magyarorszagon mast jelent.
De a szerzo a „CHEKK” allitasat tette.
Na hat mi a fene lhetne az Adam elkepzlese alapjan , ha NEM a CHEQYE” sem a „CSECK”. De hogy a feneben nem lehetet volna „CSEKK” mint a szerzo allitotta ?
Tehat sem Chriss Adam, sem Fold S. Peter nem tudna, vagy nem ertene ugy mint Gabriel es mas ragalmazok ?
Egyedul Toth Peter volt kepes es hajlando tisztessegesen lerini hogy meg ma is van az szemetbol-valo visszavasarlasa a hasznalt uveg-tartlyoknak.
10:50 de.
Geyza
2018 november 6
12:46 du.
Tehát képességed hiányában nem tudod elmagyarázni
üdvözletével
11:10 de.
Bendeguz79
2018 november 6
2:18 du.
Nem igazán biztos,hogy a laptulajdonos sokat téved,mert a mellékletként csatoltak szerint egy-két betű hozzáadásával mennyi értelme lehet még a magyar nyelvben :
https://topszotar.hu/angolmagyar/cheque
https://topszotar.hu/angolmagyar/check
Tehát a magyar nyelv nagyon sok rétű ,szerteágazó,ezért is imádni való,mint maga a nemzet!
Egyetértesz üdvözletével?
11:16 de.
Geyza
2018 november 6
12:15 du.
………………….
*HUNT = Humortalan terelő juhász………..
Te vagy ennek a juhásznak a puli kutyája
üdvözletével.
12:02 du.
tóth péter
2018 november 7
11:16 de.
Álmodj királylány
12:03 du.
tóth péter
2018 november 7
11:10 de.
Bírom mikor így ragozod a nagy büdös semmit.
Hasonló szeret a hasonlóval hasonulni.
Ennyi vagy:a nagy büdös semmi.
12:06 du.
Gabriel
2018 november 6
4:14 du.
Pontosan!
Ezt hangoztatom én is egy ideje.
HUNT* pedig ezer örömmel játszik alája.
Ezeknek itt is és más oldalakon céljuk hogy eltereljék a témát
*HUNT = Humortalan Náci Tóthpéter
4:01 du.
Bendeguz79
2018 november 6
9:08 du.
bende gizi alias margitka, köszönettel vettem sorait a „csekk” magyar szó összes lehetséges helyesírási hibáinak etimológiai és aesthetica i kifejtését (tudod mint a fejtőbabot, de ne kérdezd, jusztse mondom meg mi is az) most megtudtuk volna ha &@#đ>bendegizi Ő margitsága nem hagyja abba babfejtését és kihagyta a tejfelt és a babérlevelet meg a sót és a csipetnyi borst ami nélkül a fejtettbab nem sokat ér én nokkedlit is szoktam belefőzni
5:35 du.
Julius Jobak
2018 november 5
7:32 du.
Te ökör!
Az üveg-visszaváltás nem a „megélhetésről” szól, hanem arról, hogy így védjük a környezetet.
Az én általam megvett (KIFIZETETT!!!) betétes üveget váltom vissza, ahhoz, hogy másik betétes üvegben kaphassam meg a löttyöt amit hazaviszek meginni.
Tudom nálatok ezt leszarjátok, mert nektek jobb az eldobható PET, amivel már az óceánokat teleszemeteltétek.
Abból a sok kibányászott petróleumból nem igazán benzin lesz, hanem a műanyag csomagolóanyagok, a műszál-gatyád, a műanyag autód, meg a végén a műanyag koporsód.
5:50 du.
Geyza
Igen.
A cikkben egy hangyányi politika nem volt – nem arról szólt.
Mégis szét-trollkodták.
Nyilván nem ért fel hozzájuk belőle semmi, mivel inkább le kellett volna hogy érjen, valahová oda a béka segge alá.
Ennyit ezeknek az empátiás kepésségeikről, lelki-szellemi hozzá-állásukról.
Ilyenkor mutatkozik meg tisztán a maga valójában az értelmi, lelki szintkülönbség.
Tudod – durungáramot nekik!
a potenciál-különbséget csavarjuk rá!
Szeretnélek kérni kedves Földes S. Péter még több hasonló bejegyzésre, ha nem probléma.
4:12 de.
Gabriel:
egy-egy repülőtéri másfél hetes nyári repülőtábor után egyész kisteherautónyi sörösüveget vittunk visza a helyi falusi közértbe !
A pénzt meg a táborzáró utáni kötelező helyi kocsmalátogatáson jól elittuk.
Tudod:
A régi filozófia és a hozzá való jelszó:
Repülés és utána (hangárajtózárás meg zászlólevonás) után ivás.
Az mondjuk ALAP volt hogy amíg nyitva a hangárajtó, addig egy kortyot se!
Aki megszegte azt hazazavarták.Ez érvényes volt akkor is amikor csak gép-karbantartási célzattal nyitottuk ki a hangárt.
4:45 de.
tóth péter
2018 november 5
12:26 du.
Így igaz, ilyen a magyar dolgozók világa. Itt nem a dolgozóért van a szakszervezet, illetve az érdekvédelem arról szól, hogy a dolgozó próbáljon magának kiügyeskedni ilyen és hasonló trükkökkel egy kis szünetet vagy lecsípni a zárásra szánt időből. Hogy pl. elérje a korábbi buszt, és akkor akár egy órával hamarabb otthon van! Aki gyereket nevel, az tudja, hogy mennyit számít már plusz fél óra is, amit otthon tölthet.
Sajnálom, de Föld. S. Péternek, aki talán szabadúszó újságíró, nem sok tudomása van erről a világról. A cikke ezért fulladt modoroskodó lózungokba a „hivatal packázásairól”. Ez egy lejárt lemez, amit még a szocializmusból örökölt a magyar értelmiség, aki szivatásnak érezte a hivatali határidőket és egyéb előírásokat.
Meg kell mondjam, hogy a magyar dolgozó (ez az általános) ott van mindig a nyitáskor, és inkább rászámol egy kis időt, hogy hamarabb beérjen a munkahelyére.
12:08 du.
Geyza
2018 november 8
4:12 de.
A „régi szép idők” Geyza
A fenébe is mitől is lett ennyire más 🙂 🙂 🙂
Vagy tényleg ennyire telik az idő?
Éppen most lapoztam megint egyet …
Ez HL sötétség meg lejárt lemeznek titulál bennünket (FSP-en keresztül nyilván minket is beleért)
Csak azt nem tudom, hogy neki mit jelent az hogy „élni”;
Hogy „élni hagyni” azt már meg sem kérdezem
8:15 du.
Kenny
2018 november 6
3:36 de.
nem mondok hozzá semmit ha van eredeti DVD-t azt de ez olyan???
bless you
https://www.youtube.com/watch?v=EzeifvBH_csű
ehhez egyetlen szót sem tudok hozzátenni..de seggrészeg leszek a végére