Évszázados hiányt pótol
Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban – régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.
Az emlékmű felállítását a kerületben működő tizenkét civil szervezet kezdeményezte és az Önkormányzat erkölcsileg, valamint 40 millió forint hozzájárulással is támogatta. Az ünnepség november 10-én, szombaton, a Fehérvári Induló hangjaival kezdődött, a Magyar Honvédség Központi Zenekarának előadásában. Tizenegy óra tizenegy perckor megszólalt a Blaskó János szobrászművész alkotása mellett felállított harang, a megjelentek eszébe idézve, hogy 1918. november 11-én, ebben a percben lépett életbe a fegyverszünet a háború nyugati frontján. Ezt az időpontot tekintjük az I. Világháború végének. Ez a háború a magyar nemzet történelmének legtöbb emberáldozatot követelő, legvéresebb küzdelme volt – kezdte visszaemlékezését a kezdeményező civil szervezetek nevében Hazuga Károly nyugállományú altábornagy. Azután jött a második háború, ebbe hazánk 1941. június 27-én lépett be, és ez a 2. Magyar Hadsereg katasztrófáját okozta.
A hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről először 1917-ben hoztak törvényt, hatására az országban sorra épültek az emlékművek. A Magyar Hősök Napját az I. Világháborúban életüket áldozók tiszteletére nyilvánították nemzeti ünneppé, még 1924-ben. Az 1938-ban létrejött XIII. kerület területén korábban sem épült emlékmű, annak ellenére, hogy számos laktanyának, katonai létesítménynek adott otthont és még ad ma is. Itt állt az Albrecht Főherceg Laktanya, a Vilmos Főherceg Laktanya, a tábori sütöde, a mai Honvéd Pálya helyén a Szekerész, majd a Vonat Laktanya, a katonai textil mosoda. A XVI. Császári és Királyi Helyőrségi Kórház a mai napig áll, most Honvéd Kórház a neve. A II. Világháború nem kímélte sem a frontra vonult katonákat, sem az itt élőket, az itteni gyárakban dolgozókat és a védett házakba telepítetteket. A bomba, a tüzérségi lövedék, a harckocsi már nem ismerte fel, hogy katonát vagy civilt öl. Nem beszélve a kerület Duna-parti szakaszán kivégzettekről, a lágerekbe hurcoltakról. Nem őrizte a kerület közös elhunytjainak emlékét semmi. Ez az emlékmű most évszázados hiányt pótol!
A háborúról sok képzetünk van – mondta el dr. Tóth József, a kerület polgármestere. Képzetünkben a háború győzelmet, vereséget, az érdekérvényesítés konfliktusos rendezését jelenti, súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel. A békét viszont gyakran a háború ellentéteként értelmezzük, az erők uralma helyett az elismert jogét. Harmonikus állapotot feltételez, erőszak- és félelemnélküliséget. Csóri Sándor írta egy helyen: „Az emberiség legnagyobb szabadságharca az lesz, ha belekezd abba a küzdelembe, hogy saját, vérengző múltjától elszakadjon.” Magyarország létrejötte óta a magyar államot a Kárpát-medencében 163 katonai konfliktus érintette. Minden egyes csatatér ma emlékhely. Nem a győztesek vagy veszteseké, hanem az áldozatoké! Minden halál a két Világháborúban áldozati halál volt. Torz eszmék, ideológiák nyomán nemzedékek vesztek el. Teleki Pál szerint „Európa sok nép hazája, de egymásra utalt népeké. Különböző életalakok és szokások, de egyetlen történelmi folyamat földje.” Ezt a kerületet a bombázások mellett a zsidóüldözés is súlyosan érintette. Rendszeresek voltak a Duna-parti kivégzések. A fővárosi 1840 „csillagos ház”-ból 324 állt itt. De itt voltak a svéd, svájci, portugál, spanyol diplomaták is, mentették, akiket lehetett! Ez a világháborús emlékmű ezért szól a névtelen áldozatokról is, mert ez erkölcsi kötelességünk!
A leleplezett emlékművet megáldotta, felszentelte két tábori lelkész is. Ma, itt Budapesten, a XIII. kerületben egy olyan mementó jött létre, ami eddig nem volt és a két háború áldozataira emlékeztet minket – mondta Mészáros László, protestáns tábori lelkész. Idővel részévé válik életünknek, a mindennapoknak. Lehetőséget ad arra, hogy megemlékezzünk mindazokról, akikről családjainkban már hallottunk. Talán ha itt sétálunk majd gyermekeinkkel, elmondhatjuk mi is nekik, amit szüleinktől őseinkről hallottunk. Ápolva így is az ő emléküket. A frontokon elesettekét és a civil lakosság soraiból kikerült áldozatokét, akik sokszor akaratuk ellenére keveredetek a szörnyűségekbe és váltak áldozatokká. Emlékezünk zsidó honfitársainkra és mindazon – velünk élő – nemzetiségek tagjaira, akik ezen nehéz időszak alatt veszítették el a legdrágábbat, az Úrtól ajándékba kapott életet.
Rácz István, katolikus tábori lelkész könyörgésében azokért szólt, akik egyáltalán nem akartak hősök lenni, csak tették, amit kellett, az adott pillanatban, ahogy azt megkívánták tőlük. Így minden hős áldozat és minden áldozat ugyanakkor hős is. Kérte, kapjunk mi is ilyen nagylelkűséget a mindennapokban, bátran tegyünk meg mindent, a legnehezebbet is, családunkért, hazánkért. Kapjanak a hősök örök nyugalmat, és mi pedig holtunk után lehetőséget a találkozásra velük. Legyen áldott ez az emlékmű, és aki erre elhalad hadd emlékezzen hősinkre, merítsen innen erőt a szeretet gyakorlásában, nyerjen támaszt a hétköznapokban. A szentbeszéd végeztével a lelkész a katolikus egyház rítusa szerint felszentelte az emlékművet.
Dr. Szabó József ny.á. alezredes, hadtörténész, mindenkit megdöbbentő adatokkal támasztotta alá, hogy Magyarország a háborúban milyen súlyos veszteségeket szenvedett. Súlyosabbakat, mint Ausztria. A Monarchia már a háború elején elvesztette Galícia nagy részét, így annak a lakossága már nem volt hadra fogható. A mi hazánk viszont nem vált hadszíntérré a férfi lakosság besorozható maradt. Az agrárnépességű Magyarország katonáit a háború legnagyobb vérveszteségeit elszenvedett gyalogsághoz vonultatták be, az iparosodott Ausztria és Csehország hadköteleseit más, kevésbé veszélyes fegyvernemekhez osztották. A számadatok szörnyűek. A történelmi Magyarországon a hadkötelesek száma a háború kezdetén – 18-tól 53 éves korig – 4 millió 817 ezer fő volt. Közülük 3 millió 381 ezer vonult be. Ezeknek 15 százaléka sérülten tért haza a háborúból. Fogságba esett 25 százaléka, elesett 16 %, egyszer sebesült 44% és többször megsebesült félmillió katona! Értük is áll most itt ez az emlékmű.
Ilyen a tragédiát a társadalom csak nagyon hosszú idő alatt képes kiheverni. Van viszont olyan hatása is, amit a magyar társadalom, száz évvel a háború után sem hevert ki! Tragédiája kevésbé látványos, mint az egyéné, a családoké, ezért kevesebb szó esik róla. Az I. Világháború Magyarország őskatasztrófája volt. Elszabadította az indulatokat. Végletesen kiélezte a társadalmi ellentéteket a nyomorgó többség és a kevés gazdag között. Hogy a figyelmet erről eltereljék, felerősítették az antiszemita közhangulatot. Csak egyetlen példa: a jótékonyságáról is híres gyáros, Weiss Manfréd besorozását parlamenti képviselők követelték! A gyáros ekkor már 69 esztendős volt! Később a zsidóságot tették meg Trianon fő okozójának, a nézetek radikalizálódása lett a Horthy-rendszer megalapozó mítosza, majd a 2. Világháborúban érte el csúcspontját. Ez az emlékmű azokért is áll, akik nem a háborúban, de a háború következtében haltak meg! Nagyapáinkért, akiket már nem tud visszahozni senki!
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
11:57 de.
Révay András! Jó írás, köszönet érte.
„Ilyen a tragédiát a társadalom csak nagyon hosszú idő alatt képes kiheverni”
Szerényen: Dédnagyapám a 1-ső háborúban, Oroszországban halt meg hadifogolyként. Nagyapám a 2-ik háborúban a Budpest-i csatában (néhány nappal Bp felszabulása előtt) halt hősi halált a Városligetben magyar katonaként.
ps: Azért szerényen, mert a sok milliós zsidó honfitársaink vesztesége sokkal nagyobb volt mint az én családomé.
12:33 du.
Koszonet a cikkert!
Erzelmesen es jol fogalmazott .
2:10 du.
Köszönet az írásért. Egy pici pontosítás: a mai Honvéd pálya a XIX. kerületben, Kispesten van. Angyalföldön a mai Vasas pálya áll.
Weiss Manfréd mellett meg megemlíteném Richter Gedeont, a kőbányai gyógyszergyár tulajdonosát, akit 44 telén, 72 éves korában lőttek a Dunába.
2:17 du.
Híííínye, ez borzalmasabb, mint az 56-os vaskefe, mert arról még nagy erölködéssel lehet azért a mondanivalóra asszociálni. A német emlékmű szebb, de giccsesebb, viszont lehet, hogy ez magasan a legpénzfukarabb!
2:22 du.
Szegény Márkus László -ha élne- tuti, hogy ezt is szétcincálná, mint a foteljét, megnézendő miért került ennyibe! 😀
2:28 du.
Magyarorszag tragediaja a magyarok allando csatlossaga volt az elso okozoja mindeg.
A magyar ezereven at nem volt sem kepes, sem hajlando bekesen eggyuttmikodni mind a szomszedos nemzettekkel, sem a bekeben, sem a kozos-vedelmi-erdekeikben.
Na vajon mi lehett volna annak eredeti okozoja ???
Persze mindeg csak a szopmszedos nepeket es mas tavoli nemzeteket vadoltak azert es mindenert,mindeg.
Az volt a teny ezer even at, az ma is.
S ma sem hajlando magaba nezni a tomeg, de meg mint itten is mindenki csak tamadja, vadol mindenki mast mindenert.
5:59 du.
Masik topichoz a
akartam irni, amiben, a franiaorszagi nacikrol volt szo, atitokzatos svedrol aki jol dontott a problrmaban. Magyaroprszagon is volt egy sved (lehet, hogy ugyan az?)aki nagyon sok zsidot mentett meg Budapesten, az ugynevezett „sved papirra[„. Jo penzert adott egy „mentolevelet” aki igenyt tartott ra!
2:38 de.
Figyelő! 5:59 du
Maga itt Raoul Wallenberget vádolja korrupcióval.
Áljon már le asszony !
3:00 de.
Talalom !
Félreértetted… Weiss Manfréd 1922-ben halt meg természetes halállal. Tehát nem a (I.) háborúban, és nem is a zsidóüldözés következtében. A Tanácsköztársaság alatt az államosítás miatt öngyilkosságot kísérelt meg, amiért Bécsben kapott orvosi utókezelést… Horthyék a gyárat reprivatizálták, haláláig az övé maradt…stb.
Persze mindez nem cáfolja Richter Gedeon a magyar gyógyszeripar zászlóshajójának történelmi „példaértékű” bestiális likvidálását, amely egyben az 1919. és 1945.között regnáló Horthy rendszer teljes kifejletét is reprezentálja.
3:25 de.
Bendegúz 2:28
Amit itt leír, azt én is . a l á í r n á m :
Voronyezs
1:11 du.
voronyezs
2018 november 13
2:38 de.
Azért nem kellett volna egyből durván nekiesni, mert voltak még svédországi rémhír terjesztések is! Inkább azt kellett volna elmagyarázni!
Például:
https://cultura.hu/aktualis/15-kilogramm-arany-miatt-foghattak-el-wallenberget/
1:34 du.
Nem szukseges kerdore tenni hogy az ures-kozepu negyszog mit abrazol ?!
Sajnos a magyarok minden erolkodesei ugyan0ugy vegzodnek.
URES. Minden elert eredmenyek nelkul !
2:00 du.
Bendeguz79
2018 november 13
1:34 du.
„Nem szukseges kerdore tenni hogy az ures-kozepu negyszog mit abrazol ?!”
Ejnye, nem illik a művészt, ilyen provokativ kérdésekkel zavarba hozni! 😀
4:07 du.
Inkább Bibi
2018 november 13
2:00 du.
Nem hiszem, hogy nagyon zavarba jönne tőle.
Mert nyilván „kihozta magából mindazt ami benne volt”! 🙂
Ha ennyi volt benne, akkor kihozás után, mégis mi maradt?
3:04 de.
Nekem csak egyetlen kérdésem van a témához. Hová kell besorolni azt az (ezek szerint soha nem létezett vagy legalább is méltatlan) ezres nagyságrendben ismert I. Világháborús emlékművet, amelyből gyerekkoromban még a békásmegyeri libalegelőre is jutott egy?
Ha most hirtelenében ez az egyetlen MÉLTÓ, amit hál’isten végre felavattak?
(Elemér javaslatára idemásoltam, hátha valaki meg tudja magyarázni nekem.)
6:51 de.
Egy nagy központi 1. világháborús emlékmű még mindig hiányzik, mégha a cikk címe mást is sugall, és a fidesz kormány is adós ezzel.
A kormányzati médiában azért megemlékeztek a 100 évvel ezelőtti eseményről.
https://magyaridok.hu/lugas/fel-a-szegycsontig-3639491/
9:42 de.
hazai lámpa
2018 november 14
6:51 de.
„Egy nagy központi 1. világháborús emlékmű még mindig hiányzik, mégha a cikk címe mást is sugall, és a fidesz kormány is adós ezzel.”
Szerintem inkább az értelmetlenül, egyéni hatalmi érdekeknek feláldozott, leírható veszteségként elkönyvelt kényszer besorozott ágyútöltelékeknek kellene emlékművet állítani, akiknak fingjuk nem volt arról, hogy az a soha nem látott ember akit parancsra megöltek, majd ők is megölettek, ugyanolyan átvert balek volt, CSAK az egyenruhájuk szinében külömböztek!
11:19 de.
Milyen szép, beszélő neve van a ny.á. altábornagy úrnak: Hazuga Károly.
Nekem tetszik, sok politikus átvehetné ezt vezetéknevet: Hazug A…
1:05 du.
Kővendég:
Úgy kell képet feltenni
hogy kattints például az én képemre,
mire fel fog jönni a WordPress.com oldal
Gravatar.com al-oldala.
Ottan jelentkezz be.
Kövesd az utasításokat.
És máris tölthetsz fel oda képeket.
5:37 du.
Come on ALMASI, vannak mindenfele magyarorszagon elso vilaghaborut es aldozataiknak emlekmuvei minde fel. Kisfalvakban is.
Sot meg az AVH laktanya udvaraban is van mind ket haboruknak es az elesetteknek az emlekmuvei.
6:39 du.
Sobri Rócsild:
„Úgy kell képet feltenni…”
Köszönöm!
3:38 de.
Kővendég:
Ne köszönnyé’ semmit.
Elég ha meglepsz apróbb ajándékokkal.
Elfogadok aranytárgyakat és kisebb brilleket is.
5:48 de.
Inkább Bibi
2018 november 14
9:42 de.
Mint máskor írtam, az 1. világháború megváltoztatta Európát. Jobb lett volna, ha háború nélkül, de végülis a háború hatására változott meg sokminden. Pl. közismert, hogy akkor kezdődött a nők tömeges munkábaállása, ami minden negatívuma ellenére annyiban jó, hogy nem zárja be a nőt a négy fal közé.
Valamint az általános választójog kiterjesztése is ekkor kezdődött, ami politikailag igaz, hogy nem volt sikeres (tömegpártok kialakulása), viszont nagyban közelítette az egymástól elzárt társadalmi osztályokat.
Szerintem ez is kéne, hogy megjelenjen az emlékműben.
5:58 de.
Inkább Bibi
2018 november 14
9:42 de.
„egyéni hatalmi érdekeknek feláldozott, leírható veszteségként elkönyvelt kényszer besorozott ágyútöltelékeknek”
Tudod, mi a véleményem a konteókról meg a háttérhatalomról. Innen már csak egy ugrás, hogy a new york-i bankárok számlájára írd az 1. világháborút …
Ha azt írtad volna, hogy nemzeti érdek jegyében, az sokkal jobban fedné a valóságot. Minden országban megvolt a nemzeti nagytőkések érdeke, és az azt képviselő politikusok. Újabb kutatások kimutatták, hogy sajnos a politikusok tisztában voltak a modern fegyverek hatóerejével. De nem érezték át igazán, hogy mit jelent MAJD több millió ember szenvedések közepett történő halála, és a visszamaradt sok százezer csonkabonka gondozása.
Érdekes módon, a háború után a felelős politikusok a győztes táborban a saját közvéleményük előtt sikerrel hárították át a felelősséget másokra vagy a vesztesekre, pl. agresszív németek vagy a háborút kirobbantó Tisza István mítosza.
Itt is téma volt, hogy mai napig Kanadában meg vannak róla győződve, hogy ők a jó oldalon harcoltak.
9:06 de.
hazai lámpa
2018 november 15
5:58 de.
„Érdekes módon, a háború után a felelős politikusok a győztes táborban a saját közvéleményük előtt sikerrel hárították át a felelősséget másokra vagy a vesztesekre, pl. agresszív németek vagy a háborút kirobbantó Tisza István mítosza.”
Pedig talán Tisza István volt az egyetlen, aki foggal-körömmel hadakozott a háború ellen, igaz hogy a végén erős nyomásra őt is betessékelték a héja táborba.
9:11 de.
hazai lámpa
2018 november 15
5:58 de.
Ja és most -lehet, hogy véletlenül?- pont nem a háttérhatalomra, hanem az érintett országok megtépázott népszerűségű és hatalmú uralkodói köreire gondoltam!
11:36 de.
Sobri Rócsild:
„Ne köszönnyé’ semmit.”
Jó, igazad van. Végülis nem én tartozom köszönettel
neked, hanem te nekem, amiért lehetővé tettem, hogy segítsél nekem, tehát módod legyen egy jócselekedet véghezvinni. 🙂 Jól tudták-tudják a még igazán vallásos jámbor zsidók,
sőt a klasszikus katolicizmus is, hogy nem a koldus tartozik köszönettel az adakozónak, hanem megfordítva. Ezt a felfogást csak a protestantizmus változtatta meg fordította – helytelenül – az ellenkezőjére. (Vö. Max Weber: Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus)
Sobri Rócsild:
„Elég ha meglepsz apróbb ajándékokkal.
Elfogadok aranytárgyakat és kisebb brilleket is.”
Ilyesmivel nem szolgálhatok, mert aranyam – szerencsére! – nincsen, a brillről pedig csak sejtem, hogy valami kristályos szerkezetű szén. Evilági hálám jelét viszont vatikáni valutában szívesen folyósítom, s ha eljön az ideje, az égi Bét Din előtt is kézséggel szólok majd az érdekedben.
11:39 de.
INKABB BIBI:
Ha maganak a legegyszerubb kerdes is „provokative”, hat mi a feneert nem adott valaszt a kerdesre ??????????????
Hasonloan mi a fenet jelkepez a ket-kisebb ko-kockak az ures fa-szoglet elott es mogotte ??????
Lenne „provokative” vagy provokative-mentes valassza ????
12:26 du.
Kővendég
2018 november 15
11:36 de.
Valami ilyesmire számítottam.
Na mindegy…
„Minden jótett elnyeri méltó büntetését”
/Id. Earl of Pendragon/
1:46 du.
Bendeguz
Válaszolok – de ne reagálj.
Válaszom csak feltételezés, mert hogy igazából mi járt a az artista fejében, egyedül ö tudhatja.
Tehát elképzelhető, hogy a két kocka a „nehéz kő” vagy sarokkő, a kezdete és a vége
Az üres kocka az „ABLAK A FALBAN” amin rálátsz a múltra
…. szabad a fantázia ….
4:57 de.
Inkább Bibi
2018 november 15
9:06 de.
Azért tegyük hozzá, hogy Tisza sem pacifizmusból ellenezte a háborút, de valóban nem lehet azzal vádolni, hogy kirobbantotta volna a világháborút.
Bécsben a háborúpártiakat és elleneseket hívták úgy, hogy héják és galambok. Amit írtál, ahhoz annyi kiegészítést tennék, hogy minden résztvevő nagyhatalom vezetésében megvolt ez a két párt! Az antantnál, franciák, oroszok, angoloknál ugyanúgy.
Az oroszoknál már akkor is az volt a célkitűzés, hogy kijáratot akartak szerezni a déli tengerekre. Az angolok elvileg az oroszokkal szembenálltak, hiszen angol érdekeltség volt, hogy az oroszok ne terjeszkedjenek a gyarmataikon! Ennek ellenére úgy okoskodtak, hogy a német az ellenség …
5:16 de.
Még annyit a cikkhez, hogy az elmúlt száz évben legalább annyi verziót hallgattunk a v.háborúról, ahány rendszerváltás volt.
Apai nagypapám legalább öt rendszerváltást ért meg, ami mind azzal járt, hogy embereket agyonvertek a falu határában. Kivétel az 1990-es, de azután is előfordult, hogy az olajszőkítők a közeli kies erdőben jöttek össze egy találkára …
Szóval volt már itt a Monarchia ostorozása meg a Tisza István és a nacionalista magyar nemesség ostorozása is. Jó volna már valami értelmes véleményt hallani, amelyik nem bűnbakokra mutogat. A magyar birodalmi vágyakról kevesebb szó esik, és azt a nagytőkések ugyanúgy támogatták, mint az arisztokrácia!
Pedig bizony a fidesz kormány se a Monarchiát nem akarja vissza, se a magyar nemességet. Mégis a királyi várakat újítják fel meg a nagybirtokokat állítják vissza, lehetőleg a határon túlra meg tőkét visznek. Ez megjósolható, hogy a szomszédos (kis)államok nem fognak lemondani az elmúlt száz évben elért sikereikről. Főleg, hogy az oroszok támogatták őket, mint szláv testvéreket.
10:47 de.
De vajon miert nem inkabb a SOHA TOBBE ???
Az hogy magyarorszag SOHA TOBBE NEM FOG HADAKOZNI semmi szomszedos orszagok ellen ???
Ah ?
A „Trianoni” siralmak elnek ma is ?
Remelik ismet a lehetosegeiket elfoglalni es uralni mind a szomszedos nemzeteket ???
Az itteni hozzaszollok soraik igen gyakran es tisztan bizonyutja azt.
11:21 de.
Gabriel Karikas
2018 november 15
1:46 du.
„Az üres kocka az “ABLAK A FALBAN” amin rálátsz a múltra”
Szar ügy: mindkét oldalról „átkosban” épült panelekre lehet rálátni! 😀
2:36 du.
Karikas es Bibi elkepzeleseire;
Ha az „muvewsz’. ill. tervezoje nem tudta, gat mindenki csak abrandozhat annak ertelmen.
De velehetoen inkabb a magyarok szellemi letet jelkepezi.
Az az a teljes uresseget !!!
2:46 du.
HAZAI LAMPA;
Hat ketsegtelenul a maga megjegyzesei itten nagyon erosen a Lugasi fele magyar-idok reg-elavult eszmeinek, inkabb mondhatnam, hogy elkepzeleseit tukrozi.
S egyszeruen velheto hogy az a gondolkodasmodjuk uralja letuket maig is.
1., Nem csoda hogy hozzaszollok elkepzelik hogy Churchil-t vadoljak a nemet nemzeti szocializmus hatborzongato masfel-evtizedes tomeg-gyilkossagaiert.
2., Meg aki elkepzelte hogy anglia feltette gyarmatait az oroszoktol, s azert kezdodott volna az elso vilgszerti tomeg-meszarlas.
3., Meg hogy a Bush csalad fegyverezte fel Hitler hadait.
Elkepeszto gondolkodast es felre-facsart allitasokat es maglatasokat bizonyitanak!
3:09 du.
Inkább Bibi
2018 november 16
11:21 de.
Tényleg szar ügy, hiszen a „művész úr” a stúdiójában, vagy a sarki „törzskávézójában”, ahol megálmodta a „művet” erre már nem láthatott rá ….
4:31 du.
Bendeguz79
2018 november 16
2:36 du.
„De velehetoen inkabb a magyarok szellemi letet jelkepezi.
Az az a teljes uresseget !!!”
Nem gondolja, hogy elképesztő pofálanság sorozatos ilyen megnyilvánulások után önérzetes sértődöttséggel állandóan nagyobb tiszteletet és szimpátiát követelni magának?
5:49 de.
Bendegúz79
10:47
Sajnos igen… Igaza van. Ilyenek is vannak… 🙁
.